|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A számüzetésben lévö kormányok és ellenállási szervezetek elismerése
I. A számüzetésben lévö kormányok elismerése:
Olyan kormány, amely idegen állam területén müködik.2 fö típusa van:
1./ Menekült kormány:
Idegen állam agressziója miatt hagyta el az országot. Pl. a lengyel kormány 1939-ben Párizsba, majd Londonba menekült. Mivel az idegen állam agressziója jogtalan, ezért az elismerés jogos.
Belsö erök által kiszorított menekült kormány. Ez rendszerint de jure kormány, mely polgárháború, forradalom miatt menekült külföldre. A kormány ténylegességét ekkor nem nemzetközi jogsértés szüntette meg, hanem egy belsö aktus. Ilyenkor mindig van egy tényleges kormány is, amely a menekült kormányt kiszorította, és ez utóbbi jogosult az állam külképviseletére. Az elmenekült kormány elismerése barátságtalan cselekmény, mivel a kormányalakítás az állam belügye.
2./ Idegenben megalakult, emigráns kormány:
Jövöbeni állam tekintetében megalakult emigráns kormány: Az ilyen kormány elismerése az új állam elismerését jelenti. Ha az új állam nemzeti felszabadítási mozgalom eredményeként jött létre, külföldön megalakult emigráns kormányának elismerése az új állam elismerésével azonos, és mindig jogszerü, tekintettel arra, hogy az önrendelkezési jog elismerése nem jogszerütlen. (pl.: 1942-ben a Fülöp-szigetek kormányának megalakulása Washingtonban).
Fennálló állam tekintetében külföldön megalakult emigráns kormány: Elismerése általában nem jogszerü, mivel ilyenkor az állam területén van egy tényleges kormány, amelyiknek joga van az állam külföldi képviseletére. Az ilyen típusú emigráns kormány elismerése legfeljebb akkor lehet jogos, ha a kormány népi felszabadítási mozgalmat képvisel.
II. Ellenállási szervezetek elismerése:
Hasonlít a kormányok elismeréséhez. A jogintézmény a II. világháború alatt alakult ki: a tengelyhatalmak által legyözött és megszállt országokban ellenállási szervezet jött létre, akik tovább folytatták a harcot. Az ellenállási szervezet elismerése nem jelentett új államként való elismerést, mert államuk nem szünt meg, és nem volt hadviselö félként való elismerés sem, mivel polgárháború esete sem forgott fenn.
Egyik fajtája külföldön alakult meg, miután az anyaország idegen hatalom agressziójának áldozata lett. Pl.: Szabad Franciaország Bizottsága, melyet De Gaulle tábornok hozott létre és kezdetben sehol nem gyakorolt tényleges hatalmat. A mozgalom 1941-ben Londonban vette fel ezt a nevet és ezen a néven a háború alatt 19 állam ismerte el. 1943-ban Algériába telepedett át. Miután Nagy-Britannia és USA a vichyi kormányt ismerte el, ezért késöbb a már Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság néven müködö szervezetet nem ismerhették el kormány minöségében. Ezért olyan elismerést kapott, mint amely szervezet jogosult a franciák harcát megszervezni a II. világháborúban. 1944. június 02-án a partraszállás elöestéjén ideiglenes nemzeti kormánnyá alakult át, amelyet 1944 végéig 40 állam ismert el.
Más szervezetek a saját államterületükön jönnek létre, és illegalitásban müködve partizánharcot vezetnek a megszálló hatalom ellen. Pl.: Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Bizottság, vagy a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság.
Napjainkban is gyakori, hogy egy terület függetlenségéért küzdö bizonyos szervezeteket az államok bizonyos korlátozott körben elismerik. Ezek a népük önrendelkezési jogáért küzdö szervezetek, melyek nasciturus kormánynak tekinthetöek. Elismerésük az általuk képviselt területek népeinek államalapítási jogának elismerésével azonos. Másfelöl, az elismeréssel az ilyen szervezetek nemzetközi jogalanynak is tekinthetöek. Ilyen pl. Palesztin Felszabadítási Szervezet. A nemzeti felszabadítási szervezeteket gyakran az ENSZ is meghívja megfigyelöként egyes szerveinek az üléseire. Az ellenállási szervezetek nemzetközi jogalanyiságot gyakorolnak. A szervezetek leendö államuk nevében járnak el és funkciójuk az önálló állam megalapításával megszünik, ilyenkor tipikusan kormánnyá alakul át.
Találat: 306
