Az európai és észak-atlanti katonai-politikai együttmüködés (NATO, EBESZ)

Az európai és észak-atlanti katonai-politikai együttmüködés (NATO, EBESZ)

Északi Tanács:

A szervezet nemzetközi szerzödés kötése nélkül, az alapító országok parlamentjeinek kezdeményezésére és egybevágó határozataival jött létre. Hosszú ideig, mint kizárólag parlamentek közötti nemzetközi szervezet müködött.

Alapító tagjai:

Svédország

Dánia

Norvégia

Izland

1955-ben csatlakozott hozzá Finnország is, azzal a kikötéssel, hogy katonai jellegü kérdésekben nem fog részt venni.

A szervezet általános hatáskörü, de katonai kérdések nem tartoznak hozzá.

Tagállamai politikailag heterogének: Izland, Dánia, és Norvégia a NATO tagja, míg Svédország 200 éve semleges, Finnország pedig a II. Vh. óta folytat semlegességi politikát. Dánia, Svédország és Finnország tagja továbbá az EU-nak.

Mai formájában a szervezet 1962-ben jött létre, ekkor fogadták el H 323b19d elsinkiben a szervezet alapokmányát.

Fö szerve

Északi Tanács, mely a tagállamok parlamenti képviselöiböl áll, jelenleg 87 tagú. A nagyobb tagállamok 20 képviselöt, míg Izland pl. csak 7 képviselöt küld az Északi Tanácsba.

Évente 2 alkalommal ül össze, mindig más-más állam fövárosában.

2 tagállam vagy 25 képviselö kérésére bármikor rendkívüli ülésszakra hívható össze.

A két ülés között egy 11 tagú elnökség müködik, amelyet az Északi Tanács tagjai közül választanak, székhelye Stockholmban van, ahol a szervezet Titkársága is müködik. Ezen kívül regionális titkárságok vannak valamennyi tagállam fövárosában.

1972-ben a szervezet tevékenységét kibövítették és létrehozták az Északi Országok Minisztertanácsát is, amelyet kötelezö hatáskörrel ruháztak fel, és ezzel az Északi tanács megszünt kizárólag parlamentek közötti szerv lenni.

A szervezet eddig a jogi együttmüködés, a közlekedésben való együttmüködés és a közös szociálpolitika kialakítását érte el. A személyek átköltözése és a töke áramlása teljesen szabad a skandináv országok között. Az oktatás egységesítésén kívül ma az északi országok bármelyikében szerzett diplomát érvényesnek ismernek el egymás között.

Az Északi tanácsnak különbözö szakbizottságai müködnek: gazdasági, szociális, kulturális,törvényhozási, közlekedési.

Nyugat-Európai Unió (NYEU):

Ez volt az elsö nyugati katonai csoportosulás. Magját egy 1947-ben kötött angol-francia szerzödés jelenti amelyet Dunquerque-ben kötöttek, és amelyben a két ország szövetséget kötött egy német támadás esetére.

Egy év múlva létrejött a brüsszeli egyezmény, ez azt jelentette, hogy az angolokhoz és a franciákhoz csatlakoztak a Benelux államok. A brüsszeli egyezménnyel létrejött a Brüsszeli Szerzödés Szervezete, mely 50 évre szóló katonai és gazdasági együttmüködést jelentett a német támadó politika felújítása esetére. A felek megállapodtak abban, hogy ilyenkor egymásnak segítséget nyújtanak.

A Brüsszeli Szerzödés Szervezete1954-ben kibövült Németországgal és Olaszországgal, ekkor vette fel a Nyugat-Európai Unió nevet. Az NSZK csatlakozása alkalmával kötelezettséget vállalt egy külön mellékletben foglalt okmányban, hogy a területén nem fog gyártani atom, biológiai és gázfegyvert, ugyanakkor törölték a szervezet alapokmányából a német támadásra való hivatkozást.

Késöbb csatlakozott a szervezethez Portugália, Spanyolország és Görögország, míg Norvégia, Izland és Törökország társult tagok lettek.

Az EU többi tagja (Dánia, Ausztria, Finnország, Svédország, Írország) megfigyelöt küld a szervezetbe, mely így az EU katonai társszervezetévé kezdett válni.

A NYEU intenzív kapcsolatot tart fenn a NATO-val.

A Fötitkárok:

1992. óta a NYEU fötitkára rendszeresen részt vesz az Észak-atlanti Tanács ülésén, és a NATO fötitkára pedig a NYEU Tanácsának ülésén. A NYEU angol vezetéssel, az USA kizárásával kísérelte meg Nyugat-Európát katonailag egységesíteni, azonban a szövetség nem csak a tagállamok megtámadására köttetett. A szervezet létrehozói valamiféle általános, európai békefenntartó és vezetö szerepet szántak a NYEU-nak, azonban ez csak részben sikerült, mivel az USA vezetésével létrejött a NATO és a NYEU mint katonai szervezet ebbe olvadt bele (mint politikai csoportosulás változatlanul megmaradt). A NYEU hadihajókkal és repülögépekkel részt vett az Adrián a Jugoszlávia ellen elrendelt ENSZ-bojkott végrehajtásában, és magyar kérésre néhány hajót a magyar Duna-szakaszra is küldött hasonló ellenörzési célzattal.

Szervezeti felépítése:

Parlamenti Közgyülés, a tagállamok parlamenti képviselöiböl áll, az arányos képviselet elve alapján (nagyobb államok több képviselöt küldhetnek a kisebbek kevesebbet). Csak ajánlásokat tehet, döntési vagy határozathozatali joga nincs. A Közgyülés székhelye Párizs.

A NYEU Tanácsa, ez a 10 ország külügyminisztereiböl álló szerv, amelyet évente kétszer hívnak össze rendes ülésszakra, és kötelezö határozatokat hozhat.

Állandó Tanács, a tagállamok londoni nagyköveteiböl álló, gyakorlatilag tényleg állandóan müködö szerv, mely havonta kétszer tart ülést és megbeszélik a folytatandó közös külpolitika problémáit.

Titkárság, jelenleg Brüsszelben, de 1993-ig Londonban müködött.

A szervezet legfontosabb bizottsága a Fegyverkezési Állandó Bizottság, amely kifejezetten katonai kérdésekkel, egyes fegyverek kifejlesztésének és rendszeresítésének gazdasági problémáit tárgyalja meg, a katonai döntés ugyanis a NATO-hoz tartozik.

II. NATO Észak-atlanti Szerzödés Szervezete:

1949. április 4-én alakította meg Washingtonban eredetileg 12 ország

1951-ben a felek meghívták csatlakozás céljából Görögországot és Törökországot,

1954-ben külön jegyzökönyv alapján felvették NSZK-t

1982-ben csatlakozott Spanyolország,

1999-ben, pedig a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország, így a szervezetnek ma 19 tagja van:

A NATO tagállamai megerösítették, hogy a szövetség továbbra is nyitva áll más országok csatlakozása számára. Azt is kifejezésre juttatták, hogy a NATO örömmel fogadja azoknak az új tagoknak a belépését, amelyek képesek arra, hogy elösegítsék a Szerzödés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljanak az észak-atlanti térség békéjéhez, biztonságához. Ennek jegyében a prágai állam- és kormányfök értekezletén további hét ország (Bulgária, Észtorság, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A szervezet célja

Az észak-atlanti térségben elömozdítani a stabilitást és a jólétet. E célból a tagok egyesítik eröiket a béke és a biztonság fenntartására. Tartózkodnak az ENSZ céljaival össze nem férö eröszaktól vagy az azzal való fenyegetéstöl.

Tanácskoznak egymással minden olyan esetben, amikor -bármelyikük szerint - a felek egyikének politikai vagy területi épsége vagy biztonsága veszélybe kerül. A felek egyike ellen akár Európában, akár Észak-Amerikában indított fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintik, és azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket, ide értve a fegyveres erök alkalmazását is.

Támadás esetén az alkalmazott intézkedésekröl a Biztonsági Tanácsot értesítik, azaz a NATO regionális szervezet.

A szerzödés eredetileg 20 évre szólt, vagyis ennek elteltével lehetett a kilépést bejelenteni, de ha ezt nem teszik meg, akkor a szerzödés hatálya mindig meghosszabbodik.

Szervezet

Részben polgári, részben katonai jellegü.

1./ Polgári szervezet

A polgári szervezet legfontosabb szerve az Észak-atlanti Tanács: a külügyminiszterekböl áll és évente 2 szer tart rendes ülést. Elnöke a Fötitkár. Két ülés között az Állandó Képviselök Tanácsa elnevezésü szerv müködik: a tagállamoknak a NATO-hoz akkreditált nagyköveteiböl áll, hetente tart üléseket.

Védelmi Tervezö Bizottság: rendszerint a nagykövetekböl áll, évente legalább 2 szer a védelmi miniszterek szintjén ülésezik. Ebben Franciaország nem vesz részt, mivel 1966-ban kilépett a NATO katonai szervezetéböl, de a közös védelmi tervezésben részt vesz. Elnöke a Fötitkár.

Atomtervezö Csoport: a nagykövetekböl áll, nem vesz benne részt Franciaország, Spanyolország, Luxemburg és Izland. Elnöke a Fötitkár.

A 3 föszerv munkáját 28 bizottság is segíti, ezek legtöbbje az Észak-atlanti Tanácsnak, néhány azonban a Védelmi Tervezö Bizottságnak ill. az Atomtervezö Csoportnak tartozik felelösséggel.

A NATO polgári szervezetének vitafóruma az Észak-atlanti Közgyülés:

Ez 1966-ig a NATO Parlamenti Konferenciája nevet viselte.

188 fös testület.

Elsödleges célja a tájékoztatás és a konszenzus kialakítása.

A tagállamok véleményét közvetíti a szervezet felé, söt amióta 14 kelet- és közép-európai állam társult tagságot élvez a Közgyülésen, azóta egész Európa és a NATO közötti kapcsolattartás eszköze.

A NATO polgári szervezetének élén a Fötitkár áll, aki a Brüsszelben müködö Nemzetközi Titkárságot vezeti. A Fötitkár az elnöke az Észak-atlanti Tanácsnak, a Védelmi Tervezö Bizottságnak és az Atomtervezö Csoportnak.

1991 végén alakult meg az Észak-atlanti Együttmüködési Tanács, mely az ún. Békepartnerség együttmüködési fóruma. A békepartnerség a NATO új kezdeményezése, mivel 1991-ben megszünt a Varsói Szerzödés Szervezete. A NATO ekkor együttmüködést kínált fel a megszünt katonai szervezet volt tagjainak ill. a SZU utódállamainak. Az együttmüködést ezekkel az államokkal a Békepartnerségi Okmány elnevezésü szerzödésekben rögzítették, amelyek a kétoldalú katonai együttmüködést, a tisztek közös kiképzését, közös hadgyakorlatok tartását jelenti és egyben kezdete a NATO kibövítésének is. A békepartnerséget eddig 22 állam vállalta és a NATO tagállamaival együtt ök alkotják az Észak-atlanti Együttmüködési Tanácsot, ahol megfigyelöként vesz részt Finnország, Svédország és Szlovénia.

2./ Katonai szervezet

A NATO katonai szervezete a polgári szervezet mellett müködik. Legföbb szerve a:

Katonai Bizottság: a tagállamok vezérkari fönökeiböl ill. azok megbízottaiból és az Európai Föparancsnokból áll. Évente 2 szer ülésezik, közben a feladatait az Állandó Katonai Bizottság látja el, mely a tagállamok vezérkari képviselöiböl áll.

Mellette müködik a Nemzetközi Katonai Vezérkar: ez tulajdonképpen a föparancsnokság, amely mint állandó szerv Washingtonban a Pentagonban müködik, vezetöje a NATO vezérkari fönöke.

A NATO saját fegyveres erövel rendelkezik, ugyanis a tagállamok fegyveres erejének egy részét a NATO parancsnoksága alá helyezték. (földi, légi és haditengerészet) A NATO alá rendelt fegyveres erök több regionális föparancsnokság és parancsnokság alá tartoznak:

Európai Szövetséges Föparancsnokság

Székhelye Mons (Belgium). Ebbe az Európában állomásozó fegyveres erök tartoznak Norvégiától Törökországig. Itt valamennyi tagállam fegyveres eröi képviselve vannak, köztük a Magyar Honvédség is. A képviseletek feladatai a tagországok vezérkari fönökei közvetlen alárendeltségében a szervezet katonai együttmüködésének irányítása. A Szövetséges Erök Európai Föparancsnoka jelenleg James L. Jones amerikai tengerészgyalogos tábornok. Európában két regionális parancsokság müködik: az Északi és a Déli. Magyarország a Déli Föparancsnokság keretében vesz részt nagyobb létszámmal a tevékenységekben, a nápolyi parancsokságon több magyar tiszt teljesít szolgálatot.

A Föparancsnokság három Parancsnokságra tagolódik:

Észak-Nyugat-Európai Fegyveres Erök: Ide a Brit-szigeteken és Norvégiában állomásozó fegyveres erök tartoznak. Élén négycsillagos brit tábornok áll.

Közép-Európai Fegyveres Erök: Ide tartozik Dánia, Hollandia, Németország, a (cseh, lengyel?) erök. Élén négycsillagos német tábornok áll, székhelye Brunsum (Hollandia)

Dél-Európai Fegyveres Erök: székhelye Nápolyban van. Élén mindig négycsillagos amerikai tábornok áll. Ide az Olasz- Görög- Törökországban lévö erök tartoznak.

(A francia és a spanyol fegyveres erök saját nemzeti parancsnokságuk alá tartoznak, nincsenek a NATO irányítása alatt.)

Atlanti Óceáni Föparancsnokság

Körzete az Északi-sarktól a Ráktérítöig tartozó tengeri térség, beleértve Izlandot és Portugáliát. Székhelye Norfolk. Élén amerikai tábornok áll.

A szervezet székhelye: 1966-ig Párizsban volt, ekkor azonban Franciaország kivonult a NATO katonai szervezetéböl. Kivonulásának oka, hogy hiába kérte azt, hogy minden Franciaország területén állomásozó NATO haderöt francia parancsnokság alá helyezzenek. De Gaulle ezzel a követeléssel kívánta elkerülni azt a lehetöséget, hogy Franciaország hozzájárulása nélkül területén lévö katonai támaszpontokról más államok ellen támadást indíthassanak. Az USA elutasította ezt a kérést és elérte, hogy a szervezet székhelye: Brüsszel legyen.

A II. vh. utáni szembeállás idején még több más katonai szervezet is létrejött az USA illetöleg a Szovjetunió vezetése alatt.

Az USA további katonai szervezetekkel próbálta a szocialista országokat körülvenni, ezért 1954-ben létrehozta a Délkelet-Ázsiai Szerzödés Szervezetét (SEATO). Ebbe a valóban délkelet-ázsiai államokon kívül a NATO-ban részes nagyhatalmak is beléptek. E szerzödés magját az ANZUS szerzödés alkotta, amelyet San Franciscóban 1951-ben USA, Új-Zéland és Ausztrália írta alá. Mindkét szervezet 1977-ben megszünt.

A harmadik az USA által létrehozott katonai szerzödés szintén megszünt már ez volt az un.: CENTO (Központi Szerzödés Szervezete) amely a közel- keleti országokat foglalta magában és eredeti magja egy török-iraki szerzödés.

A Szovjetunió és az európai szocialista országok közötti katonai szervezet a Varsói Szerzödés Szervezete 1955 májusában jött létre, melynek tagja volt Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió. A szervezetben Albánia 1968-tól nem vett részt. A szervezet a Közép-Európában bekövetkezett változások után 1991-ben szünt meg.

II. Az Európai Biztonsági és Együttmüködési Szervezet - EBESZ:

AZ EBESZ alapokmány nélküli nemzetközi szervezet, amelynek eredete még az ellentétes érdekü katonai szervezetek (NATO - Varsói Szerzödés) egyidejü létezésének idöszakára nyúlik vissza. A két katonai szerzödés tagállamai és a semleges államok hosszabb elökészítés után 1975-ben Helsinkiben ültek össze. Az ide összehívott csúcstalálkozót nevezték: Európai Biztonsági és Együttmüködési Értekezletnek (EBEÉ), ahol a részt vevö 35 európai és észak-amerikai állam aláírta a záróokmányt.

Ez tartalmazta az államok közötti kapcsolatok 10 alapelvét:

az államok szuverén egyenlösége,

tartózkodás az eröszaktól vagy az attól való fenyegetéstöl,

határok sérthetetlensége,

az államok területi épsége,

viták békés elintézésének az elve,

be nem avatkozás elve,

az emberi jogok és alapvetö szabadságok tiszteletben tartása,

népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga,

államok közötti együttmüködés elve,

a nemzetközi kötelezettség jóhiszemü teljesítése

Ezenkívül tartalmazta az államok közötti együttmüködés igen széles körü programját, amely a gazdasági, technikai, környezetvédelmi, jogi együttmüködésen keresztül az európai biztonság megteremtéséig, a hadgyakorlatok ellenörzéséig terjed.

Az 1975. évit további utótalálkozók és szakértöi értekezletek követték, közben a részt vevö államok száma 53-ra növekedett. Helsinki után EBEÉ néven egy mozgalom keletkezett, amely lassan és fokozatosan nemzetközi szervezetté alakult. Ennek egyik fontos állomása volt az 1990-ben tartott párizsi csúcs, ahol az állam- és kormányfök elfogadták a "Párizsi Charta az Új Európáért" c. dokumentumot, mely a rendszeres politikai konzultációk fórumait, azaz az EBEÉ szerveit létrehozta:

EBEÉ Külügyminiszteri Tanácsa,

Vezetö Tisztségviselök Bizottsága,

Titkárság (ez Prágában müködik) és

Fötitkárság (ez Bécsben van)

Konfliktusmegelözö Központ (Bécsben van)

Szabad Választások Hivatala (Varsó)

Párizsban ugyanakkor aláírták a NATO és a Varsói Szerzödés tagállamai a hagyományos fegyveres erök korlátozásáról szóló szerzödést, amely az Atlanti-óceántól az Ural hegységig terjedö térségre vonatkozott.

Az 1994-ben, Budapesten tartott ötödik találkozón vette fel a szervezet az EBESZ nevet és ezzel hivatalosan is szervezetté alakult és utána a mai szervezete is létrejött.

Szervei:

a) Parlamenti Közgyülés (Évente más-más fövárosban összeülö konzultatív szerv.)

b) Állam - és Kormányfök Értekezlete

c) Külügyminiszterek Tanácsa

d) Konfliktusmegelözö Központ (Bécs)

e) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (Varsó)

f) Vezetök Tanácsa (1994-ben Budapesten jött létre a Vezetö Tisztségviselök bizottságából.)

g) Állandó Bizottság(1993-tól Bécs)

h) Titkárság(Bécs)

Ami az EBESZ programját illeti abban jelentös szerepe van az emberi és kisebbségi jogok védelmének, továbbá a NATO Békepartnerségi programjának, a leszerelési egyezmények létrehozásának.

Bár fegyveres ereje nincs, több hivatalos misszió kiküldésével igyekezett az európai válsággócokban a feszültséget csökkenteni. A missziókat tényfeltárási, jelentéstételi és megfigyelési célból küldte ki pl.: Koszovóba, Csecsenföldre, Grúziába, Boszniába, stb.