online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A nemzetközi bíraskodas jellemzöi, formai. A nemzetközi valasztott bíraskodas.



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A nemzetközi bíráskodás jellemzöi, formái. A nemzetközi választott bíráskodás.


A bírói elintézés azt jelenti, hogy az államok által létrehozott vagy már egy állandó jelleggel fennálló bíróság elé terjesztik a vitát és elöre megállapodnak az ún. kompromisszumban, hogy a bíróság ítéletét kötelezöként elfogadják és végrehajtják.

I. A nemzetközi bíráskodás formái:

Állandó

Választott (tipikusan egy vita megoldására hozzák létre)

II. A nemzetközi bíróság jellemzöi:

- szervezetét a nemzetközi jog szabályozza és több, azaz legalább 2 állam közös 929f57j szerve

- nemzetközi jogot alkalmaz az elébe vitt ügyek eldöntésében

- a bíróság igénybevétele soha nem kötelezö, ehhez mindig az államok alávetése szükséges.

III. A nemzetközi választott bíráskodás:

A középkorban a döntöbíró föleg a pápa volt, aki gyakran kényszerítette az uralkodókat, hogy vessék alá magukat a pápai joghatóságnak. Jellemzö volt, az is, hogy egy 3. állam uralkodóját kérték fel választott bírónak.

Míg Európában a nagyhatalmak között ritkán fordult elö választott bírósági eljárás, addig Amerikában virágzott: 1794-ben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírta az ún. Jay-szerzödést, amelynek értelmében a vitás ügyeket köztük választott bíróság döntötte el.

A lati-amerikai kontinensen egy speciális választott bírósági típus jött létre, ezek voltak a vegyes bizottságok vagy igénybizottságok, amelyeket ezek az államok nemcsak egymással, hanem európai hatalmakkal is (Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia stb.) létesítettek. A vegyes bizottságok egyéni panaszokban is ítélkeztek, ha pénztartozás miatt egy idegen államot egy jogaiban sértett külföldi perelt.

A választott nemzetközi bíráskodás szabályait általános jelleggel, mintegy kodifikálva a szokásjogi gyakorlatot az 1907. évi II. sz. Hágai Egyezmény szabályozta:

"a felmerülö vitás ügyekben a szerzödö hatalmak a választott bíráskodást ismerik el a leghathatósabb módnak a diplomáciai úton meg nem oldott vitás ügyek elintézésére".

Az egyezmény részletesen szabályozta a választott bírósági eljárás megindítását és a bíróság megalakítását is:

Az eljárás az ún. kompromisszum megkötésével indul, amikor a szerzödö felek megállapodnak, hogy az ügyet választott bíráskodás alá vetik és egyben ebben az egyezményben vagy közvetlenül már elötte megállapodtak a bírák személyében is.

A konkrétan eljáró bíróság kijelölése rendszerint úgy történik, hogy az eljáró felek kiválasztanak 1-1 személyt, aki lehet az ö állampolgáruk is, vagy esetleg több személyt is megjelölnek és az elnököt közösen kérik fel a bíróság szuperarbiterének, azaz döntöbírájának.

Az eljárásnak rendszerint 2 része van:

  1. írásbeli elökészítö eljárás
  2. szóbeli tárgyalás

Az írásbeli elökészítö eljárás abból áll, hogy az ügyvivök közlik a bíróság tagjaival emlékiratukat, illetöleg a másik fél erre adott válaszát, valamint minden olyan ügyiratot, okmányt csatolnak, amelyekre hivatkoztak, és amelyekkel álláspontjuk valódiságát igyekeznek bizonyítani. Erre vonatkozóan a választott bíróság szerzödéses határidöt szokott kikötni.

A szóbeli tárgyalás: Az elnök vezeti és erröl jegyzökönyvet készítenek, majd miután a feleket, azok tanácsadóit meghallgatták, zárt ülésen dönt a bíróság az ügy érdemében. Az ítélet kihirdetése nyilvános ülésen való felolvasás útján történik.

Hozzá kell tenni, hogy ezek a szabályzatok inkább csak minták, a felek ettöl függetlenül másképpen is eljárhatnak, kijelölhetnek 3 vagy 5 tagú választott bíróságot is, söt az is gyakori, hogy választott bíróként egyetlen személyt kérnek fel, ez történt 1925-ben Hollandia és az USA között Palmas szigetének hovatartozásával kapcsolatos vitában.

A döntés a felekre nézve kötelezö és jogerös (fellebbezés alapvetöen nem lehetséges - res iudicata - ítélt dolog), csak a felek korábbi megállapodása alapján lehet az ítélet ellen fellebbezni, a kijelölt fórumnál (pl.: A Magyarország és a volt antant államok között 1930-ban megkötött hágai egyezmény értelmében a békeszerzödések által létrehozott vegyes döntöbíróságok ítélete ellen az Állandó Nemzetközi Bírósághoz lehetett fellebbezni.).

Ha a választott bíráskodás nem is ismeri a fellebbezés lehetöségét, mégis van bizonyos lehetöség az ügyek újbóli elövételére, ilyenek:

értelmezési kereset

kijavítási kérelem

perújítás

Mindez azért sem fellebbezés, mivel ugyanazon a fórumon történik.

1) Értelmezési kereset: Nemcsak az esetileg létrehozott választott bíróságok elött lehetséges, hanem az állandó jellegü bíróságok elött is (pl.: ENSZ Nemzetközi Bírósága). Ilyet kértek pl. Peru és Kolumbia a Haya de la Torre ügyben. A lényege, hogy ha bármelyik félnek kétségei támadnak egy bírói döntés pontos értelme tekintetében és ebben vitapartnerével közösen nem tud megállapodni, úgy kérheti ugyanazt a bíróságot kötelezö, hivatalos értelmezés adására, azon elv alapján, hogy "eius est interpretare cuius est condere", azaz annak kell értelmezni, aki a döntésre jogosult.

2) Kijavítás iránti kérelem: Kizárólag ténybeli tévedés (pl.: helyesírási, fordítási, számítási hiba) korrigálása céljából nyújtható be, ez tehát csak szerkesztési hibára vonatkozik.

3) Perújítás: Új, az eljárás idején még nem ismert tény merül fel, amelynek ismerete az ítélet tartalmát befolyásolta volna, perújítás kérhetö a választott bírósági szerzödésben kikötött határidön belül.

A választott bíráskodás ma is megörizte jelentöségét. Így az EBESZ kezdeményezésére kötött, 1992. évi Stockholmi egyezmény egy partikuláris választott bíróságot állított fel Genfben. Itt kezeli a választott bírák listáját a bíróság jegyzöje és a konkrétan eljáró bíróság kialakításában jelentös szerepet játszik a Bíróság Vezetösége, mely a nemzeti bírókon kívül annyi választott bírót nevez ki, hogy azok száma eggyel több legyen, mint a felek által kinevezett bírák száma. Ennek a választott bírósági eljárásnak a sajátossága, hogy az egyik fél puszta távolmaradása nem feltétlen akadálya az ítélet meghozatalának.

Mai viszonyok között a választott bíráskodást elöírhatja vagy lehetövé teheti kétoldalú egyezmény is pl.: Magyarország-Svájc között 1992. óta. ennek értelmében, ha a vitát nem tudják 1 év alatt tárgyalások útján lerendezni, akkor a két állam bármelyike választott bírósági eljárás alá vetheti, amely a két állam által kinevezett 1-1 tagból és az általuk 3 hónapon belül kijelölt elnökböl áll. Ha az elnök személyében a 2 ország 150 napon belül nem tud megegyezni, akkor az elnököt a Nemzetközi Bíróság Elnöke jelöli ki. A választott bírósági eljárás tehát egyoldalúan is megindítható, a bíróságnak joga van az ideiglenes intézkedések elrendelésére, ítéletét nemcsak a nemzetközi jogra alapozhatja, hanem ex aequo et bono, azaz méltányosság alapján is dönthet.

Választott bíráskodásra egy állam és egy nemzetközi szervezet között is sor kerülhet [Nagy-Britannia-Euratom]. A választott bírósági eljárásra vonatkozólag némely egyezmény a bíróság igénybevételét kötelezö jelleggel is elöírhatja (pl.: I. vh. után kötött Párizs melletti békeszerzödések, amelyek a békeszerzödésböl származó végrehajtási, vagy értelmezési vitákra az ún. nemzetközi vegyes döntöbíróságokat hozták létre).



Találat: 313


Felhasználási feltételek