|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A hivatalos állami küldöttségek és a nemzetközi szervezetekhez delegált állandó képviseletek jogi helyzete.
I. Hivatalos állami küldöttségek (missziók)
Az állami küldöttségek jogi helyzetére 1969-es egyezmény értelmében az állami küldöttségen olyan képviseleti jellegü és idöleges delegációt kell érteni, amelyet egy állam a másikba azért küld, hogy meghatározott kérdéseket megtárgyaljon vagy meghatározott feladatot teljesítsen. Pl. nemzetközi egyezmény megtárgyalása, konzulátus létesítése
Több állam közös delegációt is küldhet, de gyakori, hogy az állam ugyanazt a delegációt egymás után több államba küldi.
Az állami küldöttség speciális fajtája a jószolgálati küldöttség, amelyet az államok akkor küldenek egymáshoz, amikor kapcsolataikat élöbbé, szorosabbá akarják tenni, mely valamilyen oknál fogva addig hiányzott.
Az állami küldöttségek létszámát a küldö állam dönti el, a személyzete ugyanazon kategóriákat foglalhat magában, mint amelyeket a diplomáciai képviseletek. A küldöttség megbízásának idötartama változó lehet.
A fogadó államot értesíteni kell:
tartózkodási helyéröl
A hivatalos küldöttségnek az állam képviseletére egyébként jogosított szervektöl (külügyminisztertöl, kormányfötöl) kapott meghatalmazással kell rendelkeznie. Delegációkat természetesen nem állami, társadalmi, kulturális vagy sportszervezetek is müködtethetnek, ezek semmiféle jogi mentességet nem élveznek. Alacsonyabb szintü állami pl. önkormányzati szervek is cserélhetnek delegációt (testvérvárosok küldöttségei), amelyek szintén nem jelentenek államok közötti hivatalos kapcsolatot.
A hivatalos delegáció mentessége az államterületre lépéssel kezdödik. Ugyanazok a kiváltságok és mentességek illetik meg, mint a diplomáciai képviseletet: zászló, címer használat, vámmentesség.
Az idöleges küldöttségek helyzetét nem érinti a diplomáciai kapcsolatok vagy akár a konzuli kapcsolatok megszakadásának ténye, söt feladatuk igazán ilyenkor válhat fontossá. Tevékenysége véget érhet:
II. Nemzetközi szervezetek mellett müködö állandó képviseletek:
Az ilyen képviseletek létesítése már a Nemzetek Szövetsége idején szokássá vált. Legelöször 1920-ban Lengyelország létesített ilyet a képviselet székhelyén Genfben. Az ENSZ létrejöttével ez a gyakorlat állandósult és késöbb szokássá vált más nemzetközi szervezeteknél is. Az Európa Tanács és az Arab Liga kifejezetten felhívta tagállamait az állandó képviseletek létrehozására.
Az állandó képviselet abban különbözik a diplomáciai képviselettöl, hogy az állandó képviselet egy szervezettel tart fenn kapcsolatot és ez a képviselet rendszerint nem kölcsönös, a szervezet csak kivételesen tart fenn képviseletet az egyes államokban. Magyarország számos nemzetközi szervezet mellett tart fenn állandó képviseletet:
Strasbourgban az Európa Tanács mellett.
Az állandó képviselet létrehozásához rendszerint nem kell sem a szervezet, sem a szervezetet befogadó állam elözetes hozzájárulása. A képviseletek jogi helyzetét a régebben kötött különleges megállapodások rendezik. 1975-ben ugyan létrejött egy általános egyezmény, de ez a mai napig nem lépett hatályba. A képviseletek helyzetére vonatkozó nemzetközi szabályokat ennélfogva univerzális szervezetek esetén is a székhelyegyezmények vagy az egyes szervezetek kiváltságairól és mentességeiröl kötött egyezmények tartalmazzák.
Az állandó képviselet felépítése hasonló a diplomáciai képviseletéhez, vezetöjét nagyköveti, követi vagy ügyvivöi ranggal nevezik ki. Az állandó képviselön kívül mások is képviselhetik a nemzetközi szervezetben az államot: az ENSZ Közgyülésen gyakran külügyminiszteri vagy még magasabb szintü delegációk vesznek részt. Az állandó képviselö valamely diplomáciai képviselet vezetöje vagy a konzulátus vezetöje is lehet. Az ENSZ Élelmezési és Mezögazdasági Szervezetének Róma a székhelye és gyakori, hogy a képviselet vezetöje az Olaszországhoz vagy a Vatikánhoz akkreditált nagykövet.
Az állandó képviselö a funkcióját a megbízólevelének átadásával kezdi, az ENSZ esetében azt a Fötitkárnak adja át. Az állandó képviselö akadályoztatása esetén kijelöli a képviselet tagjai közül az öt helyettesítö személyt és ezt a szervezet titkárságával közli. Az állandó képviseleten a képviseletvezetö mellett diplomata beosztású egyének is vannak, katonai attasék azonban csak a katonai szervezetek mellett müködnek. Az ENSZ esetében a Biztonsági Tanács állandó tagjai küldenek katonai személyeket, akik államukat a Vezérkari Bizottságban képviselik. Az állandó képviseleteken adminisztratív és technikai, valamint segédszemélyzet müködhet.
A küldö állam köteles értesíteni a nemzetközi szervezetet arról, hogy állandó képviseletet kíván a szervezet mellett létrehozni, mely viszont a székhely szerinti államot értesíti. Értesíteni kell továbbá a szervezetet a képviselet tagjának kinevezéséröl, a tag vagy családtagja megérkezéséröl.
Akkor sem lehet megtagadni az államtól azt a jogot, hogy állandó képviseletet tartson fenn, ha a székhely szerinti állammal nincs diplomáciai kapcsolata. Kubának pl. az ENSZ mellett állandó képviselet van New Yorkban, de nincs diplomáciai kapcsolat Kuba és az USA között. Ugyanígy nem érinti a képviselet létesítéséhez való jogot az sem, hogy a szervezetben tagsággal rendelkezö új államot a székhely ország elismeri vagy sem. Ilyen körülmények között a székhely országnak nincs joga az állandó képviselet tagjait politikai okok alapján persona non grata-nak nyilvánítani. (de ez nem jelenti azt, hogy a képviselet tagjainak nem kellene tiszteletben tartani a fogadó állam jogszabályait).
Az állandó képviselet fö feladata:
o a szervezet munkájáról tájékoztassa államát
Az állandó képviselö szerzödést általában csak külön megbízás alapján köthet. A szervezet által kezdeményezett egyezmények megkötése tekintetében rendszerint tárgyalási joga van.
Mentesség
Az a székhelyegyezmény, amelyet az ENSZ elsö fötitkára Trygve Lie kötött az USA-val 1945-ben, úgy rendelkezik, hogy az állandó képviseletek vezetöi, valamint a képviseletnek diplomáciai rangban lévö tagjai ugyanazt a mentességet élvezik, mint az USA-ba akkreditált diplomáciai küldöttel. Ha egy tagállam kormányát az USA nem ismeri el, úgy képviselete személyzetének tartózkodását az USA az ENSZ székházának kerületére ill. a képviseletnek a kerületen kívüli irodáira korlátozhatja. Ezt a székhelyegyezményt az USA csak 1974-ben ratifikálta, addig csak belsö szabállyal rendezte a képviseletek helyzetét, ez a szabály viszont a mentességet csak a hivatalos funkció gyakorlása során kifejtett cselekményekre nézve ismerte el, azaz gyakorlatilag csak konzuli mentességet adott.
az ENSZ szerveinek üléseire, rendezvényeire küldött állami delegációk jogi helyzetére vonatkozóan a tagállamok által az ENSZ kiváltságairól és mentességeiröl 1946-ban megkötött egyezmény, valamint az ENSZ szakosított szervezetire kötött 1947. évi egyezmény úgy rendelkezett, hogy:
E delegációk tagjai mentesek a letartóztatás alól, és teljes mentességet élveznek a hivatali minöségükben cselekményeik tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a delegátus hivatalos beszédei és írásai miatt nem vonható felelösségre. Iratai sérthetetlenek, távirataiban kódot használhat, ill. diplomáciai futárt vehet igénybe, poggyásza vámmentes.
diplomáciai mentességet biztosít az állandó képviseletek tagjainak az 1975. évi - egyelöre nem hatályos - egyezmény. A mentesség a 3. állam területén is megilleti az állandó képviselet tagjait. A képviselet épületén az állam lobogója, címere használható. Az épületek ugyanolyan mentességet élveznek, mint a diplomáciai képviseletek épületei. A kapcsolattartás vonatkozásában ugyanazok a hírközlési kedvezmények illetik meg, mint a diplomáciai képviseleteket.
A nemzetközi szervezetek mellett állandó megfigyelöi képviseleteket létesíthetnek a szervezet engedélyével olyan nem tagállamok, amelyek a szervezet munkája iránt érdeklödnek. Pl: az ENSZ mellet ilyet tart fenn Svájc. A megfigyelöi képviselet ugyanazt a mentességet élvezi, mint az állandó képviselet. A megfigyelö csak tájékozódik a szervezet munkájáról, abban tevölegesen nem vesz részt.
Az államok között létrejöhetnek egyéb, speciális helyzetü és jellegü képviseletek is. Ilyenek voltak a volt szocialista országok kereskedelmi képviseletei vagy a különbözö képviseleti irodák. Ez utóbbiakat államként el nem ismert közösségekkel létesítik, mint pl.: Palesztinai Felszabadítási Szervezet.
Találat: 303
