|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A konzuli kapcsolatok (konzuli személyzet, a konzuli megbízatás és feladatok)
I. A konzulátus személyzete
2 kategóriába sorolható:
1./ a konzulátus vezetöje és a konzuli tisztviselök
2./ a konzuli alkalmazottak.
Konzuli tisztviselök: mindazok akik ügyintézö feladatot látnak el.
Konzuli alkalmazottak: az adminisztratív, a müszaki és a segédszemélyzet tagjai.
A magyar gyakorlat szerint hivatásos konzul esetén a konzuli képviselet vezetöje és a konzuli tisztviselö magyar állampolgár, míg konzuli alkalmazott akár a fogadó, akár más állam polgára is lehet.
A konzuli képviselet vezetöi különbözö rangosztályokba sorolhatók: fökonzul, konzul, alkonzul, konzuli ügynök.
Az egy államban müködö konzulok konzuli testületet alkotnak. A fogadó államban legrégebben müködö fökonzult nevezik a konzuli testület doyenjének. A konzulátus létszámát a küldö állam határozza meg, vagy ezt kétoldalú megállapodás maximalizálja. Ilyen megállapodás hiányában a fogadó állam megkívánhatja, hogy ezt a létszámot - figyelemmel a konzuli kerület körülményeire és a konzuli képviselet szükségleteire - az általa ésszerünek és természetesnek vélt keretek között tartsák.
Míg a hivatásos konzulok a küldö állam erre a célra kinevezett tisztviselöi, akik rendszerint a küldö állam állampolgárságával rendelkeznek, és a konzulátus ellátása foglalkozásuk körébe tartozik, azt élethivatásszerüen látják el, addig a
Tiszteletbeli konzul
a konzuli teendöket mellékfoglalkozásként végzi.
Gyakran nem is a küldö, hanem a fogadó állam vagy egy 3. állam polgára.
A II. vh. elött Magyarországnak kb. 50 tiszteletbeli konzulja müködött, késöbb ez a gyakorlat megszünt. Az 1950.évi 8. tvr. értelmében tiszteletbeli konzul Magyarország részéröl nem nevezhetö ki és konzuli megbízatást idegen állam részére magyar állampolgár nem vállalhat. Ezt a rendelkezést 1983-ban hatályon kívül helyezték, így 1998-ban már 53 volt a számuk nálunk.
A Magyarország által létesített tiszteletbeli konzulátus hatásköre konzulátusi kerületében nem kizárólagos, ott konzuli feladatokat a fogadó államban müködö diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet is elláthat. Ez azzal is összefügg, hogy bizonyos szokásos konzuli feladatot a tiszteletbeli konzul nem végezhet pl: az útlevél- vagy vízumkérelmet csak átveheti és azt át kell küldenie az öt irányító diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, amelyik majd érdemben elbírálja azt.
A tiszteletbeli konzul hatásköre egyéb esetekben is szükebb a hivatalos konzulokénál pl: elötte végrendelet nem tehetö, házasságkötésben és halotti anyakönyvvezetésben nem müködhet közre.
A hivatal ellátásáért illetményben nem részesül, de jogosult költségei megtérítésére, ennek fedezetéül az eljárása során beszedett illetékek szolgálnak.
II. A konzuli megbízás kezdete és megszünése
A konzul kinevezése konzuli pátenssel történik. Ellentétben a követi intézménnyel a konzul kinevezéséhez rendszerint nem kell a fogadó állam elözetes beleegyezése, ahhoz azonban, hogy a konzul állomáshelyén tevékenységét megkezdje kell a fogadó állam engedélye az ún. exequatur. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogadó állam az exequatur megadásával utólag hozzájárult a konzul kinevezéséhez. Az az állam, amely megtagadja az exequatur kiadását, ennek indokait nem köteles közölni a küldö állammal. Ha megtagadta az exequatur megadását, akkor a küldö állam új konzul kinevezésére kényszerül. Ugyanez a helyzet az exequatur visszavonása esetén is.
Ha a konzuli állás nincs betöltve vagy a konzul akadályoztatva van feladata ellátásában, a konzul által megbízott ideiglenes ügyvivö kivételesen -átmenetileg - engedély nélkül is tevékenykedhet, csupán az ideiglenes ügyvivö nevét kell a fogadó állam tudomására hozni. A kinevezett és állomáshelyére érkezett konzul müködési engedélyt köteles kérni. A fogadó államba, annak beleegyezésével, ugyanazt a személyt két vagy több állam is kinevezheti konzuli tisztviselönek. A fogadó állam beleegyezésével ugyanaz a személy 2 vagy több állam konzuli tisztségét is elláthatja.
A konzuli megbízatás megszünhet a konzul személyében és az államban rejlö okok alapján.
A konzul személyében rejlö okok:
- a konzul halála
- a küldö állam által történt visszahívása
- ha a fogadó állam megvonja a konzultól az exequaturt, vagy öt persona non grata-nak nyilvánítja.
Ilyenkor a küldö állam köteles öt visszahívni. Az exequatur megvonására az államok közötti feszültség idején szokott sor kerülni, vagy akkor, ha a konzul - a fogadó állam megítélése szerint - valamilyen jogsértö tevékenységet fejt ki az idegen államban.
Az államban rejlö okok:
A küldö állam megszünése. Ez esetben a konzul megbízatása is megszünik. A fogadó állam megszünése nem feltétlenül eredményezi az ott müködö konzulátus megszünését., elöfordul, hogy az ott müködö diplomáciai képviselet konzulátussá változik, ilyenkor persze a vezetöjét az új államhoz akkreditálják. Pl. amikor 1958-ban Szíria és Egyiptom fuzionált Egyesült Arab Köztársaság néven, Magyarország a Damaszkuszban müködö nagykövetségét fökonzulátussá alakította át.
Olyan államban, ahol a küldö államnak diplomáciai képviselete és harmadik állam diplomáciai képviselete révén sincs képviselve, a konzuli tisztviselö - a fogadó állam beleegyezésével és anélkül, hogy ez konzuli minöségét érintené - megbízható diplomáciai feladatok végzésével. Az ilyen feladatok végzése a konzuli tisztviselöt nem jogosítja diplomáciai kiváltságokra és mentességekre.
III. A konzulátusok feladatai
A konzulátus feladatait általános jelleggel az 1963.évi bécsi egyezmény, valamint az egyes konzuli egyezmények határozzák meg.
1. az állampolgárok és a jogi személyek érdek- és jogi védelme. Ezt a konzuli tevékenységet nevezik konzuli védelemnek. A konzuli védelem különbözik a diplomáciai védelemtöl, amelyet az állam diplomáciai képviselete nyújthat polgárának és ez rendszerint a polgárt csak a fogadó állam hatóságai részéröl elkövetett jogsérelem esetén illeti meg és csak akkor, miután a sértett polgár a helyi jogorvoslati lehetöségeket kimerítette. A konzuli védelem nyújtása ezzel szemben az eljárás lefolytatása során bármikor nyújtható, akkor is, ha a védelmezett polgárt jogosan és szabályszerüen vonják felelösségre.
A konzul jogosult mindenekelött saját állampolgárát a fogadó állam hatóságai elött képviselni, ha az nem tartózkodik a fogadó állam területén
Ha polgára ellen büntetö, polgári, államigazgatási eljárást indítottak, akkor a részére segítséget nyújthat védöügyvéd fogadásához, megkönnyítheti számára bizonyos iratok beszerzését.
A konzuli egyezmények többnyire elöírják, hogy a fogadó állam köteles a küldö állam állampolgárának letartóztatása esetén az illetékes konzult értesíteni, aki ennek megfelelöen meglátogatja, leveleket vehet át töle és a börtönbüntetés idején meglátogathatja.
A konzul jogsérelem hiányában is segítheti polgárát és ebböl a célból közvetlenül fordulhat az eljáró hatóságokhoz.
2. Gazdasági, tudományos, kulturális, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése és elömozdítása. Ennek érdekében tájékozódik a fogadó állam viszonyairól és erröl a küldö államot rendszeresen ún. konzuli jelentések formájában értesíti.
Útlevelek kiadása, útlevelek érvényességének meghosszabbítása, idegen állampolgárok részére vízum kiállítása.
Közjegyzöi feladatok ellátása, okiratok, fordítások hitelesítése. Írásba foglalja a küldö állam polgárainak végrendeletét, vagyontárgyaikat átveheti megörzésre.
A fogadó állam törvényei és más jogszabályai által megszabott keretek között a küldö állam kiskorú és cselekvöképtelen állampolgárai érdekeinek védelme.
Közremüködés házasságkötésnél, ha mind a 2 házasulandó a küldö állam polgára és ha ezt a fogadó állam jogszabályai megengedik.
Küldö állam polgárai születésének, halálának anyakönyvezése
A küldö állam polgárai és azok vagyona számára ideiglenes gyám ill. gondnok kijelölése
Bírósági iratok kézbesítése, megkeresések teljesítése, közremüködés jogsegélyegyezmények lebonyolításában és végrehajtásában
Segít az örökösök felkutatásában, ha nincs a fogadó államban a hagyatéki eljárás megindítására jogosult személy, akkor a konzul a hagyaték megörzésére intézkedéseket tehet vagy azokban közremüködhet
A küldö állam hajóinak és repülögépeinek ellenörzése, szükség esetén támogatás nyújtása
Diplomáciai kapcsolatok hiányában az érintett államok megegyezése alapján diplomáciai teendöket is elláthat.
Harmadik állam részére is végezhet konzuli feladatokat a fogadó államban, ha a fogadó államot erröl diplomáciai úton értesítette és az a feladatok ellátását nem ellenzi.
Találat: 322
