|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Az Állandó Választott (Nemzetközi) Bíróság
Az 1. hágai békekonferencián az orosz delegáció jogi tanácsadójának Fjodor Fjodorovics Martensznak a javaslatára az orosz delegáció elöterjesztett egy elképzelést, hogy az ott megjelent összes állam kössön kötelezö választott bíráskodási szerzödést, amit azonban nem fogadtak el, de ez hozzájárult egy másik egyezmény létre 515g66f jöttéhez, ami a választott bíráskodást kívánta bizonyos fokig állandó szervezettel felruházni.
A gyakorlatban és ténylegesen ez a bíróság nem állandó. Az állandóságot egyrészt egy állandó lista, másrészt egy állandó szerv, a Nemzetközi Iroda jelenti, mely adminisztratív szerv és a peres iroda szerepét tölti be.
Székhelye Hága, ott müködik az Állandó Igazgató Tanács, van elnöke, tagjai a Hágába akkreditált diplomáciai képviselök, akiket a szükséghez képest hívnak össze.
Ami a bíróság hatáskörét illeti az egyezmény értelmében célja: a jogi viták elintézése pl. nemzetközi szerzödések értelmezése, de igénybevétele nem kötelezö, csak ha a körülmények engedik. Az ítélet végrehajtásának alapja, hogy a felek jóhiszemüen elöre alávetik magukat a választott bíróság ítéletének, de annak igénybevételét a felek maguk döntik el. A vitát a bíróság a nemzetközi jog alapján köteles eldönteni.
Az Állandó Választott Nemzetközi Bíróságban az állandóságot az a lista jelenti, melyre a szerzödést aláíró államok 6 éves megbízatásra, 4 személyt jelölnek, ez a nemzeti csoport. Mind a 4 személy a jelölö állam saját polgára is lehet, aki elismert szaktekintély a nemzetközi jog területén, nagy erkölcsi tiszteletben áll, a tisztséget hajlandó elfogadni és megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek alapján a saját államában a Legfelsöbb Bíróság tagja lehetne. Amennyiben egy államnak nincs 4, az említett kritériumoknak megfelelö állampolgára, úgy idegen állampolgárt is kijelölhet, amennyiben az a tisztséget és a megbízatást hajlandó elfogadni.
Az állandó jegyzéket a Nemzetközi Iroda kezeli és vita esetén, a felek az állandó jegyzékböl választanak két-két bírót, akik közül csak egy-egy lehet saját államuk polgára. Az így kijelölt négy személy választja meg az ötödik bírát, az ún. szuperarbitert, akinek a szerepe döntö az ítélet megalkotásánál.
Ha a felek nem tudnak megegyezni az elnök személyében, akkor közösen kérnek fel egy harmadik államot, hogy jelölje ki a listáról az elnököt valamely semleges állam polgára személyében.
Ha nem tudnak megegyezni ebben a 3. államban sem, akkor, mindegyikük kijelöl egy-egy államot és ezek közösen jelölik ki az elnököt.
Ha ez utóbbi államok sem tudnak megegyezni, az elnök személyében, úgy 2 hónap eltelte után mindkét állam megjelöl 2-2 egyént és közülük sorshúzással döntik el ki legyen a konkrétan eljáró bíróság elnöke.
A bíróság a választott bíráskodás szabályai szerint jár el és az ítéletet szótöbbséggel hozza meg. Az elsö döntését 1902-ben hozta, azonban az Állandó Nemzetközi Bíróság létrejöttével jelentösége visszaszorult, mindössze egyetlen esetben döntött 1945 óta.
A listának továbbra is van jelentösége azonban, mert az ENSZ föszerveként müködö Nemzetközi Bíróság bíráit ezen listáról jelölik ki a nemzetiségi csoportok: minden csoport két-két személyt jelölhet, és ezután az összesített listáról történik a bíróság kiválasztása, melynél a választók egyrészt az ENSZ Közgyülése, másrészt a Biztonsági Tanács.
Találat: 296
