Az 1947 évi parizsi magyar békeszerzödés

Az 1947 évi párizsi magyar békeszerzödés

A békeszerzödés megkötése elött Magyarországnak tisztáznia kellett a békecélokat, tehát, hogy milyen álláspontot képviseljen a kormány Párizsban. Az 1945. évi választásokon létrejött egy koalíciós kormány Nagy Ferenc vezetésével, de sajnos koalíciós békecélok nem voltak, mert minden pártnak saját békecélja volt. Mire a közös békecélt kialakítottuk, addigra a szövetségesek, már meg is állapították a békeszerzödés szövegét. Álláspontunk az volt, hogy területi korrekciót csak Romániával szemben fogunk kérni (a határ mentén 22.000 km²-t), valamint a csehszlovák határt akkor fogadjuk el, ha ott megfelelöen szabályozza Cs 252j95c ehszlovákia a magyar kisebbség helyzetét. Azt akartuk, hogy Németország fizesse ki Magyarországgal szemben fennálló adósságát és a hadserege által okozott károkat.

A miniszterelnök járt Sztálinnál, aki a jóvátétel megfizetésének idötartamát 6-ról 8 évre emelte és nem zárta ki annak a lehetöségét, hogy Erdélyböl Magyarország valamennyit megtarthat, továbbá beleegyezett abba is, hogy nem kell a magyar kisebbséget Csehszlovákiából kitelepíteni. E látogatás legnagyobb eredményének azt tartották, hogy nem áll fenn a veszélye annak, hogy Magyarországnak mint tagállamnak be kell lépnie a Szovjetunióba. A miniszterelnök Washingtonban is ját, ahol 15 millió dollár kölcsönt, a Németországba hurcolt magyar javak visszaadását és az amerikai övezetbe került magyar állami aranykészlet visszaadását ígérték. Anglia nem támogatta a magyar békecélokat.

A párizsi magyar békeszerzödést 1947. február 10-én írták alá

A békeszerzödést Magyarország a következö államokkal kötötte: USA, Nagy-Britannia, Bjelorusszia, Ukrajna, Szovjetunio, Kanada, Csehszlovákia, India, Új-Zéland, Ausztrália, Dél-Afrikai Unió, Jugoszlávia.

A békeszerzödés föbb rendelkezései:

Határok:

A bácsi döntések semmisek. Az osztrák, a jugoszláv és a román határ az 1938. január 01-i állapot alapján kerül kijelölésre. A Duna jobb partján Csehszlovákiához csatolták Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsunt, Pozsony fejlödése érdekében. Mivel Kárpátalja a Szovjetunióhoz kerül, ezen a szakaszon a határ nem változik, de szovjet-magyar határrá alakul át.

Politikai rendelkezések:

Magyarországot kötelezték az alapvetö emberi jogok betartására, az emberi jogokat sértö jogszabályok hatályon kívül helyezésére, a fasiszta szervezetek feloszlatására, a háborús bünösök kiadására - a magyar állampolgárokat is - a revíziós propaganda megtiltására, a Szövetségesek áruló állampolgárainak kiadására. Magyarország kötelezte magát, hogy átadja Jugoszlávia és Csehszlovákia szellemi örökségét képezö tárgyakat (pl. az Illyr-kancellária anyagai).

Katonai rendelkezések:

Általános hadkötelezettség mellett, maximált 65 ezer fö szárazföldi és 5 ezer fös légierö. A repülögépek száma maximum 90 darab lehetett. Megtiltotta az atomfegyver, a tengeralattjáró, a torpedó és az irányított lövedék gyártását, tartását.

A rendelkezések hatályát, a szövetségesek és társult hatalmak általi módosításig vagy Magyarország ENSZ-be való belépéséig határozták meg. 1955-ben felvették Magyarországot az ENSZ-be, így a katonai korlátozások érvényüket vesztették. A szövetséges haderök kivonására a békeszerzödés aláírásától számított 90 napot határoztak meg, kivéve a szovjet egységeket az ausztriai megszállási övezettel való kapcsolattartás miatt.

Jóvátétel:

A jóvátétel összegét 300 millió amerikai dollárban állapították meg, melyet Magyarország áruszállításban törlesztett. 200 milliót a Szovjetuniónak, 70 milliót Jugoszláviának és 30 milliót Csehszlovákiának. A jóvátételt 6 év alatt kellett volna kifizetni 1945 és 1950 között, azonban a Szovjetunióval kötött kétoldalú megállapodás ezt 1946-ban 8 évre hosszabbította. 1948-ban a Szovjetunió a hátralévö jóvátétel felét elengedte.

Magyarország kötelezte továbbá magát az ENSZ polgári javainak visszaszolgáltatására, illetve az érték 2/3-ig magyar pénzben történö kártérítésére, ha az nem volt fellelhetö és bizonyíthatóan itt pusztult el.

Egyéb gazdasági rendelkezések:

A magyarországi német vagyon a Szovjetunióra szállt át, ugyanakkor az a magyar állami és magánvagyont, amit 1945. január 20-a után Németországba vittek, Magyarország részére vissza kellett szolgáltatni (ebböl le lehetett vonni azt az összeget, amivel a magyarok a szövetségeseknek tartoztak). Magyarországnak továbbá le kell mondania a németekkel szembeni követeléseiröl.

A vagyoni viták eldöntésére két tagú Egyeztetö Bizottságot kellett kijelölni. Vita esetén elnököt választottak, aki esetleg az ENSZ Fötitkára által is kijelölhetö volt.

A békeszerzödésböl származó viták elintézése:

Amennyiben Magyarország és valamely aláíró fél között vita támadt a békeszerzödés végrehajtása, vagy értelmezése tekintetében, akkor a vitát bármelyik fél a budapesti amerikai-angol-orosz követekböl álló testület elé terjeszthette.

Ha ök 2 hónapon belül egyhangúlag nem hoztak a kérdésben döntést, akkor fel kellett állítani egy 3 tagú bizottságot: ebbe 1 föt delegált Magyarország, 1-t a szembenálló fél és a kettö közösen választotta meg az elnököt. Amennyiben az elnök személyében nem tudnak megegyezni, akkor egy bizonyos idö eltelte után mind a két vagy bármelyik fél az ENSZ Fötitkárát kérheti meg az elnök kijelölésére.

A bizottság felállítására ténylegesen nem került sor, bár 1948-ban a Mindszenty-ügyben (Mindszenty József esztergomi érseket és hercegprímást 1948-ban összeesküvés és deviza büncselekmény vádjával elítélték) az USA azt állította, hogy Magyarország megszegte a békeszerzödés alapvetö emberi jogok betartására vonatkozó részét (a magyar papot vallási tevékenysége miatt üldözik). A vita a három nagykövet elé került, de a szovjet álláspont miatt (nem találta a magyar magatartást jogsértönek) nem született érvényes határozat. Ekkor az USA azt javasolta, hogy alakítsák meg az említett bizottságot, amire Magyarország azonban nem volt hajlandó. Ezután az USA az ENSZ Közgyülés elé vitte az ügyet, majd az tovább került a Nemzetközi Bírósághoz. A Bíróság véleményét Magyarország nem vette figyelembe, így a vita nem került ilyen módon elintézésre. (Késöbb kiderült, hogy a hercegprímás koncepciós per áldozata lett.)