online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A Nemzetközi Bírósag eljarasa (peres eljaras és tanacsadó vélemények adasa)



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
 
 

A Nemzetközi Bíróság eljárása (peres eljárás és tanácsadó vélemények adása)

I. A Nemzetközi Bíróság ítélkezö tevékenysége, a per lefolytatásának eljárási szabályai:

A Bíróság elött peres felek csak államok lehetnek, melyeket a kormány által kijelölt képviselök képviselnek, akiknek a joga az, hogy államuk nevében az üggyel kapcsolatosan bármiféle hivatalos kijelentést tegyenek, vagy kötelezettséget vállaljanak. A hivatalos képviselöt számos tanácsadó segíti.

A Bíróság az eléje terjesztett ügyeket általában teljes ülésen tárgyalja, ami azt jelenti, hogy a jogvita elbírálásánál legalább 9 bíró van jelen. Természetesen a Bíróság valamennyi tagja, valamint az ad hoc bírók is jelen lehetnek az eljárásnál, amelyik így kedvezö esetben 17 bíró elött folyik.



A peres felek kérhetik a Bíróságot, hogy az ne teljes ülésen, hanem egy kisebb létszámú tanácsban járjon el. 3 fajta ilyen tanács van:

1.     speciális tanács: Az ügycsoportok különbözö kategóriáira hozták létre, de eljárására még nem volt példa (1993-ban létrejött egy 7 tagú környezetvédelmi tanács, de még egyetlen üggyel sem foglalkozott).

2.     ad hoc tanács: Egy meghatározott vita eldöntésére alakítják pl.: Maine-ügy, Kanada-USA.

3.     sommás tanács: Az ügyek gyors elintézése érdekében a felek kérelmére alakítják meg, amely 5 tagból áll, és a Bíróság elnöke, valamint alelnöke hivatalból vesz részt benne. (Eddig három ügyben alakították meg.)

Az eljárás két szakaszra osztható: írásbeli-szóbeli

A kereset benyújtása írásban történik ehhez kapcsolódnak a különbözö bizonyítékok, iratok. A benyújtott iratokat ezután megküldik a másik félnek, akinek egy meghatározott idö áll a rendelkezésére, hogy a különbözö dokumentumok ismeretében szintén írásban adja meg a választ.

A szóbeli eljárás során azután a felek képviselöi, majd a szakértöik fejtik ki véleményüket, ha kell helyszíni látogatást tesznek a bírók a vita tárgyát képezö országrészben (pl.: Bös-Nagymaros).

A feleknek angolul vagy franciául kell elöterjeszteni a kérelmüket, és a két nyelv valamelyikén folyik a tárgyalás is.

A perek megindítása során a Bíróság rendszerint elöször a maga hatáskörét vizsgálja meg. A perbe hívott állam ugyanis legtöbbször kifogásolni szokta a bíróság hatáskörét, azért, hogy kibújhasson az eljárás alól. Az ily módon beterjesztett ún. pergátló kifogások 2 csoportra oszthatók:



vagy azt kifogásolják, hogy a Bíróság joghatósága bármely okból nem áll fenn

- vagy azt kifogásolják, hogy a kereset nem felel meg a Statútumban és a bírósági eljárási szabályzatban foglalt követelményeknek.

Mielött a bíróság az ügyben érdemi állásfoglalást kialakítana, lehetösége van az eljárás bármelyik részében ideiglenes intézkedések elrendelésére. Ez ott szükséges, ahol sürgösen le kell állítani a jogtalan cselekmény folytatását. Ez lehet pl.: azonnali tüzszünet elrendelése, csapatok visszavonásának elrendelése. Az ideiglenes intézkedés elrendelését a felek is kérhetik.

A Bíróság elötti eljárás lehetövé teszi, hogy olyan államok, amelyek eredetileg nem voltak az eljárás részesei, a folyamatban lévö ügybe beavatkozzanak. Erre akkor kerülhet sor, ha egy állam úgy látja, hogy valamely folyamatban lévö ügy olyan jogi érdekét érinti, amikor az ö közbelépése is kívánatos, és ekkor a Bíróságnál beavatkozási kérelmet terjeszt elö. (pl.: A franciák ellen a Csendes-óceáni atomkísérletek miatt Ausztrália által indított perben a közvetlenül érintett Új-Zéland beavatkozási kérelmet terjesztett elö.) A Bíróság nem köteles elfogadni a beavatkozási kérelmet, ha úgy látja, hogy annak az ügy elbírálása szempontjából nincs jelentösége.

Ha bármelyik fél pergátló kifogással él, tehát vitatja a Bíróság joghatóságát, de az a pergátló kifogást nem fogadja el és emiatt az állam távol marad, ez nem akadályozza meg azt, hogy a Nemzetközi Bíróság az ügyet megtárgyalja, azonban mulasztási ítéletet nem hozhat.

Ítélethozatal:

Miután az ügyben a Bíróság minden felet meghallgatott, minden bizonyítékot megvizsgált, ítéletet hoz. Az ítélet a perben álló felekre és azok között is csak az eldöntött ügyre nézve kötelezö. A Bíróság az ítéleteit a nemzetközi jog alapján hozza. A Statútum 38. cikke azokat sorolja fel, amelyeket a bíróság ítéleteinek és tanácsadó véleményeinek kialakításakor használ:



- általános vagy különös nemzetközi egyezmények

- nemzetközi szokás, mint a jog gyanánt elismert tartós gyakorlat bizonyítéka

- a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek

- megelözö bírói döntések és kiváló jogtudósok véleménye, mint a jog megállapításának segédeszközei.

Ha adott esetben a jogszabály alkalmazása nem lenne méltányos, úgy a Bíróság ex aequo et bono, azaz a méltányosság alapján is hozhat ítéletet, erre a gyakorlatban azonban még nem volt példa.

Az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen. – a bírák egyenként szavaznak és az ítéletet szótöbbséggel hozzák meg. Szavazategyenlöség esetén a Bíróság elnökének a szavazata dönt.

Bár az ítélet jogerös és a felek kötelesek végrehajtani, elképzelhetö, hogy az üggyel kapcsolatban olyan döntö jelentöségü tény derül ki, amely még az elbírálás idején nem volt ismeretes, ilyenkor az érdekelt fél perújítást kérhet. A perújítás az ítélet meghozatalától számított 10 éven belül kérhetö és legkésöbb 6 hónappal az után lehet a kérelmet benyújtani, hogy az új tényre fény derült.

Az ítélet megfogalmazásakor az egyes bírák egyéni véleményt vagy ellenvéleményt csatolhatnak az ítélethez. Nyilvánosságra hozzák azt is, hogy ki szavazott igennel és ki nemmel. Az egyéni vélemény azt jelenti, hogy a bíró az ítélet rendelkezö részével egyetért, azonban annak egyes pontjait, vagy indoklását kifogásolja. Az ellenvélemény azt jelenti, hogy a bíró sem a rendelkezö résszel, sem az indoklással nem ért egyet.

Végrehajtás:



Az ENSZ Alapokmányában az államok kötelezettséget vállalták, hogy tartják magukat a Nemzetközi Bíróság határozataihoz. Ha valamelyik fél a Bíróság által hozott ítélet kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ajánlást tehet vagy határozatot hozhat az ítélet végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felöl.

II. A Bíróság tanácsadó hatásköre:

A Nemzetközi Bíróság hatásköre kettös:

egyrészt van egy ítélkezö hatásköre, másfelöl

meghatározott nemzetközi szervek kérésére nem kötelezö jelleggel tanácsadó véleményt adhat.

Ezek a szervek:

ENSZ Közgyülése

Biztonsági Tanács

Közgyülés által felhatalmazott egyéb ENSZ szervek

Tanácsadó véleményt az államok egyébként nem kérhetnek és nem adhat a Bíróság a Közgyülés vagy a Biztonsági Tanács kérelmére sem olyan ügyben, amely államok közötti vita tárgya, és amelyben a tanácsadó vélemény tulajdonképpen valamilyen módon a vitát eldöntené úgy, hogy az egyik félnek igazat adna. A tanácsadó véleményt kizárólag jogi kérdésekben adják, ahol a bíróság, mint 15 kiváló nemzetközi jogászból álló testület nem kötelezö hivatalos jogi álláspontját adja elö.

A tanácsadó vélemény kivételesen kötelezö jellegü is lehet, ha azt az ENSZ az ENSZ tisztviselök munkaügyi vitáiban eljáró Adminisztratív Bíróság ítéletével kapcsolatosan kéri, erre az ENSZ Közgyülésének 1955. november 08-án kelt határozatával létrehozott szerv jogosított az Adminisztratív Bíróság Ítéleteit Felülvizsgáló Bizottság kérheti a Nemzetközi Bíróságot, hogy tanácsadó véleményben foglaljon állást az Adminisztratív Bíróság valamely határozatáról.


Találat: 22