Harom specialis balatonparti ritka és értékes élöhely feltérképezése, bemutatasa középiskolas diakok szamara, projekt jelleggel(terepgyakorlat)

Három speciális balatonparti ritka és értékes élöhely feltérképezése, bemutatása középiskolás diákok számára, projekt jelleggel(terepgyakorlat)

Bevezetés:

A kialakítandó tanösvények több tájegységet foglalnak magukba, melyek két Nemzeti Park területén találhatóak, szabadon megközelíthetöek ill. védett fajok figyelhetök meg, természetes közegükben. Ezek a Balaton északi és déli partján találhatók.Mindegyik több állomást tartalmaz, valamint a parthoz közeli régió  vizi társulásai is rengeteg - a tananyaghoz kapcsolódó - gyakorlati is ismeret megszerzését teszik lehetövé. Konkrétan Balatonfenyves-Fonyód-Badacsony tájegységröl lenne szó. Fonyód és Fenyves.alsó között egy diáktábor található, mely az V. kerületi önkormányzat tulajdonában van. Középiskolák számára alapította az Eötvös József Gimnázium 1954-ben. Jelenleg három ottani tanár a tábor felügyelöje. Május és Július között szolgál tanulmányi táborként, de ilyen célú vizsgálatok eddig nem folytak. Biológiaoktatás kb.:15 éve folyik a területen, de nem gyakorlati jelleggel.

A tábor esetleges szálláshelyül szolglhat, még labor-vizsgálatok is végezhetök. Igy más kerületi és vidéki iskolák is látogathatnák. A tábor mellett a Móricz Zsigmond Gimnázium területe van, amellet is egy iskola, me 535d39f g amellett is.

Célkitüzések:

A megszerezhetö ismeretek tárháza, a vezetötanár felkészültségétöl, érdeklödési körétöl függ, hisz a megszerezhetö ismeretek jóval nagyobbak, mint amekkora a jelenlegi érettségi követelmény. A felelös, környezettudatos gondolkodás kialakítása, a természet rövid és hosszú távú folyamatiainak megismerése, az élet tisztelete. Önálló gondolkodás fejlesztése. Egyéni kutatásra, valamint a csoportos együttmüködésre ösztönzés.

A megszerezhtö ismeretek: Ezek a 7. a 8. és a 10. évfolyamok tankönyvi fejezeteihez kapcsolódnak, de földrajz témaköre is érintett ( geológia, geomorfológia, biogeográfia, limnológia).

A konkrét biológiai tananyagok: ökológiai ismeretek( pl. szukcessszió, eutrofizáció, mintázatok, szintezettség .), rendszertan ( növény, állat minden kategóriában), etológia.

Az egyes tájegységek:

Három-négy vizsgálati terület lenne, mely tájegységek szoros kapcsolatban állnak, de jól elkülöníthetöek, igy összehasolításuk lehetséges.

1-es körzet:

Területén kisvasút halad át. A Duna-Dráva Nemzeti Park része

Nagybereki Fehérvíz TT. (1537 ha)

A Fehérvízi-láp a Balaton déli felén elhelyezkedö Nagyberek legértékesebb természetközeli területe.

A Nagyberek területe a Balaton sekély medencéjének része, melytöl a tó déli partvidékén húzódó és a partvonalat kiegyenesítö homokturzás-rendszer választotta el. Ezt a területet az 1800-as évek közepéig még összefüggö vízfelület borította. Mintegy 100 évvel ezelött azonban nagyarányú lecsapolási munkálatokat végeztek, amelynek következtében csupán gyenge minöségü termöterületeket nyertek; ezt a 216 km hosszú csatornahálózatot még ma is fenntartják és szivattyúkkal biztosítják a megfelelöen alacsony vízszintet a berekben.

Természetvédelmi szempontból e terület sorsa is nagyon hasonlít a Kis-Balaton területéhez, hisz ez a kivételes értékü vadvízi világ jelentös értékeket vesztett.

A Fehérvízi-láp természeti értékeiröl - a kutatás hiánya miatt - kevés információnk van, csupán azokról a növény- és állatfajokról van biztos elöfordulási adatunk, melyekröl tudjuk, hogy a terület környékén hasonló jellegü élöhelyeken már elöfordultak. A védett növények közül az alábbi fajokat mutatták ki pl.: fehér tündérrózsa, hússzínü ujjaskosbor, mocsári kosbor, vitézkosbor, szibériai nöszirom.

A nagyberki Fehérvíz TT-en a vízimadarak jó táplálkozó és zavartalan fészkelöhelyet találnak a nádasok bokorfüzesek között. Nem ritka madár a nagy kócsag, kanalasgém, kiskócsag, bölömbika, vízityúk, szürkegém és a szárcsa.

A természetvédelmi terület legfigyelemreméltóbb fészkelö ragadozómadara a barna rétihéja, de darázsölyvet, rétisast is megfigyeltek már itt. A Balatonnal és a Kis-Balaton területével együtt fontos szerepet játszik a madárvonulásban.

2.-es közet:

Ez is a Duna-Dráva Nemzeti Park része:

Helyi jelentöségü védett területek és természeti emlékek

Ez egy részint eltérö terület. A Somogyi-Dombság része. Egy "iker-hegy".A "hires" fónyódi löszfal találhazó itt, ami a balatoni Parti fecskék legfontosabb (talán egyetlen) költöhelye. A szintén ritka Tátorjános (növény) is errefelé található.

A városból 25 perces hajóúttal ellehet jutni a Badacsonyba ( az ELTE-s állatrendszertani terepgyakorlat egyik helyszíne). A hegy lábától 1 óra amíg eljut az ember az erdöig. Onnantól kezdve nyáron is "túristamentes" és 100 méterenként új élöhelybe botlik az ember. Az összes túristautat összeadva 30-35km-et lehetne rajta kirándúlni( a nagykör is alig 10 km ).

Badacsony és a környékbeli tanúhegyek (Területe 7.030 hektár. Fokozottan védett 773 hektár. Néhány szigorúan védett terület kivételével szabadon látogatható.)
A nemzetközileg is ismert, kiemelkedö szépségü vidék vulkanikus eredetü tanúhegyeinek látványa szinte mindenki által ismert: fö helyen a koporsó alakú Badacsony, szemben állva attól balra a szigligeti Várhegy, háttérben a Szent György-hegy, míg jobbra a Tóti-hegy, a Gulács süveges alakja és távolabb a Csobánc. A hegyek jó minöségü bazaltját évtizedeken át bányászták, rettenetes tájsebeket ejtve elsösorban a Badacsonyon, de a Csobánc, a Gulács, a Szentgyörgy-, és a Tóti-hegy sem úszta meg.
A vulkáni müködés során - valamikor a pleisztocén elején - a kiömlö láva beborította a terület tengeri üledékét. A gyorsan hülö bazalt az összehúzódása során rétegesen összetöredezett, így alakultak ki az ún. bazaltorgonák, amelyek egy része a további lehülés során vízszintesen is töredezett, és így fémpénztekercsekre emlékeztetö alakzatok jöttek létre. A késöbbi kitörések lazább, finomabb szemcséjü közeteiböl alakultak ki a tufás rétegek. A leghíresebb - néhol a hetvenméteres magasságot is elérö - bazaltorgonák, és tufás letörések a Badacsony hegyén láthatók, amelyek még így, félig lebányászott állapotban is lenyügözök. A 436 méter magas bazaltplatóra több turistaút is vezet, amelyeken egészen a híres - a balatoni táj képét hatalmas bazaltkeretbe foglaló - Kökapuig sétálhatunk.
A lankás, barátságos szigligeti Várhegy kivételével a Badacsony mindegyik szomszédjánál ugyanezeket a felszíni alakulatokat találhatjuk, csak egy kicsit kisebb kiadásban. Mégis mindegyiknek van valamilyen sajátos íze, jellegzetessége: egyik helyen a letörések vadabbak, míg máshol a közet színe egészen más. Mindegyik hegyröl, mint természetes kilátóról, fenséges látvány nyílik a Balatonra, az északi oldal tanúhegyeire és medencéire.
A Badacsony és társai vízben meglehetösen szegények, ezért növényzetük is szárazságtürö társulások és fajok gazdag mozaikjaként alakult ki: mészkerülö virágos-körises bükkösök, gyertyánosok, hársas-körises törmelékerdök. A sziklás részeken szinte mindegyik hegyen megtalálható a sárga virágú sziklai ternye, a pirítógyökér és a szúrós csodabogyó. A Szent György-hegy nevezetessége az ösbükkös, amelynek évszázados fái között jó ideje nem járt favágó. Magyarországon csak itt található a melegkedvelö cselling-páfrány, de él itt pikkelyharaszt és Lumnitzer-szegfü is. A Tóti-hegy és a Csobánc sziklagyepein fekete- és leánykökörcsin díszlik, buglyos kötöröfü él. A hegyek közötti medencék láprétjeiben több orchidea-és nösziromfaj nyílik.
Az állatvilág a sokszínü élöhelynek köszönhetöen igen gazdag. A hegyek rovar-, és különösen bogárfaunája több értékes fajjal büszkélkedhet, és mindennapi látvány a lábatlan gyík, valamint a pannongyík. A medencékben és a tó partjának nádasaiban vízi-, és kockás sikló él, de a vidra is mind többször bukkan fel. A hegyek erdeiben, szikláin kövirigó, vörös vércse és holló költ, a nádasokban több nádi énekes faj is fészkel.
A terület legfontosabb kultúrtörténeti értékei a szölészethez és a borászathoz kapcsolódnak. A hegylábak nagy részét gondozott szölöültetvények foglalják el, hiszen a badacsonyi, gulácsi, Szent-György-hegyi és szigligeti borok minösége nemzetközi szinten is elismert. A szölösök között és a falvakban nem ritkák a több száz éves borospincék, és a termésköböl készült házak - a népi építkezés remekei. Több helyen római-kori köfaragások is hirdetik Bacchus és Diána tiszteletét. A terület ezen kívül is rendkívül gazdag történeti és kultúrtörténeti emlékekben: majd mindegyik hegyen találunk várromot, a hegyoldalakban régi kúriák, a szölök között kápolnák, présházak szervezik maguk köré a balatoni tájat.

3-as körzet: A tábor területe, nádasok, nyilt-víz:

Ennél a helyszínnél rengeteg megfigyelés végezhetö. De az általam ismert partszakasz kb.:10 km, inkább a vezetötanár általi minták begyüjtése ajánlott, majd azok diákok általi osztályozása, kiértékelése. Bár bizonyos táborközeli, onnan jól látható területek személyesen is megviszgálhatók.

A, A tábor:

Állatok: Füstifecske, Hegyi billegetö, Erdei pinty, Mezei veréb, Macskabagoly,Sárgarigó,Zöld gyík, Fürgegyík, Barnavarangy,

Gerinctelenek:Fenyöcincér, Homoki futrinka, Óriás/Koronás keresztespók, Kaszáspók, Balatoni árvaszúnyog, egyéb árvaszúnyog fajok, Gyötrö szúnyog lószunyog fajok, Lótücsök, Zöld lombszöcske, Pöcsik fajok, Marha.bagócs, Éjjeli lepkefajok (pl Halálfejes Lepke), Nappali pillangók , négy-öt csigafaj, stb.

Növények: az átépítés során ezekre se figyeltek, ezt inkább a Berekben kell vizsgálniuk.

B, Nádas

Vizi patkány, Pézsmapocok?,

Énekes nádiposzáta, Kakukk( a parton vár),Csíkosfejü nádiposzáta, Nádirigó, Tökés réce, Vizityúk?, Szárcsa, Bütykös hattyú, Kis Kócsag, Szürkegém, (egyszer egy búvárfaj is betévedt), Vizisikló, "Kecskebéka komplexum".,

Régen (14 éve még)a partszakasz szélhajtó küszök tömeges ívóhelye volt. Amikor a szunyoglárvák elhagyják a vizet, az megelevenedik ma is. Olyan mintha esö esne.

Gerintelenek:

Különbozö szunyogfajok,(nyáron több generáció vizsgálható egy idöben), acsa ás Libellulidae fajok( pl. Kisasszony szitakotö, Óriás acsa?), Molnárpolokák, Állaspók, keringöbogár stb.

A benthosz faunája.

Növények: Calamagrostis epigeios, gyékényfajok, Sásfajok ( a vízállás folyamatosan változik), moszat, sásfajok stb.

A parttól 100m-re egy turzás kezdett kialakulni Bélatelep( Fonyód) és Fenyves-alsó között.

Ennek egy része tavaly már egy sziget volt, folyik a benépesülése. Megfigyelhetó a tó feltöltödése is ott, hiába kotorják nyáron, Tehát a partól indulva száz métren belül háro vizirégió is elkülöníthetö, hisz a turzás után kezdödik a 1.3m-2,5 m mély régió.

Nyílt vizi régió:

Madarak: Dankasirály, Ezüstsirály, Küszvágó csér, Kormos szerkö( ezek a fajok felosztották a 10 km-es régiót egymás között).

Halak:Szélhajtó küsz (sneci),Naphal,Süllö,(Fogas?), egyéb sügér fajok,Vörösszárnyú keszeg, Dévér-keszeg, Domolykó, ( Pénzes pér, Törpeharcsa?),Amúr, Busa, Csuka, Balin, Tükörponty, Börponty, stb.

Összefolalóan a helyszínek pedagógiai kipróbálása lehetséges, hisz többszáz diák fordul meg a táborban. Az érdeklödés szerint választhatnak a diákok, melyik csoportba jelentkeznek.

többféle munkalap is készíthetö, azok késöbbi feldolgozása is lehetséges.

Az igényektöl függöen projektjelleggel is feldolgozhatók a tapasztaltak. 2-3 csoport is alkotható, a vezetötanárok számától függöen.