|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Az egyoldalú aktusok, mint a nemzetközi jog forrásai. A francia nukleáris kísérletek ügye I-II.
I. Egyoldalú jogi aktusok:
A Statútum 38. cikke nem tesz róla említést, pedig ez is lehet a nemzetközi jog forrása.
Egyoldalú aktusról a hagyományos elmélet szerint akkor van szó, ha az egyoldalú cselekvéshez vagy nyilatkozathoz joghatások füzödnek, azaz jogok és kötelezettségek keletkeznek, megváltoznak vagy megszünnek anélkül, hogy annak érvényességéhez egy másik hasonló egyoldalú cselekvés vagy elfogadó nyilatkozat kellene.
Az egyoldalú aktusok egy része ún. nem autonóm aktus: feltételezik egy másik fél kifejezett vagy hallgatólagos elfogadását, azaz ezek joghatása elhárítható.
Pl.: a ratifikálás érvényességének elöfeltétele, hogy a többi fél is ratifikálja a szerzödést.
A nem autonóm aktusok tehát nem igazi egyoldalú jogügyletek.
Az egyoldalú aktusok másik része ún. autonóm aktusok: ezek joghatását a másik fél részéröl nem lehet elhárítani. Pl.: hadüzenet4a hadiállapot akkor is beáll ha az ellen a másik fél tiltakozik.
A nemzetközi jog forrásainak szempontjából az egyoldalú jognyilatkozatok a lényegesek, ezek az egyoldalú jogügyletek: notifikáció,
elismerés,
tiltakozás,
ígéret,
joglemondás.
Az ígéret speciális válfaja az egyoldalú kötelezettségvállalás: az egyoldalú kötelezettségvállalás szándékával tett állami nyilatkozat a nemzetközi jog harmadik forrása a szerzödés és a szokásjog mellett. Az egyoldalú kifejezett nemzetközi kötelezettségvállalást a többi állam hallgatólagosan tudomásul veszi, ha ez a kötelezettség létezése számára is hasznos és elönyös. Pl.: 1957. április 24-én a Szuezi-csatorna államosítását követöen Egyiptom egyoldalú nyilatkozatot tett arra, hogy a csatorna továbbra is nyitva áll minden állam kereskedelmi és hadihajója elött.
II. A francia nukleáris kísérletek ügye I-II.:
Ebben az esetben a Nemzetközi Bíróságnak azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy kötelezi-e Franciaországot a köztársasági elnöknek 1974. július 25-én egy sajtókonferencián tett azon nyilatkozata, hogy Fro. Még abban az évben befejezi a Csendes-óceáni térségben folytatott nukleáris robbantási kísérleteit. Ugyanezt 1974. szeptember 24-én a francia külügyminiszter is megismételte az ENSZ Közgyülésén mondott beszédében. A Bíróság 1974-ben hozott döntése értelmében egy nyilvánosan és kötelezettségvállalás szándékával tett nyilatkozatnak kötelezö hatálya van akkor is, ha a nyilatkozatot nem nemzetközi tárgyalások során tették. A Bíróság döntése értelmében a nyilatkozó állam köteles a jövöben nyilatkozatának megfelelö magatartást kifejteni.
Találat: 505
