online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A semlegesség esetei a nemzetközi jogban



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A semlegesség esetei a nemzetközi jogban

A semlegesség fogalmát háromféle értelemben használjuk a nemzetközi jogban:

- állandó semlegesség

- politikai értelemben vett semlegesség

- a háborúban való semlegesség

1./ Állandó semlegesség:

Létrehozására elöször az 1815. évi Bécsi kongresszuson került sor, melyen a nagyhatalmak (Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Poroszország) az ütközö államnak minösülö Svájcot kívánták semlegessé tenni. A nagyhatalmak garantálták Svájc állandóan semleges státuszát, és egy közös nyilatkozat mellett a bécsi kongresszus záróaktája is így foglalt állást.

Az állandó semlegesség ebben a korban azt jelentette, hogy bár még minden államot megillet a ius ad bellum, erröl az állandó semlegességi státuszt létesített állam lemondott. Az állandóan semleges államnak ezt a státuszát mindenki köteles tiszteletben tartani, tehát az ilyen államot még a háborúindítás megengedettségének korában sem volt szabad megtámadni, a biztosíték erre a nagyhatalmak garanciája volt. Az állandó semlegesség azt jelentette, hogy Svájc békeidöben sem csatlakozhat olyan katonai szövetséghez, amelyik miatt esetleg neki támadó, akár védekezö háborúban is részt kellene vennie.

1831-ben önálló államként való megszület 939b16j ésekor Belgium is állandóan semleges állam lett.

1867-ben Luxemburg is.

Manapság az állandó semlegesség státusza közelebb került az összes többi állam státuszához, hiszen a ius ad bellum ma már senkit sem illeti meg. A semlegesség ma azt jelenti, hogy: a semleges állam nem csatlakozhat katonai szövetséghez, nem vállalhat katonai kötelezettséget. Így értelmezi jelenleg státuszát Svájc is, aki még az ENSZ-be sem lépett be, mondván az is katonai kötelezettségvállalást jelent.

Az 1955-ös államszerzödéssel függetlenné vált Ausztria belsö törvényhozásában mondta ki az állam állandó semlegességét.

Jogilag az állandó semlegességi státusz a nagyhatalmaknak megküldött alkotmány-tervezet tudomásul vételével létesül. Ausztria azonban tagja az ENSZ-nek, söt némely esetben az ENSZ békefenntartó alakulatainak is rendelkezésre bocsátott fegyveres eröt.

Sajátos utat jelent az állandó semlegesség státuszának megszerzéséhez az elbirtoklás: ilyen tendencia érvényesült Svédország részéröl, mely egyoldalú elhatározással több mint 180 éve folytat semlegességi politikát. Svédország a Dániával 1814-ben kötött kieli béke óta nem vett részt háborúban. A nemzetközi közvélemény ennélfogva lassan Svédországot is az állandó semleges államok közé sorolja, úgy tünik, hogy ezt a státuszt el lehet birtokolni.

2./ Politikai értelemben vett semlegesség vagy más néven aktív semlegesség:

Ez tulajdonképpen az el nem kötelezettséggel azonos. Maga a mozgalom jogi jellegü, semlegessége azonban politikai eredetü és tartalmú. Az el nem kötelezettek mozgalmának magját jórészt a gyarmati uralom alól felszabadult ázsiai és afrikai országok adták, melyek elöször 1955-ben Bandungban ültek össze. az értekezlet célja a gyarmati rendszer felszámolása.

A következö állomás 1960. a mozgalomhoz csatlakozik számos afrikai állam

1961. Belgrád hivatalosan is létrejött az "el nem kötelezettek mozgalma".

1979. Havanna csúcstalálkozó.

Az el nem kötelezettség hivatalosan azt jelentette, hogy az ebben résztvevö államok nem csatlakoznak az akkor szembenálló 2 katonai tömb - a Szovjetunió vezette Varsói Szerzödés és az USA vezette NATO-CENTO-SEATO - egyikéhez sem, hanem a katonai szövetségeken kívülálló semleges politikát fognak folytatni.

A semlegesség kinyilvánítása, azonban csak a 2 szembenálló katonai tömbre vonatkozott és nem jelentette a háború általános elkerülését. így az el nem kötelezettek közül többen is indítottak egymás ellen háborút. Pl. Irak D Irán, Szomália D Etiópia

Jogi értelemben tehát az el nem kötelezett államok épp olyan helyzetben voltak mind a többi állam, csupán csak távol tartották magukat a nagy katonai szövetségektöl. A Varsói Szerzödés megszünése után az el nem kötelezettség értelmét vesztette.

3./ Háborúban való semlegesség:

Ez a nemzetközi jogban már nagyon régen kialakult. Azt jelenti, hogy egy konkrét háborúban az állam nem vesz részt. A háborúban való semlegesség tehát mindig viszonyítás kérdése és a viszonyítás mindig egy konkrét háborúhoz történik. A semlegesség egy jogi státusz.

A semleges állam fö kötelezettsége: a pártatlanság, azaz semmiféle kedvezményt nem nyújthat egyik hadviselö félnek sem, ill. ha bármilyen kedvezményt nyújt az egyiknek, azt az összes többinek is kötelessége megadni.

A hadviselök kötelesek tiszteletben tartani a semlegesség státuszát.

A szárazföldi háborúban:

Ez azt jelenti, hogy a semleges állam területe sérthetetlen, azon át a hadviselök sem fegyvert, sem hadianyagot, sem katonákat nem szállíthatnak. Sebesültek átszállítása, vagy ott kórházban való elhelyezése azonban az V. hágai egyezmény rendelkezése értelmében lehetséges. A semleges államban kezelt és meggyógyult sebesültek és betegek ezen államnak az örizetében maradnak, ök többet az adott háborúban nem vehetnek részt. A semleges állam azonban nincs kötelezve a sebesültek és a betegek fogadására.

A semleges államnak joga van a hadviselökkel kereskedelmi tevékenységet kifejteni, de ha bármilyen kedvezményt kap az egyik hadviselö fél, amelyiket a háborúban való részvétel céljára felhasználhat, akkor ezt meg kell engednie a többi hadviselö félnek is.

Ha maga az állam semleges és pártatlan, ugyanezt nem köteles elöírni polgárainak, tehát az állam megengedheti, hogy polgárai egy hadviselö állammal kereskedelmi kapcsolatban álljanak, de ezt mindegyik hadviselö féllel szemben meg kell engednie. A gyakorlatban ez a fegyverek és hadianyagok szállításának a megengedését jelentette. Míg USA azt vallotta, hogy a fegyverek és hadianyagok forgalma szabad és korlátozás nélküli, addig több állam ezt a nézetet nem osztotta és a háború idején megtiltotta állampolgárainak azt.

Semleges államban tilos a hadviselök hadseregébe való toborzás, azonban az állam azt nem köteles megakadályozni, hogy polgárai a határon átkelve valamelyik hadviselö fél hadseregébe belépjenek.

A semleges állam a telefonvonalak és hírközlési eszközök használatát nem köteles a hadviselö feleknek megengedni, de ha az egyiknek megengedi, akkor meg kell engednie a másiknak is.

Általánosságban tehát az a szabály hogy:

A semleges állam pártatlanul, valamennyi hadviselö félnek tehet bizonyos engedményeket, de csak általános jelleggel valamennyinek

Elöfordulhat, hogy a hadmüveletek eredményeképp bizonyos katonai egységek kénytelenek a semleges határt átlépni pl. a németek elöl 1000 lengyel katona menekült Magyarországra 1939. öszén. Ilyenkor a semleges ország köteles ezt a hadsereget lefegyverezni és internálni, vagy mindenképpen biztosítani azt, hogy azok a háború végéig ne térhessenek haza és ne vehessenek részt újra a katonai müveletekben.

Ha egy szökött hadifogoly menekül egy semleges államba, akkor ezzel a hadifogoly minösége megszünik és szabadon elhagyhatja a semleges államot.

Ha semleges állam polgárai a hadviselö területén tartózkodnak, mert pl. ottrekedtek, akkor úgy kell tekinteni, mintha béke lenne: velük szemben semlegességük miatt korlátozó intézkedést nem lehet foganatosítani, és nem lehet megakadályozni azt sem, hogy önként elhagyhassák a hadviselö állam területét.

Az ENSZ Alapokmányának életbe lépése után a semlegesség fogalma megváltozott

Ha a BT egy konkrét háborúba beavatkozik a megtámadott állam védelmében, akkor a békefenntartó tevékenységet minden állam köteles támogatni. Ez ugyan nem jelenti feltétlenül, hogy a katonai eröt bocsát a BT rendelkezésre, de nem is lehet pártatlan, tehát a szó klasszikus értelmében semleges. Az ENSZ békefenntartó eröit pártolni kell, azok részére kedvezményeket kell adni pl. Magyarország megengedte, hogy az ENSZ ill. késöbb a NATO légiereje használhassa az ország légterét.

Ma már jogi különbség van a "semleges" és a "nem hadviselö fél" státusz között, amit eredetileg Mussolini deklarált elöször. A BT által elrendelt katonai akciókban a tagállamok nem lehetnek semlegesek, csupán "nem hadviselök".

Semlegesség a tengeri háborúban:

A szabályok jórészt megegyeznek a szárazföldi semlegesség szabályaival. A semleges állam területe alá tartozó tengerrész (beltenger és a parti tenger) sérthetetlen, a semleges hatalmak jogairól és kötelességeiröl 1907-ben kötött XIII. számú egyezmény értelmében itt mindenféle háborús cselekmény, beleértve a hajók átkutatását és elfoglalását, a semlegesség megsértését jelenti, tehát tilos.

Tilos továbbá a nyílt tengeren elfogott hajót semleges kikötöbe kísérni. Ha ez mégis megtörténne, úgy a semleges államnak kötelessége az elfogott hajót kiszabadítani és legénységét internálni.

Hadihajók maximum 24 óra alatt a parti tengert átszelhetik, de katonai cselekmény ezalatt tilos. Kivétel a 24 órás idötartam alól a vis maior esete (ha megszünik az ok el kell hagynia a kikötöt, és csak annyi élelmet, fütöanyagot stb. vihet magával amivel a legközelebbi honi kikötöt eléri), illetve a semleges állam által adott felmentés. Újra felfegyverezni, teljesen kijavítani és harcképessé tenni a hajót semleges kikötöben a háború alatt nem szabad. Nem szabad a semleges kikötöt támaszpontként sem használni.

Miután a semleges államok kereskedelmi hajói a tengereken háború idején is szabadon hajózhatnak és mindegyik hadviselö féllel kereskedhetnek is, ezért speciális zsákmányolási szabályok alakultak ki.

A fö különbség a szárazföldi és a tengeri háború szabályai között abban áll, hogy a tengeri háborúban nem tisztelik a magántulajdon intézményét. A tengeri háborúban még a semleges magántulajdon sem élvez feltétlen mentességet, így semleges javakat is lehet zsákmányolni. Abban az esetben ha a semlegesek bizonyos nemzetközi jogi szabályokat sértenek, kivételesen még magát a semleges hajót is zsákmányolni lehet.

Az általános szabály ugyan az, hogy a semleges áru az ellenséges hajón is szabad, de ez nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket a hadviselés során a haderök felhasználhatnak.

Kivételesen a semleges hajón szállított semleges áru, söt maga a semleges hajó is elkobozható a következö esetekben

  1. ha a semleges hajó blokádtörést követ el
  2. ha hadi dugárut szállít

3.     ha a semlegességgel össze nem férö tevékenységet folytat

Blokádtörés: a kereskedelmi hajó a szabályszerüen meghirdetett és hadihajókkal eszközölt blokádot áttörve próbál kereskedelmi kapcsolatot létesíteni a blokád alá vett állammal.

Dugáru

Abszolút dugáru: amelyet kizárólag katonai célra lehet használni pl: ágyú, akna, torpedó

Ez minden további nélkül elkobozható, ha ellenséges területre van irányítva.

Relatív dugáru: olyan áruk, amelyeket mind békés, mind háborús célra fel lehet használni.

Elkobzásuk akkor lehetséges, ha az elkobzó állam igazolni tudja, hogy ezt:

az ellenséges kikötöbe szánták, másfelöl

kizárólag a hadsereg szükségleteinek céljára

pl.: liszt, benzin, ruhaszövet

Amennyiben a hajó rakományának az 50%-át a rajta szállított abszolút dugáru súlyban vagy értékben meghaladja, úgy a tulajdonosának az összes egyéb áruja is elkobozható, plusz maga a hajó is.

Semlegességgel össze nem férö cselekmény ha:

egy hajó hamis lobogót használ

ha kémkedést fejt ki

ha katonákat szállít

A hadviselö felek hadihajói minden kereskedelmi hajót megállíthatnak és ellenörizhetnek, így a semlegesek hajóit is meg lehet állítani. Amennyiben a hajó a felszólításra nem áll meg és nem engedi, hogy rakományát átvizsgálják, akkor maga a hajó is elkobozható. Nem lehet a semlegesek hajóit sem megállítani, sem megvizsgálni, ha azokat saját államának hadihajója kíséri. Ezt nevezik konvojnak.

Angaria: ez az idegen hajók lefoglalásának az intézménye. Fogalmilag az állam kikötöiben és parti vizein tartózkodó idegen kereskedelmi hajóknak a lefoglalását jelenti, amelyre sürgös szükség esetén és kártalanítás fejében kerülhet sor. Napóleon is ezt tette, amikor a katonáit sürgösen Egyiptomba kellett szállítania.

Lefoglalást jogosítottak a semleges államok is eszközölni, ennek tárgya más semleges vagy a hadviselö felek lobogói alatt közlekedö kereskedelmi hajók lehetnek.


Találat: 1023


Felhasználási feltételek