|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A nemzetközi jog forrásai a Nemzetközi Bíróság Statútuma alapján
Anyagi, v. belsö jogforrás: a jogszabályt létrehozó szerv, vagy hatalom.
Alaki, v. külsö jogforrás: az a forma, amiben a jogforrás megjelenik (szükebb értelemben és a nemzetközi jogban ebben az értelemben kell a jogforrást használni). Nincs olyan nemzetközi jogszabály, amelyik konkrétan kimo 444c29e ndaná, hogy melyek a nemzetközi jog forrásai, ugyanakkor létezik egy nemzetközi jogszabály, amely ad egy olyan felsorolást, amelyröl sokan úgy vélik, hogy itt a nemzetközi jog forrásairól van szó. Ez a jogszabály a Nemzetközi Bíróság Statútuma, mely a bíróság megalakulását, müködését és eljárási szabályait tartalmazza.
A Statútum 38. cikke azokat sorolja fel, amelyeket a bíróság ítéleteinek és tanácsadó véleményeinek kialakításakor használ:
1. általános vagy különös nemzetközi egyezmények
2. nemzetközi szokás, mint a jog gyanánt elismert tartós gyakorlat bizonyítéka
3. a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek
4. megelözö bírói döntések és kiváló jogtudósok véleménye, mint a jog megállapításának segédeszközei.
1. A nemzetközi szerzödés:
A nemzetközi szerzödés alapvetö forrása a nemzetközi jognak, mint a jogszabály megjelenési formája kifejezett akarat megegyezést jelent. Olyan, államok közötti kifejezett akarat megegyezés, amelyik nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására, vagy megszüntetésére irányul. A kifejezett szót úgy kell érteni, hogy a szerzödés szóban is köthetö, ezt nevezik gentlemen's agreement-nek. Két típusa ismert az ügyintézö és a normaalkotó szerzödés. Kötelezö erö tekintetében mindkettö egyenrangú, megsértése szankciót von maga után. Az ügyintézö szerzödés olyan szerzödés, amelyik egy már konkrétan felmerült esetre vonatkozik és csupán egyszeri magatartásra tartalmaz jogi kötelezettséget, amely egyszeri magatartás kifejtése után a szerzödés hatályát veszti, teljesítés útján megszünik. Pl.: hadifogoly-csere egyezmény.
2. Szokásjog: A nemzetközi jog másik forrása a szokásjog. A nemzetközi jog még a XIX. század elején is szinte kizárólag szokásjogból állt, a szerzödéses jog szerepe csak a Bécsi Kongresszus (1815) után kezdett növekedni. A szokásjog hallgatólagos akarat megegyezés. A szerzödés és a szokás egyenrangú jogforrások, közöttük hierarchia nincs: azaz a szerzödést a szokásjog megváltoztathatja, ill. a szokásjoggal ellentétes szerzödés alkotható.
3. Általános jogelvek: Az általános jogelvek nem jelentenek külön jogforrást. A nemzetközi jog hallgatása esetén az államok közötti vitát a belsö jog szabályainak segítségével is el lehet dönteni. Sérti az államok egyenlöségének imperatív elvét. Jelen értelmezés szerint civilizált nemzetek alatt valamennyi államot érteni kell. Továbbá kérdés, hogy belsö vagy nemzetközi jog alapelveiröl van szó. A többségi álláspont szerint az általános jogelvek csak a belsö jog elvei lehetnek, olyan jogelvek, melyek az egyes államok jogrendszereinek közös elvei. A jogelv olyan szabály, mely áthatja a jogrend egészét, de legalábbis egy jogágat. A nemzetközi jognak nincs olyan általános elve, amely ne jelenne meg vagy a nemzetközi szokásjogban, vagy valamely univerzális szerzödésben. A Statútum tehát az államon belüli jog elveire utal. Az általános jogelvek nem jelentenek külön jogforrást, mindössze arról van szó, hogy a nemzetközi jog hallgatása esetén az államok közötti vitát a belsö jog szabályainak segítségével is el lehet dönteni.
Az államok közötti szerzödések jogáról 1969-ben kötött bécsi egyezmény preambuluma szerint az ENSZ Alapokmánya az alábbi nemzetközi jogi alapelveket tartalmazza:
1. népek önrendelkezési joga
2. államok szuverén egyenlösége és függetlensége
3. államok belügyeibe való beavatkozás tilalma
4. eröszak alkalmazásának és az azzal való fenyegetésnek tilalma
5. alapvetö emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása
Mindezek jórészt az egyetemes nemzetközi szokásjog szabályai is. A jogelv a jogszabálynál általánosabb érvényü kategória a legáltalánosabb jogszabály.
4. Megelözö bírói döntések:
A nemzetközi jogban bármilyen nemzetközi bírósági döntés csak a konkrét ügyben és csak az eljáró felekre kötelezö. Kivétel: Európai Unió bíróságai. A Nemzetközi Bíróság döntéseinek nincs precedens jellege, a Nemzetközi Bíróság nem jogalkotó, ítéletei nem lehetnek jogforrások, ugyanis maga a Bíróság sincs kötve korábbi döntéseihez. A Bíróság megelözö döntéseinek elsösorban az a jelentösége, hogy ezek a jog megállapításának eszközei, mivel a szokásjog sokszor homályos. A megelözö bírói döntéseket 15 kiváló jogtudós hozza, ez támpontot ad arra nézve, hogy létezik egy szokásjogi szabály, ill. hogy ennek a szokásjogi szabálynak mi a tartalma. A Nemzetközi Bíróság döntéseit könyv alakban angol és francia nyelven évente kiadják.
Találat: 459
