online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A környezetvédelem nemzetközi jogi szabalyai



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A környezetvédelem nemzetközi jogi szabályai

Ma a nemzetközi környezetvédelmi jogot az egész emberiség érdekeit védö jogterületnek tekintik. A környezetvédelmi jog forrásai:

nemzetközi szerzödések

nemzetközi szervezetek soft law jellegü határozatai

A nemzetközi jogi szabályok között számos kétoldalú vagy regionális egyezmény van, azonban egyetemes jellegü környezetvédelmi szabály csak viszonylag kevés született.

Internet: Számos környezeti probléma már nem oldható meg európai szinten. Ezek az ún. globális közjavakkal - az ózonréteggel, az éghajlati rendszerrel, illetve a Föld biodiverzi 343i89d tásával - kapcsolatos kérdések. Ide tartoznak a világkereskedelemmel összefüggö környezeti ügyek is. A Riói Konferencia óta a globális környezeti egyezmények egész sora jött létre.

A nemzetközi környezetvédelem általános irányelveit 2 dokumentumban találhatjuk meg

1) Természet Világkartája

2) "Közös jövönk" c. jelentés

Természet Világkartája

Ez általános elveket fogalmaz meg az államok számára a természetvédelem területén. Ezek az elvek nem kötelezöek a tagállamok számára. Az ENSZ adta ki 1982-ben. A föbb elvek:

az ember képes arra, hogy átalakítsa a természetet és arra is, hogy kimerítse eröforrásait, ezért az ö kötelessége, hogy fenntartsa a természeti egyensúlyt és megörizze a természeti eröforrásokat.

feltétlen szükséges fenntartani a létezéshez szükséges ökológiai folyamatokat és rendszereket, a szerves élet különbözöségeit, ennek érdekében:

  • meg kell örizni a genetikai túlélést, azaz az élövilág minden fajának biztosítani kell, egy olyan létszámot, mely elégséges a túléléshez,
  • speciális védelmet kell nyújtani a földfelület bizonyos részeinek,
  • össze kell hangolni a természet megörzését a társadalmi és gazdasági fejlödéssel,
  • meg kell akadályozni a szennyezö anyagok szétszórását,
  • meg kell elözni a természeti katasztrófákat, és következményeit lehetöség szerint el kell hárítani,

Ezek megvalósulása érdekében:

  • terjeszteni és elmélyíteni kell a lakosság természetre vonatkozó ismereteit,
  • az államok dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek kiküszöbölik a természetkárosító eljárásokat és termékeket,
  • hozzanak létre a természet megörzése érdekében megfelelö nemzetközi jogszabályokat,
  • biztosítsák, hogy a joghatóságuk alatt álló területen ne okozzanak kárt idegen államokban vagy mindenki által használható területen lévö természeti rendszerekben.

Közös jövönk

Ezt az ENSZ Közgyülés kérésére független szakértökböl álló bizottság dolgozta ki 1987-ben. összegyüjtötte az ide vonatkozó állami kötelezettségeket, mint pl.:

  • megfelelö környezeti szabványok kialakítása
  • együttmüködési kötelezettség,
  • veszélyhelyzetekben való közös akciótervek készítése

1954. London. Egyezmény a tankhajók által okozott olajszennyezésröl.

A partoktól csak bizonyos távolságra szabad a tankhajókat kimosni. Föleg a tengerparti strandok tisztaságát védelmezi.

1969. Brüsszel. Egyezmény az olajszennyezés miatti felelösségröl.

Az egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) kezdeményezte. Elözményét a Torrey Canyon nevü tankhajó elsüllyedése jelentette. Az egyezmény polgárjogi felelösséget statuál, mely a tulajdonost terheli. Ez a felelösség objektív jellegü, azaz csak az okozati összefüggést kell a szennyezés és a tankhajó tevékenysége között bizonyítani. Maximum 210 millió Poincaré frank a kártérítés felsö határa. Amennyiben a kár mértéke nagyobb lenne, akkor azt egy nemzetközi alapból fogják megtéríteni. Ez a biztosítási rendszer az egyezményben részt vevö államok által létrehozott pénzügyi fedezetet jelent.

1969. Brüsszel. Az egyezmény az olajszennyezés esetén a nyílt tengeren foganatosítható intézkedéseket szabályozza

Az egyezményt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) kezdeményezte. A tagállamok kötelesek a kikötökben védelmi osztagokat tartani, amely megfelelö vegyi elhárítási eszközökkel rendelkezik és bármikor riasztható. Az olajszennyezés felszámolása érdekében bizonyos intézkedéseket lehet foganatosítani a hajókkal szemben. A zátonyra futott hajót szét lehet bombázni, azért hogy az összes olaj kiömöljön és egy egyszeri vegyszeres védekezéssel el lehet végezni a tenger olajmentesítését.

1971. évi Ramsar-i egyezmény

Általános jellegü egyezmény, amely a nemzetközi jelentöségü vadvizeket és az ott élö vízimadarakat oltalmazza.

1972. London. Egyezmény a tengerbe süllyeszthetö hulladékokra.

Általános szennyezési tilalmat állított fel. A veszélyes anyagokat 3 mellékletben sorolja fel.

I. Lista: ez a "fekete lista". Pl.: kadmium, radioaktív anyagok, nyersolaj. Ezeket egyáltalán nem szabad a tengerbe szórni. Tilos a vízen úszó és el nem süllyedö anyagok pl. nejlonzacskó tengerbe dobása is.

II. Lista: ez a "szürke lista". Ezeket csak bizonyos védöberendezésben, tartályban lehet elözetes engedéllyel a tengerbe süllyeszteni. Pl.: réz, cink.

III. Lista: ezekre az anyagokra mennyiségi korlátozások érvényesek.

1972-ben az ENSZ Közgyülésének határozata alapján Stockholmban összehívták az ENSZ elsö környezetvédelmi konferenciáját, amelyen a szocialista országok az NDK meg nem hívása miatti tiltakozásul, nem jelentek meg, de amelynek határozatait ök is elfogadták.

A stockholmi környezetvédelmi konferencián határozták el, hogy létrehozzák az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP), mely a Környezetvédelmi Titkárságból és egy Adminisztratív Környezetvédelmi Igazgató Tanácsból áll. Mindkettö azóta létrejött.

A Környezetvédelmi Tanács 1974-ben kidolgozta programját:

a környezetvédelem technikájának fejlesztése

az elsivatagosodás elleni küzdelem

a potenciális vegyi mérgezések számbavétele

a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelme

nemzeti parkok létesítésének szorgalmazása

a tengeri környezetvédelem regionális szabályainak kidolgozása

Az UNEP nagyon aktív, számos konferenciát hívott össze, ahol a szakértök egy sor egyezményt fogadtak el. (pl: 1985. egyezmény az ózonpajzsról)

Az UNEP Igazgató Tanácsa megalakulása óta számos határozatot hozott a trópusi öserdök, a bálnák és a vándormadarak védelmére.

1972. évi párizsi egyezmény a világ kulturális és természeti örökségéröl.

Az egyezményt az UNESCO kezdeményezte.

A kulturális örökség felvételi kritériumai

müemlékek: olyan építmények, szobrászati, festészeti értékek, archeológiai elemek stb., amelyek történeti, müvészeti vagy tudományos szempontból kimagasló és egyetemes jelentösséggel bírnak. Pl.: Leonardo da Vinci "Utolsó vacsora"

épületcsoportok vagy épületek: építészeti értékük alapján vagy a látkép kialakításában játszott szerepük miatt történeti, müvészeti vagy tudományos szempontból kimagasló és egyetemes értéket képviselnek. Pl.: Tadzs Mahal Indiában.

olyan építmények, amelyek történeti, esztétikai, etnográfiai vagy antropológiai szempontból kiemelkedö jelentöségüek, vagy az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulásai. Pl.: a kínai Nagy Fal

A természeti örökség kritériumai

olyan természeti képzödmény, vagy azok csoportja, melyeknek kivételes, univerzális értéke van esztétikai vagy tudományos szempontból. Ilyen az ún. holt természet. Pl.: Grand Canyon Észak-Amerikában.

olyan szigorúan körülhatárolt helyek vagy övezetek, melyeknek fajok fennmaradása, a tudomány vagy természeti szépség szempontjából kivételes univerzális értéke van. Pl.: a Virunga nemzeti park Zaire-ban.

olyan élettani és geológiai képzödmények, melyek kihalástól fenyegetett növények és állatok élöhelye, melyeknek kivételes univerzális értéke van tudományos szempontból. Pl.: Komodó Park Indonéziában, mely a sárkánygyíkok egyetlen élöhelye.

Magyarország objektumai a világörökségi listán:

Aggteleki-cseppköbarlang

Hollókö vára és az ófalu

a budai várnegyed és a Duna-part

A természeti világörökséghez tartozó képzödmények a területi állam szuverenitása alá tartoznak, amely köteles védelmükröl, állaguk megóvásáról jogi, tudományos, pénzügyi stb. intézkedések útján gondoskodni. Ezekröl az intézkedésekröl kötelesek rendszeres idöközönként tájékoztatást adni a Világörökségi Bizottságnak.

a szerzödö felek összessége által választott 21 tagból áll

fö feladata a Világörökségi Lista felállítása és idöszakos kiegészítése

A listára való felkerülésre a tagállamok tesznek javaslatot, de a tényleges felvételröl a Bizottság dönt a területi állam beleegyezésével.

1973. évi washingtoni egyezmény a kihalással fenyegetett, vadon élö állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméröl

Azért jött létre ez az egyezmény mert felismerték, hogy hiába védelmezik a kihalás szélén álló fajokat, amíg azok nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Az egyezmény mellékletei felsorolják a védett fajokat is.

I. melléklet "A" lista: azok a fajok, amelyek csak igen szigorú feltételek mellett kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. (tigris, gepárd)

II. melléklet: azok a fajok, amelyek kereskedelméhez exportálási engedély kell.

III. melléklet: azok a fajok, amelyek forgalma a származási ország engedélyével lehetséges, de átmeneti tilalom elrendelhetö, ha a fajt veszélyeztetve látja.

1979. egyezmény a vadon élö vándorfajok védelméröl. Bonn-ban kötötték meg.

Az egyezmény védelme alá a vándormadarak, vándorló emlösök, halak, és hüllök tartoznak. A védelem szintje nem egyforma:

az I. listán szerepelnek a veszélyeztetett fajok.

a II. listán a kihalással nem fenyegetett, de kedvezötlen helyzetben lévö fajok vannak.

Az egyezmény az ellenörzésre 3 szervet hozott létre:

Szerzödö Felek Konferenciája (tagállamok képviselöiböl áll, legalább 3 évente egyszer összeül)

Tudományos Tanács (javaslatot tesz a megtárgyalandó kérdésekre)

Titkárság

1979. Genf. Egyezmény a határokon túl terjedö és hosszú távolságra ható levegöszennyezésröl.

Az Európai Gazdasági Bizottság dolgozta ki, az európai egyezményt elfogadta USA és Kanada is. A szerzödö felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy csökkentik és megelözik a szennyezést és azonnali konzultációt tartanak ha határon túlnyúló légszennyezés fenyeget.

Légszennyezés: minden olyan emberi beavatkozás, amely közvetlenül vagy közvetett módon olyan anyagot vagy energiát bocsát a légtérbe, amely veszélyezteti az emberi egészséget, az élövilágot és a környezeti rendszert vagy a tulajdont.

Határokon túlhaladó a szennyezés akkor, ha forrása részben vagy egészben olyan zóna, amely alá van vetve egy állam joghatóságának és kárt okoz egy másik állam területén olyan távolságra, hogy lehetetlen különbséget tenni az egyes szennyezö források vagy azok csoportjai között. A hosszú távolságot a gyakorlatban a 30 km távolság felett szokták megállapítani.

Az egyezmény betartására létrehoztak egy Végrehajtó Testületet és egy titkárságot is Genfben. Létrejött az EMEP (Nagy Távolságra Ható Légszennyezés Megfigyelésének és Értékelésének Európai Együttmüködési Programja)

Ezt az egyezményt 4 jegyzökönyv egészíti ki:

1984.évi genfi jegyzökönyv az EMEP finanszírozását biztosítja

1984. évi ottawai jegyzökönyv kéndioxid szennyezés csökkentése

1988. évi szófiai jegyzökönyv nitrátok kibocsátásának szabályozása

1991.évi genfi jegyzökönyv illékony szerves anyagok kibocsátásának mérséklése

1982. Montego Bay. Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye.

A parti állam kötelessége és felelössége a tengeri környezet védelme a tenger mindazon részeiben, amely az ö igazgatása vagy kiaknázása alatt áll. (parti tenger, gazdasági övezet, kontinentális talapzat). A nyílt tengerböl ezekbe a területekbe igyekvö vándorfajok (lazac, angolna) védelmére a parti államok kötelesek megfelelö halászati és vadászati szabályokat hozni, ezek betartását ellenörizni, a vétkes halászhajókat feltartóztatni.

A tengeri környezetszennyezéssel kapcsolatban, szennyezési tilalmat és megszegése esetén felelösséget ír elö, és kötelezi a kárt okozó államot, hogy a károsultaknak gyors kártérítést biztosítson. Az egyezmény nem csak általános felelösséget, hanem speciális kötelezettséget is elöír az államok számára a tenger ellenörzésük alatti részében. Ha ezeken a vizeken egy idegen vagy egy saját hajó megszegi a szennyezési tilalmat, akkor a parti állam köteles velük szemben intézkedni. Környezetvédelmi intézkedéseket az állam még kizárólagos gazdasági övezetben is tehet. Pénzbírságot kiszabhat.

a légszennyezésre vonatkozóan: az államok abból a célból, hogy csökkentsék a tengeri környezet légköri szennyezését, kötelesek belsö jogukban olyan rendelkezéseket elfogadni, hogy a szuverenitásuk alatti területröl, hajókról vagy repülögépekröl ne szennyezzék a tenger levegöjét.

1985. az ózonpajzs védelméröl szóló bécsi egyezmény

1988-ban lépett hatályba. Az ózon az oxigén háromatomos változata, mely a kétatomos oxigénböl az ultraibolya sugárzás hatására jön létre. A Déli- és az Északi-sark környékén, a 20-25 km-es magasságban lévö koncentrált ózontömeg védö szerepet lát el, mivel elnyeli a Nap káros mértékü ibolyántúli sugárzásának a nagy részét. Az ózonpajzs tehát a Föld egész élövilága számára védettséget jelent. Az utóbbi évtizedekben azonban ez a pajzs elkezdett megritkulni, ami igen komoly veszélyt jelent. A szerzödö felek kutatják ennek okait, kicserélik tapasztalataikat és megvizsgálják a Felek Konferenciáján, együttmüködve a Meteorológiai Világszervezettel és az Egészségügyi Világszervezettel. A szerzödö felek kötelezettsége, az is, hogy megfelelö védöintézkedéseket tegyenek mindazon emberi tevékenységek és anyagok tekintetében, amelyek módosítják, vagy módosíthatják az ózontakarót. 1987-ben el is fogadtak egy kiegészítö jegyzökönyvet Montrealban azon anyagok és gyártási eljárások tilalmáról, gyártásuk fokozatos csökkentéséröl, amelyek károsíthatják az ózonréteget. Betiltottak már spray-anyagokat is: ezeket a felek a szerzödésben nem részes államokba sem exportálják.

1992. Rio de Janeiro, II. környezetvédelmi világkonferencia. Általános egyezmény a biológiai különbözöségröl.

Az egyezmény 1993-ban lépett hatályba. Végrehajtását a Felek Konferenciája végzi, mely évente ül össze. 1996-ban 165 állam vett részt rajta.

Biológiai különbözöség: Az élöszervezetek változatosságát jelenti a szárazföldön és a tengeren, a maguk környezeti rendszerében. Ennek megörzése érdekében a felek:

terveket, programokat dolgoznak ki

védett területeket alapítanak

oktatási és nevelési programok kidolgozása

a genetikai források védelme érdekében technológiát dolgoznak ki, és ezeket a technológiákat anyagilag is támogatják.

Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Klímaváltozás: az éghajlat olyan módosulása, mely közvetve vagy közvetlenül a légkört módosító emberi tevékenységhez kapcsolódik és amely a természetes változáson túlmenöen mint járulékos változás módosítja a földi atmoszféra összetételét.

Az egyezmény célja, hogy olyan szinten stabilizálja a légkörben üvegházi-hatást okozó üvegházi gázok koncentrációját, mely még nem vezet veszélyes mértékü klímaváltozáshoz.

A szerzödö államok kötelesek:

védelmezni a légkör egészét a jelen és a jövö generációi számára

stabilizálni az üvegházi gázok mennyiségét, és megakadályozni azok növekedését

megelözö intézkedések és tudományos technológiák kidolgozása

tudományos kutatások támogatása anyagilag, valamint a fejlödö országok hasonló programjainak finanszírozása

együttmüködni az eröforrások védelmében

programok kidolgozása az elsivatagosodás megakadályozására

Ellenörzö szerv: Felek Konferenciája.

Az élövilág védelmére számos regionális szabály is létrejött.

1940. Washington. A flóra, fauna és a természeti szépségek védelmére kötött egyezmény, mely az amerikai földrészre vonatkozik.

1958. Bukarest. Egyezmény a Duna halászati hasznosításáról.

A szerzödö dunai államoknak halászni csak a saját Duna-szakaszban szabad. Ott biztosítani kell a halak vándorlását, ha valamilyen hidrobiológiai tevékenységbe kezdenek.

kötelezettség van az ipari és a kommunális szennyezés csökkentésére.

a halállomány védelme érdekében pedig a felek a rendelkezésükre álló teljes Duna-szakaszon egységes idöszakos halászati tilalmat és egyes halfajok esetén pedig méretkorlátozásokat írtak elö.

a halak szaporításáról mesterséges halkeltetö állomások létesítésével is gondoskodnak.

1968. Algír. Egyezmény a természet és a természeti eröforrások Afrikában való megörzéséröl.

Ez a volt gyarmatosítók által, még 1900-ban és 1933-ban kötött egyezményeket váltotta fel. Létrehozását az Afrikai Egységszervezet kezdeményezte. Az egyezmény az élöhelyek védelmét írja elö a részes államoknak, valamint a rezervációk és védett helyek létesítését. Ezek az állam védelme alatt vannak, több fajta fokozata lehet:

Természetvédelmi rezervációk: ide ember be sem léphet engedély nélkül

Nemzeti parkok: az emberi tevékenység államilag, fegyveres örök útján is ellenörzött, turisták látogathatják, a vadászat tilos. Pl: Tanzániában a Serengeti Nemzeti Park

A vadászatot a védett területeken kívül is korlátozhatják és eseti engedélyhez köthetik, bizonyos fajok vadászatát teljesen vagy átmenetileg megtilthatják. A védett fajok listán szerepelne:

"A" lista: szigorúan védett fajok. Pl.: rinocérosz

"B" lista: olyan védett fajok, amelyekböl évente bizonyos kontingenst lehet kivadászni. Pl.: krokodil, strucc

1979. Bern. A vadállomány életét és Európa természeti környezetének védelmét szolgáló egyezmény

Az Európa Tanács kezdeményezte és a 13 európai állam valamint az egykori Közös Piac hozta létre.

Európa vadon élö állat- és növényvilága a jövö generáció természeti öröksége.

a veszélyeztetett fajok élöhelyeinek védelemben részesítése, föleg azon fajokét, amelyek 2 vagy több állam területén is vannak.

az aláíró államok kötelesek megfelelö intézkedéseket tenni az öshonos és veszélyeztetett fajok védelme érdekében. Pl.: Magyarországon a sziki pacsirta ilyen.

tilos a védett fajok befogása, élöhelyeik elpusztítása, tojásaik kiszedése.

minden állam köteles belsö szabályokat hozni, melyekben meg kell tiltani a velük kapcsolatos kereskedelmet

a kipusztult öshonos fajok újratelepítése, ha még máshol fellelhetök. Pl.: Magyarországon a hód.

A védett fajokat a függelékek tartalmazzák (I-es: növények, II-es:állatok), amelyek befogása, vadászata pusztítása szigorúan tilos. Az egyezmény végrehajtásáról a szerzödö felek 2 évente kötelesek jelentést adni, melyet a felek képviselöiböl álló Állandó Bizottság és az Európa Tanács ellenöriz.

1985. Kuala Lumpur. Délkelet-Ázsiára kötött egyezmény.

1986. évi szegedi egyezmény a Tisza vízminöségéröl.

Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Jugoszlávia írta alá. A Tisza és mellékfolyói szennyezését kívánja mérsékelni. Az egyezmény szerint szennyezett a víz, ha alkalmatlan valamilyen, nem hajózási célú használatra.

1991. Salzburg. Egyezmény az Alpok védelméröl. Az alpesi államok és az Európai Gazdasági Közösség írta alá.

1992. Helsinki. Nemzetközi Vízfolyások Európai Egyezménye.

Elözménye az 1968-ban kiadott Európai Vízkarta volt. Magát az egyezményt eredetileg 22 európai állam és az Európai Gazdasági Közösség írta alá. Nagy lépést jelentett egy össz-európai egységes regionális vízi környezetvédelmi jog létrehozása felé.

a felek kötelesek megelözni, csökkenteni és ellenörizni a vizek olyan szennyezését, amelyeknek a határokon túlra is kiterjedö hatása van.

Antarktisz

Több egyezmény is született rá:

1972. London. Egyezmény a fókák védelméröl. Ez a vadászatot nem tiltotta meg, csak maximalizálta az évente elejthetö kontingenst.

1980. Canberra. Egyezmény az Antarktisz élövilágának védelméröl, mely az élö tengeri eröforrásokat védelmezi. Az egyezmény végrehajtását egy Bizottság ellenörzi az ausztráliai Hobartban. A kontinensen tudományos kutatást végzö államok rendszeresen jelentést küldenek a Bizottságnak.

1988. egyezmény az Antarktisz ásványi kincseinek kiaknázásáról. Életbelépését azonban elhalasztották, a jelenlegi állapot fenntartása érdekében.

1991. Madrid. Jegyzökönyv az Antarktisz-szerzödéshez. Ez az ércbányászatot kifejezetten megtiltotta, csak tudományos kutatás céljából engedi meg. Ez kiegészítö része az 1959. évi Antarktisz egyezménynek. A jegyzökönyv átfogó jelleggel szabályozza a 6. kontinens élö és holt természeti kincseinek védelmét, azzal, hogy életbe lépése nem érinti az elözö szerzödések érvényességét.

az Antarktiszon folytatott tevékenységet úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy korlátozzák az Antarktiszra és környezetére gyakorolt ártalmas hatásokat.

Különösen el kell kerülni:

  • az éghajlatra és az idöjárásra,
  • a levegöre vagy a vízminöségre,
  • a talajra, a jégre vagy a tengeri környezetre gyakorolt jelentös kárt okozó hatásokat,
  • a flórára és faunára gyakorolt olyan káros hatásokat, amelyek ezek elhelyezkedését, a fajok egyedszámát vagy szaporodását érintik.

A szerzödö felek együttmüködnek az Antarktiszon végzett tevékenység tervezésében és kivitelezésében, a környezeti veszélyek csökkentésében és a balesetek kihatásainak elhárításában, melyek veszélyt jelentenek az Antarktisz környezetére. Ezekröl és a kutatóbázisok helyének kiválasztásáról konzultálnak, és információikkal segítik egymást.

A jegyzökönyv betartását a felek képviselöiböl álló Környezetvédelmi Bizottság ellenörzi, amely számos kérdésben javaslatot tehet. A felek megállapodtak abban is, hogy az Antarktiszon keletkezett környezeti károkra felelösségi szabályokat és eljárást dolgoznak ki.



Találat: 428


Felhasználási feltételek