|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A be nem avatkozás elve és a beavatkozás jogellenességét kizáró körülmények
I. A be nem avatkozás elve az állam külsö és belsö szuverenitását védi az idegen behatásokkal szemben.
Intercesszió = barátságos tanácsadás
Intervenció = beavatkozás
Közös bennük az, hogy az azt kifejtö állam olyan ügybe szól bele, amely a másik állam szabadságszférájába tartozik.
Intercesszió esetén a barátságos tanácsadás mögött semmiféle kényszerforma nem áll. Ilyen ha az egyik állam 939b14j a szövetségesének politikájával kapcsolatosan véleményt nyilvánít, tanácsot ad, javaslatot tesz.
Az intervenció viszont fogalmilag feltételezi az eröszak kilátásba helyezését, vagy gyakorlati alkalmazását, amellyel az egyik állam a másikat valaminek a megtevésére vagy valamitöl való tartózkodásra kívánja rábírni. A kényszer formája lehet fizikai kényszer, beleértve a fegyveres erö alkalmazását, lehet lelki kényszer, fenyegetés vagy megfélemlítés, söt a kényszer állhat bizonyos jogoktól való megfosztásban, hátrányok elöidézésében is.
A beavatkozás tilalma elöször az 1789-es francia forradalom után vetödött fel, abból a célból, hogy a Franciaországban kialakult polgári rendnek védelmet nyújtson a hübéri államok beavatkozásával szemben (Ausztria, Poroszország). Az 1793. évi alkotmányba belefoglalták a beavatkozás tilalmát. A beavatkozás sokáig a külpolitika állandó és jellemzö eszköze volt. Ez volt a fö célkitüzése a Szent Szövetségnek is, amely öthatalmi együttmüködéssé bövülve a status quo érdekében igen sokszor beavatkozott az európai ügyekbe. Ezt a szerepet az amerikai kontinensen az USA játszotta el, és amikor a Szent Szövetség a spanyol uralkodó érdekében, a fellázadt spanyol gyarmatok ellen kezdett el mozgolódni, az kiváltotta az USA tiltakozását, amely Monroe-elv formájában nyilvánult meg, ami végül a beavatkozási érdekszférák kialakulásához vezetett.
Monroe-elv: James Monroe az USA elnöke 1823-ban fejtette ki azt, hogy
az amerikai kontinens szabad és független, nem lehet európai hatalmak beavatkozásának tárgya;
az USA nem szól bele az európai ügyekbe;
a nyugati félteke bármely országának ügyeibe való beavatkozást az USA saját maga ellen irányuló cselekedetnek tekinti és ennek megfelelöen fog eljárni.
A Monroe-elv hivatalosan 1940 végéig volt az amerikai politika hivatalos elve. Az elve ellenére azért USA nem járt elöl jó példával, ö maga többször is beavatkozott, föként saját polgárainak védelme ürügyén a latin-amerikai országok életébe.
Az I. világháború elötti idöszakban még nem jöhetett létre a beavatkozás általános tilalma, mivel a jóval többet jelentö háború indítása is megengedett volt. A non-intervenció elvének szerzödéses szabályozására elöször a regionális nemzetközi jogban került sor: 1933. évi montevideói egyezmény
A beavatkozás tilalma, mint kollektív állami gyakorlat elöször a spanyol polgárháborúban jelent meg (1936. Nemzetközi Benemavatkozási Bizottság Nemzetközi Benemavatkozási Hivatal), ténylegesen azonban a tengelyhatalmak megszegték.
A beavatkozás tilalma csak az ENSZ Alapokmányával jött létre, amely tételesen megtiltja az eröszakot és az ezzel való fenyegetést, és bár számos alkalommal megszegték, ezekben az esetekben sem tagadták meg az alapelv létezését, csupán valamilyen ürüggyel jogosnak igyekeztek feltüntetni a beavatkozást.
"Egyetlen állam, ill. az államok egyetlen csoportja sem jogosult arra, hogy bármilyen okból közvetlenül, vagy közvetve beavatkozzék, valamely más állam bel- vagy külügyeibe."
A beavatkozás tilalma, tehát csak az ENSZ Alapokmányával vált általános nemzetközi jogi alapelvvé.
II. A beavatkozás tilalmának ellenére lehetnek olyan esetek, amikor a beavatkozás a nemzetközi jog klasszikus elmélete szerint megengedett.
Ezek az esetek:
1. ha a beavatkozás humanitárius okokból szükséges 4 humanitárius intervenció,
2. ha ezt nemzetközi szerzödés megengedi,
3. ha ezt az állam maga kéri,
4. ha nemzetközi jogi végszükség esete forog fenn.
A humanitárius intervenciónak régi hagyománya van, a fegyveres beavatkozások nagy részét az államok a külföldön élö polgáraik életének veszélyeztetése címén eszközölték. Az, hogy a beavatkozás emberiességi okokból történik, még nem jelent mentséget a tilalom alól, de más címen és csak nagyon korlátozott esetekben sor kerülhet rá, ez a helyzet végszükség esetén, amikor az elhárító cselekmény esetleg beavatkozás is lehet.
Végszükség: emberi életek kerülnek veszélybe. Végszükségre az egyes egyének hivatkozhatnak (pl.: repülögép pilóta, hajó kapitánya) amikor kénytelenek veszélyhelyzetben nemzetközi tilalmakat megszegni. A végszükségre való hivatkozásnak vannak korlátai, ez az arányosság elve:
§ Nem lehet emberi életeket menteni más életek feláldozása árán! §
Nem érvényesül ez a korlátozás a humanitárius intervenció meglehetösen szükre szabott keretei között:
A humanitárius intervenció olyan szükségcselekményt jelent, amely belügyekbe való beavatkozás útján és emberi életek mentése ürügyén kerül alkalmazásra. A humanitárius intervenció az esetek többségében jogtalan, csupán csak hivatkozási ürügy egy erösebb állam számára, hogy egy gyengébb állam belsö ügyeibe beavatkozzon. Pl.: 1983. az Egyesült Államok a kis Grenada elfoglalásakor4 az amerikai polgárok életét csak az fenyegette, hogy a szigeten épült egy repülötér, melyet kubaiak építettek.
Ha valóban emberi életek mentéséröl van szó, amelyek tényleg veszélyben vannak és valóban nincs más mód az életek megmentésére, úgy a humanitárius intervenció kivételesen jogszerü lehet. Pl.: terroristák eltérítenek egy utasszállító repülögépet, és egy olyan államban szállnak le, amelyiknek nincs antiterrorista kommandója. Ilyenkor elképzelhetö, hogy egy idegen állam, a területi állam engedélye nélkül kommandó-akciót hajt végre, azért, hogy az utasokat kiszabadítsa, még ha ez a terroristák fizikai megsemmisítésével is jár együtt:
§ Bünözök életét el lehet venni ártatlanul áldozatul esett emberek életének mentése céljából! §
Ilyen akciót hajtottak végre pl.: 1976-ban Izrael. Az Ugandában eltérített és túszként tartott utasokat Uganda engedélye nélkül szabadították ki.
Találat: 1122
