online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A nemzetközi szervek és szervezetek fogalma, osztalyozasa



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A nemzetközi szervek és szervezetek fogalma, osztályozása

I. A nemzetközi szervek és szervezetek fogalma:

A nemzetközi szerv és a nemzetközi szervezet közötti különbségtételre több elmélet is létezik:

1)     G. Fitzmaurice az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságában úgy definiálta a nemzetközi szervezeteket, hogy: államok társulása nemzetközi szerzödés révén, amely alkotmánnyal, közös szervekkel és saját, a tagállamokétól eltérö jogalanyisággal rendelkezik.

2)     Egy másik nézet szerint a nemzetközi szerv jellemzöje, hogy a tagok akaratát közvetlenül képviselö egy te 454h71e stület vagy hatóság, míg a szervezet a szervek rendszere, amely viszonylagos jogi önállósággal rendelkezik, és amely a tagok akaratát csak közvetve képviseli.

A nemzetközi szervek lehetnek önállóak, vagy nemzetközi szervezetek szervei. Önálló nemzetközi szerv volt pl. a trianoni békeszerzödés által létesített Jóvátételi Bizottság.

A nemzetközi szerv kritériumai:

- több (legalább 2) állam közös szerve legyen,

- müködése a nemzetközi jog alapján történjen.

A nemzetközi szervek leggyakrabban elöforduló változata a nemzetközi konferencia, vagy kongresszus. Régebben a fontosabb összejöveteleket nevezték kongresszusnak, manapság a konferencia elnevezés használatos.

A konferencia különbözö kérdések megtárgyalása céljából ülhet össze, lehet ez egyezmény megkötése, de lehet más konkrét feladat is. Összehívására nincs szabály, azt az állam vagy nemzetközi szerv kezdeményezheti. A meghívót a vendéglátó állam bocsátja ki.

A delegáció az állam küldöttsége, létszáma a küldö államtól függ, a delegátust megbízólevéllel látják el, amelyet a nemzetközi konferencián rendszerint egy mandátumszámláló bizottság ellenörzi, esetleg ha az államok létszáma csekély, akkor a megbízóleveleket kicserélik.

A konferencia elnöke a vendéglátó állam funkcionáriusa, rendszerint külügyminisztere, ezenkívül alelnököket is választhatnak.

A konferencia maga dönt ügyrendje pl. a szavazás módja és a napirend felett is. Az ügyeket rendszerint bizottságok készítik elö és a konferencia plénuma elé már bizonyos tervezetek kerülnek.

A konferencia végén aláírják azt az egyezményt, amelynek tárgyalása céljából összejöttek, néha csak záróokmányt adnak ki, mely felsorolja az eredményeket és a megkötött egyezményeket. Rendszerint a záróokmány nem tartalmaz jogilag kötelezö rendelkezéseket.

II. A nemzetközi szervezetek osztályozása:

A nemzetközi szervezetek osztályozása több szempont szerint lehetséges:

Kormányszervezetek - Nem kormányszervezetek

Kormányszervezetek esetén a szervezetben az államok vesznek részt, míg a nem kormányszervezetek esetén a tagsági joggal az egyes államok társadalmi szervezetei rendelkeznek. Kormányszervezetek esetén az államokat a kormányaik képviselik.

Nem kormányszervezet pl.:

Nemzetközi Újságíró Szövetség (tagsági joggal a tagállamok újságíró szövetségei rendelkeznek)

Nemzetközi Olimpiai Bizottság (nem Magyarország a tagja, hanem a Magyar Olimpiai Bizottság)

FIFA (nem Magyarország, hanem a Magyar Labdarúgó Szövetség a tagja)

A kormányszervezeteket több szempont szerint lehet osztályozni:

- Egyrészt a résztvevök köre szerint,

- másrészt az általuk ellátott hatáskör szerint.

Résztvevök köre szerint: lehetnek univerzálisak vagy partikulárisak.

Univerzális szervezet: abban minden független állam részt vehet. A valóságban olyan szervezet nem nagyon van, amelyben minden állam tényleg részt vesz, ettöl függetlenül a szervezet univerzális ha:

azt ilyenként hozták létre

abba az államok túlnyomó többsége már belépett és

abba a kívülálló államok saját elhatározásuk alapján bármikor beléphetnek.

Partikuláris a nemzetközi szervezet, ha abban az államoknak csak egy része vehet részt és a szervezetet eleve ilyen céllal hozták létre. A partikulárison belül vannak az ún. regionális nemzetközi szervezetek, ahol - a létrehozók szándékának megfelelöen - csak egy földrajzi tájegység országai vesznek részt. Ez a régió lehet csupán néhány országot magába foglaló vidék, pl: Észak-Európa, vagy lehet akár egy egész kontinens mint pl: Afrika.

Szervezet hatásköre szerint: lehet általános jellegü és lehet speciális jellegü.

Általános jellegü: a szervezet minden olyan üggyel foglalkozhat, ami tagjainak egymás közti kapcsolatában vagy más nemzetközi szervezetekkel összefüggésben felvetödik.

Speciális jellegü: ez csupán 1-2 ügycsoportot jelent. Pl. meteorológiai, katonai hatáskör.

A fentiek egymással kombinálódhatnak is:

1)     Univerzális jellegü, általános hatáskörü szervezetek: amelyek közül egyszerre csak egy létezhet egy idöben, hiszen különben hatásköri összeütközésre kerülne sor. Ilyen az ENSZ, és ilyen volt a Nemzetek Szövetsége.

Nemzetek Szövetsége: az univerzális jellegü és általános hatáskörü szervezetek közül elsöként ez jött létre, szellemi atyja Wilson amerikai elnök volt. Egyezségokmánya nem külön okmány, mert része volt a Párizs környéki békeszerzödéseknek, így a trianoni, versailles-i stb. békeszerzödések elsö fejezetét képezte. Így formálisan is összekapcsolódott a békeszerzödésekkel, mivel az alkotók célkitüzése az volt, hogy a békeszerzödések végrehajtását a nemzetközi szervezet fogja majd biztosítani. A szövetség nem váltotta be a hozzáfüzött reményeket, nem tudta a II. vh. kitörését megakadályozni. Formálisan csak 1946-ban szünt meg, de tevékenységét ténylegesen már 1940-ben beszüntette.

2)     Univerzális jellegü, speciális hatáskörü nemzetközi szervezetek: mivel az általános hatáskörben minden speciális kérdés is elvileg benne van, ezért ezeknek a szervezeteknek a tevékenységüket össze kell hangolniuk az ENSZ-szel, annak megfelelöen járhatnak el, ahogy az ENSZ-szel megegyeznek. A gyakorlatban sok ilyen szervezet az ENSZ-szel szerzödéses viszonyban van. Ilyen pl. az ILO, az Élelmezési és Mezögazdasági Szervezet vagy az Egyetemes Postaunió. Vannak azután ebbe a kategóriába tartozó olyan speciális kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek, melyek teljesen kívül esnek az ENSZ tevékenységén és azzal legfeljebb csak eseti kapcsolatban vannak pl. az Interpol.

3)     Regionális vagy partikuláris jellegü általános hatáskörü nemzetközi szervezetek: egy-egy földrajzi tájegység vagy államcsoport konkrét problémáinak elintézésére szolgálnak és az ENSZ Alapokmányával összhangban tevékenykednek. Mivel ezek a szervezetek az ENSZ-et tehermentesítik, ezért az ENSZ Alapokmánya az ilyen regionális szervezetek létesítését szorgalmazza. A regionális szervezeteknek együtt kell müködniük az ENSZ-szel és azt tájékoztatniuk kell a tevékenységükröl.

Ilyen jellegü szervezetek

o      Arab Liga,

o      Amerikai Államok Szervezete (OAS)

o      Afrikai Egységszervezet.

4)     Partikuláris (regionális) jellegü speciális hatáskörü nemzetközi szervezetek

Ezek száma a legnagyobb, különbözö kérdésekkel foglalkozhatnak: katonai, gazdasági, kulturális kérdésekkel.

Ilyen pl: NATO, Európa Tanács, Európai Unió, Északi Tanács, Nyugat-Európai Unió, Gazdasági Együttmüködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Európai Biztonsági és Együttmüködési Szervezet (EBESZ)


Találat: 390


Felhasználási feltételek