online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A haborús bünösök a nemzetközi jogban



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A háborús bünösök a nemzetközi jogban

1943. október 30. Háromhatalmi nyilatkozat a kegyetlenkedésekröl:

"A három szövetséges hatalom, a harminckét Egyesült Nemzetek érdekében szólva, ezennel ünnepélyesen kinyilvánítja és komoly figyelmeztetésnek szánja az alábbi nyilatkozatot:

Amikor majd fegyverszünetet engedélyeznek valamely Németországban megalakuló kormánynak, azokat a német tiszteket és katonákat, valamint náci párttagokat, akik a fent említett kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzésekért felelösek vagy azokban beleegyezöen részt vettek, visszaküldik azokba az országokba, amelyekben förtelmes büntetteiket elköve 545b16f tték, avégböl, hogy a felszabadított országok és az ott megalakuló szabad kormányok törvényei szerint ítélkezhessenek felettük és büntethessék meg öket.

vissza fogják öket vinni büncselekményeik színhelyére, és az általuk gyalázatosan bántalmazott népek fognak ítélkezni felettük. Azok pedig, akik eddig még nem mocskolták be kezüket ártatlanok vérével, óvakodjanak attól, hogy csatlakozzanak a bünösök soraihoz, mert a három szövetséges hatalom teljes biztonsággal a világ legtávolabbi búvóhelyéig üldözni fogja öket és kiszolgáltatja öket vádlóiknak, hogy elvegyék igazságos büntetésüket.

Fenti nyilatkozat semmiképpen sem érinti azoknak a föbünösöknek az esetét, akiknek büncselekményei nincsenek földrajzilag helyhez kötve és akiket a szövetséges országok kormányai együttes döntésének megfelelöen fognak megbüntetni."

1945. augusztus 08-án a 3 nagyhatalom: Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egyezményt kötött, melynek címe Egyezmény az európai tengelyhatalmak háborús föbünöseinek üldözéséröl és megbüntetéséröl.

Az 1945-ös londoni szerzödés melléklete a Nemzetközi Katonai Törvényszék Szabályzata volt, és ez határozta meg, hogy milyen háborús büncselekmények esetén kerül sor felelösségre vonásra.

Ezek voltak:

Béke elleni büntettek

A hadviselés szabályainak megszegése

Az emberiesség elleni büntettek

A megalakított bíróság 4 tagból: 1 szovjet, 1 amerikai, 1 francia és 1 angol személyböl állott és szavazategyenlöség esetén az elnök állásfoglalása döntött. A háborús föbünösök, akik cselekményüket több állam ellen követték el, a Nürnbergben felállított Nemzetközi Törvényszék elött feleltek, ugyanis cselekményeiket nem lehetett lokalizálni egyetlen egy állam területére sem. Az összes többi elfogott háborús bünöst, aki a háborús büncselekményeket egyetlen állam területén követte el, a büncselekmény helyszínére visszaküldték, és ott vonták felelösségre.

A nürnbergi per 1945. november 20. és 1946. október 01. között zajlott.

A vádlottak és védöik azzal védekeztek, hogy itt utólagos büntetésröl van szó, azaz visszamenö hatályú büntetö rendelkezések alapján ítélkeznek fölöttük, amit azzal védtek ki, hogy a háború indítására vonatkozó tilalmat elöíró szabályt a hitleri Németország elfelejtette felmondani, így rá nézve a Kellog-Briand paktum végig érvényben volt, vagyis jogtalan volt a háború indítása. A másik védekezés alapja az volt, hogy a büncselekményeket Hitler parancsára hajtották végre, ami felelösséget kizáró ok. Végül a 24 vádlott közül 12 halálbüntetést, 3 életfogytiglani fegyházat kapott, 3-at pedig felmentettek.

A japán háborús bünösöket Tokióban vonták felelösségre, a Távol-keleti Szövetséges Föparancsnokság rendelete alapján. A bíróság 11 tagú volt (a japán kapitulációját aláíró 9 állam és a Fülöp-szigetek, valamint India egy-egy bírája). A Távol-keleti Katonai Törvényszék 7 japán háborús bünöst halálra ítélt, míg további 16-ot életfogytiglani fegyházbüntetésre.

Sok bünöst nem sikerült felelösségre vonni, mivel bujkáltak, vagy Dél-Amerikába menekültek.

A többségi álláspont szerint a háborús büncselekmények nem évülnek el, ilyen értelmü határozatot hozott az ENSZ Közgyülése 1968-ban, de az erröl létrejött egyezményt (1969.) csak 21 ország ratifikálta.

A volt Jugoszláviában és Ruandában elkövetett háborús büncselekmények miatti felelösségre vonás:

1993. május 25-én az ENSZ BT felállított egy nemzetközi bíróságot, amelynek feladata azon háborús büncselekmények elbírálása, amelyeket 1991. január 01. után követtek el a volt Jugoszlávia területén. Jugoszláviában egy belsö konfliktus szélesedett nemzetközi jogi konfliktussá, miután a tagállamok megszerezték az önállóságot, de fegyveres harcot folytattak a központi jugoszláv hadsereggel, és ezen harcok során kölcsönösen különbözö, a hadviselés szabályait megsértö cselekményeket követtek el. A Törvényszék létrehozásának jogalapját az 1992. évi egyezmény alkotta, amelyben Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina megállapodott a fegyveres konfliktusok jogának alkalmazásában az egymás közötti fegyveres küzdelemben.

A nemzetközi törvényszék felállítása a BT normatív határozatával történt (általában nem normatív jellegü).

A bíróság tagjait az ENSZ Közgyülése választotta meg, a 11 bíróból álló testület székhelye Hága. A költségeket az ENSZ viseli.

Az eljárás alapja az 1949. évi genfi jegyzökönyvek, a nürnbergi és tokiói törvényszék szabályzata. Halálbüntetést nem szabhat ki és csak természetes személyek felett ítélkezhet. A cselekmények, melyek a törvényszék elé tartozik pl. háború szabályainak megszegése, etnikai tisztogatás (civilek jogtalan deportálása), elfogottak önkényes megölése, azok kínzása, embertelen bánásmód alkalmazása, katonailag nem védett falvak, városok katonailag nem indokolt pusztítása stb. Az elsö perre 1996-ban került sor, és a perek ma is folynak.

A BT felállított egy másik törvényszéket is, amelynek hivatalos neve Nemzetközi Büntetö Bíróság azon személyek büntetésére, akik Ruandában vagy azzal szomszédos területen a genocídiumért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelösek.

Elkövetési idö 1994. január 01. és 1995. december 31. között zajlott polgárháború idöszaka, aminek során 1-2 millió embert mészároltak le a két néger törzs harcában (tuszik és hutuk). A körülmények arra utalnak, hogy tudatos népirtás történt.

A bíróság statútuma részletesen felsorolja, hogy mely cselekmények minösülnek genocídiumnak és részletesen felsorolja a büntetni rendelt cselekményeket (pl.: civil lakosság elleni támadás, rabszolgasorba taszítás, kínzás, nemi eröszak, jogtalan megölés, deportálás, vagy bebörtönzés, valamint az 1949. évi genfi egyezménnyel közös 3. cikkének megsértése, amely a belsö fegyveres konfliktusokra állapít meg szabályokat.

A Bíróság joghatósága azon személyekre terjed ki, akik a konfliktusban részt vettek és mindazokat felelösségre vonhatja, akik a statútumban felsorolt cselekményeket elkövették (akár civilként, akár katonaként). A bíróság maga állapítja meg eljárási szabályait. A bíróság halálbüntetést nem szabhat ki, csak börtönbüntetést.


Találat: 428


Felhasználási feltételek