A vilagür jogi helyzete

A világür jogi helyzete

A világür jogi helyzetére vonatkozó jogszabályok a nemzetközi jogban csak pár évvel ezelött jöttek létre, egységes terminológia csak a közelmúltban alakult ki. A magyar világür jog elnevezés nem egészen precíz, mivel a világür nem üres, ott gázok, anyagi részecskék, és bolygók, égitestek vannak. A magyarnál talán találóbb a világtérség jog, vagy kozmikus jog elnevezés.

A világürrel kapcsolatban több probléma megoldatlan, így tisztázatlan az a magasság, ahol a világür kezdödik. Jelent& 121c21b #337;s a világür elhatárolása az államterületnek minösülö légitér esetén. Az elhatárolással kapcsolatban a nemzetközi jog tudományában különbözö elméletek alakultak ki, miután egyelöre nemzetközi jogszabály nem intézkedik arról, hogy meddig terjed az állam szuverenitása a légitérben fölfelé.

egyesek szerint nincs is felsö határa a szuverenitásnak, azaz az állam, bármilyen magasságról is legyen szó, területi felségjogot gyakorol a területe feletti térségben.

a vonzási elmélet szerint addig tart a légitér, amíg a Föld vonzereje érvényesül.

a tevékenységi elmélet szerint, addig terjed a szuverenitás, ameddig az ember tevékenységet tud kifejteni.

az atmoszféra elmélet azt mondja, hogy addig tart a légitér, ameddig levegöröl beszélhetünk.

A helyes teóriához az ún. Kármán-vonal áll a legközelebb:

A légitér felsö határa, az a magasság, ahol még a levegö felhajtóerejével közlekedö repülögépek haladni tudnak.

A repülögépek közlekedéséhez valóban kell felhajtóerö, de a sebesség növelésével a magasság is növekszik. Elérhetünk azonban egy olyan ponthoz, amikor a levegö már olyan ritka, hogy annyira meg kell növelni a sebességet, hogy a gép eléri az elsö kozmikus sebességet (7 km/sec) és így az idöközben létre jövö röpítö erö következtében szárnyak nélkül is a levegöben marad. Ez a vonal fizikailag meghatározható, s ezt Haley amerikai szakember 83 km magasságban jelölte meg, és a nagy amerikai, de magyar származású tudósról Kármán-vonalnak nevezte el. Itt olyan ritka a levegö, hogy 7 km/sec szükséges ahhoz, hogy a gép a levegöben maradjon, de ekkor még szárnyak nélkül is fennmaradna.

A világürrel kapcsolatos szabályok kialakítására 1959-ben az ENSZ létrehozta a Világür Békés Felhasználásának Bizottságát, amely egy technikai és egy jogi albizottságból áll. A két bizottság azokkal a jogi és technikai problémákkal foglalkozik, amelyek a világürkutatás során felmerülnek, és amelyben egységes állami gyakorlatot kell kialakítani.

A Jogi Albizottság (Magyarország tevékeny közremüködése mellett) több elfogadásra került egyezményt dolgozott ki:

I. Világür egyezmény (Szerzödés az államok tevékenységét szabályozó elvekröl a világür kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket) - 1967

II. Világür-egyezmény, az ürhajósok mentéséröl - 1968

III. Világür egyezmény, az ürkutatással kapcsolatos felelösségröl - 1972

IV. Világür egyezmény, az ürhajók regisztrálásáról - 1975

V. Világür egyezmény, az ún. Hold-egyezmény - 1979

A világür és az égitestek kutatását és felhasználását minden ország javára, és az emberiség érdekében kell folytatni.

A világür, és az égitestek jogi helyzetét tekintve azok nem okkupálhatók, ott egyetlen államnak sem érvényesülhet a szuverenitása, ennélfogva ezen térség res communis omnium usus, azaz mindenki által szabadon használható terület.

A felhasználás a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmánnyal összhangban történhet.

Tilos a világür szennyezése, és minden olyan kísérlet, amelyik a rendeltetésszerü használatot akadályozza.

A világürbe nukleáris fegyver nem bocsátható fel, a világür csak békés célokra használható, ott katonai támaszpont létesítése és a fegyverkísérlet tilos.

Kötelezö a kölcsönös segítségnyújtás, elöre nem látható veszélyekröl szerzett ismeretek azonnali nyilvánosságra hozatala és közlése.

A II. egyezmény értelmében az ürhajósok az egész emberiség küldötteinek tekintendök és öket általános segítségben kell részesíteni.

Kényszerleszállás észlelése esetén értesíteni kell a felbocsátó államot és az ENSZ Fötitkárát.

Az államterületen leszállt ürhajó mentésére meg kell engedni annak az államnak a közremüködését, amelyik az ürhajót felbocsátotta. A nyílt tengeren történt kényszerleszállás esetén a felkutatáshoz valamennyi államnak segítséget kell nyújtania.

Az 1979. évi Hold-egyezményt szovjet kezdeményezésre fogadták el, és a Holdon kívül minden más égitestre is érvényes a Földet kivéve. Az egyezmény értelmében minden tevékenységet a nemzetközi joggal, az ENSZ Alapokmányával és az államok közötti baráti kapcsolatok elveivel összhangban kell kifejteni. A Hold csak békés célokra használható, tilos nukleáris, vagy más tömegpusztító fegyverek elhelyezése, ottani tárolása, kipróbálása, katonai berendezések felállítása. A Holdat használó államok a nyilvánosságot tevékenységükröl kötelesek tájékoztatni. Katonai személyek a békés célú ürkutatásban részt vehetnek.

A Holdon békés célú felhasználás érdekében kutatóállomás és berendezések létesíthetöek, azonban ezek nem eredményeznek szuverenitást vagy tulajdonjogot. (A saját objektumokban természetesen az állam bizonyos ellenörzést és irányítást gyakorol. A Hold nem okkupálható, természetes eröforrásai az emberiség közös örökségének minösülnek. Amennyiben egy állam valamilyen megfigyelö vagy kutatóállomást létesít a Holdon, a kutatóállomáson és az ott levö személyzet felett joghatóságot gyakorol, szükséghelyzetben más részes államok berendezéseit is használhatják, de erröl jelentést kötelesek az ENSZ Fötitkárának vagy a részes államoknak tenni. Kötelesek jelenteni ha rendkívüli esemény vagy katasztrófa következik be. Az egyezmény végrehajtását, ill. az abból származó vitákat tárgyalások útján, ha az eredménytelen akkor az ENSZ Fötitkárának segítségével kell megoldani, aki már az egyik fél kérésére is közremüködik és közvetít a felek között.

Jelenleg is fennálló kérdés a geostacionárius mesterséges holdpályák kérdése.

A geostacionáris pálya olyan, az Egyenlítö fölött húzódó mesterséges holdpálya, ahol a felbocsátott mesterséges égitest a Föld forgásával egyezö irányba és olyan sebességgel halad, hogy a Földhöz viszonyítva állandó helyet foglal el, vagyis mindig azonos földrajzi pont fölött van (3 ilyen pályán megfelelöen elhelyezett mesterséges holddal az egész Földre nézve hírközlést lehet létesíteni.). A pálya magassága kb. 35.800 km.

Ezen pályát az egyenlítöi államok (pl.: Brazília, Indonézia, Kenya, Uganda, Zaire) saját természeti kincsüknek tekintik - ezt 1976-ban Bogotában közös nyilatkozatban jelentették be -, és bár jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy mesterséges holdakat bocsássanak fel, de ezek müködtetését és fellövését az ö engedélyük nélkül nem lehet eszközölni. Elismerik ugyanakkor, hogy a nyílt tengerek feletti rész az emberiség közös öröksége.

[Az állami szuverenitásnak 36.000 kilométerre való kiterjesztése miatt, az államok többsége az egyenlítöi államok által megfogalmazott követelést nem ismeri el.]