|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A nemzetközi kötelezettségszegés (jogsértés).
A nemzetközi kötelezettségszegés: 3 alapelv:
Minden jogellenes cselekménye az államnak nemzetközi felelösséget keletkeztet
Nemzetközi jogsértés: az a tevés vagy mulasztás, mely az állam kötelezettségszegését jelenti és ez betudható az államnak. 151b18b
Az, hogy mi jogsértés a nemzetközi jog dönti el, nem a belsö jog.
Nemzetközi jogsértésnek minösül bármilyen nemzetközi kötelezettség megszegése. A kötelezettségszegések azonban nem azonos súlyúak. A nemzetközi jogsértéseket a súlyuknál fogva 2 kategóriába lehet sorolni:
1) nemzetközi büntettek (ezek a legsúlyosabb nemzetközi jogsértések)
2) nemzetközi deliktum
A nemzetközi büntett olyan nemzetközi kötelezettség megszegése, amely a nemzetközi közösség alapvetö érdekeinek megvédéséhez annyira szükséges, hogy megszegését ez a közösség, mint egész, büntettnek ismeri el.
Ilyen cselekmények:
- az agresszió tilalmának súlyos megszegése
- a népeket és nemzeteket megilletö önrendelkezési jog biztosítása szempontjából lényeges nemzetközi kötelezettség megszegése, mint amilyen a gyarmati uralom eröszakos létrehozása vagy fenntartásának tilalma
- az emberi lény védelme szempontjából fontos nemzetközi kötelezettségnek, mint amilyen a rabszolgaság tilalma, a népirtás, és a faji elkülönítés tilalma súlyos, széles körü megszegése
- az emberi környezet védelme és megörzése szempontjából fontos nemzetközi kötelezettségnek, mint amilyen a légkör és a tenger tömeges szennyezésének tilalma, súlyos megszegése.
Nemzetközi deliktum: az összes többi jogsértés, bár helyesebb lenne úgy fogalmazni Nagy Károly szerint, hogy föszabályként nemzetközi büntettnek minösül valamennyi imperatív jellegü jogszabály megsértése, míg a többi nemzetközi kötelezettségszegés nemzetközi deliktumnak.
A nemzetközi jogsértés elkövetöje
állam
nemzetközi szervezet
egyén
A nemzetközi szervezetekre nem jellemzö, hogy alapokmányukat megszegik, felelösségük emiatt ritkán jön létre. Gyakoribb eset az, hogy anyagi kárt okozó tevékenységükért tartoznak felelösséggel pl. az ENSZ kongói katonai akciója kárt okozott angol, belga és más állampolgárok vagyonában, amelyekért az ENSZ vállalta a felelösséget és a kárt megtérítette. Felelösséggel tartozhatnak továbbá az ürkutatással foglalkozó nemzetközi szervezetek is, amennyiben az általuk felbocsátott mesterséges égitestek a Földre zuhanván idegen államoknak kárt okoznak.
Az egyén nemzetközi felelössége ritkán fordul elö, de ilyen pl. a kalózkodás, amely esetben nem a lobogó szerinti állam tartozik felelösséggel, hanem a kalózhajó kapitánya és legénysége, mégpedig a nemzetközi jog alapján.
Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tervezete szerint, mely "Az államok felelössége a nemzetközi jog megsértése miatt" címet viseli:
A nemzetközi kötelezettség megszegésének fennállása azt jelenti, hogy: az állam nemzetközi kötelezettségét megszegi, ha az állam cselekménye nincs összhangban azzal, amit a kötelezettség - függetlenül eredetétöl és jellegétöl -, megkövetel az államtól.
Az állam cselekménye csak akkor valósítja meg egy nemzetközi kötelezettség megszegését, ha a cselekmény megvalósulásakor a kérdéses kötelezettség köti az államot.
A nemzetközi kötelezettségszegés tartama:
2. Ha az állam cselekménye folyamatos jellegü, a nemzetközi kötelezettség ebböl eredö megszegése mindaddig fennáll, ameddig a cselekmény folytatódik, és ameddig az nincs összhangban a nemzetközi kötelezettséggel.
3. Egy adott esemény állam által történö megelözésére vonatkozó nemzetközi kötelezettség megszegése akkor valósul meg, amikor az esemény bekövetkezik, és fennáll mindaddig, ameddig az esemény folytatódik, és ameddig az nincs összhangban ezzel a kötelezettséggel.
Összetett cselekménnyel megvalósított kötelezettségszegés:
1. Az állam nemzetközi kötelezettségszegése, cselekmények és mulasztások összességében jogsértönek minösített sorozata révén akkor valósul meg, mikor az a cselekmény vagy mulasztás megtörténik, amely a többi cselekménnyel és mulasztással együtt elég egy jogsértö cselekmény megvalósításához.
2. Ilyen esetben, a kötelezettségszegés a sorozat elsö cselekményével vagy mulasztásával megkezdödö teljes idöszak alatt fennáll mindaddig, amíg ezek a cselekmények vagy mulasztások ismétlödnek, és nincsenek összhangban a nemzetközi kötelezettséggel
Állam felelösségi formái:
Nemzetközi jog megsértése miatt felelös.
Nemzetközi szervezet tagjaként származékos felelösség (pl.: NATO bombázás).
Nemzetközi jog megsértése miatt objektív felelösség (pl.: megengedett tevékenységböl eredö károk).
A kötelezettségszegés egyes tipikus formái
1) Az állam felelössége a nemzetközi joggal ellentétes belsö jogalkotás miatt
2) Nemzetközi felelösség az államigazgatási szervek és fegyveres erök tényei miatt
3) Az állam nemzetközi jogi felelössége igazságszolgáltatási szerveinek müködése miatt
1.) Az állam felelössége a nemzetközi joggal ellentétes belsö jogalkotás miatt
Mint azt az Állandó Nemzetközi Bíróság is leszögezte: "a nemzetközi jog szempontjából az államok belsö szabályai puszta tényeknek tekinthetök". Az állam felelösséggel tartozhat belsö jogalkotása miatt, amennyiben ez a tevékenysége a nemzetközi joggal ellentétes.
A nemzetközi jog és a belsö jog között ellentét az alábbi módokon keletkezhet:
az állam már fennálló nemzetközi kötelezettségével ellentétes belsö jogszabályt alkot
az állam kötelezettséget vállal belsö jogszabályának megváltoztatására vagy új jogszabály létrehozására, de azt az elöírt idöre nem teszi meg
az állam belsö jogával ellentétes nemzetközi kötelezettséget vállal
Az 1969-es bécsi egyezmény a nemzetközi jog elsödleges érvényesülését fogadja el a belsö joggal szemben.
ha a nemzetközi szerzödést a szerzödéskötési hatáskörre vonatkozó belsö jogi szabály megsértésével kötötték, ez adott esetben a szerzödés érvénytelenségét eredményezheti, vagyis ilyenkor az államon belüli jog érvényesül.
A két normarendszer közötti ellentét nemzetközi felelösségi jogviszonyt hoz létre. Az államnak ez a felelössége attól függetlenül keletkezik, hogy a jogsértést jelentö szabály milyen jogforrási formában jelenik meg (törvény, rendelet), söt annak sincs jelentösége, hogy a kérdéses jogszabályt az állam egész területére illetékes hatóság alkotta meg vagy csupán egy helyi. Az állam nemzetközi felelösségéböl az a kötelezettsége származik, hogy belsö jogát a nemzetközi joggal összhangba hozza és mindaddig amíg ez meg nem történik, felelössége fennáll.
a nemzetközi bírói gyakorlat nem ismeri el az államnak azt a jogát, hogy külkapcsolataiban a nemzetközi joggal ellentétes belsö jogát érvényesítse: "az állam nem hivatkozhat egy másik állammal szemben a saját alkotmányára azért, hogy kivonja magát olyan kötelezettségei alól, melyek öt a nemzetközi jog, vagy hatályos szerzödések alapján terhelik".
2.) Nemzetközi felelösség az államigazgatási szervek és fegyveres erök tényei miatt:
1/ Az államnak felróható cselekményeket többnyire az államigazgatási szervek vagy a fegyveres erök követik el. A fegyveres testületek egy része (rendörség, határörség, vámörség) kifejezetten hatósági feladatokat lát el, azaz államigazgatási szerv. Az államot nemzetközileg képviselö szervek ténykedéseit (miniszterelnök, külügyminiszter, államfö) az államnak kell beszámítani. Nem ilyen egyértelmü a helyzet az egyéb állami tisztviselök vonatkozásában. Többen úgy vélik, hogy csak a magasabb fokú hatóságok tényei alapozzák meg az állam felelösségét. Ez az álláspont azon alapul, hogy ha a cselekmény sértettje idegen állampolgár, akkor diplomáciai védelmet csak akkor kaphat, ha elöbb a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetöségeket kimerítette. Így az elsö fokú szervek jogsértö aktusai felelösséget keletkeztetö tényként nem jönnek figyelembe, hiszen azok ellen fellebbezésnek van helye. Ha viszont a jogsértö cselekmény közvetlenül egy külállam ellen irányul, akkor már nincs jelentösége annak, hogy alsóbb vagy felsöbb hatóság követte-e el, mert az állam minden rendü és rangú funkcionáriusának ténye miatt felelösséggel tartozik. Egyszerü rendöri közegnek vagy hadsereg közlegényeinek cselekménye is megalapozhatja a felelösségét. A hadsereg tagjának minösülnek a reguláris haderö tagjai mellett a különleges fegyveres alakulatok is, mint pl. annak idején az SA vagy az SS.
2/ A hadsereg tényei miatti felelösség elsösorban háború idején merül fel. A felelösség alapja ilyenkor is a hadsereg tagjainak jogsértö tevékenysége. A tüzérségi tüzböl vagy bombázásból származó károk miatt a hadviselök nem felelnek. Ha a kár okozása háborús szükséghelyzetben történt, úgy nincs jogalap a kártérítésre. Az állam felelössége háború idején olyan nemzetközi jogsértések miatt következik csak be, ha a kár vagy az okozott jogsérelem nincs szoros kapcsolatban a hadmüveletekkel, azaz elkerülhetö lett volna. Béke idején a fegyveres erö tagjai miatti felelösség akkor merül fel, ha az állam fegyveres eröi idegen állam területén állomásoznak. Nincsenek általános szabályok az olyan nem jogsértö jellegü tevékenységböl származó károk miatti nemzetközi felelösségre mint pl. a hadgyakorlat. Ezeket a felelösségi kérdéseket többnyire kétoldalú megállapodások rendezik.
A NATO tagállamok 1951-ben Londonban aláírtak egy szerzödést, mely az egymás területén tartózkodó fegyveres erök jogi helyzetét rendezi, ez a SOFA, melynek Magyarország is részese.
A SOFA értelmében:
a fegyveres erö tagjai és a polgári állomány kettös joghatóság alá tartoznak, a küldö állam katonai hatóságai azonban elsöbbséget élveznek a joghatóság gyakorlására, ha:
- a büncselekményt kizárólag a küldö állam tulajdona, biztonsága, fegyveres erejének tagjai, polgári alkalmazottai vagy ezek családtagjai vagy tulajdonuk ellen követték el
- a büncselekmény hivatali kötelesség teljesítése közben elkövetett cselekmény vagy mulasztás
Minden más büncselekmény esetén az elsöbbség a fogadó államot illeti a joghatóság gyakorlására. Az elsödleges joghatósággal rendelkezö állam a másik javára lemondhat elsöbbségéröl, ha ezt a másik fél számára különös jelentöségü ügyben kéri.
a szerzödö felek kölcsönösen lemondanak egymással szembeni kártérítési igényükröl, ha annak okozója szolgálatteljesítés közben egy másik szerzödö fél fegyveres erejének tagja vagy polgári alkalmazottja
meg kell téríteni az egyéb (magán) tulajdonban bekövetkezett kárt és ha ebben a felek nem tudnak megegyezni, úgy egy általuk kijelölt döntöbíró határozza meg és becsüli fel a kár mértékét.
3/ Elöfordul, hogy az állam nevében olyan személy jár el, aki nem tekinthetö állami tisztviselönek. Az állam felelösségének alapja ebben az esetben vagy a kinevezési jog, vagy a személy felett gyakorolt ellenörzö tevékenység. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetben nem állami alkalmazottak tényeit is az államnak kell beszámítani. Pl. 1979-ben iráni diákok túszul ejtették a teheráni amerikai nagykövetség személyzetét. Akciójukat Irán nem akadályozta meg, eltürte söt kifejezetten bátorította. A Nemzetközi Bíróság szerint a diákok az iráni állam ügynökeivé váltak és aktusaik miatt az állam felelösségét idézték fel.
Elöfordulhat az is, hogy nem állami tisztviselök kinevezés vagy bármilyen más jogalap nélkül állami funkciókat látnak el. Ilyenkor hivatalos tényeik az államnak tudhatók be.
Az állam felelösségét szerveinek felségjogi tevékenysége eredményezi, tehát amikor azok az államhatalomból folyó jogosítványokat látnak el. Az operatív gazdasági tevékenységböl általában nem keletkezik nemzetközi jogi felelösség.
3.)Az állam nemzetközi jogi felelössége igazságszolgáltatási szerveinek müködése miatt
Az állam felelös bírói szerveinek tényei miatt, ha azok az állam nemzetközi jogi kötelezettségét megsértették és ezzel idegen államnak jogsérelmet okoztak. Ennek 3 esete lehet:
1/ az államon belüli bíróság elötti eljárásban egy idegen állam a peres fél:
Az államon belüli bíróságok tevékenysége csak ritkán sért közvetlenül államot, mivel az államok immunitást élveznek az idegen államok joghatósága alól.
A régi felfogás az abszolút immunitást vallotta: az államot minden jogviszonyában, tehát a polgári ügyletek világában is teljes mentesség illeti meg.
Az államok többsége az ún. relatív immunitás tanát fogadja el: az államot az immunitás csak közhatalmi funkciójában illeti meg és nem élvezi azt pl. a közlekedéssel vagy a kereskedelemmel kapcsolatos funkciók gyakorlása során.
Az államok mentességével összefüggöen, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságában folyó kodifikáció általános jelleggel kimondja az állam mentességét az idegen állam joghatósága alól.
A kodifikációs tervezet szerint nem lehet mentességre hivatkozni, ha:
1. arról az állam nemzetközi megállapodással írott szerzödéssel, vagy egy konkrét ügyben a bíróság elött tett nyilatkozattal lemondott.
2. az állam maga indította az eljárást, vagy abba beleavatkozott.
2/ az eljárás egy mentességet élvezö személy ellen indul:
Ilyenkor a jogsérelem már pusztán az eljárás megindításával bekövetkezik. Ez esetben a bíróság a jogsértést közvetlenül az idegen állammal szemben követi el.
3/ az idegen államot egy nemzeti zsákmánybíróság ítélete sérti:
Míg szárazföldi háborúban csak az állami tulajdonban lévö vagyontárgyakat lehet zsákmányolni, addig tengeri háborúban az ellenséges államok polgárainak a javait is lehet. A tengeri háborúban nem érvényesül a magántulajdon sérthetetlensége. Söt, a tengeri háborúban, bizonyos esetben még a semleges állam jogait sem tisztelik és kivételesen semleges javak is zsákmányolhatók. A zsákmány jogosságát elsö fokon a hajó kapitánya dönti el, de aztán döntését másodfokon a nemzeti zsákmánybíróságok ellenörzik. Amennyiben a zsákmány tárgya olyan kereskedelmi hajó, mely akár az ellenséges állam, akár egy semleges állam tulajdona és amelyet jogtalanul foglaltak le, a zsákmánybírósági döntéssel az állam a nemzetközi jogot megsértheti.
Találat: 306
