online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A külföldiek jogi helyzete (idegenjog; belépésük, és eltavolítasuk az allam területéröl)





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A külföldiek jogi helyzete (idegenjog; belépésük, és eltávolításuk az állam területéröl)

I. Idegenjog:

A külföldieket korábban gyakran ellenségként kezelték és hátrányos helyzetben voltak. A belföldiekkel egyenlö helyzetük csak az alapvetö emberi jogok elterjedésével valósult meg. A külföldi éppen úgy, mint az állampolgár egy jogi státuszt jelent, ez a jogi státusz azonban nem a saját hazájához füzi, hanem ahhoz az államhoz, amelynek a területén van. Rá nézve az idegenjog az irányadó, mely csak részben tartalmaz nemzetközi jogszabályokat, nagyobb részben államon belüli jog. A nemzetközi jog az idegenek jogi helyzetére elsösorban bizonyos elveket szögez le. Az emberi jogok intézményének létrejötte elött ilyen általános elv volt az egyenlö elbánás elve, valamint az ún. nemzetközi standard elmélet.



Egyenlö elbánás elve A külföldi nem kerülhet kedvezötlenebb feltételek alá, mint az állam saját állampolgárai, de nem is igényelhet magának azokénál kedvezöbb helyzetet. Ezt az elvet nem lehet azonban szó szerint érteni, hiszen teljes egyenlöség külföldi és belföldi között természetesen nem lehetséges. (a külföldi tulajdonszerzését korlátozhatják, nem vállalhat közhivatalt, de a kötelezettsége is kevesebb, hiszen nem kell katon 858c25i ai szolgálatot teljesíteniük)

A külföldiek jogi helyzetével kapcsolatosan nemzetközi szerzödés hiányában az államok között bizonyos viszonosság is létrejöhet.

A viszonosság 2 állam között valamely kérdésben kölcsönös és egyértelmüen alkalmazott olyan gyakorlatot jelent, amelynek mindig feltétele a másik állam részéröl alkalmazott hasonló magatartás. Lehet alaki, vagy anyagi viszonosság.

alaki viszonosság: az állam területén tartózkodó külföldinek mindazokat a jogokat biztosítja, amelyeket a saját állampolgárainak is megad, feltéve, hogy a külföldiek hazája az ö ott tartózkodó állampolgárainak szintén megadja azokat a jogosítványokat, amelyeket az ottani állampolgárok élveznek.

anyagi viszonosság: az állam a külföldieknek bizonyos konkrétan meghatározott jogokat akkor biztosít, ha ugyanazokat a jogokat az ö állampolgárainak a másik állam is megadja.

Nemzetközi standard elmélet: Ezt az elméletet még a vezetö nagyhatalmak burzsoá jogászai dolgozták ki, és ezek az államok is érvényesítették a gyakorlatban. Ez különbséget tesz civilizált és nem civilizált népek között, és azt mondja ki, hogy az állam a külföldinek köteles mindazokat a jogokat biztosítani, amiket a civilizált nemzetek általában megadnak, függetlenül attól, hogy abban a konkrét államban, ahol a külföldiek élnek, a belföldi állampolgárok rendelkeznek-e ezekkel a jogokkal vagy sem. Ez az elmélet a külföldiek számára kiváltságos helyzetet biztosítana, és emiatt sok kritika is érte. Jelenleg a külföldiek jogi helyzetére a legnagyobb hatást gyakorló intézmény az alapvetö emberi jogok intézménye, mely állampolgárságtól függetlenül mindenkit megillet, tehát a hontalanok vagy a külföldiek részére is biztosítani kell. Az alapvetö emberi jogokat 3 csoportra lehet osztani:

1.          személyes szabadságjogok

2.          gazdasági, szociális és kulturális jogok

3.          politikai jogok

az ENSZ Közgyülése 1985-ben elfogadott határozata alapján, kiadtak egy nyilatkozatot, mely felsorolja azokat a minimális szabadságjogokat, amelyeket az államterületen jogszerüen tartózkodó külföldieknek biztosítani kell:

  • élethez és személyes biztonsághoz való jog
  • a magán- és családi élet, a lakás és levelezés sérthetetlenségéhez való jog
  • jog a hatóságok elötti egyenlöséghez és ingyenes tolmácsoláshoz
  • gondolat-, vélemény-, lelkiismereti- és vallásszabadság
  • tulajdonhoz való jog
  • személyes keresetük külföldre utalásának joga
  • az ország elhagyásának joga

Gazdasági, szociális és kulturális jogok: ezek megilletnek mindenkit elvileg, de ezek a jogok korlátozhatóak. Az idegenek részére pl. a munkavállalást az állam nem köteles biztosítani, azt eseti engedélyhez kötheti, de ha megengedi, akkor ugyanolyan feltételek mellett kell a munkát az idegenek számára is megszervezni, tehát rájuk is vonatkozik a 8 órás munkanap, a fizetett szabadság stb. sajátos a szabályozás az EU-ban: az Unió tagállamainak állampolgárai az Unio egész területén egyenlö helyzetben vannak, bármelyik tagállamban letelepedhetnek és munkát vállalhatnak.



Politikai jogok: az egyént csak abban az államban illetik meg, ahol állampolgársággal rendelkezik. Tehát csak ott rendelkezik választójoggal, ott lehet képviselö, köztisztviselö. De elöfordulhat, hogy egy külföldi némely államban katonai szolgálatot teljesíthet. Pl.: Nagy-Britanniában az önkéntes zsoldos hadseregben sok nepáli gurka szolgál. Kivételes szabályozás a politikai jogok tekintetében, hogy az Északi Tanács nemzetközi szervezet tagállamainak állampolgárai egymás területén szabadon letelepedhetnek és 5 évi ottlakás után politikai jogokat is élvezhetnek. Az idegenek jogi helyzete attól is függ, hogy milyen minöségben tartózkodnak az országban. A külföldiek lehetnek:

turisták: öket a munkavállalás joga akkor sem illeti meg, ha az illetö állam, ahol turistáskodnak, egyébként fogad bevándorlókat. A turisták csak meghatározott idöt tölthetnek az idegen államban akkor is, ha utazásukhoz nincs szükség vízumra. Ez az idötartam általában néhány hónap szokott lenni.

ideiglenes munkavállalók: lehetnek müvészek, tanárok, tanulmányokat folytatók. Jogosultságuk szélesebb körü mint a turistáké. Tartózkodási engedélyük idöhöz kötött, de ez meghosszabbítható.

Bevándorlók: a legkedvezöbb helyzetben lévö külföldi, aki már letelepedési engedélyt kapott és akinek helyzete sok vonatkozásban azonos kell, hogy legyen a saját állampolgáréval. Kivándorló az, aki tartós keresetszerzés céljából bizonytalan idöre külföldre távozik.

A nemzetközi jog szabályai szerint az állam sem bevándorlók, sem vendégmunkások fogadására nincs kötelezve.

Menekültek: sajátos helyzetben lévö külföldiek, ök szorulnak rá a legjobban a nemzetközi jog védelmére.

II. Külföldiek belépése:

Vitoria: "a világ kezdete óta mindenki oda utazhatott, ahová kedve tartotta".

Grotius: "a külföldieknek joguk van az országok átutazására és az ott-tartózkodásra".



A jogtudósok állásfoglalása azon a korán kialakult szokásjogi szabályon alapult, hogy az állam a területét nem zárhatja le a külföldiek belépése elöl. A szuverenitás elméletével azonban megjelent az az álláspont is, hogy az állam diszkrecionális joga, annak mérlegelése, hogy jelent-e számára veszélyt egy konkrét személy belépésének engedélyezése. A modern nemzetközi jog szerint az állam nem köteles minden belépni kívánó személyt beengedni. A külföldiek belépése tehát az állam szuverenitásába tartozó kérdés, mert a belépést konkrét eseti engedélyhez ún. vízumhoz kötheti. A vízumot az állam bárkitöl indoklás nélkül megtagadhatja és akkor az érintett személy, nem léphet be az ország területére. A vízumkényszer ma csökkenöben van, hiszen nehézkessé teszi a turizmust, a gazdasági kapcsolatok ápolását. Viszont a magas életszínvonalú országokra olyan mértékü legális és illegális bevándorlási nyomás nehezedik, amit csak a vízumkényszer újbóli bevezetésével lehet mérsékelni.

III. Eltávolításuk az állam területéröl:

Kiutasítás Az állam nemcsak a külföldiek belépését, hanem azoknak az eltávozását is jogosult saját belsö jogának megfelelöen szabályozni. Amennyiben valamely külföldi állampolgárnak az állam területén való tartózkodása nemkívánatossá válik, az államnak joga van az illetöt kiutasítani.

A kiutasítás egy személyre szóló felhívás az államterület elhagyására, amit meghatározott idön belül az illetö köteles végrehajtani.

A kiutasítás okát az állam nem szokta közölni, erre a gyakorlatban rendszerint a kiutasított személy botrányos magatartása, az általa elkövetett büncselekmény vagy fertözö betegsége szolgálhat okul.

Bár a kiutasítás az állam diszkrecionális joga, de ha valamely állam polgáraival szemben tömegesen alkalmazzák, úgy az barátságtalan lépést jelent az állammal szemben. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 4. kiegészítö jegyzökönyve kimondja: "külföldiek kollektív kiutasítása tilos".

Kitoloncolás: Ha a külföldi a kiutasítási határozatot nem hajtja végre, vele szemben kitoloncolást alkalmaznak. Ilyenkor rendöri kísérettel a határig viszik, és a határátkelöhelyen átadják a másik állam határörizeti szerveinek. Erre elsösorban akkor szokott sor kerülni, ha a külföldi nem tudja igazolni tartózkodásának jogcímét az adott államban.

Manapság egyre gyakoribb az illegális bevándorlás, amely egyrészt tiltott határátlépéssel történik, gyakran embercsempészek segítségével, de elöfordul az is, hogy a külföldi szabályos útlevéllel érkezik, de késöbb megsemmisíti az iratait, így már sem a nevét, sem az állampolgárságát nem lehet megállapítani, s amíg ez meg nem történik, addig nem is lehet saját államába kitoloncolni. Az illegális bevándorlás megakadályozásának céljából Magyarország számos toloncegyezményt kötött, pl 1992-ben Romániával. Ezek az egyezmények minden esetben a szerzödö államok területén illegálisan tartózkodó személyekre vonatkoznak. A másik szerzödö fél által megkeresett államok kötelesek átvenni azokat, akik biztosan a saját állampolgáraik. Ha valakiröl kiderül, hogy még sem a megkeresett állam állampolgára, akkor azt a megkeresö államnak vissza kell vennie. A szerzödö felek átveszik ezenkívül, a 3. államok polgárait és a hontalanokat is, ha azok a megkeresett államban állandó tartózkodási engedéllyel vagy menekült státusszal rendelkeznek. A szerzödö felek átszállítás céljából átveszik a 3. állam állampolgárságával rendelkezö és jogellenesen átlépö személyeket, ha azok átvétele a célországban ill. a tranzitországokban biztosított. A felek azonban az átszállítást nem kérelmezhetik, ill. az elutasítható, ha bizonyítható vagy valószínüsíthetö, hogy a cél- vagy tranzitországban a 3. ország polgárát faji, vallási stb okból üldözik, vagy ha ott büntetö eljárás folyik ellene.



Kiadatás Amennyiben valaki büncselekményt követ el és egy idegen országba menekül, természetszerüleg az az állam, ahol a cselekményt elkövette kiadatási kérelemmel fordulhat a másik országhoz.A kiadatás intézményének az a célja, hogy a tettes külföldre szökése esetén is biztosítani lehessen a büntetö eljárás lefolytatását vagy a büntetés végrehajtását.

A kiadatás azt jelenti, hogy az állam a területére menekült büntetteseket bizonyos feltételek fennforgása esetén a büntetö eljárás lefolytatása vagy a jogerös ítélet végrehajtása céljából a kikérö államnak kiszolgáltatja. A kiadatás kérdésében egyrészt az államon belüli jog, másrészt a kétoldalú, vagy regionális nemzetközi szerzödések vagy ennek hiányában a viszonosság az irányadók.

Kiadatásnál a kikérés jogcímei

a kikért személy a saját állampolgára vagy

a területén követett el büncselekményt.

(A 2 kikérési jogcím gyakran egybe is eshet.)

az állam ellen követte el a büncselekményt

(ezt azonban csak külön megegyezés alapján szokás akceptálni, miután az általános szabályok szerint politikai büncselekmény miatti kiadatás nincs.)

A kiadatás megtagadásának jogcíme

nem szokta kiadni az állam azt, aki a területén követte el a büncselekményt

aki a saját állampolgára

(Nemzetközi megegyezés azonban ettöl eltéröen is rendelkezhet.)

A kiadatás kérdéseit részletesen a nemzetközi egyezmények által megszabott keretek között az államok belsö joga szabályozza.

meg szokták tagadni a kiadatást akkor, ha a megkeresett állam joga szerint a cselekmény büntethetösége pl. elévülés miatt megszünt, vagy

ha a kiadni kért személlyel szemben már jogerös ítéletet hoztak.

A kikért személyt csak azért a büncselekményért lehet felelösségre vonni, amelynek elkövetése miatt kikérték és vele szemben csak olyan büntetést lehet kiszabni, amelyet a kiadó állam büntetöjoga is ismer. így számos kiadatási egyezmény szerint megtagadható a kiadatás, ha a megkeresö állam nem vállal garanciát a halálbüntetés alkalmazásával szemben. Több megkeresö állam esetén a megkeresett állam mérlegeli, hogy kinek a kérelmét fogadja el, elönyben részesül az állampolgárság szerinti állam. A háborús bünösökkel kapcsolatban ezek a szabályok néha nem érvényesültek: pl. Magyarország a II. világháború után kénytelen volt kiadni a békeszerzödés értelmében a magyar állampolgárt is.


Találat: 387







Felhasználási feltételek