online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Az Európa Tanacs



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az Európa Tanács

Az Európa Tanács Nyugat-Európa egyesítésében a harmadik szervezet, amelyik kiegészíti a NATO-t és részben az OECD-t. Az Európa Tanács ugyanis kulturális, jogi, politikai együttmüködést megvalósító szervezet.

Célja: közös akciókat folytatni a 232h75c jog uralmának és a többpárti demokrácia alapját képezö elvek megerösítése, emberi jogi megállapodások kötése; az európai identitás tudatosítása.

1949-ben, Londonban 10 állam között jött létre, székhelyét azonban Strasbourgban jelölték ki. Az Európa Tanács taglétszáma 1996-ban 42 európai állam volt. A tagok felvételéröl a Miniszteri Bizottság javaslatára a Parlamenti Közgyülés dönt. A szervezet a társult tagság fogalmát is ismeri, ide nem európai jogállamok tartoznak pl.: az USA, vagy Izrael. Ennél kevesebbet jelent a "speciális meghívott státusz" mely a gyakorlatban tagjelöltséget jelent ilyen ma: Belorusszia, Azerbajdzsán, Grúzia.

Magyarország a csatlakozási okmányt 1990-ben írta alá.

Szervezete:

1. Fö szerve a Parlamenti Közgyülés:

Amely a tagállamok parlamenti képviselöiböl áll, és amelybe a tagállamok bizonyos kvóta arányában delegálnak képviselöket. A nagyobb államok többet a kisebbek kevesebbet, pl.: Nagy-Britannia 18 képviselöt, Magyarország 7 képviselöt, Málta 2 képviselöt. Minden nemzeti képviselönek egy helyettese van, aki távollétében teljes joggal képvisel és szavazhat is.

A tagállamok képviselöi nem államonként, hanem pártonként üléseznek és szavaznak, így van szocialista, liberális, demokrata stb.

A Parlamenti Közgyülés nem hoz normatív döntést, viszont ö választja meg az ET Fötitkárát és helyettesét, az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjait. A Parlamenti Közgyülés munkáját 13 bizottság segíti (pl.: a környezetvédelem, migráció, menekültügy, mezögazdaság, emberi jog területén).

2. Miniszteri Bizottság:

Másik fö szerv, amely a külügyminiszterekböl áll, ez a döntéshozó, végrehajtó és ellenörzö szerv. A külügyminiszterek személyesen évente csak kétszer jelennek meg, de helyettük megbízottak (ezek a szervezethez akkreditált nagykövetek) ülnek össze havonta és ök is hozhatnak kötelezö határozatot, ha arra öket valamely nemzetközi szerzödés felhatalmazza.

A Miniszteri Bizottság tevékenységében jelentös helyet foglal el a jogi együttmüködéssel foglalkozó egyezmények kidolgozásában és kezdeményezésében (1998-ig kb. 160 egyezményt kötöttek). Tevékenységének eredménye pl.: Európai Szociális Karta; Nemzeti Kisebbségek Európai Keretegyezménye, A viták békés megoldásáról szóló 1957. évi európai egyezmény; A többes állampolgárságról kötött 1963-as és 1997. évi egyezmény.

Az egyezmények kidolgozása mellet a Miniszteri Bizottság nem kötelezö jelleggel ajánlásokat is tesz, ezen kívül joga van kötelezö határozatokat is hozni. Döntéshozatala során bizonyos kérdésekben csak egyhangúan dönthet (pl.: kormányok részére tett ajánlás, a Parlamenti Közgyülés részére készített jelentés, az Alapszabály módosítása, stb.). A tagfelvételhez 2/3-os többség szükséges, míg eljárási kérdésekben egyszerü szótöbbséggel dönt.

3. Titkárság:

Székhelye: Strasbourgban müködik, ami egy kb.: 900 fös apparátust jelent és munkáját számos szakbizottság segíti (pl.: népesedés, menekültügy, környezetvédelem, mezögazdaság). A szervezet hivatalos nyelve az angol és francia.

Az Európa Tanács szervezetében müködik 1998. nov. 01-töl az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelybe beleolvadt az Emberi Jogok Európai Bizottsága.



Találat: 320


Felhasználási feltételek