online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A légitér nemzetközi jogi helyzete



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A légitér nemzetközi jogi helyzete

A nemzetközi jog tudományában sokáig úgy gondolták, hogy az a nyílt tengerhez hasonlóan nem tartozik senkihez és így res communis omnium usus. Késöbb a XX. Század elején az államok légitér feletti szuverenitás teóriáját is elfogadták é 111j95b s kialakult az a máig hatályos szabály, hogy a légitér jogi helyzete járulékos, azaz mindig osztozik az alatta fekvö terület jogi helyzetével. Ezt mondta ki az elsö szabályozás, az 1919. évi Párizsi egyezmény.

A párizsi egyezmény értelmében:

az aláírók megengedik az államterületnek minösülö légtér más államok részére való használatát, de joguk van kijelölni az útvonalat, és a magasságot, azaz légifolyosót megállapítani.

Kijelölhetnek tilos zónákat,

bizonyos tárgyak szállítását megtilthatják, és

az államot illeti meg az állam területén fekvö két légikikötö között a forgalom lebonyolításának a joga, vagyis a légi cabotage joga.

Az egyezmény Párizs székhellyel létrehozta továbbá a Nemzetközi Léghajózási Bizottságot.

Az 1929. évi varsói egyezményben lefektették a nemzetközi árufuvarozás jogát.

Az 1944. évi Chicagói Nemzetközi Légi Közlekedési egyezmény a kontinensek közötti légi forgalomra tekintettel szabályozta a repülés problémáit.

Hatálya csak a polgári légi jármüvekre terjed ki.

Az egyezmény értelmében állami, katonai vagy rendöri repülögépek csak külön megállapodás, vagy eseti engedély alapján repülhetnek más állam légterében.

A menetrendszerü polgári repülöjárathoz az érdekelt felek hozzájárulása szükséges, míg nem menetrendszerünél ez elvben nem kell, azonban meg lehet követelni az államterületen való leszállást.

A területi állam jogosult a leszálló gépeken vámvizsgálatot tartani, ez a jog a tranzitgépeken is megilleti.

A repülöket megfelelö jelzésekkel kell ellátni, és lajstromozni kell. A repülögépet csak egyetlen államban lehet lajstromozni.

a Chicagói Egyezmény 5 általános elvet állít fel, melyek a légi közlekedési szabadság elveinek is szokták nevezni:

1)    Minden államot megillet az idegen légtér feletti békés átrepülés joga.

2)    Az államokat megilleti a technikai célú (pl.: javítás) leszállás joga, bármely más szerzödö állam területén.

3)    Saját területen felvett utasok és áruk kirakásának joga bármely szerzödö fél területén.

4)    Mindenféle áruk és személyek bárhol való felvétele, amiket vagy akiket saját területére kell szállítani.

5)    Minden szerzödö fél területén felvehet gépeire személyeket és árukat, amiket azután bármely más szerzödö fél területére szállíthat és ott kirakhat.

A légi közlekedés biztonságát veszélyeztetö cselekmények és a joghatóság kérdése:

1963. évi Tokiói egyezmény mely a repülögépek fedélzetén elkövetett jogellenes cselekményekre vonatkozóan a joghatóság kérdését tisztázza.Menetközbeni repülögép nyílt tenger felett mindig a lajstromozó állam területe, ez alól kivétel nincs, idegen állam légterében is ez a szabály áll, de bizonyos kivételek vannak:

1)A gépen elkövetett cselekmény kihat a területi államra is, tehát amelynek a légiterében a gép halad.

2)Ha az elkövetö vagy a sértett a területi állam polgára.

3)Ha a büncselekmény egyenesen a területi állam ellen irányul.

4)A büncselekmény a területi államban hatályos légi közlekedési szabály megsértéséböl áll.

5)Ha csak a joghatóság átvételével lehet a tokiói egyezményt végrehajtani (pl.: ha a repülögép parancsnoka a szerzödö egyik állam területén a tettest leszállítja, az állam köteles azt átvenni, és vele együtt a joghatóságot is).

Az egyezmény értelmében a repülögép parancsnoka menetközbeni gépen kizárólagos joghatóságot gyakorol. A gépet menetközbeninek kell tekinteni az ajtók becsukódásától az ajtók kinyílásáig. Tehát az idegen repülötéren, a földön tartózkodva is menetközbeninek minösülhet a repülögép. A parancsnoknak joga van az utasokkal szemben bizonyos rendszabályokat foganatosítani, letartóztathatja, szabadságában korlátozhatja azt az utast, aki büncselekményt követ el, vagy ha cselekménye nem minösül büncselekménynek (pl.: nem beszámítható), de a repülést veszélyezteti. A fogvatartásra a repülögép személyzetét a parancsnok utasíthatja, söt az utasokat is megkérheti, hogy segítsenek, ezek azonban erre nincsenek kötelezve. Az ilyen cselekményt elkövetö utast az elsö légikikötöben a parancsnok kiteheti és a szerzödö állam köteles azt átvenni. A leszállás után egyébként az ilyen utast nem lehet tovább a gépben fogva tartani, csak az alábbi kivételes esetekben:

ha a gép valamely nem szerzödö államban szállt le és az nem hajlandó átvenni az utast

ha kényszerleszállást hajtott végre és emiatt nem tudja az utast átadni

ha a személy beleegyezik a továbbszállításba és kéri, hogy saját államának adják ki, amely nem azonos a területi állammal. Nincs kiadatási kötelezettség. Ez az egyezmény a katonai repülögépekre nem vonatkozik. Az 1970. évi Hágai egyezmény a repülögép eltérítésekröl rendelkezik. Az egyezmény büntetni rendeli azt, aki eröszakkal, fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel, repülésben lévö légijármüvet: jogellenesen hatalmába kerít;

felette az ellenörzést megszerzi, vagy

ilyet megkísérel.

Elrendelte az egyezmény továbbá, hogy az ilyen cselekményt elkövetöket súlyos büntetéssel kell szankcionálni. Ez azért is volt lényeges, mert sok állam belsö jogában nem volt megfelelö tényállás a cselekmény ismeretlen volta miatt. Súlyos büntetést kell kiszabni a büntársakra és a bünsegédre is. A joghatóság:

elsösorban a lajstromozó államot illeti meg,

másfelöl azt az államot, ahol a gép leszállt,

harmadszor pedig bérelt gépnél - ha a személyzet nincs bérelve - a bérbevevö lakhelye szerinti állam is eljárhat.

Az eltérítöt, ha örizetbe veszik, akkor erröl a lajstromozó államot és az állampolgárság szerinti államot értesíteni kell. Kötelezö kiadatás itt sincs, de maga az egyezmény kiadatási jogcímként szerepelhet, tehát kiadatási egyezményként is felfogható. Ha a területi állam nem adja ki a tettest, akkor köteles öt bíróság elé állítani, megbüntetni és erröl értesíteni a lajstromozó és az állampolgárság szerinti államot. Az eltérített gépek és utasok lehetöség szerint azonnal visszaküldendök. 1971. évi montreali egyezmény a repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséröl szól. Az egyezményt aláíró államok a következö büncselekmények megbüntetésére vállalnak kötelezettséget:

1.     aki személy elleni eröszakot fejt ki, ha ezzel a repülés biztonságát veszélyezteti

2.     ha megsemmisíti a szolgálatban lévö repülögépet, vagy azt úgy megrongálja, hogy az alkalmatlanná válik a repülésre. (Szolgálatban lévö a repülö, amelyiket a földön a repülésre elökészítettek és leszállás után még 1 napig)

3.     aki a gépen olyan szerkezetet helyez el, amelyik megrongálhatja, megsemmisítheti a gépet, vagy abban kárt okozhat úgy, hogy az alkalmatlanná válik a repülésre.

4.     aki a légi navigációs berendezést megsemmisít, ha ez veszélyt jelenten a repülésre.

5.     aki hamis tájékoztatást ad és így veszélyezteti a jármü biztonságát.

A gép, repülésben lévönek minösül az ajtók becsukásától azok kinyitásáig. Katonai repülögépekre ez az egyezmény nem vonatkozik. A joghatóság az egyezmény szerint azt az államot illeti meg:

ahol a cselekményt elkövették

amelyik a repülögépet lajstromozó állam

ahol a gyanúsított leszállt

Közös gép esetén a felek jelölik ki a lajstromozó államot.A légiközlekedésben való együttmüködés céljából a chicagói egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezetet (ICAO), montreali székhellyel. Feladata, hogy elösegítse a tagok közötti viták békés elintézését, technikai légiközlekedési szabályok kidolgozását, segélyalapok kezelését.


Találat: 431


Felhasználási feltételek