A fegyveres erö részei

A fegyveres erö részei.

A háború nem az állam egészének harca egy másik állam ellen, a fegyveres összeütközésben csak a szembenálló felek hadseregei vesznek részt. A II. vh. idején a nácik meghirdették az ún. totális háborút, ami azt jelentette, hogy az ellenségnek a polgárai ellen is hadmüvele 737b18h teket folytatnak. Egészen más bánásmódban részesül az, aki a fegyveres erö tagja volt, mint az, aki civilként az összeütközésben nem vett részt. A fegyveres erö tagja elfogása esetén hadifogolynak minösülhet, míg ha valaki nem tudja bizonyítani, hogy ö a fegyveres erö tagja, akkor öt bünözönek tekintik és bíróság elé lehet állítani.

I.A reguláris haderö tagjai akár sorozott személyek, akár önkéntesek, abban különböznek az irreguláris haderötöl, hogy egyenruhát viselnek.

A reguláris haderö is 2 részre oszlik:

a) A kombattánsok (harcolók).

b) A nem kombattánsok is egyenruhában vannak, de katonai cselekményeket nem foganatosítanak. Ilyen az egészségügyi személyzet, a katonai orvos, a tábori lelkész és a haditudósító. Nem kombattánsnak minösül továbbá az az egyenruhás személy, amely a polgári védelemnek a katonai tagja, viszont ö ha elfogják hadifogoly lesz, míg a nem kombattánsok fogságba esésük esetén is csak ugyanarra a tevékenységre foghatók, mint amit azelött is kifejtettek: a tábori lelkész tehát papi tevékenységet folytat.

II. Irreguláris haderö:

A hágai egyezmény még csak az ún. népfelkelök fogalmát ismerte, ez egyenruha nélküli olyan civil személy, aki a még meg nem szállt területen csatlakozik a fegyveres eröhöz és vesz részt a hadmüveletekben. Ahhoz, hogy a civilben katonai tevékenységet végzö személyek elfogásuk esetén a hadifogoly státuszt megszerezzék a következö feltételeket kell teljesíteniük:

1) felelös vezetöjük van, és az alatt tevékenykednek

2) állandó külsö jelvényt viselnek

3) fegyvereiket nyíltan hordják

4) ök is kötelesek betartani a hadviselés szabályait

Már a hágai egyezmény is elöírt bizonyos kivételeket ez alól a 4 feltétele alól:

Tömeges felkelés esetén, amikor az ellenség közeledtének hírére, egy település lakossága fegyvert fog, elégséges az, hogy fegyverét nyíltan viselje és a hadviselés szabályait betartsa. A II. vh. során ezeket a szabályokat azonban nem lehetett alkalmazni, miután az ekkor szokásos partizántevékenység már a hátországban az ellenséges frontvonal túloldalán zajlott le és nyilvánvaló volt, hogy a partizán sem a fegyverét nem viselhette nyíltan, se nem hordhatott megkülönböztetö jelvényt.

Miután ezek a hágai egyezmények voltak érvényben, ennélfogva a partizánokat a hadviselö felek, elsösorban a németek bünözöknek tekintették és sokszor bíróság elé sem állították, hanem egyszerüen kivégezték öket. Az 1977. évi genfi egyezmény kidolgozása kapcsán óriási vita volt, arról, hogy legyen-e külsö jelvénye az irreguláris haderö tagjainak vagy sem. Ha ugyanis nincs megkülönböztetö jelzés, akkor minden polgári személyt potenciálisan partizánnak lehet kezelni, ennélfogva az egész lakossággal szemben megtorló intézkedések foganatosíthatók, de legalábbis hadifogolynak minösíthetök. Több hónapi vita után végül a következö meghatározást fogadták el:

"valamely összeütközö fél haderöi olyan szervezett fegyveres erökböl, csoportokból és egységböl állnak, amelyek alárendeltjeik magatartásáért felelös parancsnokság alatt állnak akkor is, ha egyébként egy el nem ismert kormányhoz tartoznak. Másfelöl e haderöket belsö fegyelmi rendszernek kell alávetni, amelynek többek között biztosítani kell azt, hogy a fegyveres összeütközésekre vonatkozó jogszabályokat ezek a felkelök is betartsák".

Bizonyos esetekben a nem egyenruhás gerilla is köteles fegyverét nyíltan viselni:

katonai összecsapás során, valamint

a támadást megelözö felfejlödés során, attól kezdve, hogy már ki van téve az ellenség látásának.

Az új szabályozás szerint tehát a megkülönböztetés idöszakos, ugyanis a partizán egyéb esetben nem köteles a fegyverét nyíltan viselni. Ha a partizán a katonai összecsapást megelözö felfejlödés során nem viseli nyíltan a fegyverét, fogságba eséskor nem válik ugyan hadifogollyá, de bíróság elé kell állítani és úgy kezelni, mint a büncselekményt elkövetö hadifoglyot.

A fegyveres erö részének minösülnek elfogás esetén a kereskedelmi hajók matrózai, tisztjei, valamint a polgári repülök személyzete is, ha repülögépük lezuhanása esetén ejtöernyövel a másik fél által birtokolt területre szállnak le, vagy ha repülögépük ott kényszerleszállást hajt végre.