A NEMZETKÖZI JOGSÉRTÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI

A nemzetközi jogsértés jogkövetkezményei

A nemzetközi felelősségi jogviszony tartalma alatt azokat a jogi következményeket értjük, melyek a nemzetközi jogsértést elkövető államra hárulnak, azaz melyek teljesítés 858h73i ét a sértett állam vagy államok megkövetelhetik.

A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezete csak a legfontosabb jogi következményeket állapítja meg. Ilyen jogkövetkezmény a jóvátétel és az ellenintézkedés.

A nemzetközi jogsértés esetén a sértett állam követelheti:

a)      folyamatos kötelezettségszegés esetén a jogsértő magatartás megszüntetését, és

b)      szűkebben értelmezett jóvátételt, mely felöleli az eredeti állapot helyreállítását, a kártérítést, az elégtételadást, végül biztosítékot a jogsértés megismétlődése ellen.

A jóvátétel különböző formáinak szigorúságát különböző rendelkezések enyhítik, így a jóvátétel meghatározásánál figyelembe kell venni a jogsértő magatartás szándékosságát vagy a gondatlanágot, továbbá a jóvátétel nem foszthatja meg az állam lakosságát megélhetési forrásaitól.

A tervezet szerint az ellenintézkedés foganatosítása azt jelenti, hogy a sértett állam nem tesz eleget a nemzetközi jogsértést elkövető állam irányában fennálló egy vagy több kötelezettségének abból a célból, hogy ez utóbbit rábírja a jogsértő magatartás megszüntetésére és jóvátételére. Az ellenintézkedés fogalma kétségtelenül magában foglalja a represszália és a retorzió intézményét. (különbség, hogy a retorzió esetében nincs szükség megelőző jogsértésre, represszália esetében azonban mindig) E két intézmény ugyan közös alapra épül, nevezetesen a nemzetközi jogrend decentralizált jellegéből következő önsegély megnyilvánulási formáit jelentik, melynek eszközeivel a sértett - a jogsértőre gyakorolt nyomást kifejtve - jogainak tiszteletben tartását kell biztosítani.

Az ellenintézkedések alkalmazásának korlátai:

az ellenintézkedés nem lehet azonnali;

az ellenintézkedéshez folyamodást meg kell előznie a viták békés rendezésére vonatkozó eljárásnak, mely az ellenintézkedésekkel kapcsolatos vita esetében kötelező választott bírósági eljárást is magában foglal;

tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogsértés és az ellenintézkedés közötti arányosság követelményét, és végül

vannak ab ovo tiltott ellenintézkedések, ilyennek minősül:

az ENSZ Alapokmánya által tiltott fenyegetés vagy erőszak alkalmazása;

rendkívüli gazdasági vagy politikai kényszer, amely a nemzetközi jogsértő magatartást elkövető állam területi integritását vagy politikai függetlenségét szándékolt veszélyeztetni;

bármilyen magatartás, amely a diplomáciai vagy konzuli személyzet, épületek, archívumok, dokumentumok sérthetetlenségét sérti;

bármely magatartás, amely az alapvető emberi jogokat csorbítja; vagy

bármely más magatartás, amely az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályát megszegi.

A nemzetközi bűntettek megvalósításának jogi következményei felölelik a nemzetközi jogsértések valamennyi jogi következményét azzal a módosítással, hogy az eredeti állapot helyreállítása, illetve az elégtételre vonatkozó jog semmiféle megszorításnak nincsen alávetve, azaz az arányosság követelménye, a politikai függetlenség vagy gazdasági stabilitás, illetve az állam méltóságának csorbítása irreleváns. A nemzetközi bűntett az összes többi állam alábbi kötelezettségeit hozza létre:

a bűntett által létrehozott helyzetet ne ismerje el jogosnak;

ne nyújtson segélyt vagy támogatást a bűntettet elkövető államnak az ilyen bűntettel létrehozott helyzet fenntartásában;

működjön együtt más államokkal az előző bekezdésben foglalt kötelezettségek végrehajtásában; és

működjön együtt más államokkal a bűntett következményeinek megszüntetésére tervezett intézkedések alkalmazásában.

Összefoglalva:

A következményeket a sértett államok maguk is meghatározhatják, bár ez nem ius cogens.

Következmények:

az államnak továbbra is köteles teljesíteni a megsértett kötelességet

a felelős állam köteles a jogsértést abbahagyni + garanciákat adni

teljes jóvátétel

in integrum restitutio

kártérítés (tényleges + kamat + elmaradt haszon→korlátozottan)

elégtétel (bocsánatkérés, jelképes összegű kártérítés, felelősök megbüntetése)

a jogsértő állam elismeri a sértet állam opciós jogát (a sértett választ)

a közvetett károk megtérítése kizárva

A többi állam:

nem ismerheti el a jogsértéssel kialakult helyzetet

nem nyújthatnak segítséget az ilyen helyzetek fenntartásához

a ius cogens súlyos megsértése esetén mindent meg kell tenni