online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A Nemzetközi Bírósag joghatósaganak (hataskörének) alapjai, és a pergatló kifogasok



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
 
bal also sarok   jobb also sarok

A Nemzetközi Bíróság joghatóságának (hatáskörének) alapjai, és a pergátló kifogások

I. A Nemzetközi Bíróság hatásköre és feladatai: A Nemzetközi Bíróság hatáskörét a felek elözetes hozzájárulása alapozza meg, csak közös megegyezéssel lehetséges, hogy két állam között a Bíróság bármely ügyben eljárjon. A felek hozzájárulását tartalmazhatja

1) A vita felmerülése után kötött kompromisszum (pl.: Bös-Nagymaros ügye).

2) Más tárgyban megkötött szerzödés olyan rendelkezése,amely a viták elintézését a bíróság elé utalja.

3) Alávetési vagy kötelezö joghatósági nyilatkozat tétele, ez utóbbi az ún. fakultatív klauzula: Egyoldalú alávetési nyilatkozat az ügyek meghatározott csoportjára, vagy bizonyos ügyekre, esetleg meghatározott idötartamra. Az állam elöre elfogadja, hogy meghatározott ügyekben elözetes megkérdezése nélkül egy másik állam keresetet nyújtson be ellene, aminek elöfeltétele, hogy a keresetet benyújtó állam is tegyen alávetési nyilatkozatot. Ez az alávetési nyilatkozat nem kötelezö, ezért is fakultatív a neve. Az Állandó Nemzetközi Bíróság elött is szokásos volt a fakultatív klauzula, és a korábban tett alávetési nyilatkozatok érvényesek maradtak a Nemzetközi Bíróság tekintetében is. A fakultatív klauzula formájára, tartalmára nézve nincs kötelezö nemzetközi jogszabály. A fakultatív klauzula meglehetösen korlátozza az államok szuverenitását, hiszen lehetövé teszi, hogy bármikor, sokszor váratlan idöpontban is, öt a Bíróság elé citálják. Az államok a fakultatív klauzulát fenntartásokhoz is köthetik:

1. Connally-fenntartás: Az USA nem fogadja el a Bíróság hatáskörét olyan ügyekben, melyek az ö meghatározása szerint a belsö joghatóságába tartoznak.

2. Érdekelt állam kijelenti, hogy háborús eseményekkel, fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos vitái nem tartoznak a Bíróság kötelezö joghatósága alá.

3. Rajtaütésszerü keresetek elleni fenntartás: Ne lehessen azonnal eljárást indítani a Nemzetközi Bíróság kötelezö joghatóságát elismerö nyilatkozat letétele után, mielött valamilyen módon a keresettel megtámadott állam kizárhatná az ellene való per indítását. Várakozási idö általában 12 hónap amelynek letelte után lehet csak a kötelezö joghatóságot elismerö államnak bármilyen más állam ellen keresetet indítania. A gyakorlatban ritkán elöfordult, hogy olyan másik állammal szemben nyújtottak be keresetet, amely a kereset benyújtásáig nem ismerte el a Nemzetközi Bíróság joghatóságát. Miután egyoldalú akarat-elhatározással nem lehet egy államot Nemzetközi Bíróság elé citálni, így a Bíróság csak akkor járhat el, ha egy külön nyilatkozatban utólag ez a perbe fogott fél is elismeri a Bíróság joghatóságát. Ezt az eljárást nevezik forum prorogatumnak a nemzetközi jogi irodalomban. A jelenlegi Nemzetközi Bíróság gyakorlatában csak a Korfu-szoros ügyben és az ún. Hay de la Torre ügyben fordult elö. A Bíróság hatásköre egyébként azokra a kérdésekre terjed ki, amelyeket a felek eléje visznek, de vannak bizonyos kérdések, amelyeket a Statútum ajánl az államoknak, hogy az azokkal kapcsolatos viták a Bíróság elé tartozzanak: Nemzetközi szerzödés értelmezése; Nemzetközi jog bármely kérdése;Olyan tény létezésének a megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené; Nemzetközi kötelezettség megszegése esetén teljesítendö jóvátétel természete vagy terjedelme.

A Bíróság hatásköre kettös, egyrészt ítélkezö hatáskör az eléje eldöntés céljából terjesztett viták tekintetében, másfelöl nem kötelezö jelleggel tanácsadó véleményt ad meghatározott nemzetközi szervek kérésére.

II. A pergátló kifogások A perek megindítása során a Bíróság rendszerint elöször a maga hatáskörét vizsgálja meg. A perbe hívott állam ugyanis legtöbbször kifogásolni szokta a bíróság hatáskörét, azért, hogy kibújhasson az eljárás alól. Az ily módon beterjesztett ún. pergátló kifogások 2 csoportra oszthatók: azt kifogásolják, hogy a Bíróság joghatósága bármely okból nem áll fenn

vagy azt, hogy a kereset nem felel meg a Statútumban és a bírósági eljárási szabályzatban foglalt követelményeknek.


Találat: 330


Felhasználási feltételek