|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A Biztonsági Tanács
A Biztonsági Tanács az ENSZ egyik fö szerve. Összetételét San Franciscóban állapították meg, kezdetben 5 állandó és 6 választott tagja volt. Az állandó tagok a jogilag nagyhatalomként elismert államok: Nagy-Britannia, Kína, Egyesült Államok, Franciaország, Szovjetunió (Oroszország 1992-töl)
Jelenleg a Biztonsági Tanács 15 tagú: 5 állandó tag és 10 választott tag
A választott tagok köréröl közgyülési határozat született, amely a következö földrajzi megoszlást határozta el:
A 10 választott tag közül:
5 mindig ázsiai-afrikai ország
2 latin-amerikai
2 nyugat-európai és más országok közül kerül ki.
A "más" kitétel itt Ausztráliára, Új-Zélandra, ill. Kanadára vonatkozik. A tagokat a Közgyülés 2 évre választja, éspedig úgy, hogy évente választ 5 új tagot. A lelépö tag nyomban újra nem választható meg. Amennyiben egyes államok beválasztásával kapcsolatosan egyetértés nem jön létre, úgy nem csak kelet-európai helyen, hanem másutt, pl. latin-amerikai helyen is elöfordult, hogy a mandátumokat megosztották.
A Biztonsági Tanácsot úgy kell megszervezni, hogy bármikor összehívható legyen. Tagjai állandó képviseletet tartanak fenn a nemzetközi szervezet székhelyén, New Yorkban. Ha a Biztonsági Tanács olyan ügyet tárgyal, amelyröl úgy véli, hogy az egy vagy több olyan államot közvetlenül érint, amely nem tagja a Tanácsnak, úgy azt a Tanács ülésére tanácskozó jogkörrel meghívhatja, szavazati joga az ily módon meghívott áll 616j94g amnak azonban nincs. Ha az ügy nemzetközi viszály, és ezzel kapcsolatosan foglal állást a Biztonsági Tanács, úgy meg kell hívnia azokat az államokat is, amelyek az ENSZ-nek nem tagjai, de a viszályban közvetlenül érdekeltek. Az ilyen módon meghívott nem tagállamoknak is csak tanácskozási jogköre van. A meghívott államokkal kapcsolatban az a gyakorlat alakult ki, hogy ha egy tagállam bejelenti, hogy a vitában, mint érdekelt szeretne részt venni, úgy azt minden tagállamnak lehetövé teszik, ezért a Tanács igen gyakran 25-30 államból álló testületként folytatja le a vitát.
A Biztonsági Tanács faladata és hatásköre
A Biztonsági Tanács hatáskörét 4 csoportra lehet osztani:
4. szervezési feladatok
1./ A béke és a biztonság fenntartása:
Ezzel kapcsolatos jogkörét az Alapokmány 21. cikke szabályozza, mely kimondja, hogy a szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fö felelösséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák, és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács a felelösségböl folyó kötelezettségeinek teljesítésekor az ö nevükben jár el.
Ezzel a tagállamok mintegy átruházták nemcsak a nemzetközi közhatalmat, hanem a felelösséget és az intézkedés jogát is a Biztonsági Tanácsra, aki jogosult az összes tagállam nevében eljárni. Ez utóbbi kitételt egyes nemzetközi jogászok, köztük H. Kelsen azzal bírálják, hogy mivel a Tanácsban nincs benne minden állam, söt a Tanácson belül is lehetnek ellenszavazók, így a Biztonsági Tanács nem az ENSZ-tagok, hanem a szervezet nevében jár el.
Az ENSZ mint világszervezet tényleg nem képviseli mindig az összes tagállam akaratát, de határozatai azért kötelezöek, mert ez volt a létrehozó államok akarata és ök vállalták, hogy a BT adott esetben az ö nevükben jár el. A Biztonsági Tanács mint a közhatalom letéteményese önállóan léphet fel, de nem teljesen független, ugyanis az ENSZ céljaival és elveivel összhangban kell eljárnia. Tevékenységéröl évente a Közgyülésnek beszámol, amely a Biztonsági Tanács felett egyébként is általános ellenörzést gyakorol.
A béke és a biztonság megsértése esetén alkalmazandó eljárást az Alapokmány VII. fejezete tartalmazza:
A béke bárminö veszélyeztetésének vagy megszegésének tényét a BT egyedül jogosított megállapítani, és ö dönti el, hogy milyen rendszabályokat kell foganatosítani.
Az ENSZ-ben nincs a tagállamoknak mérlegelési joga, a rendszabályokat nemcsak az érintett államok, hanem valamennyi ENSZ tagállam köteles betartani, mivel az Alapokmány 25. cikke kimondja, hogy a szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a BT határozatait elfogadják és végrehajtják.
A tényleges biztosíték továbbá a BT állandó tagjai mögött álló katonai erö.
A béke és biztonság megsértése esetén a BT négyféle intézkedést tehet
1. A béke helyreállítása érdekében a feleknek nem kötelezö jelleggel ajánlást tehet.
2. Ideiglenes rendszabályokat foganatosíthat, még mielött érdemi döntést hozna (pl.: elrendelheti a hadmüveletek felfüggesztését, a csapatok visszavonását), ez csak egy felhívás, nem kötelezö jellegü.
3. Nem fegyveres szankciókat rendelhet el (pl.: gazdasági kapcsolatok, vasúti, tengeri, légi, postai összeköttetés, diplomáciai kapcsolat megszakítása). Ennek az elvben igen hatékony intézkedésnek, számos gyakorlati és humanitárius korlátja van. Hátránya: sújthat más államot is; megindulhat a feketekereskedelem; gyakran a polgári lakosságot érinti a legsúlyosabban.
4. Végsö lépésként a légi, tengeri és szárazföldi erök felhasználásával katonai akciókat foganatosíthat. Ez nem feltétlenül jelent fegyveres harcokat, ide tartozik a katonai erö felvonultatása, a blokád, vagy bojkott is. Az ENSZ-nek saját fegyveres ereje nincs, a fegyveres eröt elsösorban a Biztonsági Tanács tagjai bocsátják a Tanács rendelkezésére, de erre a Biztonsági Tanács felkérése alapján elvileg minden más tagállam is köteles lenne. Ez a gyakorlatban nem érvényesül: a fegyveres akciókban csak azok a tagállamok vesznek részt, amelyek ezt önként vállalják, az államokat annak beleegyezése nélkül nem lehet fegyveres erö rendelkezésre bocsátásra kényszeríteni.
A felállított fegyveres erö a Vezérkari Bizottság elnevezésü segédszerv (az 5 nagyhatalom vezérkari fönökeinek helyetteseiböl, vagy vezérkarainak képviseleteiböl áll) felügyelete alá kerül.
A Vezérkari Bizottság:
jogosult a csapatok vezérlésére
Fegyveres támadás esetén minden államot megillet az egyéni vagy a kollektív jogos védelem joga: a megtámadott államok nem kötelesek tétlenül várni a BT intézkedéseire, védekezhetnek. Ezt a jogukat csak addig gyakorolhatják, amíg a BT közbe nem lép és intézkedéseket foganatosít. Ettöl kezdve ök is kötelesek a BT határozatainak megfelelöen eljárni.
A Biztonsági Tanács békefenntartó tevékenysége során szükség esetén nem tagállammal szemben is kényszerítö intézkedést rendelhet el, és nem tagállamot is a védelmébe vehet, vagyis célja a világbéke megóvása.
Az ENSZ katonai akciói:
1) Megfigyelöi tevékenység:
Kéksapkás erök tevékenységének is nevezik a publicisztikában. Az ebben a minöségben alkalmazott ENSZ katonák fegyvertelen tevékenységet fejtenek ki, egyedüli céljuk a nemzetközi megállapodások betartásának ellenörzése (pl.: fegyverszüneti egyezmény). Ilyenre csak az érintett államok beleegyezése esetén kerülhet sor.
Az elsö ilyen tevékenység 1948-ban a Közel-Keleten kifejtett ENSZ fegyverszüneti ellenörzö szervezetének tevékenysége volt, amely ellenörizte, hogy az arab államok és az izraeliek betartják-e a Rhodos-szigetén aláírt fegyverszüneti egyezményt.
A második ilyen megfigyelö tevékenység Indiában és Pakisztánban volt (Kasmíri háború).
1994-ben 4 helyszínen voltak magyar megfigyelök (Kambodzsa, Angola, Mozambik, Irak-Kuvait határon) és Boszniában egy müszaki alakulat.
2) Békefenntartói tevékenység:
Az ENSZ békefenntartó eröit szokták kéksisakosoknak nevezni. Ezek nehézfegyverekkel és repülögépekkel felszerelt alakulatok. A békefenntartó, más néven rendfenntartó erök általában azt a célt szolgálják, hogy jelentös katonai erövel szétválasszák a szemben álló feleket, vagy egy bizonyos területen az igazgatást és a rendfenntartást maguknak az ENSZ eröknek kell ellátniuk. Ez a tevékenység az ENSZ Alapokmányában nem szerepel, ezért sokan annak kiegészítését tartják szükségesnek. A rendfenntartó tevékenység olyan katonai jellegü ENSZ-tevékenység, amely nem tartozik a kényszerrendszabályok kategóriájába, vagyis ilyen tevékenységet nem lehet kifejteni azon állam beleegyezése nélkül, amelynek területén a tevékenység folyik. A beleegyezést többnyire az érintett állam és az ENSZ Fötitkára között megkötött egyezmény tartalmazza (pl.: Egyiptom, Kongó). A békefenntartók nem vehetnek részt egyik oldalon sem a konfliktusban, fegyvereiket csak a harcolók elválasztására, illetve önvédelemre használhatják (pl.: szuezi válság: Egyiptom - Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael a cél, hogy Egyiptom adja vissza a csatornát a magántöke kezébe; 1960 Kongói akció; 1996-1998 Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség igazgatása, 1964. Ciprus, mely a mai napig müködik görög-török lakosság és török megszállás).
3) Szankciós jellegü katonai akciók:
Az agressziót elkövetö államot akarata ellenére nemzetközi fegyveres erövel kényszerítik a támadó cselekménye abbahagyására. Az ilyen akció a nagyhatalmak teljes egyetértését kívánja, ezért igen ritka. Eddig két példája volt, azonban a Vezérkari Bizottság nem került bevonásra.
1950-ben Észak-Korea elfoglalta Dél-Korea jelentös részét, ezért az USA kezdeményezte a BT összehívását, és kérte Észak-Korea agresszorrá nyilvánítását, valamint javasolta Dél-Korea fegyveres megsegítését, amit a Kínát képviselö Tajvan elfogadásának hiánya miatt távollévö Szovjetunió távollétében megszavaztak. (A távollétet tartózkodásnak tekintették, ami nem akadálya a határozat érvényességének.) A haderö 90%-a amerikai volt, amerikai parancsnokság alatt. Az ENSZ haderö tevékenysége miatti felelösséget is az USA vállalta. A háború eldöntetlenül 1953-ban fegyverszünettel ért véget. Ezen eset jól példázza a közhatalmi funkciót, mivel egy nem tagállam védelmében lépett fel egy nem tagállammal szemben.
A második esetre 1991-ben került sor, mivel 1990. augusztus 02-án Irak megszállta Kuvaitot. Az eset jogilag nem egyértelmü, mivel a BT egyrészt elítélte az inváziót, másrészt Kuvaittal együttmüködö, kollektív jogos védelem kifejtésére hívott fel és nem egy BT által kikényszerítö cselekvésre. Bár felhívta Irakot a terület elhagyására, a fegyveres fellépést nem határozta el, mivel ehhez nem voltak meg az eszközei. A fellépést az USA vállalta magára, amiben Nagy-Britannia, Franciaország és több kis állam is segítette. A haderö kiüzte a megszállókat, és Irak 1991. április 08-án elfogadta a BT határozatát.
2./ A Biztonsági Tanács általános hatásköre:
A Biztonsági Tanács határozatainak meg kell felelniük az alapokmány rendelkezéseinek, az ezzel ellentétes Biztonsági Tanács határozat nem kötelezö. Az ENSZ Alapokmányának megfelelöen hozott határozatok viszont kötelezöek. Amikor a Biztonsági Tanács határozatot hoz az Alapokmány 25. cikke alapján , az Alapokmánynak megfelelöen a tagállamoknak e határozat szerint kell eljárniuk, beleértve a BT azokat a tagjait, amelyek ellene szavaztak és az ENSZ-nek azokat a tagállamait, amelyek nem tagjai a Tanácsnak. A BT tehát kényszerítö rendszabályok alkalmazásán kívül is hozhat kötelezö határozatot. A BT határozatai nem normatív jellegüek, de ez alól szük körben kivétel lehetséges. Ilyen volt pl. 1993-ban a Nemzetközi Törvényszék létrehozása a Jugoszláviában elkövetett háborús bünök kivizsgálására.
A jogalkotáshoz közelálló általános hatáskör az egyes belsö jogi aktusok semmissé nyilvánítása, amely szintén elöfordult már a BT gyakorlatában. Pl. 1984-ben a BT határozatában semmissé nyilvánította a Dél-afrikai Köztársaságnak az ENSZ Alapokmányába ütközö új alkotmányát és az azzal kapcsolatos 1983-as népszavazást, amelyek során csak a fehérek szavazhattak. A faji megkülönböztetés elösegítése érdekében a Dél-afrikai Köztársaság a saját területén bábállamokat létesített. Ezek függetlenségének kikiáltását a Biztonsági Tanács semmisnek nyilvánította.
3./ A Biztonsági Tanács szervezési feladatai
Ezek olyan teendöket tartalmaznak, amelyek az ENSZ felépítésével, szerveinek megújításával és müködöképességével függenek össze. Kötelezö jellegü hatáskör.
1. javaslatok tétele a Közgyülés számára:
o tagfelvételre
o tagsági jog felfüggesztésére
o tag kizárására
o a Fötitkár megválasztására
A Nemzetek Szövetségében a Tanácsnak nem volt beleszólása a tagfelvételbe. A Biztonsági Tanács javaslatát a Közgyülés nem köteles elfogadni, viszont nélküle sem pozitíve, sem negatíve nem foglalhat állást.
2. a felfüggesztett állam tagsági jogait a Biztonsági Tanács állítja helyre
3. a Biztonsági Tanács közremüködik a Nemzetközi Bíróság bíráinak megválasztásában
4. a hadászatilag fontos körzetek esetén a Gyámsági Tanács jelentését nem a Közgyülésnek, hanem a Biztonsági Tanácsnak teszi meg
A Biztonsági Tanács eljárása és a szavazás módja, vétójog
A Biztonsági Tanácsban minden állam 1 szavazattal rendelkezik. Jogérvényes határozatot a Tanács bármely kérdésben 9 igenlö szavazattal hozhat. Amennyiben eljárási kérdésröl van szó, akkor ez a 9 szavazat bármely állam 9 szavazata lehet. Érdemi kérdésben azonban a 9 szavazatban benne kell lennie az 5 állandó tag igenlö szavazatának is. Ez utóbbit nevezzük vétójognak.
Itt a vétójognál arról van szó, hogy bizonyos államok igenlö szavazata nélkül nem jöhet létre érvényes határozat. Tehát érdemi kérdésben minden olyan Biztonsági Tanács határozat érvénytelen, amelyet valamely állandó tag nem szavazott meg.
A gyakorlat úgy alakította ezt a szavazási szabályt, tehát a vétójogot, hogy ha az állandó tag tartózkodik a szavazástól, vagy nincs jelen, azt úgy tekintik, hogy nem kívánta vétójogát gyakorolni vagyis ezzel a határozat még érvényes, ha egyébként a 9 szavazat megvan.
Arról, hogy hogyan lehet eldönteni, hogy mi számít érdemi kérdésnek és mi eljárási kérdésnek egy elvi állásfoglalás született:
Az Alapokmány kidolgozásakor kérdést intéztek a négy nagyhatalomhoz: "ha arról kell határozni, hogy egy bizonyos kérdés eljárási kérdés-e, akkor ezt az elözetes kérdést eljárási jellegünek kell tekinteni, vagy a vétót kell alkalmazni erre az elözetes kérdésre is?"
A Négyhatalmi Nyilatkozat válaszul kimondta, hogy ha ilyen kérdés felmerül, akkor az elözetes kérdésben hozandó döntést, azaz, hogy eljárási jellegü vagy sem, az állandó tagok egybehangzó szavazatával kell hozni ezt a megoldást nevezték kettös vétónak.
A Biztonsági Tanács elnöke
Havonta változik rotációs alapon az angol ABC sorrendjében, ez a tisztség körbe jár.
A Biztonsági Tanács az ügyrendjét, eljárási szabályait, kisegítö szerveit maga állapítja meg segédszerve pl.
- a Vezérkari Bizottság,
- a Tagfelvételi Bizottság (ez 15 helyettes képviselöböl áll)
- a Szakértök Bizottsága (15 tagállam tanácsadóiból álló testület)
A Biztonsági Tanács tagállamait képviselö személyeknek az állam- ill kormányfö, vagy a külügyminiszter által kiállított megbízólevél szükséges, amit 24 órával elöbb meg kell küldeni a Fötitkárnak, mielött a képviselö elfoglalja a helyét a Tanácsban. Ha bármely képviselö megbízólevelének érvényességével kapcsolatban kétely támad, akkor a képviselö mindaddig a többi képviselövel azonos jogokat élvezve foglalja el a helyét, amíg a BT erröl nem határoz.
A Biztonsági Tanács ülése nyilvános, de elhatározhat zárt ülést is. Rendszerint New Yorkban ül össze. Üléseit a szükséghez képest tartja.
Találat: 326
