|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Az ENSZ Közgyülése
Az ENSZ Közgyülése valamennyi tagállam delegációjából tevödik össze. Egy állam nevében legfeljebb 5 fös delegáció vehet részt az ülésen, a delegátusok számától függetlenül minden államnak egy szavazata van.
A Közgyülés feladata olyan sokrétü, hogy a tényleges munkát bizottságokban végzi, a plenáris üléseken csak általános vita és a javaslatok feletti szavazás van.
Bizottságai:
A Közgyülés a következö típusú bizottságokat hozat létre:
1./ Föbizottságok
Feladata a napirendi pontok megvitatása, a velük kapcsolatos feladatok elökészítése. A föbizottságokban minden ENSZ tagállam részt vesz, ezek munkabizottságok, itt is van szavazás, de itt elég az egyszerü többség, és a szavazás után itt a határozattervezet csupán egy egyszerü javaslat, amelyröl végérvényesen a Közgyülés plenáris ülése fog dönteni. Ma összesen 6 föbizottság van és ezek akár egyszerre is ülésezhetnek, a tagállamoknak elég sok diplomatára van szükségük a szervezet székhelyén.
1. számú vagy Leszerelési és Nemzetközi Biztons 222d36c ági Kérdések Föbizottsága
Az egész világot érintö általános politikai kérdésekkel foglalkozik, mint amilyen a leszerelés vagy a levegön túli terület jogi helyzete, a tengerfenék atommentesítése, stb.
2. számú vagy Gazdasági és Pénzügyi Föbizottság:
Itt vitatják meg pl.: a Gazdasági és Szociális Tanács évi jelentésének gazdasági és pénzügyi részét. Itt is sok kérdés van napirenden, mint pl. az ipari fejlesztés, mezögazdaság és élelmezés problémája, ide tartozik az atomenergia békés felhasználása, a sivatagosodás elleni küzdelem, a távközlés, a fejletlen országok megsegítése, a katasztrófák elhárításának problémája stb.
3. sz. vagy Szociális, Humanitárius és Kulturális Föbizottság
Ide olyan kérdések tartoznak, mint pl.: emberi jogok problémája, a kényszermunka megszüntetése, a nök politikai jogai, a faji megkülönböztetés tilalma, stb. Tevékenysége föleg egyezménytervezetek kidolgozása és megvitatása.
4. sz. vagy Speciális Politikai és Dekolonizációs Kérdések Föbizottsága
Ide tartoznak olyan speciális vagy regionális politikai kérdések, mint amilyen Namíbia kérdése volt, vagy jelenleg Izrael közel-keleti megszállás politikája. A gyámsági kérdések már megszüntek, de még ma is létezik 18 önállósággal nem rendelkezö terület, ezeknek igazgatása, függetlenségük elökészítése ebben a bizottságban kerül megvitatásra. Joguk van a gyarmati népek küldötteinek meghallgatására is.
5. sz. vagy Költségvetési és Adminisztratív Kérdések Föbizottsága
Ez a szervezet költségvetésének tervezésével foglalkozik, sok problémája van az ENSZ pénzügyi válsága miatt.
6. sz. vagy Jogi Föbizottság
A nemzetközi jogszabályok létrehozásával, az egyezménytervezetek kimunkálásával foglalkozó véleményezö szerv, ide terjeszti be elöször a Nemzetközi Jogi Bizottság a nemzetközi szokásjog kodifikálásra készített egyezménytervezeteket.
2./ Eljárási bizottságok
A föbizottságokban folyó érdemi munka mellett fontos szerepet játszanak az eljárási vagy ügyrendi bizottságok.
Ilyen típusú bizottságból 2 van:
Általános Bizottság vagy más néven Napirendi Bizottság
Mandátumvizsgáló Bizottság
a/ Általános Bizottság vagy Napirendi Bizottság
Tagjai a Közgyülés elnöke, a Közgyülés 21 alelnöke, valamint a 6 föbizottság elnöke. Ezeket a funkcionáriusokat a Közgyülés választja meg meghatározott és szigorúan betartott földrajzi megoszlás szerint. A Közgyülés alelnökei esetében csak részben érvényesül a földrajzi megoszlás. Ide ugyanis mindig beválasztják a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának képviselöit, viszont a többi alelnöki posztra az alábbi földrajzi kategorizálás érvényesül:
Ázsia-Afrika 10,
Kelet-Európa 1,
Latin-Amerika 3,
Nyugat-Európa és más országok (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) 2 alelnök.
A Közgyülés elnökét az évi rendes megnyitó ülésen választják meg (minden év szeptember harmadik keddje). A Közgyülés elnökei mindig kis államok képviselöi voltak, kezdetben föleg a NATO és a SEATO tagállamainak képviselöi, késöbb más országok delegátusait is megválasztották. 1983-ban a Közgyülés elnöke Hollai Imre volt.
Az Általános Bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen a Közgyülés napirendjére, üléseit a Közgyülés elnöke szokta összehívni, és ez tesz a Közgyülésnek a megtárgyalandó kérdésekre javaslatot.
b/ Mandátumvizsgáló Bizottság
9 választott tagból áll.
Tagjait a Közgyülés választja meg, és mindig be szokták közéjük választani a nagyhatalmak képviselöit is. Feladata, hogy javaslatot tegyen az állam képviseletére jogosított küldöttségek mandátumának érvényességére, amiben a végsö döntést a Közgyülés mondja ki. (Elöfordult, hogy több küldöttség is bejelentkezett pl.: 1960 Kongó, 1979. Kambodzsa.)
Amíg a Dél-afrikai köztársaság apartheid politikát folytatott a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentésével kapcsolatban kialakult az a gyakorlat a Közgyülésen, hogy a tagállamok többsége nem foglalt állást a Dél-afrikai Köztársaság küldöttségének megbízólevele érvényességéröl, ezzel is nyomást kívánt gyakorolni a fajüldözö rendszerre.
3./Állandó Bizottságok
Speciális kérdések megoldására hozza létre a Közgyülés.
Igazgatási és Költségvetési Kérdések Tanácsadó Bizottság: 16 tagú.
Tagdíj Bizottság: 18 tagú.
A tagokat 3 évre választja a Közgyülés. Ezek a bizottságok csak javaslati joggal rendelkeznek, a költségvetésröl, vagy a tagdíj arányáról a Közgyülés dönt.
4./ Kisegítö, ad hoc és kapcsolt szervekre vonatkozó bizottságok
Vannak gyakorlatilag állandó jellegü kisegítö bizottságok, mint pl. a Világür Békés Felhasználásának Bizottsága. Más bizottságokat egy-egy konkrét feladat elvégzésére idöleges jelleggel alakítottak, amelyek azonban évekig is müködhettek, ilyen volt az ENSZ Namíbiai Tanácsa, vagy az ENSZ Palesztinai Békéltetö Bizottsága.
A Közgyülés segédszervei:
A Közgyülés saját munkája megkönnyítése céljából létesítette öket, és bizonyos relatív önállósággal rendelkeznek. Néhányuk idövel az ENSZ-töl levált, és szakosított szervezetté alakult.
Pl.:
Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL): magyar javaslatra 1966-ban hozták létre a nemzetközi kereskedelem jogának fejlesztésére. A bizottság tagjait a Közgyülés választja. Nem minden állam vesz benne részt. A választás bizonyos paritás alapján, földrajzi kvóta szerint történik és 36 államot ölel fel.
Az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete (UNIDO): 1967 óta müködik. Célja az ENSZ tagállamok technikai színvonalának emelése, ipari segédprogramok készítése, szakértök küldése. Fö szerve a 45 államból álló Iparfejlesztési Tanács, külön 600 fös titkársága müködik. Székhelye 1968 óta Bécs, elötte New York volt.
Egyesült Nemzetek Képzési és Kutatási Intézete (UNITAR) 1963 óta müködik New Yorkban. Tudományos kutatásokat ösztönzö szerv, nemzetközi konferenciákat és tanfolyamokat szervez, nemzetközi jogi ösztöndíjakat ad.
Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) az elmaradott országok gazdasági növekedésének gyorsításával foglalkozik, fejlesztési terveket készít, szakértöket küld. Pénzügyi alapja is van a tagállamok önkéntes befizetése alapján.
Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP): 1972-es stockholmi értekezlet alapján jött létre, 54 államból álló szerv.
Egyesült Nemzetek Gyermekalapja UNICEF: 1946-ban ideiglenesen hozták létre, majd 1953-ban véglegesítették. Jelenleg fél autonóm státusszal rendelkezik. Létrehozását Herbert Hoover az USA volt elnöke kezdeményezte az európai nélkülözö gyermekek segélyezésére. A középpontba késöbb a palesztin, majd a fejlödö országokban élö gyermekek segélyezése lépett. Sok egészségügyi intézményt hozott létre, valamint tiszta vizet biztosítottak számos fejlödö országba. A segélyprogramokhoz a pénzt a tagállamok önkéntes felajánlása biztosítja. A szervezet élén álló vezérigazgatót az ENSZ Fötitkára nevezi ki. Az UNICEF munkáját egy 30 tagú Végrehajtó Tanács irányítja, melyet a Gazdasági és Szociális Tanács választ. 1965-ben az UNICEF Nobel-békedíjat kapott.
Egyesült Nemzetek Egyeteme (UNU) 1973-ban létesítették, célja a tudományos kutatások fejlesztése, az emberi jogok, környezetvédelem, természeti eröforrások felhasználásának területén. Székhelye Tokióban van.
A Közgyülés hatásköre:
A Közgyülés hatáskörébe tartozó kérdéseket érdemi és szervezeti kérdésekre lehet felosztani. Érdemi kérdésekben csak ajánlásokat tesz, viszont elvileg minden kérdés ide esik, amivel az ENSZ egyáltalán foglalkozhat. Az érdemi kérdésekre az Alapokmány tartalmaz egy felsorolást, de ez csak példálózó és nem kimerítö jellegü.
A Közgyülés az alábbi érdemi feladatokat látja el
Megvizsgálhatja a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló együttmüködés általános elveit.
Ajánlásokat tehet a fegyverkezés korlátozására és a leszerelésre (Biztonsági Tanácsnak, vagy a szervezet tagjának, vagy egyszerre mindkettönek).
Megvitathatja az olyan államok közötti vitákat, amelyeket a Biztonsági Tanács, vagy valamely tagállam elé terjeszt. Ennek a hatáskörnek az a korlátja, hogy amíg az ilyen kérdésekkel a Biztonsági Tanács foglalkozik, a Közgyülés e viszályok tekintetében nem tehet ajánlásokat, hacsak a Biztonsági Tanács ez iránt nem keresi meg.
a Biztonsági Tanács hozzájárulásával az ENSZ Fötitkára a Közgyülés minden ülésszaka elött közli a Közgyüléssel azokat a békével és biztonsággal kapcsolatos ügyeket, amelyekkel a Biztonsági Tanács abbahagyta a viszállyal való foglalkozást. Ha a vita során a Közgyülés úgy látja, hogy konkrét intézkedés szükséges, úgy köteles azt a Biztonsági Tanács elé terjeszteni.
a Közgyülés felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan helyzetre, amely veszélyeztetheti a békét és a biztonságot
Támogatja a nemzetközi jog fokozatos fejlesztését, kodifikálását.
Elömozdítja a gazdasági, szociális, kulturális nevelésügyi és egészségügyi téren való együttmüködést és elösegíti az alapvetö emberi jogok megvalósítását.
Szervezési feladatok
Valamennyi ENSZ szerv a Közgyülésnek számol be tevékenységéröl, így a Közgyülés vitatja meg:
ENSZ Fötitkárának évi beszámolóit.
A Közgyülés eszközli a Biztonsági Tanács javaslata alapján:
a tagok kizárását.
A Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyülés választja meg:
a Biztonsági Tanáccsal közösen a Nemzetközi Bíróság tagjait: ez úgy történik, hogy párhuzamosan ülésezik a Biztonsági Tanács és a Közgyülés és az lesz a bíró, aki mindkét szervben megkapta a szavazatok többségét.
A költségvetés és a tagsági kvóta megállapítása. (A tagdíj tekintetében az ENSZ különbözö problémákkal küzd. Míg a katonai akciók költségei egyre nönek, nöttek (Ruanda, Libanon, Jugoszlávia), addig a tagdíjhátralék 1996-ra elérte a 2,8 milliárd dollárt, így az ENSZ hitelfelvételekkel tartja fenn magát.)
Határozathozatal és szavazás:
A Közgyülésben általában szótöbbséggel történik a határozathozatal, ahol a jelenlévö és szavazó államok szavazatának a többsége számít.
bizonyos kiemelt ügyekben azonban a határozatot csak 2/3-os többséggel lehet meghozni. Ezek az Alapokmány értelmében a következök:
békével kapcsolatos ajánlások
választási feladatok (pl. Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztása, vagy a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak a megválasztása)
tagok felvétele és kizárása
tagsági jogok felfüggesztése
gyámsági kérdések
a költségvetés és a hozzájárulási kvóta megállapítása
A Közgyülés egyszerü szótöbbséggel ezt a kört bövítheti, azaz bármely ügyben kimondhatja, hogy a határozathozatal csak 2/3-os többséggel történhet.
A szavazás technikai lebonyolítását illetöen régebben a szavazás 3 féle módon történhetett:
1. nyílt szavazás kézfeltartással itt csak a többséget lehetett megállapítani
2. nyílt szavazás névsorolvasással egy államot kisorsoltak és utána az angol ABC sorrendjében egyenként szavaztak. Így a javaslattevö állam megtudhatta, hogy mely államok szavazták meg a javaslatát és melyek nem.
3. titkos szavazás
Az állásfoglalás 4 féle lehet:
1. igen
2. nem
3. tartózkodik
4. az állam nem vesz részt a szavazásban, a küldött egyszerüen kimegy a büfébe, amikor bármilyen állásfoglalás kínos lenne a számára, tehát még a tartózkodás is.
A Közgyülés 6 hivatalos nyelve:
angol
francia
orosz
spanyol
kínai
arab
A Közgyülés határozatait illetöen azok ajánlás jellegüek, melyek a nemzetközi közvéleményt fejezik ki. A Közgyülés határozata általában erkölcsi erejü.
Találat: 304
