|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A külkapcsolatok államon belüli és külföldön müködö szervei. A diplomáciai testület. Az Egyesült Államok teheráni diplomáciai és konzuli személyzetének ügye.
A diplomácia szónak kettös jelentése van, jelöl egy tevékenységet és egy szervezetet is. A diplomácia mint szervezet azokat az állami szerveket jelenti, amelyek az államok közötti hivatalos kapcsolatokat az ún. külkapcsolatokat tartják fenn.
A külkapcsolatokat fenntartó állami szervek 2 csoportra oszthatók:
1) vannak szervek, amelyek az állam területén belül müködnek:
államfö
És minden államban számos olyan szerv van, amely több más feladat mellett a külkapcsolatok körébe tartozó teendöket is ellátja. Pl. szakminiszterek
2) idegen állam területén müködök azaz a külképviseletek:
konzuli vagy egyéb (pl. kereskedelmi) képviseletek
I. Az állam területén belül müködö szervek:
1./ Államfö
Az államfö lehet egyedi vagy kollektív szerv.
Az egyedi államfö megbízását szerezheti választás vagy öröklés útján. A választott államfö rendszerint a köztársasági elnök, míg az örökletes monarchia többféle elnevezést viselhet:
o szultán (Brunei)
Néha az is elöfordult, hogy a választott államfö utóbb uralkodónak kiáltotta ki magát. 414b14e Pl.: az 1925-ben megválasztott albán elnök, Ahmed Zogi 1928-ban Albánia királya lett. Örökletes államfö esetén a múltban gyakran, jelenleg ritkán elöfordul, hogy ugyanazon személy 2 vagy több államban töltötte be ezt a méltóságot. Jelenleg az angol királynö a névleges államföje 26, a Nemzetközösséghez tartozó országnak, így többek között Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is.
Ritkán elöfordul, hogy az államföi tisztséget kollektív testület tölti be, így Magyarországon 1990 elött 21 tagú Elnöki Tanács volt az államfö. Jelenleg kollektív államföje van Svájcnak, ez a Svájci Szövetségi Tanács.
Az államfönek a külpolitikával, és a külkapcsolatok vitelével kapcsolatos jogkörét a nemzetközi jog nem szabályozza, ez utóbbit az egyes államok alkotmányai rendezik. Ennek megfelelöen az államfö az egyes államokban eltérö hatáskörrel rendelkezhet, de az egyes alkotmányi rendelkezések rendszerint egybe esnek bizonyos államföi jogok esetében:
többnyire az államfö nevezi ki a diplomáciai képviseletek vezetöit és írja alá megbízólevelüket.
az idegen államok követei az államfönek mutatják be megbízólevelüket
megilleti az államföt a szerzödéskötés joga
teljes jogkörrel képviselheti államát, hivatalos ténykedései külön felhatalmazás nélkül is az állam tényeinek minösülnek, amely miatt az állam felelösséggel tartozik.
A nemzetközi szokásjog és az udvariassági szabályok rendelkezéseket tartalmaznak az államfö mentességére vonatkozóan, melyet idegen államterületen élvez: az államfö külföldön - kíséretével együtt - teljes mentességet élvez, ellene nem lehet polgári pert, szabálysértési vagy büntetöeljárást indítani.
Az államfö speciális mentessége kiterjed kíséretére és a vele utazó családtagjaira is. Néha az elnök felesége egyedül tesz külföldi utazást: ha ezt hivatalos minöségben, mintegy férje helyett teszi, úgy mentessége jogilag is fennáll, egyéb esetben a mentesség csak a nemzetközi udvariassági szabályok alapján illeti meg. Maga az államfö magánjellegü utazást is tehet pl. üdülés, ilyenkor tiszteletadásra nem jogosított, de mentessége ilyenkor is fennáll.
A nemzetközi udvariassági szabályok alapján a hivatalos minöségben külföldre érkezö államfö különös tiszteletadást is elvárhat. (díszszázad kivezénylése, 21 ágyúlövés) Az államföt személye és méltósága elleni sértésektöl és támadásoktól a fogadó államok hatóságai kötelesek megvédeni, ill. a tettesekkel szemben eljárni.
Régen az örökletes monarchiát megillette az incognito joga. Ez azt jelentette, hogy álnéven tett nem hivatalos látogatást külföldön. Pl. Borisz bolgár cár Magyarországon incognitóban Koháry gróf néven utazott.
A Magyar Köztársaságban az államfö a köztársasági elnök, az ö külképviseleti jogosultságai a következök:
7. fogadja a diplomáciai képviseletek nagyköveti, követi rangú vezetöit megbízólevelük és visszahívó levelük átvétele alkalmából
2./ Parlament
Mint az állam legföbb hatalmi szerve, az egyes államokban különbözö néven szerepelhet:
Duma (Oroszország)
A legföbb törvényhozó szerv rendszerint a legfontosabb kérdésekben rendelkezik döntési jogkörrel. Pl. háború és béke kérdése, vagy az állam határainak módosítása.
Magyarországon az Ogy-nek, mint az állami szuverenitásból származó jogok legföbb letéteményesének a külkapcsolatok terén is vannak jogosítványai:
dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséröl
3./ Kormány
A kormány feladata a külpolitika fö vonalainak a kidolgozása és annak gyakorlati irányítása. A kormányon belül külpolitikai tevékenységgel elsösorban a kormányfö és a külügyminisztérium foglalkozik, de ilyen tevékenységet szinte minden miniszter ellát.
Kormányfö: sok államban kiemelt jelentöségü személy pl. Angliában. Magyarországon a kormányföt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyülés választja, a minisztereket pedig az államfö nevezi ki.
Számos feladata mellet a külkapcsolatok vitelével összefüggésben is eljár, képviseleti joga teljes, meghatalmazásra neki sincs szüksége, tényei, melyeket hivatalos minöségben fejt ki, kötelezik az államot. A legfontosabb kérdésekben a kormányfök találkoznak és döntenek, nemzetközi konferenciákon néha államok delegációját vezetik. Külföldi tartózkodása során a kormányfö mentessége ugyanolyan, mint az államföé.
Magyarországon a Kormány feladatai a külkapcsolatok terén a következök:
1. a Magyar Köztársaság külpolitikájának egységes megvalósítása érdekében irányítja, összehangolja és ellenörzi az állami szervek külkapcsolati tevékenységét
2. beszámoltatja a Kormány tagjait és az országos hatáskörü szervek vezetöit külkapcsolati tevékenységükröl
3. gondoskodik az Országgyülés által alkotott azon jogszabályok, ill. egyéb döntések végrehajtásáról, amelyek a külkapcsolatokra vonatkoznak
4. kormányközi nemzetközi szerzödéseket köt, módosít, jóváhagy és mond fel
5. gondoskodik az Országgyülés és a köztársasági elnök által kötött nemzetközi szerzödések végrehajtásáról
6. kijelöli a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi tárgyalásokon részt vevö küldötteket és részükre meghatalmazást ad
7. kinevezi az állandó ügyvivöket és azokat a nemzetközi szervezetek mellett müködö állandó képviseletek vezetöit, akiknek a kinevezése nem a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik
8. hozzájárul nemzetközi kormányközi szervezet székhelyének magyarországi elhelyezéséhez, valamint ahhoz, hogy külföldi székhelyü szervezetek Magyarországon értekezletet vagy más rendezvényt tartsanak.
4./ Külügyminiszter
A külügyminiszter és az általa vezetett hatóság kizárólag az állam külügyeivel foglalkozik. Többféle elnevezése lehet a külügyminisztériumnak:
Külügyi Hivatal (Nagy-Britannia)
Magyarországon a külügyminiszter feladatait és hatáskörét a 160/1998 (IX.30) Korm.r.-tel módosított 152/1994 (XI.17.) Korm. r. határozza meg:
o ellátja az állam - és kormányföi látogatások elökészítésével és lebonyolításával kapcsolatos diplomáciai és protokoll feladatokat
A külügyminiszter teljes joggal, megbízólevél nélkül képviseli államát, tényei - ha azokat hivatalos minöségben fejtette ki - kötelezik államát.
A külügyminisztérium szervezetét az államon belüli jog határozza mag, rendszerint területi és funkcionális ügyosztályai vannak. A területi ügyosztályt általában a területi elvet követe szervezik.
A funkcionális ügyosztályoknál a tevékenység jellege határozza meg az osztály kialakítását, így van nemzetközi jogi, konzuli, protokoll stb. osztály.
5./Külkapcsolatok vitelére jogosított egyéb hatóságok
A külügyminiszter mellet fontos szerepük van a nemzetközi kapcsolatok fenntartásában más minisztereknek és országos hatáskörü szerveknek is. Szinte minden szakminiszternek:
a szakirányú nemzetközi szervezetekkel -amelyekben az állam tagsággal rendelkezik - fenntartja a kapcsolatokat
Pl: WHO-val tartja a kapcsolatot az egészségügyi minisztérium.
II. Az állam területén kívül müködö szervek:
4. konzuli vagy egyéb pl. kereskedelmi képviseletek
A diplomáciai képviselet az államnak idegen állam területén müködö legfontosabb államigazgatási szerve, a rá vonatkozó szabályok összességét a tárgyi értelemben vett követségi jognak (jus legationum) nevezik, míg az ún. jus legationis az alanyi értelemben vett aktív és passzív követségi jog, a követ küldésének és fogadásának joga. A diplomáciai képviseletek jogi helyzetére vonatkozóan már az ókorban is kialakultak bizonyos nemzetközi jogszabályok, így a követ a nemzetközi jog legrégebbi intézménye. A nemzetközi szokásjogban kialakult és a diplomáciai képviseletre vonatkozó szabályokat az ENSZ által végzett kodifikációs tevékenység során 1961-ben Bécsben egyezménybe foglalták, amelyet az államok többsége elfogadott.
A diplomáciai kapcsolat felvétele 2 állam között nem kötelezö. Az államok között diplomáciai kapcsolatok felvétele és állandó diplomáciai képviseletek létesítése kölcsönös megegyezéssel történik. A képviseletvezetö kinevezéséhez a fogadó állam elözetes hozzájárulása szükséges, ezt nevezik agrémentnek.
Új állam esetén a kapcsolat felvétele feltételezi az elismerés megtörténtét, ill. az ilyen kapcsolat létesítése hallgatólagos elismerésnek minösül.
A diplomáciai kapcsolat fenntartásához rendszerint a diplomáciai képviseletek kölcsönös létesítése szükséges, azonban a diplomáciai képviselet hiányában is lehet államok között diplomáciai kapcsolat. Ilyenkor a kapcsolatot 3. államban müködö képviselet útján tartják fenn. A külképviselet hiánya 2 állam között tehát nem jelenti szükségképpen e kapcsolatok hiányát is.
A katolikus egyház fejével, a római pápával számos állam kormánya rendszeres diplomáciai kapcsolatban áll. A pápa diplomáciai képviselöit nunciusoknak ill. inter-nunciusoknak nevezik.
a diplomácia kapcsolatok megszakítása nem jogellenes. A kapcsolatok megszakítása -ellentétben annak létesítésével - egyoldalú aktus, következményei azonban kétoldalú cselekvést eredményeznek: ha X állam bejelenti, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Z állammal és visszavonja annak területéröl diplomáciai képviseletének személyzetét, úgy Z állam is kénytelen hasonlóan cselekedni és átmenetileg felszámolni X államban lévö képviseletét.
a diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem jelenti a konzuli kapcsolatok automatikus megszakadását, így az esetleg tovább müködö konzulátusok útján az államoknak lehetöségük marad saját érdekeik védelmére.
III. A diplomaták rangsora és a diplomáciai testület
Régebben igen nehéz feladat volt a diplomaták közötti rangsor megállapítása. A ma használatos megoldást 1815-ben vezették be, mert a bécsi kongresszuson jöttek rá, hogy nem az államokat, hanem a képviselöiket kell rangsorolni. A rangsor az 1961. évi bécsi egyezmény alapján a következö:
1. rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, pápai nuncius
2. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, pápai internuncius
3. állandó ügyvivö
Az állandó ügyvivö a legalacsonyabb rangú diplomáciai képviseletvezetö. Az ügyvivök képviseleti joga azonos a követével és a nagykövetével, annyi a különbség, hogy az állandó ügyvivö megbízólevelét a külügyminiszter állítja ki, és a másik állam külügyminiszterének címzik.
Az ideiglenes ügyvivö nem diplomáciai rang, megbízására akkor kerül sor, ha az állandó képviseletvezetö ideiglenesen akadályoztatva van feladata ellátásában pl. szabadságon van, vagy beteg. Az ideiglenes ügyvivö megbízásához nem szükséges a fogadó állam hozzájárulása, csupán bejelentik, hogy a képviseletvezetö távollétében melyik diplomata jár el, mint ideiglenes ügyvivö.
A diplomáciai képviseletvezetök egyes osztályain belül a rangsort a helyi ansziennitás dönti el. 2 nagykövet vagy 2 követ közül az a rangidös, aki abban az államban, ahol mindketten müködnek, hamarabb kezdte meg müködését. Nem az életkor dönt és nem is az, hogy ki mióta diplomata, hanem az, hogy az adott államban ki tevékenykedik régebben. Az akkreditálás idöpontját tekintve nincs egységes gyakorlat: van ahol az a szokás, hogy a kezdö idöpontot a megbízólevél másolatának a külügyminiszter részére való átadása jelent, míg másutt a megbízólevélnek az államfö részére való átadása az irányadó. Ez utóbbi érvényesül Magyarországon.
A diplomáciai testület tágabb értelemben az 1 államban akkreditált diplomáciai rangban lévö egyének összességét jelenti, szükebb értelemben pedig csupán az 1 államban akkreditált képviseletek vezetöit. Diplomáciai testület tehát minden államban csak 1 lehet. A diplomáciai testület élén a doyen áll. Ez a legrégebben akkreditált, legmagasabb rangú diplomata, vagyis az államban müködö legrégebbi nagykövet. Egyes katolikus országokban a pápai nunciust tekintik doyennek, függetlenül attól, hogy milyen régóta müködik az államban. A doyennek elsösorban udvariassági teendöi vannak: a diplomáciai testület nevében ö üdvözli újévkor az államföt, ünnepélyes alkalmakkor ö mond beszédet a diplomáciai testület nevében, érdemi feladatokat ritkán lát el. Elöfordulhat, hogy a diplomáciai testület jogait korlátozó intézkedések ellen tiltakozik a fogadó államnál, így érdekvédelmi feladatokat is teljesít, de ezt csak felkérésre teheti.
Konzuli képviseletek
A konzulátus feladata az idegen országban élö saját állampolgárok képviselete, ügyeik intézése. Az 1963-as bécsi egyezmény szerint: "konzuli képviselet" minden fökonzulátus, konzulátus, alkonzulátus vagy konzuli ügynökség.
A konzuli kapcsolatok jogát az 1963-ban Bécsben elfogadott általános egyezmény kodifikálta, amelyet számos állam - köztük Magyarország is - elfogadott (1987.évi 13. tvr.). Az államok között konzuli kapcsolatok felvétele kölcsönös megegyezéssel történik.
Konzuli képviselet létesítése a fogadó állam területén csak ennek az államnak a beleegyezésével történhet. Két állam között a diplomáciai kapcsolatok felvételében történt megegyezés - ellenkezö utalás hiányában - magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is. A diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után ipso facto a konzuli kapcsolatok megszakadását, elképzelhetö, hogy ilyen esetben a konzulátus diplomáciai jellegü feladatokat is ellásson. Számos állam nem nyit külön konzulátust, hanem a konzuli feladatokat diplomáciai képviseletének konzuli osztályai látják el. Ennek elönye, hogy a konzuli feladatokkal megbízott diplomata megtartja diplomáciai mentességét. Néhány esetben azonban Magyarországnak külön fökonzulátusa müködik a fogadó állam fövárosán kívül, így pl. Kolozsváron, Isztambulban.
Amennyiben egy államnak a másik állam területén több konzulátusa van, a konzulátus felállítására vonatkozó egyezményben meg kell határozni a konzuli kerületet és a konzulátus vezetöjének rangját. A konzulátusok rendszerint a fövároson kívül müködnek. A konzuli kerületek meghatározása és a vidéki konzulátusok székhelyének megállapítása az érdekelt államok megegyezésével történik, pontosabban mindkettöhöz a fogadó állam beleegyezése kell. Ilyenkor elöfordul, hogy a fogadó állam a területének bizonyos részein nem engedélyezi bizonyos államoknak a konzulátus létesítését, ennek föleg politikai okai vannak.
A konzuli képviselet vezetöi különbözö rangosztályokba sorolhatók: fökonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügynök
Konzuli kapcsolatok megszakadása: ez következik be háború kitörése esetén, míg a diplomáciai kapcsolatok megszakadása önmagában nem eredményezi a konzuli kapcsolatok megszakadását is. A konzuli kapcsolatok megszakadása esetén a fogadó államnak meg kell engednie, söt elö kell segítenie a konzulátus személyzetének és vagyonának elszállítását. Ilyenkor is köteles a fogadó állam a konzuli helyiségeket, a képviselet vagyontárgyait és irattárát tiszteletben tartani és védelemben részesíteni, azok örzését a küldö állam a fogadó állam részére is elfogadható harmadik államra bízhatja.
IV. Az Egyesült Államok teheráni diplomáciai és konzuli személyzetének ügye:
A tényállás: Feszült politikai viszony Irán és az Egyesült Államok között. 1979. november 4 utcai tüntetés Teheránban. Magukat iszlám diákoknak nevezö, több száz fös csoport behatol az Egyesült Államok nagykövetségére. Túszul ejtik az ott tartózkodó diplomáciai és konzuli beosztású alkalmazottakat és a többi személyt, illetve Teherán más részein tartózkodó amerikai állampolgárokat is oda szállítottak. A túszok többször kértek segítséget, az iráni biztonsági szolgálat nem intézkedett. Az Egyesült Államok különbözö megtorló intézkedései Iránnal szemben: iráni köolajvásárlások beszüntetése, Egyesült Államokban lévö iráni vagyon befagyasztása stb. 1979. november 29-én az USA Irán ellen keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bíróságnál.
Az Egyesült Államok a Nemzetközi Bíróság joghatóságát a következökre alapította:
3. a nemzetközileg védett személyek, beleértve a diplomáciai képviselök ellen elkövetett büncselekmények megelözéséröl és megbüntetéséröl szóló 1973-as szerzödés.
Ezek után az Egyesült Államok megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal.
A keresetröl értesülve az iráni kormány a Bírósághoz eljuttatott levelében a következöket fejtette ki:
1. az iráni kormány úgy véli, hogy a Bíróság nem foglalkozhat az Egyesült Államok által elé terjesztett üggyel.
2. ezt a kérdést nem lehet önállóan vizsgálni, mivel magába foglalja az elmúlt 25 év eseményeit az Egyesült Államok és Irán kapcsolata tekintetében.
Az iráni kormány a Nemzetközi Bíróság elötti eljárásban nem vett részt, sem írásbeli, sem szóbeli elöterjesztést nem tettek, és nem is képviseltette magát a Bíróság elött (kivéve a levelet).
Az ítélet kimondta:
1) az iráni iszlám forradalom Irán nemzeti szuverenitásába tartozik
2) ennek ellenére nemzetközi joghatóság alá tartozik a vita (diplomáciai és konzuli helységekre és nemzetközileg védett személyek fogva tartására vonatkozik, és magában foglalja a diplomáciai s konzuli kapcsolatok anyagára vonatkozó nemzetközi jogot kodifikáló multilaterális egyezmények értelmezését, alkalmazását)
3.) a Bíróság rendelkezik joghatósággal az adott ügyben.
Kérdések a Bíróság elött:
1/ A sérelmezett cselekmények felróhatóak-e Iránnak?
2/ Ezek a cselekmények összeegyeztethetöek-e azokkal a kötelezettségekkel, amelyek Iránt a nemzetközi jog alapján terhelik?
A támadók cselekménye közvetlenül nem róható fel Iránnak (a rendelkezésre álló információk alapján), viszont az iráni állami szerv részéröl ezen helyzet jóváhagyása, illetve fenntartása átváltoztatta Irán magatartását állami aktussá. Az elfoglalás elkövetöi az iráni állam képviselöivé váltak, akiknek cselekményeiért az állam nemzetközi felelösséggel tartozik. (betudhatóság)
A bécsi egyezmények alapján Iránnak mint fogadó államnak a nagykövetség és a konzulátusok védelme érdekében meg kellett volna tennie a szükséges intézkedéseket.
Az iráni hatóságok teljes egészében tudtában voltak az érvényben lévö nemzetközi szerzödések alapján öket terhelö kötelezettségeknek.
A Bíróság vizsgálta, hogy Irán magatartását az Egyesült Államokkal szemben indokolták-e valamilyen speciális körülmények
1) Iránnak a hivatkozott "komplex problémát" bizonyítania kellett volna, de az eljárásban nem vett részt
2) ha az Irán által felhozott sérelmek bizonyítást nyertek volna, akkor sem szolgálhatnának alapul az Irán által tanúsított magatartás igazolásának
A diplomáciai kapcsolatok jogáról szóló egyezmény értelmében az államok megszakítják diplomáciai kapcsolataikat, illetve persona non gratának nyilváníthatják a diplomáciai és konzuli missziók azon tagjait, akik meg nem engedett tevékenységet folytatnak. Az 1963-as bécsi egyezmény alapján a fogadó államnak fegyveres konfliktus vagy a diplomáciai kapcsolatok megszakadása esetén is tiszteletben kell tartania a diplomáciai, konzuli épületek, személyzet sérthetetlenségét. Irán nem vette igénybe ezeket az eszközöket.
A fentiek alapján a Nemzetközi Bíróság 1980. május 24-én a következö döntést hozta:
1. Irán több szempontból is megsértette és megsérti az USA-val szembeni kötelezettségeit, és az elkövetett jogsértések miatt Irán a nemzetközi jog alapján felelösséggel tartozik.
2. Irán köteles azonnal intézkedni annak érdekében, hogy az 1979. november 4-i események következtében elöálló helyzetet megszüntesse, és ennek céljából
azonnal meg kell szüntetnie az USA diplomáciai és konzuli személyzetének, valamint állampolgárainak jogtalan fogva tartását és biztosítania kell ezeknek a személyeknek kivétel nélküli szabadon bocsátását;
biztosítania kell ezen személyek számára a szükséges közlekedési eszközöket ahhoz, hogy elhagyhassák Irán területét;
azonnal át kell adnia harmadik államnak az USA teheráni nagykövetségének és iráni konzulátusainak helyiségeit, vagyonát, levéltárát és dokumentumait.
3. A diplomáciai és konzuli személyzet egyetlen tagja sem tartható vissza Iránban azzal a céllal, hogy bíróság elé állítsák, vagy ilyen eljárásban tanúként meghallgassák.
4. Az iráni kormány köteles az Egyesült Államok kormányának megtéríteni a kárt.
5. Ha a felek a jóvátétel összegében nem tudnak megegyezni, a Bíróság fogja megállapítani, és ebben a tekintetben fenntartja az eljárás lefolytatásának a jogát.
Találat: 349
