online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Jean Piaget fejldéslélektananak rövid attekintése

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
 
 

BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

Szociológia és Szociális Munka Kar

Távoktatási Központ

Szociális Munka




Jean Piaget (1896 - 1980).

Lehetetlen, hogy aki valamilyen szinten kapcsolatba kerül a fejlödéslélektan kérdéskörével ne találkozott volna Piaget nevével. Biológusként indult, megjárta a logika, episztemológia, nyelvészet, tudománytörténet diszciplínáinak mélyvizeit és a 20. század egyik legprovokatívabb életmüvét alkotta meg . A fejlödéslélektanban referenciapont, a szakemberek a nyomdokain járnak téziseit akarják tökéletesíteni továbbfejleszteni... a kritikusok megcáfolni átértelmezni. Svájc és Franciaország élettere, munkatere. Tanul filozófiát, dolgozik Binet Párizs-i laboratóriumában, és itt ragad le, lesz elkötelezettje a gyermeki gondolkodás vizsgálatainak. 1932 - 1971 között pszichológiát tanít a Genf-i egyetemen. Az itteni laboratórium valamint a genfi Rousseau Intézet szolgálnak híres kutatásain 616g67g ak színtereiül. Nyelv, téri fogalmak, számfogalom alkotás, stb. csak néhány azokból a területekböl, ahol rávilágít arra, miként válik a gyermek megismerése a felnött gondolkodásának rendszerévé... A gyermeki gondolkodás fejlödése és a tudománytörténet közötti kapcsolatot vizsgálja több nemzetközi kutatócsoporttal az általa alapított Genfi Episztemológiai Központban. A harmincas években a gyermekszempontú, az episztemológia és a logika kérdéseire választ keresö fejlödéslélektan képviselöje volt. Az ismeret világát mindig a megismerö személy sémái és a világ közti kölcsönhatás kibontakozó eredményének tekintette ezért a konstrukcionista táborba tartozott.



Módszere: a gyerekeknek a kikérdezése. Gondolatai az értelem dinamikus fejlödéséröl szólnak és amire képessé tesznek az által jellemezhetök, azaz egy többszintü intellektuális teljesítménnyel. Ezek a teljesítmények Piaget konkrét példáiban megelevenednek, érthetövé válnak és belölük következtetéseket lehet levonni. A neki tulajdonított értelmi fejlödés négy-lépcsös foka pont olyan klisé, mint a freudi "orális, anális, genitális" szakaszok. Nem olyan egyszerü komplex rendszerét belesüríteni ilyen sémákba. Gondolatai az értelem fejlödésének dinamikájával "játszanak". Kísérleti módszere, nem a "legtudományosabb" de lássunk egy példát:

"Azt a feladatot adtuk gyermekeknek, hogy hajlékony drótból formált ívet egyenesítsenek ki, vagy fordítva, az egyenesböl hajlítsanak ívet, de elöbb becsüljék meg, hol lesznek az egyenes ill. az ív végpontjai. A gyerekek 5 éves koruk körül alábecsülik az ívböl kihúzott egyenes hosszát, viszont túlbecsülik az egyenesböl hajlított ív végpontjainak távolságát. 7 - 8 éves korukig nem látják elöre hogy a meghajlított egyenes végpontjai az eredetihez képest közelebb, a kiegyenesített ív végpontja távolabb esnek egymástól. Azért van ez, mert a belsö kép, amit a tárgyról alkotnak még másolatszerü, nem elvonatkoztatott túlságosan kötödik az eredeti tárgy tulajdonságához." Ennyi a kísérlet kontrollcsoportot nem találunk, nincs szó szignifikanciaszintröl, de a megfigyelés jól strukturált és világos, bárki által ellenörizhetö, megismételhetö. Fontos Piagetnél az ellenörizhetöség, ennek hiánya végett bírálja Jungot és Freudot.

Piaget állításai - épp a tengernyi kísérletböl leszürt ismeretek alapján - a fejlödés egészére vonatkoznak, részhipotézisei pedig egy nagyobb rendszerbe integrálható organikus elemek. Nagyon fontos Piagetet ne csak interpretációból ismerni hanem eredeti müveit is olvasni, mert intellektuális kihívásaikon túl az értelmi fejlödést illusztráló és alátámasztó megfigyelések követése maga is intenzív logikus gondolkodásra kényszerit. Világos, hogy nem egyszerü a géppel utánozhatatlan emberi gondolkodást megérteni!


Gondolatainak néhány átfogó jellemzöje:

- a gyermek fejlödésének döntö tényezöje a saját tevékenysége

- a fejlödés során minöségileg új szervezödések keletkeznek

- a külsö hatások és a meglévö sémák kölcsönhatása eredményezi a fejlödést

- szerkezeti átalakulások tükrözik a gondolkodás változásait

- az önközpontú rendszertöl a több szempontú szociális rendszer irányába halad a

gyermek fejlödése.

Ezek az állítások vitatottak a különbözö Fejlödéslélektani nézetek képviselöi által. Vigotszkij túlzottan biológiainak tartja, Chomsky szerint a saját tevékenység szerepe eltúlzott, a gondolkodás rendszerének átfogó mivoltát túlozta el (Kamiloff-Smith)

Minden kritika ellenére Piaget alakította ki a modern fejlödéslélektan elméleti és gyakorlati diszciplínájának kereteit.


Központi fogalmak Piaget fejlödéselméletében:

Piaget szerint a gyerek fejlödésének hajtóereje sem a tudatalatti ösztönökben, vagy drive-okban, sem a külsö körülményekben keresendök, hanem a gyermekek maguk hozzák létre fejlödésüket azáltal, hogy aktívan részt vesznek a valósághoz való alkalmazkodásban, azzal hogy kíváncsi lények akik meg akarják ismerni a világot és ezt meg is teszik. A valóság megértésének foka a megértési mechanizmusok fejlettségétöl függ. A gyerek kognitív fejlettségi szintje határozza meg azt a módot, hogy a gyermek környezete hatásaira reagál és azt is, hogy a környezet milyen hatással van a további fejlödésére. Fogalmait a biológiából kölcsönzi. Használja az adaptáció, organizáció, szakaszok, növekedés, stb. fogalmakat.



Minden organizmus veleszületett tendenciája az adaptációra irányuló tendencia

Az alkalmazkodás két komplementer folyamatból áll: asszimiláció és akkomodáció.

Az asszimiláció (hasonulás) az organizmusnak az a törekvése, hogy környezetét megváltoztassa, végsö soron magához igazítsa. A biológiai példa; evés (a táplálék változik nem az ember). Pszichológiai példa: a csecsemö mindent megfog, a tárgyak a csecsemö számára nem mások, mint "megfoghatóak". Az oktatásban a gyermek olyan mértékben fogja fel az utasítást amilyen mértékben a kognitív fejlettségi szintje lehetövé teszi.

Az akkomodáció (igazodás): Az organizmusnak az a tendenciája, hogy magát megváltoztassa, igazodjon környezetéhez. A biológiai példa: ha a szervezet idegen táplálék felvételére készül, odaigazodik a fiziológiai rendszere. A pszichológiai példa: ha a gyermek valamit meg akar fogni oda kell igazodjon, látnia kell a tárgyat, közel kell menjen hozza, a fogást a tárgy alakjához igazodva kell kiviteleznie. Az iskolában a gyerek állandóan kész kell legyen a az új tudás befogadására.

A két folyamat komplementer, egymást kiegészítik

A szervezödés (organizáció) tendenciája is az organizmusok veleszületett sajátossága, arra utal hogy saját folyamatait koherens rendszerekbe integrálja. (A csecsemö kezdetbe nem képes integrálni a látást és a fogást, csak késöbb ún. szem-kéz koordinációban szerzi meg ezt a tudást.)

Az equlibrium vagy egyensúly fogalma fontos a piageti fejlödéslélektanban. Ennek köszönhetö, hogy a fejlödés nem kaotikus, hanem rendezett történés. A fejlödés egy veleszületett terv szerint történik, amit Piaget a fejlödés céljának nevez.

Az egyensúly fogalma elsösorban az egyén kognitiv struktúrája és a környezet közötti egyensúly kapcsolatára vonatkozik.

Pszichológiai struktúra, séma Piagetnél:  A séma az emberi cselekvés absztrahált formája, ami egyedi az egyes embereknél, ugyanakkor alapvetö összetételében mégis hasonló.

A bázisstruktúra a séma piageti olvasatban. Különbség van szenzomotoros ill. viselkedési sémák, és müveleti ill. kognitív sémák között.

A világról való gondolkodás és a világnak bennünk való reprezentációja több fázisban megy végbe és ennek különbözö reprezentációs formái is vannak: képek (négy éves korig), szimbólumok, fogalmak, szabályok (két fogalom közti viszony, pl. a tüz forró). Ezek nincsenek pontosan életkorhoz kötve hanem a lényeg a sorrenden van amelyben a reprezentáció egyre magasabb formáját érjük el.



A kognitív fejlödést szakaszokra lehet bontani, különbözö életkorokban a fejlödést qvalitatíve lehet megkülönböztetni. Piaget 10 szakaszt különböztet meg . Az elsö szakasz (0 - 18 ill. 24 hónapos kor a szenzomotoros stádium) a legdifferenciáltabb (6 alszakaszból áll) a második a müvelet elötti stádium, két alszakasszal, melynek életkori megjelenése 2-5 és 5-7 év. Az elsö alstádium a szimbolikus funkció megjelenése, a szemlélethez kötött gondolkodás és a másodikra a tárgyi és téri decentráció jellemzö. A konkrét müveleti szakasz (7-11 év) a harmadik és a formális müveleti szakasz, a hipotetikus deduktív és kombinatorikus gondolkodás (12 éves kortól,) a negyedik föstádiumot képezi.

Piaget összeállított egy kísérleti feladatsort amelynek segítségével szemléltetni lehet a müvelet elötti gondolkodásból a konkrét müveleti gondolkodásba való átmenetet: sorba rendezés, osztályozás, konzerválás (megmaradás ill. invariancia elve)


A fejlödés mozgatói meghatározásában Piaget interakcionista álláspontot képvisel, azaz nála mind az érési, mind a tanulási tényezök számítanak , szerepet játszanak. A szellemi növekedés két folyamatnak az eredménye: fejlödés és tanulás, ahol a fejlödés a struktúrák változását a tanulás pedig tartalmi változást jelent. A fejlödési folyamatot négy tényezö befolyásolja: érés (pl. a központi idegrendszer fejlödése), a környezettel való tapasztalati kontaktus (fizikai, logikai - matematikai), szociális átvitel (transzfer) és az egyensúlyi állapot fenntartása. Ez integrálja az elsö három tényezö hatásait. Piaget meggyözödése, hogy elképzelése a fejlödési szakaszokról egyetemes érvényü.


Neo-piageti és más kognitív elméletek

Siegler (1983), Case (1985) Demetriou és Efklides (1987), Pascal-Leone, (1970) tovább gondolták a Piaget által kifejlesztett modellt. Megtartották a kognitív folyamatok elsöbbségét. A kognitív képességek mezö - függöek. Nemcsak a formai logika fontos, hanem a figyelmi képességek és a munkamemória is. Az ismeretek szervezödési szintjeit kutatták.

Siegler (1978) A gyerekek által használt szabályok bonyolultságából vezeti le az ismeretek fejlettségének állapotát. Ezek hierarchikus döntés-láncok.

Pascual-Leone (1987) modelljében a formális müveletek nem függnek a tartalomtól. A kognitív pszichológia perspektívája az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon kitágult, oktatáselméleti konzekvenciái sokrétübbé váltak. A kezdeti, az információfeldolgozás folyamataira koncentráló modellek után kapcsolat létesült számos más irányzat toleránsabb, megengedö, kizárólagosságra nem törekvö változataival. A piageti tradícióval mind a neopiagetiánusok, mind pedig a konstruktivizmus egyes képviselöi megkísérlik megteremteni az összhangot. (A konstruktivizmus több paradigmát átívelö értelmezéséröl lásd Sternberg és Wagner 1994; oktatáselméleti alkalmazásairól: Nahalka 1997.) A konstruktivizmus más irányának – a szociális konstruktivizmusnak – a képviselöi szerint a tudás inkább társadalmi termék, és e megfontolások Vigotszkij nézeteinek reneszánszát eredményezték, mivel Vigotszkij ugyancsak nagy jelentöséget tulajdonított a tanulás társas folyamatainak. E gondolatkörtöl nem áll messze a szitucionizmus álláspontja, illetve a szituatív tanulás elmélete, mely szerint tudásunk jelentös részét konkrét szituációkban szerezzük meg, és többnyire csak a nagyon hasonló helyzetekben tudjuk felhasználni. A szituáció, illetve a társas szituáció szerepének felértékelödése néha a kognitív fejlödés egyes aspektusait megjelölö különös terminusokat eredményezett, így például Resnick (1996) az intelligencia szocializálásáról beszél. A társas jelenségek megismerésben betöltött szerepének hangsúlyozása újabban olyan eröteljessé vált, hogy e folyamatot már szociokulturális forradalomként is szokták emlegetni (Voss, Wiley és Carretero 1995). A „Milyen a gyerekek tudása?”, „Hogyan tanulnak természetes körülmények között?”, „Hogyan lehetne az iskolai tanulást közelebb vinni a gyermekek természetes tanulási szükségleteihez?” kérdésekre a kognitív pszichológia is megadta a maga (még nem végsö és messze nem teljes) válaszait. E válaszok értelmezése, konzekvenciáinak pedagógiai megfogalmazása még hosszú ideig munkát ad az oktatáselmélet képviselöinek, a pedagógiai kutatóknak.




Piaget filozófusként is jelentöset alkotott, habár ezen a területen nem annyira ismert. A fejlödésröl filozófálva "genetikus episztemológiát" dolgoz ki. Ezen folyamatban az evoluciós elméletek némelyikének bírálatára is vállalkozott. Azok akik az evolució problémáját egy sajátos szemszögböl akatják megismerni a "Viselkedés, mint a fejlödés hajtóereje" esszéjét mindenképp érdemes elolvasniuk.




Bibliográfia:


Cole, M. - Cole, S. R. (2006) Fejlödéslélektan, Osiris Kiabó, Budapest

Piaget J. - Inhelder, B. (2004) Gyermeklélektan, Osiris Kiadó, Budapest

Pléh Csaba - Boross Ottilia (2004) Bevezetés a Pszichológiába, Ozilisz Kiadó, Budapest

Mönks, F. J. - Knoers, A. M. P. (2004) Fejlödés - lélektan, Urbis Könyvkiadü, Budapest,

Roth Szamosközi Mária (2003) Bevezetés a fejlödéslélektanba, Egyetemi kiadó, Kolozsvár

Piaget, J. (1988) A viselkedés mint a fejlödés hajtóereje, Akadémiai Kiadó, Budapest

Internet: Wikipédia


Találat: 358