|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A származtatott felelösség lényege és esetei
Segítség a jogellenes cselekményben
Irányítás és ellenörzés (pl. protektorátus, katonai megszállás)
Kényszer kifejtése a másik államra
Ösztönzés nemzetközi jogot sértö cselekmény elkövetésére ("felbujtás")
Utólagos segítségnyújtás
Képviselet (a képviselt állam felelösségének kérdése)
Az államok felelössége a nemzetközi jog megsértése miatt (az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tervezete - 2001 Az állam felelössége egy másik állam cselekményével összefüggésben)
1./ Nemzetközi jogsértö cselekmény elkövetésében nyújtott segítség és közremüködés:
Az állam, amely segítséget nyújt és közremüködik nemzetközi jogsértö cselekmény más állam által történö elkövetésében, nemzetközileg felelös ezért, ha:
a) az állam ezt a nemzetközi jogsértö cselekmény körülményeinek ismeretében teszi ; és
b) a cselekmény nemzetközi jogot sértene akkor is, ha ez az állam követné el.
2./ A nemzetközi jogot sértö cselekmény elkövetése felett gyakorolt irányítás és ellenörzés:
Az állam, amely egy másik állam felett irányítást és ellenörzést gyakorol, nemzetközi jogot sértö cselekmény utóbbi által történö elkövetésekor, nemzetközileg felelös ezért a cselekedetért, ha:
a) ezt a nemzetközi jogot sértö cselekmény körülményeinek ismeretében teszi; és
b) a cselekmény nemzetközi jogot sértene akkor is, ha ez az állam követné el.
3./ A másik állam kényszerítése:
Az állam, amely egy másik államot cselekmény elkövetésére kényszerít, nemzetközileg felelös ezért a cselekedetért, ha:
a) a cselekmény a kényszerítés hiányában a kényszerített állam által elkövetett nemzetközi jogsértés lenne, és
b) a kényszerítö állam a cselekmény körülményeinek ismeretében cselekszik így.
|
Ráhatás formái: |
MÖGÖTTES ÁLLAM |
CSELEKVŐ ÁLLAM |
|
Felbujtás |
Nemzetközi jogi felelösséget nem keletkeztet kivéve, ha speciális kötelezettség az elsödleges normát védi (pl.: népirtás) |
Felelösséget visel |
|
Utólagos segítség |
Nincs felelösség, csak speciális rendelkezés esetén (pl.: kogens norma komoly megsértése) |
Felelösséget visel |
|
Képviselet |
Teljes felelösség |
Nincs felelössége |
|
Segítség pl.:nemzetközi csatorna lezárása |
Felelös, ha - tudott a kötelezettségszegésröl és - felelös lenne, ha önmaga követte volna el |
Teljes felelösség |
|
Irányítás és ellenörzés - katonai megszállás - protektorátus |
ua. mint elöbb pl.: katonai megszállás, protektorátus felelössége |
Felelös, mivel az, hogy irányítják nem kimentö ok |
|
Kényszer |
ua. mint elöbb |
Csak akkor nem felelös, ha a kénszer eléri a vis maiort. |
|
Külön kategória: Együttes elkövetés - mindkét állam cselekszik |
Mindkét állam önállóan felel. Az egyetemlegesség zavaros. |
|
TK:
Egyes nemzetközi jogászok (származtatott) közvetett felelösségnek tekintik azt, hogy az állam felelösséget visel olyan nemzetközi jogot sértö cselekményért, amelyet területén követtek el és amely idegen államoknak vagy állampolgároknak sérelmet vagy kárt okozott. Az állam mentesül a felelösség alól, ha bizonyítani tudja, hogy szervei mindent megtettek a jogsértés megelözésére vagy elhárítására. Felelössége tehát közvetlen és szerveinek nemtevésén vagy mulasztásán alapszik. Van azonban a nemzetközi jogban valódi közvetett felelösség, és ez akkor következik be, ha az állam más állam szervei által kifejtett tevékenység miatt tartozik felelösséggel. A közvetett felelösség egyenjogú, független államok között rendszerint nem vetödik fel. A közvetett felelösség esetében arról van szó, hogy a jogsértést közvetlenül kifejtö személy vagy szerv nem annak az államnak a szerve, amelyik a felelösséget viseli, de az eljáró szerv állama átmenetileg elvesztette e szervek feletti ellenörzését, vagy lemondott arról, és azt egy másik állam gyakorolja. A felelösségre vont állam közvetett felelössége esetén is saját tényei alapján felel, de ezeket a tényeket idegen állami szervek felhasználásával fejti ki.
A közvetett felelösség esetei:
Föderatív állam ha a tagállam nem rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal, az okozott sérelemért a föderatív államot teszik felelössé.
Szuverenitásban korlátozott állam: ilyenek voltak a protektorátusok. Helyette a felette ellenörzést gyakorló állam viselte a felelösséget.
Háborús megszállás esetén: a megszállt területeken még müködö és az eredeti állam által létrehozott államigazgatási szervek jogellenes tevékenységét a megszálló államnak kell beszámítani. A felelösség átszállása megszállás esetén az elfoglalt államra gyakorolt kényszer miatt következik be. Háborús megszállás esetén a megszállás ténye nem mindig és nem szükségképpen eredményezi a felelösség átszállását. Elképzelhetö az is, hogy az megoszlik a megszálló és a megszállt állam között.
Idegen állam vagy nemzetközi szervezet által önként mások rendelkezésére bocsátott szerv jogsértö tevékenysége miatt az viseli a felelösséget, akinek a szervet átengedték.
Idegen fegyveres erö felhasználása esetén mindig azt a jogalanyt terheli a fegyveres erö által okozott jogsértés miatti felelösség, akinek a rendelkezése, utasítása alapján az erök eljártak.
Találat: 301
