online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A beltenger és parti tenger. Nemzetközi szorosok és tengeri csatornak. A Korfu-szoros ügye.



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A beltenger és parti tenger. Nemzetközi szorosok és tengeri csatornák. A Korfu-szoros ügye.

Tenger alatt azt az összefüggö vízterületet értjük, amely bármely pontjáról a világtenger egyéb pontjai elérhetök.

Zárt vizek pl.: Kaszpi-tó, csak tó, függetlenül a területe nagyságától, nem tekinthetö tengernek.

A tengerrel kapcsolatos szokásjogokat az 1958. évi genfi tengerjogi konferencián gyüjtötték össze, és négy egyezményben fogadták el azokat:

1) nyílt tenger;

2) parti tenger és csatlakozó övezet;

3) halászat;

4) kontinentális parti talapzat jogi helyzete.

Ezen egyezményekhez csatlakozik az 1965. évi New York-i egyezmény, a tengerparttal nem rendelkezö államok tranzitjogáról.

A jelenleg érvényes szabályozást 1982-ben az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciáján Montego Bay-ben fogadták el. A hivatalos neve Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, amelynek letéteményese az ENSZ Fötitkára. A szerzödést 1984. december 09-ig lehetett aláírni. Az egyezmény 1994 novemberében lépett hatályba.

Az egyezmény szerint a tenger jogállását tekintve kettö féle lehet:

egyrészt az államterületet képezö tenger, másrészt

nyílt tenger.

Az államterületnek minösülö tenger jogi helyzetét tekintve háromféle lehet:

parti tenger,

szigetközi tenger,

beltenger.

Vannak továbbá a tengernek speciális jogi helyzetü részei, amelyek közlekedési szempontból a nyílt tengerhez hasonlítanak, ugyanakkor itt a parti államok speciális jogokat gyakorolnak, ezek az államterület tartozékai:

csatlakozó övezet,

kontinentális talapzat,

kizárólagos gazdasági övezet.

I. Parti tenger:

Parti tengernek nevezzük az államok szárazföldi területe mellett elterülö sávot, amely az állam területéhez tartozik, tehát az államhatáron belül esik, arra kiterjed az állam szuverenitása.

Kiterjedése

Bynkershoek (1703) állította fel az ún. ágyúlövés-szabályt: a parti tenger kiterjedését a parton elhelyezett ágyúk lötávolsága határozza meg.

Galiani (1783) 3 tengeri mérföld

Nemzetközi Jogi Intézet (1894) 6 mérföldre javasolta a kiterjesztését

Kodifikációs konferencia Hága (1930) kudarcba fulladt, mindenki mást javasolt, az angolok 3-t, a dél-amarikai államok 6 mérföldet akartak)

Tengerjogi egyezmény (1982) a parti tenger kiterjedése max. 12. mérföld

A parti tenger alapvonala

Lapos part esetén: az apályvonaltól

Csipkés part esetén: a tengerbe legbeljebb nyúlú pontokat összekötö egyenestöl kifelé kell számítani.

Az alapvonalon belüli tengerrész beltengernek minösül.

Ha a part mellett közvetlen közelben szigetsor van, és a szigetek körüli parti tenger összeérne: akkor a szigetsor külsö vonalát összekötö vonaltól számít az alapvonal. Az alapvonalon belüli tengerrész beltengernek minösül.

Ha közvetlen a part közelében 12 mérföldön belül partmenti zátonyok vannak: akkor ennek az apályvonalától számít a parti tenger.

Zátony: az, ami csak apály idején bukkan ki a vízböl.

Sziget: az a terület, ami dagály idején is száraz marad., ahhoz, hogy legyen körülötte gazdasági övezet, ahhoz az is kell, hogy lakható legyen.

A parti tenger alapvonalát a parti állam egyoldalú aktussal állapítja meg, és ez nem mindig egyezik a nemzetközi joggal.

Sok vita van az alapvonal tekintetében a szigetcsoport államok kapcsán: ök ugyanis sajátos számítást alkalmaznak. Szerintük a szigetcsoportot összekötö külsö vonal a parti tenger alapvonala, és ami ezen belül van az beltenger. Az ENSZ Tengerjogi Konferenciája ezt csak korrekcióval fogadta el: a szigetek külsö részei összeköthetök egyenes vonalakkal, de csak akkor, ha a szigetek közötti távolság max. 100 mérföld. Másfelöl ez csak akkor tehetö meg, ha a bezárt vizek és a szárazföld aránya legfeljebb 9:1 ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor valamennyi sziget körül külön kell a parti tengert megvonni. Szigetcsoport államoknál tehát a parti tenger alapvonala a szigeteket kívülröl összekötö vonalrendszer. Ettöl kell számítani parti tengerüket, a csatlakozó övezetet és a kontinentális talapzatot is. Ez a számítási mód nem illeti meg azokat a szigetcsoportokat, amelyek nem önálló államok.

Szigetközi tenger

A szigetek között lévö víz, csak abban különbözik a parti tengertöl, hogy itt közlekedni, kizárólag a kijelölt útvonalakon lehet.

Jogállása

Az állam szuverenitása alatt van nem csak a parti tenger vize, hanem a tengerfenék, az altalaj, és a felette lévö légitér is.

Az állam szuverenitását azonban nemzetközi közérdekböl korlátozzák. Minden állam hadi- és kereskedelmi hajója számára meg kell engedni a békés célú áthaladást. A békés áthaladás folyamatos, gyors, megállás nélküli átkelést jelent.

Megállni, horgonyt vetni csak az alábbi esetekben lehet

- ha a hajó balesetet szenved, vagy végszükségbe került

- ha a megállást elsüllyedt hajó, vagy lezuhant repülögép utasainak mentése céljából eszközölték

- ha vis maior következtében a továbbhaladás lehetetlen

Nem minösül békés áthaladásnak

o      bármilyen fegyverek használatából álló manöver

o      katonai rakéták kilövése

o      kalóz tévéadó, vagy rádió müködtetése

o      szándékos, súlyos szennyezés

o      a parti állam, területe, szuverenitása, vagy politikai függetlensége ellen bármilyen fenyegetés, eröszak vagy olyan cselekmény, amelyik ellentétes az ENSZ Alapokmányával

o      bármely halászati tevékenység, bálna- és fókavadászat

A parti állam ezek alól felmentést adhat egyes tilalmas tevékenységek alól.

A hajózás szabadsága minden államot megillet, függetlenül attól, hogy van-e vagy nincs tengerpartja.

A parti tengeren tilos övezeteket lehet kijelölni, az áthaladásért azonban díj nem szedhetö.

Kizárólag a parti államot illeti meg a cabotage, azaz az egy államhoz tartozó két partmenti kikötö közötti áru-és személyszállítás joga.

hadihajók csak sorban, egyenként mehetnek át a parti tengeren

tengeralattjárók kötelesek a felszínen haladni

a parti tengeren közlekedö kereskedelmi hajó menet közben a lobogó szerinti állam területe (a nyílt tengeren ez a szabály abszolút kivétel nélküli), a parti tengeren a menetközbeni hajó kivételesen a parti állam joghatósága alá is tartozhat.

A parti állam fennhatósága kiterjed a vizén áthaladó idegen kereskedelmi hajóra, ha

a fedélzeten elkövetett cselekmény kihat a parti államra

az elkövetett cselekmény az ország békéjét vagy parti rendjét zavarná

az intézkedést a hajó kapitánya vagy a lobogó szerinti állam diplomatája vagy konzulja kéri

az intézkedés kábítószer miatt vált szükségessé

Nincs intézkedési joga az államnak, ha a cselekményt a parti tengerbe való bejutás elött követték el és csak átszeli a parti tengert anélkül, hogy a belsö vizekre lépne.

az összeütközések elkerülése érdekében a parti állam szétválaszthatja a forgalmat útvonalak kijelölésével.

II. Beltenger:

Beltenger minden olyan tenger, ami a parti tenger alapvonalától a part felé esik. Ide tartoznak a kikötök vizei is addig a vonalig, amíg a tengerbe nyúló mólók végpontjainak összekötésével kapunk. Beltengernek minösül az ún. zárt tenger, mely akár egy nagyobb tengerrész is lehet.

A zárt tenger csak akkor minösül beltengernek ha:

minden oldalról ugyanazon állam szárazföldi területe veszi körül

a kijárati szoros, amelyik szintén az elözö állam birtokában van, nem szélesebb 24 mérföldnél.

Öböl

1958 elött öbölnek minösült a partnak minden akár csak enyhe hajlata is és ha a part bármely 2 pontja között egy a parti tenger kétszeresét kitevö egyenest lehetett húzni, akkor az ezáltal bezárt víz beltengernek minösült.

1982-es egyezmény szerint: a part egyszerü hajlatát többé nem lehet öbölnek tekinteni, öböl csak a parthajlat által bezárt olyan víz, ahol a legkeskenyebb pontra emelt félkörnél a bezárt víz területe azonos vagy nagyobb. Az öböl bejárata nem lehet szélesebb, mint 24 mérföld.

Történeti öblök: az állam területi felségjogot gyakorol elbirtoklás címén és beltengernek minösülhet olyan öböl is, amely nem felel meg teljesen a fenti feltételeknek, annyiban, hogy bár ugyanazon állam veszi körül a partjait és ennek az államnak a területe a kijárati szoros mindkét partja is, de ez a szoros szélesebb mint 24 mérföld. Ha azonban az állam teljes területével körülvesz egy ilyen széles öblöt és afelett több mint 100 éve szuverenitást gyakorol, akkor ezt, mint történeti öblöt változatlanul az ö beltengerének kell tekinteni.

Pl.: Hudson-öböl, melyet így Kanada tekint a beltengerének.

A beltenger és a kikötök jogi helyzete

A beltengereken és a kikötökben az állam területi felségjoga nincs korlátozva, az idegen hajók elöl teljesen elzárható, de azok befutása is megengedhetö. Az állam nem köteles valamennyi kikötöjét megnyitni a nemzetközi hajóforgalom számára.

A kikötök háromfélék lehetnek:

hadi kikötök: ide nem futhat be idegen kereskedelmi hajó, csak a parti állam speciális engedélyével, vagy vis maior esetén, amikor a hajót elsüllyedés fenyegeti. Pl.: Brest kikötöje

csak a part menti hajózást szolgáló kikötök, vagy halászkikötök: el vannak zárva a nemzetközi hajóforgalom elöl, itt csak a parti állam hajói köthetnek ki.

nemzetközi kikötök vagy nyílt tengeri kikötök: minden állam kereskedelmi hajója elött nyitva áll, függetlenül attól, hogy az államnak van-e tengerpartja vagy nincs. A parti állam itt bizonyos közlekedési szabályokat adhat ki, és ezt minden hajó köteles betartani. Pl: révkalauz kötelezö igénybevétele. Nyílt tengeri kikötöbe idegen hajó csak elözetes diplomáciai engedély alapján futhat be.

Kivétel ez alól

vis maior esete pl: léket kapott a hajó

a hadihajó fedélzetén államfö vagy kormányfö érkezik hivatalos látogatásra a parti államba

Hadihajó: minden olyan hajó, amely része egy állam fegyveres erejének és viseli állama hadihajóinak külsö, megkülönböztetö jelzéseit, az állam szolgálatában álló tengerésztiszt parancsnoksága alatt áll és amelynek személyzete katonai fegyelem alá van vetve.

Különleges helyzetüket ezek a hajók az idegen kikötöben is megörzik, fedélzetükre a parti állam hatóságai nem léphetnek be, ott cselekményeket nem foganatosíthatnak, az ott történt eseményeket úgy kell tekinteni, mintha azok a lobogó szerinti állam területén következtek volna be, így ott területi menedékjog nyújtható.

Kereskedelmi hajó: az állam tulajdonában lévö áru- és személyszállítással foglalkozó hajó.

Miután a kereskedelmi hajó kikötött a kikötöben, már a parti állam területének minösül, azaz a parti állam joghatósága alá kerül.

A kikötöben lévö kereskedelmi hajón letartóztatható az, aki a parton korábban büncselekményt követett el és a hajóval szemben polgári ítélet is hozható, ha a hajó magántulajdonban van, rakományát vagy magát a hajót hajózár ún. embargó alá is lehet venni.

Amennyiben a parti állam vizein áthaladással kapcsolatos szabályokat megszegett, akkor ezen a címen le is lehet foglalni a hajót, ill. fel lehet tartóztatni.

III. Tengerszorosok:

A tengerszoros a tengereket összekötö természetes víziutat jelent. Jogi helyzete elsösorban attól függ, hogy egyrészt milyen szélesek, másrészt milyen tengereket kötnek össze.

Ha a szoros szélesebb, mint a parti tenger kétszerese és a belsejében nincsenek szigetek, akkor a középsö része nyílt tenger és így az idevonatkozó szabályok az érvényesek.

Ennél keskenyebb szorosok a parti állam területéhez tartoznak, a közlekedés lehetöségeit az általuk összekötött tengerek jogi helyzete dönti el.

Ez lehet:

  1. a tengerszoros összeköthet beltengert a nyílt tengerrel: ilyenkor a szoroson való áthaladás elvileg tilos, arra csak a parti állam adhat engedélyt. Pl.: Fehér-tengerbe vezetö szoros. Elvileg létezhet olyan szoros is, amely két beltenger közötti átjáró, ilyen volt még az 1700-as években a Kercsi-szoros mely a Fekete- és az Azovi tengert kötötte össze.

2.     a szoros két nyílt tengert köt össze: ilyenkor a szoros minden állam részére nyitva áll, függetlenül attól, hogy a szoros partján egy vagy két állam van, és hogy a szoros közepén van-e, vagy nincs nyílt tenger. Ez érvényes akkor is, ha a szoros olyan keskeny, hogy a parti tenger kétszeresét el sem éri. Ilyen nyílt tengereket összekötö szoros pl.: a 14,6 km széles Gibraltári-szoros, mely a Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt köti össze.

A nemzetközi hajóforgalom számára a legfontosabb tengerszorosok

Doveri-szoros: Franciaország és Nagy-Britannia között, 185 km hosszú, 32 km széles. 2 egyirányú hajóút van rajta kijelölve.

Magellán-szoros: 480 km hosszúságban a Csendes-óceánt és az Atlanti -óceánt köti össze Dél-Amerika déli csücske és a Tüzföldet is magába foglaló szigetcsoport között. Helyzetét a Chile és Argentína közötti megállapodás rendezte 1881-ben: a szoros nyitva áll minden állam lobogója számára, háború idején nem végezhetök itt hadmüveletek, nem lehet egyik partját sem megerösíteni.

dániai-szorosok: egyrészt a Dél-Svédország és a dán fösziget közötti Szund-szoros, másrészt a dán szigetek között húzódó Kis- és Nagy-Belt szorosok. Az I. vh.-ban Dánia mindhárom szorost aknamezövel elzárta a hadihajók elöl, de azon kapukat hagyott és ott a dán révkalauzok segítségével a kereskedelmi hajóforgalom folyamatos volt. A II. vh.-ban német ellenörzés alá kerültek.

Tiran-szoros: az Akabai -öblöt köti össze a Vörös-tengerrel. A Tiran-szoros által bezárt Akabai-öböl mindössze 3-14 km. széles, és partjain négy állam (Egyiptom, Szaud-Arábia, Jordánia és Izrael) osztozik (kijárat a Vörös-tengerre). A Tiran-szoros zárva volt 1948 és 1957 között az izraeli hajók elött, majd 1957-töl a szoros mentén, Sharmel-Seiknél elhelyezkedö ENSZ csapatok megnyitották azt Izrael elött is. Az ENSZ erök ellenörzése alatt a szoros nyitva állt minden állam számára, azonban Egyiptom 1967-ben az ENSZ távozása után ismét lezárta Izrael elött, ami a harmadik arab-izraeli háborúhoz vezetett. Az 1979-ben Camp Davidban megkötött egyiptomi-izraeli békeszerzödés garantálta a szoroson való szabad hajózást, ami egyébként az általános nemzetközi szokásjogból is következik.

Az 1982. évi Tengerjogi Egyezmény szerint, ha egy nyílt szorosban sziget van, úgy a parti állam, amelyik a sziget felett is fennhatóságot gyakorol, megtilthatja a közlekedést a szorosban a saját szigete és a partja közötti részen, ha a sziget mögött a szoros túloldala is járható. Ha viszont az nem hajózható, akkor meg kell engednie a sziget és a part közötti hajózást. Ez a helyzet a Tirán-szorosban lévö Szanafir-szigetnél.

Boszporuszra (Fekete-tenger, Márvány-tenger) és a Dardanellákra (Márvány-tenger, Égei-tenger) speciális szabályok vonatkoznak. Amíg a Fekete-tenger Törökország beltengere volt, addig a szorosokon való hajózásról Törökország egyoldalúan dönthetett: megtilthatta, megengedhette. A Fekete-tenger török beltengerként azonban megszünt, amikor Nagy Katalin cárnö 1774-ben kiterjesztette az orosz felségjogot a tengerpartig, így Oroszország parti állam lett és ettöl kezdve a szorosok nyílt tengereket kötnek össze.

Az orosz-török háborút lezáró békeszerzödés szerint minden állam kereskedelmi hajója áthaladhat a szorosokon, de a hadihajók elött zárva vannak. Egy újabb orosz-török szerzödés megnyitotta a tengerszorosokat az orosz hadihajók elött is, de kötelezte Törökországot, más hadihajók elött továbbra is legyen zárva.

Nagy-Britannia, Franciaország és Poroszország, azért, hogy bezárják az orosz flottát a Fekete-tengerre, kieröszakolták az 1841. évi londoni egyezményt, amely szerint ismét csak kereskedelmi hajók közlekedhetnek a szorosokon. A hadihajók átkelését megtiltották. Ezt a tilalmat több egyezmény is fenntartotta: 1856. évi párizsi békeszerzödés, 1871. évi londoni szerzödés.

Az I. világháború idején, 1914 szeptemberében Törökország mindenféle kereskedelmi hajó áthaladását, még a semlegesekét is megtiltotta.

Az 1923. évi Lausanne-i tengerszoros egyezmény megnyitotta a Boszporuszt és a Dardanellákat a hadihajók elött is a következö feltételekkel:

a kereskedelmi hajók kifelé és befelé korlátozás nélkül haladhatnak

a parti államok hadihajói korlátozás nélkül haladhatnak

a nem parti államok hadihajói viszont csak azzal a korlátozással, hogy a Fekete-tengeren egyszerre több idegen hajó nem lehet, mint amennyi a legerösebb parti állam hadiflottája.

Az egyezmény betartását a Tengerszoros Bizottság ellenörizte, amelybe a nagyhatalmak 2-2 képviselöt küldtek, a többiek 1-1-et.

Jelenleg az 1936. évi Montreux-i egyezménnyel módosított 1923. évi Lousanne-i tengerszoros egyezmény szabályozza az áthaladást.

Megszüntette a Tengerszoros Bizottságot.

A tengerszoros ellenörzését Törökországra bízta, és meghatározta az alábbiakat:

N A szorosok békeidöben nyitva állnak minden ország kereskedelmi hajói számára, és korlátozás nélkül közlekedhetnek rajta a parti államok hadihajói is.

N A nem parti államok hadihajói, korlátozottan kellhetnek át. A tartózkodási idö maximum 3 hét lehet, az egy államhoz tartozó hajók vízkiszorítása nem haladhatja meg a 15.000 tonnát, míg az egyszerre bent tartózkodó nem parti állam flottájának összes vízkiszorítása a 30.000 tonnát (amíg ilyen vízkiszorítású idegen hajóraj a Fekete-tengeren van, addig más idegen hadihajó a szorosokon nem mehet be.

N Maximálták a hajók fegyverzetét, és megtiltották idegen tengeralattjárók, repülögép-hordozók és 10.000 tonna vízkiszorítást meghaladó hadihajók átkelését.

NHáború esetén, ha Törökország semleges, mindennemü hadihajó átkelését meg kell tiltani, de nem korlátozhatja a kereskedelmi hajók áthaladását a hadviselök hajói esetén sem. Ha Törökország hadviselö fél, úgy a vele szövetséges állam hadihajóit és kereskedelmi hajóit át fogja engedni a szoroson, valamint a semleges kereskedelmi hajót is, az ellenséges államok kereskedelmi és hadihajói részére a szorost zárva fogja tartani.

Az 1945-ös potsdami értekezleten SZU, USA, és Nagy-Britannia megállapodott, hogy a Montreux-i egyezményt revízió alá kellene venni, a tárgyalások is megindultak, de eltérö álláspontok miatt '46-ban meg is szakadtak. Új szerzödés máig nem jött létre.

IV. Nemzetközi tengeri csatornák:

Ezek olyan nyílt tengereket összekötö mesterséges víziutak, amelyeket speciális jogszabályok nemzetközivé tettek.

Szuezi-csatorna

Ez a legrégibb csatorna, már az ókorban is létezett, kb. 4000 évvel ezelött. 1869-ben újra kiásták a csatornát Lesseps francia mérnök tervei alapján és jórészt francia költségen megépítették. A csatorna jelentös elönyöket biztosított Nagy-Britanniának is, hiszen a Liverpool-Bombay közötti hajózási távolságot 44%-al rövidítette meg. Az angolok a csatorna jelentöségét felismerve igyekeztek is megszerezni felette az ellenörzést. 1875-ben Nagy-Britannia a saját részvényei mellé még megszerezte az egyiptomi uralkodó részvényeit (az övé volt a csatorna részvényeinek 50%-a) és így már többséghez is jutottak. A csatorna jogi helyzetét az 1888. évi konstantinápolyi egyezmény rendezte:

a csatorna mind békében, mind háborúban nyitva áll minden állam hadi- és kereskedelmi hajói számára. Az ellenséges hadihajók, azonban csak egy bizonyos idörendben és távközt betartva haladhatnak át, és a csatornában és annak közvetlen környékén hadmüveletek nem folytathatók.

A csatornát sokáig Nagy-Britannia üzemeltette és 1936-1954 között csapatokat is állomásoztatott a csatornaövezetben. 1956-ban Egyiptom a csatornát állami kezelésbe vette a Csatorna Társaságnak fizetett 28 millió egyiptomi font fejében. Az államosítás nem érintette a csatorna nemzetköziségét. Többször használhatatlanná vált, de 1975-ben megnyitották és azóta zavartalan a forgalom rajta. A csatorna szélessége miatt szupertankhajók nem közlekedhetnek ugyanis csak max. 60.000 tonna vízkiszorítású hajók haladhatnak át.

Panama-csatorna

Eredetileg Lesseps kezdte meg a munkálatokat itt, az akkori területi állam Kolumbia engedélyével 1881-ben. Az építése nehéz volt, hiszen mocsarakat és hegyeket átvágva folyt az építkezés ráadásul egy óriási botrány is volt a csatorna körül. Kiderült ugyanis, hogy a csatorna építök ellopták a részvényesek pénzét, és a munkásokat is kizsákmányolták a sikkasztásra még ma is használjuk a panamázás kitételt. Lesseps börtönbe került és a csatorna társaság megbukott. 1902-ben USA megvette a bukott társaság részvényeit és engedélyt kért Kolumbiától a csatorna építésének folytatására. Kolumbia ezt visszautasította, mert USA azt is kérte, hogy a csatorna bal és jobb partján egyaránt 5 angol mérföldes zónában USA gyakorolhasson területi felségjogot. 1903-ban USA válaszul az elutasításra felkelést szított a tervezett csatornaövezetben, a felkelöket 2 hét múlva elismerte önálló államnak, majd flottája és hadserege bevetésével segítséget nyújtott nekik. Így szakította el Kolumbiától. A mesterségesen létrehozott Panama Köztársaság már megkötötte USA-val a szerzödést és átengedte a csatornaövezetet. Így a csatorna 2 partja USA tengeren túli területének minösült. A csatorna nemzetköziségét az USA és Panama között több egyezmény is biztosította. A csatorna jogi helyzetét rendezö 1903-as és 1936-os szerzödést az 1977-ben megkötött új csatornaegyezmények hatályon kívül helyezték.

Az I. egyezmény

N1979-ben lépett hatályba. Ezzel megszünt a csatornazóna, a csatornaövezetben Panama visszanyerte joghatóságát, így az 1979 óta újra panamai terület. Az egyezmény panamai idö szerint 1999.12.31-én déli 12 óráig volt érvényben.

N A szerzödés megadja USA-nak a szerzödés érvényességének idötartamára mindazon jogokat, amelyek szükségesek a csatorna igazgatására, üzemeltetésére és védelmére.

N Létrehozták a csatorna igazgatására a Panama-csatorna Bizottságot.

N A Csatorna Bizottság évi 10 millió dollárt fizet Panamának a csatorna használatáért és minden áthaladó 1 tonna hajótér fejében 30 centet.

N. Egy 9 tagú USA-panamai testület ellenörizte, hogy a Csatorna Bizottság a bevételt megfelelöen fizeti és üzemelteti.

N AZ USA-nak joga van a csatornaövezetben csapatokat tartani. A csatorna fegyveres védelmét 1999. 12.31-én veszik át a panamai csapatok.

II. egyezmény: a csatorna semlegességére vonatkozik

N Panama ünnepélyesen deklarálja, hogy biztosítani fogja a csatorna semlegességét és az esetleg késöbb építendö csatornáknak is biztosítani fogja ezt.

N a csatorna mind békében, mind háborúban megkülönböztetés nélkül nyitva lesz minden nemzet hajói békés áthaladására

N az áthaladás szabadsága megilleti a hadihajókat is, tekintet nélkül nemzetiségükre, fegyverzetükre, meghajtásukra. Minden idöben átvizsgálás nélkül haladhatnak át, de a karantén szabályokat és az egészségügyi szabályokat be kell tartaniuk.

III. egyezmény: ez egy jegyzökönyv a semlegességet kimondó szerzödéshez amelyhez bármely állam csatlakozhat.

N A csatlakozási nyilatkozatot az Amerikai Államok Szervezetének fötitkárához kell letétbe helyezni.

N A csatlakozás feltétel nélküli, vagyis abszolút nyílt szerzödésröl van szó.

Kieli-csatorna

Eredetileg német nemzeti csatornaként építették, 98 km hosszú. 1896-ban adták át a forgalomnak. Nemzetközivé az 1919. évi versailles-i békeszerzödés tette: nyitva áll Németországgal semleges bármely állam hadi- és kereskedelmi hajói számára, az átkelésért az idegen hajók a hazai hajókkal egyenlö mértékü díjat fizetnek. Ez a csatorna az Északi- és a Balti-tengert köti össze és nemzetközi víziútként müködött mindaddig, amíg a hitleri Németország 1936-ban ki nem mondta a versailles-i szerzödés Kieli-csatornára vonatkozó rendelkezéseinek a semmisségét ezzel egyoldalúan megszüntették a csatorna nemzetközi jogi státuszát. 1945 óta ismét megindult rajta a nemzetközi forgalom és ma is nemzetközi csatornaként üzemel.

V. A Korfú-szoros ügye:

Egyesült Királyság c. Albánia

Elözmények:

1946. október 22-én a brit flotta négy egysége az albán hatóságok engedélye nélkül áthaladt a Korfu-szoros albán parti tengernek minösülö részén. az áthaladás során a négy hajó aknamezöre futott, két romboló súlyosan megsérült, a legénység több tagja életét vesztette. 1946. november: az Egyesült Királyság aknaszedö hajókat küld a térségbe, és az albán kormány tiltakozása ellenére felszedik az aknákat. 1947. április 6-án a Biztonsági Tanács határozatában azt ajánlotta a feleknek, hogy terjesszék az ügyet a Nemzetközi Bíróság elé. 1947. május 22-én a brit kormány keresettel fordul Nemzetközi Bírósághoz erre a biztonsági tanácsi határozatra hivatkozva. A keresetben kéri, hogy Albánia nemzetközi jogi felelösségét állapítsa meg, és döntsön a jóvátételi és kártérítési kötelezettségekröl is (a Bíróság joghatóságágát a Nemzetközi Bíróság Statútumának 36. cikkének 1. bekezdésére alapította).

Albánia pergátló kifogásai:

  • 1947. július 2-án a tiranai kormány kijelenti, hogy kész a tárgyaláson részt venni annak ellenére, hogy brit oldalról történt jogsértés, és fenntartásai vannak az ellen, hogy az Egyesült Királyság egyoldalú keresettel fordult a bírósághoz

1947. december 9-én Albánia pergátló kifogással él: véleményük szerint az albán kormányt nem köti sem szerzödés sem egyezmény ahhoz, hogy a Nemzetközi Bírósághoz kéne fordulniuk a fenti ügyben, továbbá a Bíróság kötelezö joghatóságát elfogadó nyilatkozatot sem tett. Éppen ezért csak közös megegyezéssel fordulhattak volna Nemzetközi Bírósághoz a felek. (A Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatban úgy érveltek, hogy a határozat csupán ajánlást fogalmazott meg, nem pedig kötelezettséget)

A Bíróság válasza Albánia pergátló kifogásaira:

  • Az albán kormány kijelentette, hogy kész a tárgyaláson részt venni, ezt pedig a bíróság úgy értelmezte, hogy ezzel lemondott arról a jogáról, hogy a kereset elfogadhatóságával kapcsolatos pergátló kifogásokat utóbb elöterjesszen.
  • A Bíróság tehát az 1947. július 2-án kelt albán levelet a Bíróság joghatóságának önkéntes elfogadásának tekintette (forum prorogatum), így a pergátló kifogásokat elvetette.

Lényeg: "Nincs akadálya annak, hogy -mint jelen esetben- az államok a Bíróság joghatóságát egyetlen közösen és elözetesen aláírt külön megállapodás helyett, két önálló, és egymásra épülö okmányban ismerjék el."

Érdemi ítélet:

A Bíróság a következö kérdésekben kellett, hogy döntsön az Egyesült Királyság és Albánia között létrejövö kompromisszum alapján:

? Albánia felelösséggel tartozik-e a történtekért, a károkért, és köteles-e kártérítést fizetni?

Az a feltételezés, miszerint az aknamezöt legalább az albán kormány tudtával telepítették, megállja a helyét közvetlen bizonyítékok alapján. Albánia viszont nem jelezte a brit hajóknak az aknák létét, ezért következett be a baleset. Így Albánia köteles kártérítést fizetni az Egyesült Királyságnak

(A Britek azzal érveltek, hogy nagy valószínüséggel a Jugoszláv flotta telepítette az aknákat a szorosba, erre pedig bizonyíték a két ország közti szoros együttmüködés, és az a tény, hogy a térségben csupán Jugoszlávia rendelkezett a szóban forgó aknatípussal, ez azonban mégsem volt elegendö bizonyíték. Az viszont, hogy a kérdéses idöpontban az albán haditengerészet a Korfu-szoros felett éberen örködött, a Bíróság szerint kizárta azt a tényt, hogy az aknatelepítés az albán kormány tudta nélkül véghezvihetö lett volna.)

? Megsértette-e az Egyesült Királyság haditengerészete Albánia szuverenitását 1946. október 22-én, és 1946. novemberében, illetve köteles-e ezért elégtétel adására?

Az Egyesült Királyság 1946. október 22-i akciója nem sértette Albánia szuverenitását, mivel az akció békeidöben történt, és ilyenkor nemzetközi szokás szerint békeidöben a nyílt tenger két részét összekötö szorosokba hadihajókat küldhetnek, ha az áthaladás békés célú. Ettöl eltérö nemzetközi egyezmény jelen esetben nem volt. Az 1946. novemberében történt eseményeket pedig a bíróság úgy ítélte meg, hogy a brit haditengerészet akciója sértette Albánia szuverenitását, ennek megállapítása pedig (egyhangú határozatról van szó) elégtételül szolgál Albánia számára.

(A novemberi eseményeket az Egyesült Királyság az önsegély eszközének nevezte, amit a Bíróság nem látott helyénvalónak, de Albánia magatartását a baleset után enyhítö körülménynek tekintette az Egyesült Királyság tekintetében.)

Ítélet a kártérítés összegéröl:

  • A Bíróság az Albánia Által fizetendö kártérítés összegét a jogalap tárgyában hozott ítéletében nem határozta meg, így az erröl való döntés külön eljárás során született meg (Albánia vitatta az összegszerüség megnevezését azzal az indokkal, hogy ez nem szerepelt a kompromisszumos egyezségben.).
  • Az Egyesült Királyság 843.947 font kártérítést követelt Albániától. A Bíróság szakértöi vélemény alapján ezt az összeget megítélte. Albánia ebben az eljárásban nem vett részt semmilyen formában.


Találat: 655


Felhasználási feltételek