|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A jóvátétel (reparáció)
A jóvátétel (reparáció) - mint a jogellenes magatartás következménye - gyüjtöfogalom, magában foglalja mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jogsérelem eltüntetéséhez szükségesek.
Így az állhat:
az eredeti állapot helyreállításából (in integrum restitutio)
az okozott kár megtérítése.
lehet elégtétel adása (satisfactio)
A sértett állam a maga részéröl ezeket követelheti, és amennyiben teljesítésüket a jogsértö állam megtagadja, vele szemben szankciók alkalmazására jogosult.
Harmadik államok vonatkozásában jogsértés es 929c21j etén az a kötelezettség támad, hogy nem ismerhetik el a jogsértö aktus által teremtett helyzet fenntartását. Jogosnak kell tartaniuk ezzel kapcsolatban a sértett államnak a jogsértövel szemben támasztott igényét.
A reparációs kötelezettség nem szankció, csupán ex delicto másodlagos kötelezettség - a nemzetközi jogsértés következménye - és alanyi jogot teremt a sértett állam számára, hogy kérje a sérelem jóvátételét.
1./ Eredeti állapot helyreállítása
Mindenekelött a jogsértö magatartás megszüntetését jelenti. Anyagi javak elvétele esetén a jogsértö állam elsödlegesen az eredeti dolgot köteles visszaszolgáltatni ez azonban nem mindig lehetséges. Helyettesíthetö dolog esetén hasonló dolog felajánlását jelenti, ilyenkor tehát az eredeti állapot helyreállítása, helyettesítés (substitutio)útján következik be. Ha a helyreállítás cseretárgy segítségével sem lehetséges, akkor felmerül a kártérítés problémája.
2./ Okozott kár megtérítése
A kártérítés mindenekelött feltételezi azt, hogy a kár gazdaságilag értékelhetö, azaz pénzben kifejezhetö legyen. Nincs szabály a kártérítés pénznemére, a kamatláb 3% és 12% között mozog. A kártérítés mértékét a sértettet ért veszteség szerint kell megállapítani és nem azon elöny alapján, amihez a jogsértö a cselekmény elkövetésével jutott.
A közvetett kár olyan anyagi hátrányokat jelent, amelyek a jogellenes cselekménnyel csak igen távoli, másodlagos összefüggésben vannak így a közvetett károkra vonatkozó igényeket, a gyakorlatban nem ítélik meg.
A választott bírósági döntések többsége elfogadta, hogy kártérítést kell fizetni az elmaradt haszon, azaz a lucrum cessans miatt is. Elmaradt haszon az, amely az események normális folyamata alatt lett volna elérhetö.
3./ Elégtételadás (satisfactio
Ezek:
jogsértés elismerése
sajnálkozás kifejezése
formális bocsánatkérés
biztosítékadás a késöbbi jogsértések megelözésére
egyéb: vétkes tisztségviselök felelösségre vonása
Akkor kerül rá sor, ha a nemzetközi jogellenes aktus az állam méltóságát, becsületét, politikai, jogi, morális vagy egyéb nem anyagi érdekeit sérti. Az államközi kapcsolatokban az elégtétel adása rendszerint közvetlenül történik, azt a jogsértö állam nyújtja. Mértékére, természetére nézve nincs nemzetközi jogszabály. Legenyhébb formája amidön az állam sajnálkozását fejezi ki vagy, bocsánatot kér a jogsértö cselekmény miatt. A sajnálkozást általában szóban közlik a sértett állammal és ezt rendszerint a külügyminisztérium valamelyik magasabb rangú funkcionáriusa, néha maga a külügyminiszter vagy a miniszterelnök eszközli. Az elégtételkérés gyakran anyagi követeléssel is párosul. Az erkölcsi kárt általában nem ítélik meg a választott bíróságok, ha a kárt az állam szenvedte el. Az erkölcsi elégtételadásnak gyakori módja, hogy a jogsértésben vétkes állami funkcionáriusokat visszahívják, vagy megbüntetik.
Az államok felelössége a nemzetközi jog megsértése miatt (az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tervezete - 2001.) II. FEJEZET - A sérelem jóvátétele
34. cikk - A jóvátétel formái
A nemzetközi jogot sértö cselekménnyel okozott sérelem teljes jóvátétele, ezen fejezet rendelkezései szerint, történhet helyreállítás, kártérítés és elégtétel nyújtásának formájában, ezek egyikének, vagy együttesének alkalmazása útján.
35. cikk - Helyreállítás
A nemzetközi jogot sértö cselekményért felelös állam köteles a helyreállításra, azaz a jogot sértö cselekmény elkövetése elött létezö helyzet visszaállítására, ha és amennyiben a helyreállítás:
a) fizikailag nem lehetetlen;
b) nem jár teljességgel aránytalan teherrel ahhoz az elönyhöz képest, ami a helyreállításból fakad a kártérítéssel szemben.
36. cikk - Kártérítés
1. A nemzetközi jogot sértö cselekményért felelös állam köteles az ezzel okozott kár megtérítésére, amennyiben a kárt helyreállítás útján nem teszik jóvá.
2. A kártérítésnek fedeznie kell valamennyi anyagilag felbecsülhetö kárt, beleértve az elmaradt hasznot, amennyiben azt megállapítják.
37. cikk - Elégtétel
1. A nemzetközi jogot sértö cselekményért felelös állam köteles elégtételt adni az ezen cselekménnyel okozott sérelemért, amennyiben azt kártérítés vagy jóvátétel útján nem teszik jóvá.
2. Az elégtétel megvalósulhat a kötelezettségszegés elismerésével, sajnálkozás kifejezésével, formális bocsánatkéréssel, vagy más megfelelö módon.
3. Az elégtétel nem lehet aránytalan a sérelemhez képest, és nem valósulhat meg a felelös államra nézve megalázó formában.
A felelösségi igény elévülése:
A nemzetközi jogban az elévülés ténye vitatott, a nemzetközi jog nem ismer semmiféle általános szabályt arra, hogy bizonyos igények mennyi idö eltelte után évülnek el.
Kivételesen nemzetközi egyezmény megállapíthat elévülési idöt pl.: kozmikus károk esetén az igényt érvényesíteni 1 éven belül lehet.
Ha az állam nem élt igényállítással sem, a jog elenyészik. Ha az állam megfogalmazta az igényt, de csak késöbb érvényesíti, az nem probléma pl.: az állam igénnyel élt, de csak 31 évvel késöbb indított eljárást, és a Bíróság engedte azt.
Találat: 317
