|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A nemzetközi szerzödés személyi, területi és idöbeli hatálya
I. Személyi hatály
A nemzetközi szerzödés általános szabály szerint csak a szerzödö felekre vonatkozik, csak azoknak adhat jogokat ill. írhat elö kötelezettségeket. A nemzetközi jog tudományában és a nemzetközi bíráskodás gyakorlatában ezt úgy fogalmazták meg , hogy:
A részt nem vevök számára egy nemzetközi szerzödés inter alios acta, vagy más néven pacta tertiis, amely nec nocere nec prodesse potest, azaz olyan mások között létrejött ügylet, amely az abban részt nem vevöknek sem nem árt, sem nem használ. Ez azt jelenti, hogy a szerzödésen kívüli államok számára a konkrét szerzödés nem jelent jogot.
Így pl.: hiába engedte át 1898-ban Spanyolország a Fülöp-szigeteket az Egyesült Államoknak, ez a földrajzilag a Fülöp-szigetekhez tartozó, de Hollandia által birtokolt Palmas szigetére nem vonatkozott, nem kötelezte Hollandiát.
Kivétel:
imperatív normát tartalmazó szerzödés. Pl. az ENSZ Alapokmányának a béke és a biztonság fenntartására vonatkozó rendelkezéseit a nem tagállammal szemben is ki lehet kényszeríteni.
a harmadik állam javára vagy terhére kötött nemzetközi szerzödés. A bécsi egyezmény szerint a 3. állam számára a szerzödés valamely rendelkezése csak akkor teremt kötelezettséget, ha a szerzödésben részt vevö államok szándéka erre irányult és a 3. állam ezt a kötelezettséget kifejezetten és írásban elfogadja. Az írásbeli elfogadás kivételesen nem szükséges, ez a helyzet az állandó semlegességet statuáló szerzödésnél. Ilyenkor kötelezettsége keletkezik az abban részt nem vevö államoknak is. A kötelezettség ekkor hallgatólagos tudomásulvételen alapszik, vagyis ebben az esetben a hallgatás beleegyezésnek minösül.
A szerzödésben részt nem vevö államnak elöny, jogosultság adható. A nemzetközi szorosokon, csatornákon való közlekedést lehetövé tevö szerzödések tipikusan ilyenek.
A bécsi egyezmény szerint:
jogosultság a szerzödésben részt nem vevö államnak akkor adható, ha abba az beleegyezik. Viszont a hallgatást is beleegyezésnek kell tekinteni, azaz ha egy állam ki akarja zárni magára nézve a jogosultságok életbelépését, úgy tiltakoznia kell.
Amennyiben az olyan szerzödést módosítják, amelyben 3. államnak jogot vagy kötelezettséget adtak, akkor a módosításhoz szükséges a kötelezett állam beleegyezése, jogoknál azonban csak akkor kell a beleegyezés, ha az eredeti szerzödö feleknek a szerzödésböl megállapíthatóan ez volt a szándéka, tehát úgy rendelkeztek, hogy a 3. állam részére jogot biztosító rendelkezéseket ezen 3. állam beleegyezésével lehet csak megváltoztatni.
A legnagyobb kedvezmény záradéka ez nem tartozik tulajdonképp a személyi hatály kérdéséhez csupán hasonlít hozzá. Lényege: egy olyan szerzödéses rendelkezés, amellyel egy állam a másik állammal szemben elvállalja azt a kötelezettséget, hogy a kapcsolatok meghatározott körében legnagyobb kedvezményes elbánást biztosít.
A legnagyobb kedvezmény elvéröl kodifikáció folyt az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságában, és kodifikációs tervezet meghatározása szerint:
Legnagyobb kedvezményes elbánás a kedvezményezö állam részéröl a kedvezményes államnak vagy az azzal meghatározott viszonyban álló személyeknek vagy dolgoknak nyújtott olyan elbánás, amely nem kevésbé kedvezö, mint az az elbánás, amelyben a kedvezményezö állam 3. államot, vagy ugyanolyan viszonyban álló személyeket vagy dolgokat részesíti. A kedvezményt nemcsak egy államból jövö valamennyi termékre, hanem konkrétan 1-1 termékre is meg lehet állapítani. A legnagyobb kedvezmény jogát nem a 3. állammal kötött szerzödés, hanem a záradékos alapszerzödés adja, ezért nincs szó 3. állam javára kötött szerzödésröl.
A legnagyobb kedvezmény záradéka a mai viszonyok között kölcsönös.
A legnagyobb kedvezményre vonatkozó záradék 2 féle lehet:
1) feltételes vagy amerikai típusú záradék: ez minden az USA által kötött szerzödésben 1922-ig szerepelt. E szerint csak akkor kapta meg a kedvezményezett állam a kivételes elbánást, ha azért ugyanolyan ellenszolgáltatást nyújtott, mint amilyet, a kedvezményt eredetileg élvezö állam adott.
2) feltétel nélküli záradék: ma inkább ez a szokásos. Azonnal és feltétel nélkül kiterjed a már megadott kedvezmény a záradékos egyezmény alapján kereskedö államokra.
A legnagyobb kedvezmény elve a vámuniókra általában nem terjed ki. Így a Közös Piac, majd az Európai Unió tagállamai egymással olyan viszonyt alakítottak ki, amelyekre nyilvánvalóan a legnagyobb kedvezmény nem vonatkozik, azaz ilyen fokú kedvezményt a közösségen kívüli állam sohasem élvezhet. A közösségen kívüli államnak olyan kedvezményt adnak, amelyet a közösségen kívül lévö és legkedvezöbb helyzetben lévö állam élvez.
II. Területi hatály
A szerzödés területi hatálya tipikusan a szerzödö felek egész területére terjed ki.
Elöfordulhat azonban az is, hogy a szerzödö fél területén túlterjedö hatályt állapítanak meg, pl.:SEATO Alapokmánya szerint, ha a szerzödési övezetben bármelyik szerzödö fél ellen fegyveres támadás készül vagy az fenyeget, a felek tanácskozni fognak.
A szerzödés övezetét úgy határozták meg, hogy Délkelet-Ázsia egész területe + Csendes-óceán egész délkeleti övezete + Kambodzsa + Laosz + Vietnam. Ezt az utóbbi hármat a kiegészítö jegyzökönyv határozta meg. De ez a 3 állam nem volt szerzödö fél, ily módon jogellenes volt a szerzödés területi hatályát rájuk nézve kiterjeszteni.
néha az állam területének csak egy részére vonatkozik a szerzödés területi hatálya, a gyarmati államnál a gyarmati clausula segítségével ezt gyakran kizárták.
más esetben a szerzödés természeténél fogva nem az államterület egészére, hanem csak bizonyos részeire vonatkozik. Ilyenek azok a szerzödések, amelyek pl. nemzetközi folyók helyzetét rögzítik, ilyenek a határral kapcsolatos rendelkezések.
vannak olyan szerzödések is, amelyek a területi hatályukat tekintve nem is az államterületre vonatkoznak. Ilyen a res communis omnium usus területekre kötött szerzödések, mint amilyen a nyílt tenger, tengerfenék, világür. A Hold-egyezmény területi hatálya pl. nem az államterületre terjed ki, hanem valamennyi naprendszerben lévö égitestre.
a szerzödés területi hatálya kiterjedhet a res nullius jellegü területre is, ilyen lett volna a Spitzbergákra vonatkozó speciális statútum.
III. Idöbeli hatály:
A szerzödés idöbeli hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy a szerzödés mettöl meddig van érvényben.
A szerzödés hatályba lépésének kezdete
Erröl legtöbbször maga a szerzödés intézkedik. A föszabály szerint a szerzödésnek nincs visszaható ereje, azonban a bécsi szerzödés lehetövé teszi, hogy a felek kivételesen egy szerzödést visszaható erövel ruházzanak fel.
A hatályba lépés lehetöségei:
1. aláírás után azonnal pl.: így rendelkezett az ún. acélpaktum, mely német-olasz katonai szerzödés volt, 1939. május 22-én.
2. ratifikáláskor, ez pontosabban a ratifikációs okmányok kicserélésének napját jelenti.
3. többoldalú szerzödésnél bizonyos számú ratifikáció szükséges a hatályba lépéshez, amelyek mellett kiköthetö még meghatározott államok ratifikációja is. Pl.: a tengerszorosok helyzetét rendezö 1936. évi montreux-i egyezménynél az életbelépéshez 6 ratifikáció kellett, de ebben benne kellett lennie Törökország ratifikációs nyilatkozatának is.
4. bizonyos esetekben az életbelépéshez nem csak meghatározott számú ratifikáció szükséges, hanem egy bizonyos idö eltelte is. Az 1969. évi bécsi egyezmény úgy rendelkezett, hogy a 35. ratifikáció után 1 hónappal lép hatályba. Ha a kilépés miatt 35 alá csökken az aláíró vagy a részt vevö államoknak a köre, ez a bécsi egyezmény változatlanul érvényes lesz, más egyezmények ettöl azonban eltéröen nyilatkozhatnak.
5. elöfordul, hogy az életbe lépést a felek valamely feltétel bekövetkezéséhez kötik, pl. egy másik egyezmény megkötéséhez.
Amennyiben a szerzödés nem szól a hatályba lépés idöpontját illetöen, vitás lehet, hogy mikor kezdödik érvényessége. Ez különösen jegyzékváltásnál jelenthet problémát, itt ugyanis rendszerint külön a hatályba lépésröl nem szoktak intézkedni. Leggyakoribb megoldás a válaszjegyzék (amiben az eredeti ajánlatot elfogadták) dátuma.
A felfüggesztödés problémája
A felfüggesztödésröl a szerzödés kezdete és a szerzödés vége közötti idöszakban kerülhet sor, lényege, hogy a szerzödés nem szünt meg, de nem is alkalmazzák. A belöle keletkezö joghatások függöben vannak, a szerzödés hatályos, de ténylegesen nem érvényesül.
A felfüggesztés esetei
a felfüggesztés lehetösége benne van a szerzödésben, vagy ebben a felek megegyeznek
a szerzödést a másik fél nem teljesíti és többoldalú szerzödésnél a többi fél ilyenkor jogosult a szerzödés hatályát egyoldalúan felfüggeszteni
a szerzödés represszália címén is felfüggeszthetö, de a felfüggesztést rögtön meg kell szüntetni, ha a jogsérelmet abbahagyták vagy orvosolták
háború esetén is felfüggesztödnek bizonyos szerzödések. Többoldalú szerzödéseknél ez a felfüggesztödés csak a hadviselök egymásközti kapcsolatára vonatkozik.
a szerzödés felfüggesztését eredményezheti a diplomáciai kapcsolatok megszakadása, amely több okból is bekövetkezhet.
Valamennyi felfüggesztésnél áll az a szabály, hogy ha a felfüggesztési ok megszünik, a hatály automatikusan bekövetkezik.
Találat: 449
