online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Épületek csatornahalózatanak kialakítasa

építészet építőipari

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Falas épületek, falak
Épületek csatornahalózatanak kialakítasa
 
 

Épületek csatornahálózatának kialakítása



1. A csatornahálózat kialakítása, tervezési szempontok


1.1. A szennyvíz és a csapadékvíz  elvezetésének általános szabályai



Minden keletkezö szennyvizet és a telekhatáron belül el nem szivárogtatható csapadékvizet közcsatornába kell vezetni. Ha a közterületen nincs csatorna, akkor a szennyvizet és a csapadékvizet a vízügyi hatósági elöírásoknak megfelelöen kell kezelni, tárolni, elhelyezni.




Ha a szennyvíz kezelése és elszikkasztása nem lehetséges, azt a közcsatorna elkészültéig olyan zárt szennyvíztárolóba kell vezetni, amelynek rendszeres, szükség szerinti ürítése dokumentálható módon megoldott.


Az ilyen zárt szennyvíztároló az ivóvíz nyomóvezetéktöl legalább 1 m távolságra legyen.


E tárolóba bekötö szennyvízvezetéket olyan jellemzökkel /pl. lejtés, csöátmérö/ kell megépíteni, hogy a közüzemi hálózat elkészültekor alkalmas legyen a közcsatornára történö rákötésre.


Szennyvíz csak zártszelvényü csatornában vezethetö.


A csapadékvíz a telekhatáron belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek és építmények állékonyságát és rendeltetésszerü használatát nem veszélyezteti, valamint a szennyvízszikkasztás feltételeit kedvezötlenül nem befolyásolja.


Ingatlanról csapadékvizet a közterületen lévö nyílt vízelvezetö árokba csak zártszelvényü csövezetékben,  az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.


A közüzemü szennyvízvezetékbe közvetlenül nem vezethetö be káros anyagokat tartalmazó, ill. magas hömérsékletü szennyvíz.


Az a szennyvíz tekinthetö károsnak, ha a benne lévö szennyezö, mérgezö anyagok bármelyikének koncentrációja meghaladja a vonatkozó rendeletben, ill. a bebocsátó üzemre egyedileg megállapított határértéket.


Tüz- vagy robbanásveszélyes gázt, gözt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.


Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz tüzveszélyes folyadékot, gázt, gözt tartalmaz, a csatornahálózatot berobbanás ellen, az üzemvitel zavartalanságának biztosításával, vízzárral szakaszokra kell bontani.








Egy épület szennyvíz és csapadékvíz hálózata

a./ csapadékvíz elvezetés magastetös, b./ lapostetös épület esetében,


1 berendezési tárgy, 2 büzelzáróval ellátott szifon, 2a padlóvíztelenítö, ágvezeték, 4 szennyvíz ejtövezeték, 5 szennyvíz belsö alapcsatorna, 6 szennyvíz és esövíz külsö alapcsatorna, 7 szellözö vezeték, 8 csapadékvíz ejtövezeték, 9 „esövíz állványcsö” terepszinttöl kb. 2 m magasságig, 10 csapadékvíz tetöösszefolyó lombkosárral, 11 épületen belül vezetett esövíz ejtöcsö, 12 esövíz alapcsatorna, 13 tisztítóidom, 14 visszatorlódásgátló magas talajvíz esetében, vagy ha félö, hogy a közcsatornából a szennyvíz visszaduzzadhat, visszaáramolhat,




Szennyvíz és csapadékvíz hálózat egy másik megjelenítése









Csapadékvíz lefolyócsö vakaknába kötve


1 ejtövezeték, 2 állványcsö (pl. öv. vagy acél), 3  járda, 4 talajszint, 5 vakakna (térszint alatt 20-40 cm-re, szükség esetén duguláselhárításkor feltárva),





Magas induló hömérsékletü szennyvíz hömérsékletét a kibocsátás elött célszerü lehüteni, pl. hütöaknában várakoztatással, vagy hütövíz hozzávezetésével.  Ilyen szempontból magas hömérsékletnek számít a tartósan +40 C.


Hütöakna kialakítására példa az ipari gözkazánok leiszapolásánál használt tartály, ahova ténylegesen történik a lefúvatás és innen kerül ki túlfolyón a lehült kazánvíz. A leiszapolással egyidejüleg hideg hütövizet is vezethetnek a hütöaknába.


Ha tartósan meleg /forró/ szennyvíz kibocsátása várható egy létesítményböl, például egy közüzemi konyha esetében, akkor magas hömérséklettürö csatornavezetéket kell kiépíteni, különösen a kezdeti szakaszon, például öntöttvasból.


A szennyvíz elvezetésére szolgáló csövezetéket és berendezéseket olyan anyagból, ill. védelemmel kell tervezni, amelyek a szennyvizek agresszív- és höhatásainak ellenállnak és a szükséges szilárdságot és vízzáróságot biztosítják.


A földbe kerülö, korrózióra hajlamos anyagú csöveket megfelelö felületvédelemmel kell ellátni.


A belsö csatornahálózat kialakítását mindig a szennyvíz szennyezettségének mértékétöl, a szennyezök tulajdonságaitól /pl. összetétel, hömérséklet/ függöen és a közcsatorna rendszeréhez illeszkedöen kell megválasztani.


Ha a közterületen szétválasztott rendszerü a csatornázottság, akkor a szennyvizet és a csapadékvizet a telekhatáron belül elkülönítetten kell gyüjteni és külön csövezetékben kell kivezetni.


Ha a közterületen csak szennyvízelvezetés van, a csapadékvizet tartályokba, árkokba, élövizekbe is vezethetjük.


Közterületen szétválasztott a csatornahálózat:


1 csapadékvíz ejtövezeték, 2 csapadékvíz alapvezeték, 3 szennyvíz alapcsatorna, 6 szennyvíz (irányváltó) akna, 7 külsö alapcsatorna „utolsó” ellenörzö akna, 8 esövíz közcsatorna, 9 szennyvíz közcsatorna,



Közterületen egyesített a csatornahálózat:


1 csapadékvíz ejtövezeték, 2 csapadékvíz alapvezeték, 3 szennyvíz alapcsatorna, 5 egyesített rendszerü közcsatorna, 6 a szennyvíz és a csapadékvíz az épületen kívül az elsö aknában

egyesül, 7 külsö alapcsatorna „utolsó” ellenörzö akna,





A szennyvíz és a csapadékvíz egyesítését még a telekhatáron belül kell megoldani.



1.2. A csatornahálózat kialakításának tervezési szempontjai


Az épület csatornahálózatát úgy kell kialakítani, hogy az épületbe szennyvíz vagy csapadékvíz visszaáramlás ne történjen.


Épületen belül szennyvíz és csapadékvíz vezetéket egyesíteni nem szabad, kivéve azt az esetet, amikor az épület az utcafronti telekhatáron áll, és a közterületen egyesített csatornahálózat van.


A belsö csatornahálózatot általában rejtetten kell vezetni.


  • falhoronyban,
  • falsarokban elrabicolva,
  • padlóban,
  • padlószint alatt védöcsatornában,
  • szerlöaknában,
  • panelokban.



Szabadon, falsík elött vagy mennyezet alatt vezetett szennyvízvezetéket megfelelö  gyakorisággal szerelt bilinccsel megfogva kell vezetni.


A szennyvízvezeték korrózió-, zaj- és hövédelméröl gondoskodni kell.


A padló alatti legkisebb csatornafektetési mélységet, az alátámasztási és ágyazási módot a csöanyag jellemzöitöl, a várható igénybevételektöl és a padló szerkezetétöl függöen kell megválasztani.


Gépek, gépalapok alá PVC-KG és más müanyag csövezeték nem szerelhetö.


Szennyvízvezetéket épületszerkezetekben csak megfelelö körültekintéssel, fontos szabályok, elöírások betartása mellett szabad csak vezetni.

Szennyvízvezetéket nem szabad vezetni


  • kémények, szellözök falában, kürtöjében,
  • zajszigetelés nélküli ejtövezetéket csendet igénylö helyiségek, így hálószobák falában, annak mentén, ill. hö- és hangszigetelés nélküli építmények határoló falában,
  • huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben, és ezek födémében, padozatában
  • villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben, pl. transzformátor- és kapcsoló helyiségekben, továbbá felvonó, mozgójárda aknájában, gépházában és ezek falazatában, födémében és padozatában,
  • jelentös értékek, mükincsek elhelyezésére szolgáló helyiségekben, pl. Múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban.


Szennyvízvezetéket olyan lejtéssel kell vezetni, hogy az öntisztulás lehetösége biztosított legyen. Épületen belül a lejtés mértéke 5….10 %° (ezrelék) között ajánlott.


Az ejtövezetékek iránytöréseit nagy görbületi sugarú átmenettel, ill. legfeljebb 45 -os idomokkal ajánlott szerelni.


Magas épületek esetében különös gonddal kell megtervezni az ejtövezetékeket. Figyelni kell a következökre:


  • a nagy sebességgel lefelé rohanó víztömeg vízdugóként viselkedhet, emiatt a fölötte lévö szinteken leszívhatja, az alatta lévö szinteken kinyomhatja a szaniter berendezések szifonjaiban lévö vízgátakat, ezzel büzös csatornagázok kerülhetnek a helyiségek légterébe,
  • a lezúduló víztömegek az ejtövezeték és az alapvezeték találkozási pontjában erös dinamikai hatásnak teheti ki a csomópontot, ezenkívül eróziós hatásokkal is számolhatunk,

Magas épületek esetében a felsorolt veszélyforrások, hibaforrások megelözésére szolgálhatnak a következö müszaki megoldások:


  • a kialakuló vízdugó hatását csökkentheti az ejtövezeték szellözö részének kiépítése, magasabb épületeknél ún. szekunder szellözö vezeték megépítése,
  • a lezúduló víztömeg dinamikai és koptató hatását csökkenthetjük például

az ejtövezeték megfelelö elhúzást is tartalmazó nyomvonal vezetésével,

az alapvezetéki csomópont 2x45 -os, lassító szakaszt is tartalmazó kialakításával,

erös koptató hatást is kibíró csöanyag megválasztásával, pl. öntöttvascsö.


A szennyvízhálózatot az ejtövezetékeken keresztül szellöztetni kell.


A szellöztetö vezeték mérete egyezzék meg az ejtövezeték méretével, legfeljebb egy mérettel szükíthetö. A legkisebb, még használható méret 50mm.


Azokat az ágvezetékeket, amelyekbe hatnál több WC-t kötnek be, külön ki kell szellöztetni.


Adott esetben nemcsak a tetösík fölött oldható meg az alapvezeték kiszellöztetése, hanem az oldalfalon is. Ilyenkor körültekintöen kell eljárni a kellemetlen szaghatások elkerülése érdekében.


A szellözöcsövek kitorkollása huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakaitól, erkélytöl, terasztól légvonalban legalább 4 m-re legyen.


Tetöteraszokon a szellözöcsöveket a terasz szintje fölé legalább 2,5 m magasra kell felvezetni.




Szellözö végzödés magas tetönél


1 szellözö sisak, 2 szellözö csö, 3 alátétlemez, 4 belsö szellözöcsö végzödés, 5 cserépléc, 6 cserép,









Szellözö végzödés lapos tetönél


1 szellözö sisak, 2 szellözö idom, 3 szigetelölemez, 4 födém, 5 és 6 szellözö csö,









Szellözövezeték kialakítása oldalfalon


1 fal, 2 szellözövezeték, 3 rács,




Szennyvízvezeték szellözöcsöve kéménybe, egyéb szellözövezetékbe nem köthetö, kivéve a szemétledobó berendezés kiszellöztetö vezetéke.


Általában minden házi szennyvízkezelö mütárgyat szellöztetni kell, pl. épített benzinfogó, zsírfogó.


A épületen belüli szennyvíz alapvezetékbe több helyen, szükség szerint tisztítóidomokat kell elhelyezni az esetleges lerakódások, dugulások felszámolására. Ilyen helyek a következök lehetnek:

  • az ejtö- és az alapvezeték találkozásánál az ejtövezeték alsó részén,
  • a bekötö- és az alapvezeték csatlakozási helyén,
  • elágazásoknál,
  • -nál nagyobb irányváltozási helyeken,
  • a hosszabb egyenes csöszakaszokban.

A beépített tisztítónyílások légmentesen zárhatóak legyenek.




A tisztítónyílások záróelemének csatlakoztatása lehet pl. zsinórmenetes, csavarkötéssel megoldott, vagy tokos, gumigyürü tömítéssel.







Tisztítóidomok elhelyezése épületen beül


1.föfal, 2 rugalmas anyag, 3 födém, 4 tisztító ágidom kilépésnél, 5 egyenes tisztítóidom, 6 tisztítóidom ejtövezetékben, 7 tisztítóidom az alapvezeték végében,







Tisztítóidom kialakítása forrcsöböl








Az építmény alapfalain történö csöátvezetésnek fontos szabályai vannak:


  • az építmény alapfalaiba csökapcsolatokat és idomokat beépíteni tilos,
  • az alapfalakon átmenö csatornaszakaszt mereven befalazni nem szabad, a legalább 5 cm-es hézagot képlékeny anyaggal kell kitölteni,
  • talajvízszint alatt történö áthaladást a falszigetelésben vízhatlanul kell megoldani, például csavarkötéses tömszelencés kialakítással,
  • a csatornavezeték helyét a talajban úgy kell megválasztani, hogy fárasztó jellegü igénybevételnek ne legyen kitéve,
  • ahol az épület és a szennyvízvezeték eltérö mértékü süllyedésére lehet számítani az építés befejezése után, ott ennek megfelelö kialakítást kell megvalósítani.





Talajvíznyomás ellenszigetelt falon való csöátvezetés különleges megoldást követel




A külsö, földbe fektetett alapvezeték részére tisztító aknát kell építeni a táblázati ajánlat szerinti távolságokban, továbbá iránytöréseknél, csatlakozásoknál.


Ajánlott aknatávolság épületen kívül alapvezetéken  m-ben

A csövezeték lejtése ezrelékben

A csövezeték belsö átméröje  cm-ben











Az aknákat megfelelö szilárdságú, leemelhetö fedlappal kell ellátni.


A közcsatornába a területileg illetékes szolgáltató hozzájárulása és feltételeinek teljesítése nélkül rákötni nem szabad.


A szolgáltató érdekelt abban, hogy minél több fogyasztó kössön rá a közcsatornára, emiatt a rákötési szándékot csak segítheti.


Külsö alapvezeték mélységi elhelyezésénél a fagyhatár kérdése nem jelentkezik olyan kiélezetten, mint víz nyomóvezetéknél. 0,8 m földtakarásnak mindenképpen lenni kell.


Külsö alapvezetéket az épülettöl legalább 1,5 m távolságra kell vezetni.


Földbe helyezett belsö alapvezeték legalább 0,3 m földtakarással épüljön.


A bekötöcsatorna nyomvonalát úgy kell megtervezni, hogy a közcsatorna tengelyére merölegesen, vízszintes és függöleges irányban iránytörés nélkül haladjon.


A telekhatáron belül, attól 1 m távolságra a bekötövezetékre tisztítóaknát kell telepíteni. Ennek mérete 1 m vagy 0,6x1,0 m legyen.


Telekhatárra épült épület esetében


  • a tisztítóakna helyett tisztítóidomot kell elhelyezni, vagy
  • a szolgáltató a helyi gyakorlatnak megfelelö müszaki megoldást írhat elö, például az épület külsö síkjától 1 m-re a járdaszinttel megegyezö fedlapsíkkal müanyag tisztítóakna elhelyezését engedélyezheti.

A bekötövezeték legkisebb belsö átméröje 150 mm lehet.


A bekötövezeték lejtése 15 %-nál /150 ezreléknél/ nagyobb nem lehet.


Nagyobb szintkülönbség esetén, azaz, ha a közcsatorna nagyon mélyen van telepítve, akkor - többek között- a következö müszaki megoldások közül választhatunk: a csatlakozást




  • bukóaknával,
  • ejtöcsöves aknával,
  • ejtöcsöves bukóaknával oldhatjuk meg, továbbá
  • müszakilag és gazdaságilag behatárolhatóan kissé mélyebbre telepítjük a telekhatáron belül lévö tisztítóaknát, így mélyebbröl indíthatjuk a kicsatlakozást.

Egy aknán belül a szintkülönbség áthidalás, azaz a bukás nagysága ne haladja meg a 0,75 m-t.







Bukóaknák kialakítása lejtös terepviszonyok esetén











Ejtöcsöves bukóakna

1 fedlap, 2 felsö szükítö, 3 lemenö rész, 4 alsó szükítö, 5 a csapadékvíz útja, 6 a szennyvíz útja, 7 bevezetés, 8 elvezetés, 9 ejtöcsö,






Egyszerü tisztítóakna





Bekötö csatornát az épület határolófalától legalább 1,5 m tengelytávolságra kell vezetni.


Az építménybe való becsatlakozásnál a víz- és szennyvízvezeték között legalább 1 m távolság legyen.


Védöcsövel ez a távolság 0,5 m-re csökkenthetö.


A szennyvíz, a csapadékvíz bekötövezeték és a bekötö gázvezeték között a védötávolság 1,0 m.



1.3. Csatornázási szerelvények


Minden vízvezetéki csapolóhoz büzelzáróval ellátott víznyelöt vagy vízfelfogót kell tervezni, kivételt képeznek azok a berendezési tárgyak, amelyek rendeltetésüknél fogva ezt nem igénylik, például tüzcsap, kerti locsolócsap.








A vízvezetéki csapolók és víznyelök számát mindig az épület rendeltetéséhez, a fogyasztók igényeihez,  illetve a technológiai igényekhez kell igazítani.


Olyan víznyelöket kell használni, betervezni, amelyek a csapolókból kifolyó vizet gravitációs úton biztonsággal képesek legyenek elvezetni.


Vizes- és technológiai helyiségek padló összefolyóinak számát, elhelyezését és méretét úgy kell megtervezni, hogy azok a várható legnagyobb terhelés esetén is képesek legyenek elvezetni a csurgalék, ill. hulladék vizet.


A csatornatönk részére emeleten, szigetelt födémben való elhelyezésnél kellö gondossággal kialakított, legalább 300 mm szélességben körülvevö, a szigeteléssel összedolgozandó gallért beépíteni.










A csatornatönkhöz csatlakozó ágvezeték mérete nem lehet kisebb, mint a csatornatönk kiömlö csonkmérete.


Épületen belül WC-t és vizeldét csak vízöblítéses kivitelben szabad betervezni.


Technológiai berendezés elfolyó, ill. túlfolyó vezetékét csak megszakítással, büzelzáró kialakításával lehet a csatornahálózatra csatlakoztatni. Ilyen berendezés lehet:


  • kazánházi kondenzvíz gyüjtö tartály túlfolyója,
  • légtartály csapadékvíz leürítöje,
  • technológiai víztartály leürítöje, túlfolyója, stb.

Olyan technológiai berendezésekböl a szennyvizet közvetlenül nem engedhetjük a csatornahálózatra, ahonnan a lekerült szennyvíz leülepedö szilárd hordalékot, vagy a szennyvízvezeték anyagára káros szennyezöket tartalmaz. Ilyen tecshnológiai berendezés lehet:


  • kazánházi vízlágyító berendezés /savak, lúgok/,
  • üzemi konyha /zsír- és homokszennyezök/.

Ilyen esetben elözetes helyi szennyvíztisztító berendezésen kell átvezetni a szennyvizet, pl.:


  • savak, lúgok esetében közömbösítö tartály, medence,
  • zsíros szennyvíz esetén zsírfogó akna,
  • konyhai zöldségtisztítók után homokfogók,
  • gépkocsimosók után homok-, olaj- és benzinfogók, stb.

Ha a gépkocsitárolóban /garázsban/ padlóösszefolyó van, az csak homok-, benzin- és olajfogóval ellátott lehet.


Zsíros szennyvíz csak helyi vagy központi zsírfogón áthaladva kerülhet a közüzemi szennyvízhálózatba.


1.4. Csatornázási rendszerelemek (ACO)


Csatornázási rendszerelemek láthatóak az ACO Magyarország Építöelemeket Forgalmazó Bt. termékei közül az alábbi ábrán:








1 vízelvezetés, 2 padlóösszefolyók, 3 zsírleválasztók (szabadon álló, földbe telepített, 4 szennyvízátemelök, átemelö állomások, 5 visszatorlódásgátlók, 6 aknafedlapok, 7 falátvezetések,


Találat: 22797