online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

MAKROÖKONÓMIAI - FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
 
 

MAKROÖKONÓMIAI

FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK


1. BEVEZETÉS

Makroökonómia - a közgazdaságtannak a gazdasági jelenségeket, fo­lyamatokat társadalmi (nemzetgazdasági) szinten tanulmányozó ága. A gazda­ság egészének müködésével, a kibocsátással, a jövedelemmel, az egyensúly ala­kulásával, a gazdasági növekedéssel stb. foglalkozó elemzés.

Az output makroszintü értelmezésben - a nemzetgazdaság korlátja. Azon javak és szolgáltatások teljes összege, amelyek a gazdaság számára bármilyen felhasználási célra, bármilyen formában rendelkezésre állnak.



Gazdasági körforgás - az outputok állandó és folyamatos (vissza)áramlása a különbözö gazdasági szektorokba, egy önmagát megújító folyamat, maga az újratermelés. Az árutermelési viszonyoknak megfelelöen kettös formában megy végbe. Egyrészt mint a reál outputok körforgása, más­részt mint a pénz körforgása.

Merkanilizmus (merkantil - a.m. kereskedelmi) - gazdaságpolitikai (gyakorlati) közgazdaságtani irányzat a XVII.-XVIII. sz.-ban, föként Angliá­ban és Franciaországban. A nemzeti gazdagság alapját a pénz, illetve a nemes­fém felhasználásában látta, és legföbb elömozdítójának a külkereskedelmet tartotta (aktív külkereskedelmi mérleg). Tulajdonképpen állami szintre megfo­galmazott és támogatott gazdaságpolitika volt. Legjelentösebb képviselöje Ang­liában Th. Mun (1571-1641), Franciaországban J.B. Colbert (1619-1683).

Ricardo, David (1772-1823) - brit közgazdász, az angol klasszikus is­kola egyik legjelentösebb képviselöje. Fö müve, A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei, 1817-ben jelent meg. A munkaérték-elmélet legkövetkezete­sebb képviselöje. Ricardo Smithhez hasonlóan a gazdasági fejlödés tendenciáit vizsgálva, feltételezte, hogy a kereslet együtt nö a termeléssel, a piaci automa­tizmusok müködése révén létrejön az egyensúly.

Malthus, Th.R. (1766-1834) - Angol közgazdász, filozófus, szocioló­gus. Népesedési elmélete volt irodalmi munkásságának legkiemelkedöbb témája ez tette híressé. Azonban számos közgazdasági problémával is foglalkozott, többek között a gazdasági krízisek o 212g65c kainak vizsgálatával.

Keynes, John, Maynard (1883-.1946) - angol közgazdász. Chambridgeben A. Marshall tanítványa. 1936-ban jelent meg fö müve: A fog­lalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Ez forradalmasította a XX. századi közgazdasági gondolkodást. Keynes e müvével megteremtette a mo­dern makroökonómiai elemzés alapjait.

Makroegyensúly - fogalma szorosan kapcsolódik a mikroökonómiában már megismert piaci és általános egyensúly fogalmához. Azt az állapotot jelenti, amikor az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal. Az aggregált keresleti függvény és az aggregált kínálati függvény al­kotja a makroszintü Marshall-keresztet.

Makroökonómiai vagy aggregált kereslet - az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplöi adott árszínvonal mellett szándékoznak megvásá­rolni. Az aggregált keresleti függvény ezt az összefüggést fejezi ki

Makroökonómiai vagy aggregált kínálat - az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplöi adott árszínvonal mellett hajlandók és képesek elöállítani. Ezt az összefüggést fejezi ki az aggregált kínálati függvény.

Statikus elemzés - amikor minden változó ugyanarra az idöpontra vagy (rövidebb) idöszakra vonatkozik, így meghatározható egy egyensúlyi állapot.

Komparatív (összehasonlító) statikus elemzés - a különbözö alternatív egyensúlyi állapotok elemzésével foglalkozik, de nem képes magyarázni azt, hogy az egyik állapotból hogyan következik a másik.

Dinamikus elemzés - amikor a változók értékei különbözö idöpontra vagy idöszakra vonatkoznak, ez már képes magyarázni az „átmenetet“ is.

2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI

Gazdasági tranzakció - olyan vállalkozás, ügylet lebonyolítása, amely a gazdaság különbözö szereplöi között, azok eszközeiknek, jövedelmeiknek, vagyonuknak a mozgásával mennek végbe.

Gazdasági folyamatok - a vizsgált idöszak (általában 1 év) alatt a megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésé­vel és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások.

Reálfolyamatokat - a javak létrehozása (termelési folyamat), a javak eljuttatása a termelötöl a fogyasztóig (forgalmi folyamat) és felhasználása (fogyasztási folyamat) együttesen alkotják.

Jövedelemfolyamatok - a reálfolyamatok kísérö jelenségei. Maguk­ban foglalják a jövedelmek keletkezését, elosztását és felhasználását. A jöve­delemmozgás alapvetöen pénzmozgás segítségével történik a különbözö gaz­dasági alanyok között.

Gazdasági eröforrások - általános értelemben azokat a rendelkezésre álló termelési tényezöket nevezzük ~nak, amelyek a gazdálkodás eredményeit létrehozzák, tehát a munkaeröforrásokat, a tökeállományt és a természeti erö­forrásokat egyaránt.

Aggregálás - a kisebb gazdasági egységek és folyamatok nagyobb egységekbe való összevonását, összegezését. A makroökonómiát a kettös aggregálás jellemzi: a gazdasági tevékenységeket különbözö szektorokba vonja össze, a tevékenységek termékeit pedig termékcsoportokba, illetve végsö soron az összkibocsátásba.

Gazdasági szektor - azon gazdasági alanyok (tevékenységeinek) összessége, aggregátuma, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos eröforrásokkal számolnak, és mindezek alapján azonos jellegü gazda­sági döntéseket hoznak, azonos jellegü gazdasági tevékenységeket folytatnak - háztartási szektor, vállalati szektor stb.

Makrogazdasági szereplök - a gazdasági szektorok. Gazdasági szfé­ráknak is szokták nevezni.

Háztartási szektor - a jövedelmet felhasználó fogyasztói tevékenysé­gek összessége, a végsö fogyasztás színtere. A háztartási szektor a termelési tényezök eladásából szerez jövedelmet, döntéseiben pedig a jövedelem opti­mális felhasználására törekszik.

Vállalati szektor - az áruként megjelenö termékeket és szolgáltatáso­kat elöállító gazdasági tevékenységek összessége. Költségeit az áruk eladásá­nak pénzbevételeiböl finanszírozza, és többnyire profitot is realizál.

Állami szektor - a kormányzati szervekben, valamint a különbözö önkormányzatokban, a jegybankban stb. szervezetileg megjelenö piacon kívüli koordinációs folyamatok összessége. Feladata, hogy a gazdaság egészének érdekei szerint közvetlen ellenszolgáltatás nélküli tranzakciókkal (adók besze­dése, transzferek juttatása stb.) átalakítsa a jövedelmek és a termelés összeté­telét, a forgalomba kerülö pénz mennyiségét szabályozza stb. Az állami szektor gazdasági döntései a piaci folyamatok szempontjából külsö adottsá­gok.

A külföld szektora - a nemzetgazdasággal összefüggö nemzetgazda­ságon kívüli (export-import - nem csak áruké!) folyamatok összessége.

Makro-(reál)kibocsátás (termelés, output) - egy bizonyos idöszak (általában egy év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és szolgáltatások összessége, amely az összes termelö egyéni outputjának aggregálásával nyerhetö árutömeg, mint ilyen reálkibocsátás. A javak és a szolgáltatások azon köre, amely áruként elhagyja a termelöegységeket.

Makro-nominálkibocsátás (nominális termelés, nominális output) - az egy bizonyos idöszak (általában egy év) alatt létrehozott áruk és szolgálta­tások értékének összege. Számítható, de valóságosan (pénzben) nem megje­lenö nagyság.

Jövedelem (létrehozott jövedelem, Y - Yield) - makroszinten a reali­zált kibocsátás összességét értjük. A makrojövedelem tehát reálmennyiség.

Elsödleges jövedelem-elosztás - a makrojövedelem munkajövedel­mekre, tökejövedelmekre, vállalkozói nyereségre és járadékokra történö megoszlása.

Jövedelem-újraelosztás - az elsödleges elosztás során megszerzett jövedelmek egy részének az elsajátítók által önként, vagy kénytelenségböl másoknak való átengedése. Ide tartoznak az adók a különféle transzferek stb.

Makro-kiadás - azoknak az egyéni kiadásoknak az összege, amelye­ket a gazdaságban végsö termékekre és szolgáltatásokra költenek. Számít­ható, de egyösszegben soha meg nem jelenö nagyság.

Halmozódás - a megtermelt kibocsátás vagy jövedelem egyes részei­nek többszöri beszámítódása.

Térbeli (vertikális) halmozódás - az összes termelöegység kibocsá­tása értékeinek összeadásakor keletkezik, mert így az egyes értékeket a terme­lés vertikumában többszörösen vesszük számba.

Idöbeni (amortizációs) halmozódás - az állótöke (több termelési pe­riódusban elhasználódó eszközök) kopásának beszámításakor keletkezik, mert ezeknek értékét egyszer már számbavették amikor az eszközöket eladták.

Amortizáció (értékcsökkenési leírás) - az állótöke kopásának (értékcsökkenésének) a számviteli szabályoknak megfelelö megjelenítése a ki­bocsátás értékében.

Bruttó Kibocsátás (Gross Output – GO) egy nemzetgazdaság egy évi teljes termelését jelenti. Tartalmazza az összes értékesített terméket és szolgál­tatást – függetlenül az értékesítés helyétöl –, a készletváltozásokat, a saját fo­gyasztásra termelt termékeket, valamint a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értékét, pl. egészség­ügyi ellátás. Térbeli és idöbeni halmozódásokat tartalmaz.

Termelöfogyasztás vagy folyó termelö felhasználás - a termelésben adott idöszakban felhasznált (elfogyasztott) javakban megtestesült jövedelem összege. Ide tartoznak a nyersanyagok, alkatrészek, energia, egyéb szolgálta­tások (szállítás, távközlés) stb.

Hozzáadott érték - a termelési folyamat által létrehozott értéknöve­kedés, az outputnak az az összetevöje, amely a termelöfogyasztás levonása után fennmarad. A vertikális halmozódástól megtisztított bruttó kibocsátás.

Árszínvonal (P) - a különbözö termékek árainak aggregátuma. Számszerüen a termékek mennyiségével súlyozott átlagát értjük alatta.

SNA (System of National Accounts - a. m. Nemzeti Számlák Rendszere) - Az ENSZ szakemberei által kidolgozott és 1953 óta használt számla- és mutatórendszer a nemzetgazdasági teljesítmények mérésére és összehasonlítására szolgál. Az Európai Unió országai 1993-tól bizonyos mó­dosítással használják ESA (European System of Accounts - a. m. Számlák Európai Rendszere) elnevezéssel.

Bruttó Hazai Termék, (Gross Domestic Product – GDP) az ország területén adott évben elöállított végsö fogyasztásra szánt termékek és szolgál­tatások összértéke - függetlenül a termelö hovatartozásától. Nagyságát a ter­melö fogyasztás nélküli összérték határozza meg, tehát a hozzáadott érték egy lehetséges megközelítése.

Nettó Hazai Termék, (Net Domestic Product – NDP) keletkezett nettó jövedelmek összessége, a GDP amortizációval csökkentett része.

Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income – GNI) az or­szág állampolgárai által az adott évben realizált összes elsödleges jövedelem. A GDP módosított formája. Annál több a külföldröl beáramló, és kevesebb a külföldre kiáramló elsödleges jövedelmekkel.

Nettó Nemzeti Jövedelem (Net National Income – NNI). A Bruttó Nemzeti Jövedelem amortizációval csökkentett része.

Bruttó rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Gross National Disposable Income – GNDI) az ország állampolgárai által adott évben fel­használható bruttó jövedelem összege. A GNI módosított formája. Annál több az országba beáramló és kevesebb az országból kiáramló nemzetközi transz­ferekkel.

Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Net National Disposable Income – NNDI) a Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem amortizációval csökkentett része.

Folyóáras elszámolás - az adott idöszak (év) érvényes árain számított nominális kibocsátás, ami a kibocsátás pénzbeni értékét jelenti.

Változatlan áras elszámolás olyan számbavételi eljárás, amikor azt akarják kimutatni, hogy hogyan változott egy kiválasztott évhez viszonyítva a termelés. Ekkor a kiválasztott év árain történik az összesítés.

Fogyasztás - a jövedelem azon része, amelyet a szükségleteket köz­vetlen kielégítésére használnak fel.

Megtakarítás - a makrojövedelem el nem fogyasztott része.

Nettó beruházás - egy adott idöszak alatt megvalósult tökeállomány-növekedés, vagyis az egy év alatt nem fogyasztási célra beszerzett új gépek, épületek, szerszámok stb. A nettó beruházás tehát a bruttó beruházás és az értékcsökkenés (amortizáció) közötti különbség.

Makrogazdasági körforgás - az aggregáltan értelmezett jövedelem-áramlásokat kifejezö, egymással kölcsönhatásban végbemenö tranzakciók rendszere.

A folyó tételek számlája - olyan kétoldalú kimutatás, a mely vala­mely gazdasági egységnek (háztartás, vállalat stb.) egy meghatározott idöszak alatt végbement jövedelemmüveleteit ábrázolja, azaz a szóban forgó gazda­sági egység jövedelmeinek összetételét és felhasználását tükrözi.

Árupiac - egy nemzetgazdaságban a termékek és szolgáltatások összes keresletét és kínálatát, valamint azok közötti kapcsolatot jelenti.

Tökepiac - mindazon adásvételi módok és helyek, amelyek lehetövé teszik, hogy a megtakarításokat tökeként használják. A tökepiacon pénztöke adás-vétele történik kamat ellenében - valójában pénzpiac.

Fogyasztási árindex - a fogyasztást szolgáló áruk és szolgáltatások adott idöpontbeli értékösszege az ugyanezen termékhalmaznak más (korábbi) idöpontbeli értékösszegéhez viszonyítva.

Nemzeti vagyon - a nemzetgazdaság teljesítményének felhalmozott része által növelt állomány (stock), amely fontos bázisa a további termelés­nek és fogyasztásnak. Továbbá azok az eröforrások, amelyek adottságként vagy nem a gazdaság felhalmozásaként állnak az adott ország rendelkezésére.

Pénzügyi rendszer - a pénz különbözö formáinak és a pénzügyi szer­vezeteknek (intézményeknek) az összessége.



Váltó - olyan határozott idöre és névre – a kibocsátó nevére – szóló, fizetési ígérvény, amelyben az adós vállalja, hogy a egy adott összeget adott idöpontban kifizet a váltó birtokosának. Áruhitel (kereskedelmi váltó) illetve pénzkölcsön („finánc“ váltó) biztosítékaként állítják ki.

Leszámítolás (diszkontálás) - az a müvelet, amellyel a bank váltó el­lenében készpénzt ad, levonva a váltón feltüntetett összegböl a lejáratig hátra­lévö kamatot és kezelési költséget.

Bankjegy - a bank saját váltója, egy látra szóló (azonnali) fizetési ígérvény. Klasszikus formájában aranyat helyettesít, aranyra beváltható, mo­dern formában a hitelpénz egyik megjelenési formája.

Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare – NEW) - mutató az emberek életminöségének jellemzésére, olyan tényezöket tartalmaz, mint a munkaidö hossza, létbiztonság, a természeti környezet állapota, a politikai szabadság viszonyai stb.

Deviza - külföldi valutára szóló követelés a nemzetközi elszámolá­sokban.

Likviditás - a vagyontárgy azon a tulajdonságát, hogy más javakra, termelési tényezökre átváltható. Teljesen likvid vagyon a készpénz, mivel az veszteség nélkül váltható át más vagyonformákra. Minden más vagyonforma likviditása többé-kevésbé korlátozott.

3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE

Aggregált kereslet - az aggregált kibocsátással szembeni vásárlási szándék, amelyet alapvetöen az árszínvonal határoz meg (jelölései: AD, YD

Aggregált kínálat - az összes termelö által felkínált áruk tömege az árszínvonal függvényében (jelölései: AS, YS) Görbéje lehet monoton nö­vekvö, ha a munkabér merev, és változatlan, ha a munkabér rugalmas.

Makrogazdasági egyensúly - az aggregált kereslet egyenlö az agg­regált kínálattal

Ex post egyensúly - mindig fennáll, hiszen pontosan annyi jószágot adnak el, mint amennyit vesznek

Ex ante egyensúly - a gazdaság szereplöinek szándékai megegyez­nek, a vevök ugyanannyit szándékoznak vásárolni, mint amennyit az eladók el akarnak adni. Nem jön létre automatikusan

Rugalmatlan munkapiac - a kibocsátás árszínvonala emelkedik, de a munkabér nem változik (parciálisan,egyedüli inputtényezö a munka) - az agg­regált kínálat az árszínvonal függvényében emelkedik, pozitív meredekségü AS, rövid távon érvényesülhet

Rugalmas munkapiac - a kibocsátás árszínvonalának változásával a munkabérek is azonos mértékben változnak(parciális vizsgálat, csak a munka a termelési tényezö) - az aggregált kínálat az árszínvonaltól függetlenül alakul, árrugalmatlan AS függvény

Say-dogma - neoklasszikus posztulátum, mely szerint a kínálat min­dig megteremti a maga keresletét, mert minden eladás egyben vétel is.

Walras törvény - a neoklasszikus modellben matematikailag bizo­nyítható tétel: a pénzben kifejezett összkínálat mindig azonos a pénzben kife­jezett összkereslettel - a Say-dogma matematikai alakja

Pénz a neoklasszikus felfogásban - olyan eszköz, amelynek egyet­len feladata, hogy technikailag közvetítse az áruk cseréjét (csereeszköz) - bármelyik áru betöltheti szerepét

Fisher-féle forgalmi egyenlet - a forgalomban lévö pénzmennyiség és a forgási sebesség szorzata egyenlö az árszínvonal és a forgalomba kerülö reál makrokibocsátás szorzatával, a tranzakciók pénzszükségletével

Pénz forgási sebessége - egy adott idö alatt a pénz egy egysége hány tranzakcióban vesz részt, hányszor cserél gazdát.

Pénztári egyensúlyi elmélet - a bankrendszer által kibocsátott pénz­tömeg egyenlö a pénztartási ráta, az árszínvonal és az egyének reáljövedelem-összegének szorzatával, vagyis a készpénzben tartalékolt jöve­delmekkel

Készpénztartási ráta - a nomináljövedelemnek a készpénzben tartani kívánt részének a rátája , a pénz forgási sebességének a reciproka

Önkéntes munkanélküliség - mindazok, akik az egyensúlyi reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni, a munkaerö-állomány és a foglalkozta­tottak közötti különbség,

Makrotermelési függvény - a makrokibocsátás parciális függvénye a foglalkoztatottak szolgáltatta munkától. Mivel a racionálisan termelö vállala­tok a mikrotermelési függvény csökkenö hozadékú szakaszán termelnek, azért a ~ mindenütt alulról konkáv

Potenciális kibocsátás - a teljes foglalkoztatás melletti termelés

Fogyasztás - a javak és a szolgáltatások szükséglet-kielégítésre történö közvetlen felhasználását jelenti. A fogyasztásra költött kiadások és a szükség­let kielégítése között nincs jelentös idöbeli eltérés. A fogyasztás nagysága a fo­lyó reáljövedelem függvénye

Fogyasztási függvény - A folyó reáljövedelem és a fogyasztási ki­adások közötti összefüggést írja le:

C(Y)=C0+C1(Y),

ahol C0 a jövedelemtöl független autonóm fogyasztás,

C1(Y) a jövedelemfüggö fogyasztás, lineáris esetben C1(Y)=cY, ahol a c fogyasztási határhajlandóság értéke konstans.

Autonóm fogyasztás C0 - a jövedelemtöl független fogyasztási kiadá­sokat jelenti. A fogyasztás finanszírozása Y=0 esetén készletekböl vagy hite­lekböl történhet.

Fogyasztási határhajlandóság (MPC - Marginal Propensity to Consume) - egységnyi jövedelem növekmény fogyasztásra szánt része:

Fogyasztási hányad (RC - Rate of Consume) - az adott (teljes) makrojövedelem elfogyasztani szándékozott része:

Megtakarítási függvény - a folyó reáljövedelem és a megtakarítási szándék közötti összefüggést mutatja:

S(Y)=S0+S1(Y)=Y-C(Y)

ahol S0= -C0 a jövedelemtöl független autonóm megtakarítás,

S1 (Y)=Y-C1(Y)           a jövedelemfüggö megtakarítás. Lineáris esetben S1(Y)=sY, ahol az s=1-c a megtakarítási határhajlandóság és értéke konstans.

Megtakarítási határhajlandóság (MPS - Marginal Propensity to Saving) - kifejezi, hogy a jövedelem egységnyi növekményének mekkora ré­szét takarítják meg:

Megtakarítási hányad (RS - Rate of Saving) - az adott (teljes) makrojövedelem megtakarítani szándékozott része:

Keynes pszichológiai törvényei - gazdasági szabályozó elvek, az elemzésben független változóként szerepelnek

Egyensúlyi makrojövedelem - az a makrojövedelem, ahol az (ex an­te) aggregált keresleti szándék és aggregált kínálati szándék nagysága azonos

Elégtelen kereslet - a makroszintü kibocsátás további növekményé­nek a realizálása nincs biztosítva, mivel nem áll vele szemben fizetöképes ke­reslet.

Az aggregált kereslet összetevöi - fogyasztási kereslet, beruházási kereslet, kormányzati kereslet, nettó külföldi kereslet

Összkeresleti függvény - a makrokereslet és a folyó reáljövedelem összefüggését ábrázolja. Az összkereslet ex ante kategória, a szándékokat fe­jezi ki (szándékolt kiadás). Csak meghatározott feltételek esetén válik tényle­gesen elköltött kiadássá.

Beruházás - a javak és szolgáltatások termelökapacitások létrehozá­sára való felhasználása. Általa az elhasznált állóeszköz-állomány pótlásra ke­rül és a meglévö tökeállomány bövül. Az elözö a pótló az utóbbi a bövítö vagy nettó beruházás., míg a kettö együttesen adja a bruttó beruházás össze­gét. A beruházásokra eszközölt ráfordítások és az eredmény megvalósulása között idöbeni eltérés van, flow típusú jelenség.

Beruházási függvény I(i,) - a kamatláb és a beruházási kiadások közötti monoton csökkenö összefüggést, illetve a beruházási várakozások (profitkilátások - ) és a beruházási kiadások közötti monoton növekvö összefüggést mutatja:

Lineáris közelítésben: I(i,)=I0 )-ai

Beruházási határhajlandóság - a kamatláb 1 százalékpontos válto­zása milyen változást eredményez a beruházási szándék alakulásában:

Autonóm beruházás I0 ) - a kamatlábtól független, csak a várako­zásoktól függö beruházási kiadásokat jelenti

Beruházási multiplikátor hatás - a pótlólagos beruházás okozta ke­resletnövekedés:

ahol a multiplikátor (szorzószám)

Fedezeti pont - olyan jövedelemszint, amely éppen fedezi a fogyasz­tási kiadásokat, ekkor nincs megtakarítás.

Kormányzati vásárlás (G) - az államháztartás kiadásai fogyasztási cikkekre és beruházási javakra. Az aggregált kereslet harmadik tényezöje. Nagysága függetlenedhet az államháztartás bevételétöl.

A töke határhatékonysága - az a diszkonttényezö, amelynél a vár­ható hozamok jelenértéke éppen egyenlövé válik a töke kínálati árával (ekkor a nettó jelenérték értéke nulla).

Vagyontartás - a megtakarításai révén az emberek vagyont halmoz­nak fel. A keynesi modellben a vagyontartás két formája: készpénz, illetve hosszú le­járatú, fix kamatozású államadóssági papír.

Pénzkereslet - a pénzkeresletet a lakosság készpénztartása támasztja. Keynesi nézet szerint a pénztartásnak három alapvetö motívációja van:

Elöször is a gazdasági szereplök azért tartanak maguknál készpénzt, hogy finanszíroz­zák napi vásárlásaikat, ez az úgynevezett tranzakciós motíváció.

Másodszor azért tartanak készpénzt, hogy biztosítsák magukat elöre nem látható kiadá­sok esetére, ezt nevezzük óvatossági motívációnak.

Végül pedig, azért tartják a készpénzt, mert jövedelmezö befektetésre várnak, ez a spekulációs motí­váció.

Spekuláció - a keynesi modell a tözsdei spekulációt vizsgálja. A tözs­dén vannak, akik arra spekulálnak, hogy a kötvényük árfolyama elérte a ma­ximumot, ezért azt eladják, pénzre váltják - ezek az árfolyamesésre, baisse-re spekulálók (bears). Mások úgy gondolják, hogy az árfolyam még nöni fog, ezért újabb kötvényekre váltják pénzüket, vásárolnak - ezek az árfolyam emelkedésre, housse-ra spekulálók (bulls)

Kamat - Keynesnél nominális változó, a készpénzben történö va­gyon­tartás elönyeiröl (a likviditásról) való lemondás díja. A vagyontartás for­máját szabályozza.

Egyensúlyi kamatláb - az a kamatlábnagyság, amely mellett létrejön az állampapír piaci egyensúlya. Ennél az egyensúlynál a spekulánsok a vagyo­nukat optimális megoszlásban tartják, részben fix kamatozású hosszúlejáratú állami értékpapírban, részben pedig készpénzben.

Likviditási csapda - az a kamatlábnagyság, ahol a pénzkereslet végte­lenül kamatrugalmatlanná válik. Ez olyan alacsony kamatláb, ahol álta­lában mindenki a kamatláb emelkedésére számít, ezért csak eladni akarnak, venni nem.

Portfólió egyensúly - a gazdasági szereplök a vagyont optimális struktúrában tartják. Elönykiegyenlítödés a vagyontartási módozatok határszolgálatának kiegyenlítödése.

Vagyontartási módozatok - pénz, értékpapír (M1 és M2), tökejavak, természeti eröforrás, humán töke, tartós fogyasztási cikkek ( mint föcsoportok)

Pénz - a vagyontartás egyik formája és a vagyon formaváltásának az eszköze

Pénzkereslet - függ a permanens jövedelemtöl (YP), az árszínvonaltól (P), a pénz forgási sebességétöl (V), a kamatlábtól (i) és az inflációs rátától (P)

Tartós (permanens) jövedelem - olyan idöintervallumra vonatkozó jövedelem, amelyben tartós korreláció  mutatható ki a különbözö idöben szerzett jövedelmek és a jelenlegi fogyasztói kereslet között



Adaptív várakozások hipotézise -tanulási folyamat, az információk reakcióideje következtében nem a valós költségviszonyok alapján kalkulálnak a gazdasági szereplök

Munkaeröhiány - az a munkapiaci állapot, amikor a munkakereslete meghaladja a munka kínálatát

Munkanélküliség - az a munkapiaci egyensúlytalanság, amikor a munka kínálata nagyobb a munka keresleténél.

Munkaképes korú lakosság - az össznépesség azon része, amelyet a jogszabályok a foglalkoztathatóság alsó határával és a nyugdíjazás korhatárá­val és a nyugdíjazás korhatárával meghatároznak.

Aktív népesség - a munkaképes korú lakosság mínusz az inaktívak (tanulók, egészségi okokból tartósan munkaképtelenek, eltartottak, vagyo­nukból élök stb.) Az aktív népesség jelenti a potenciális munkaerö-állományt.

Aktivitási ráta - a potenciális munkaerö-állomány relatív mértéke:

Munkanélküliségi ráta - a munkanélküliség relatív mértéke:

Munkaadó (munkáltató) - a munka keresletét támasztó vállalkozó.

Munkavállaló - a munkát keresö, munkáját kínáló ember.

Regisztált munkanélküli - az állami intézményeknél támogatásért jelentkezö munkanélküli.

Önkéntes munkanélküliség - a munkavállaló döntése alapján kiala­kuló állástalanság.

Kényszerü munkanélküliség - akkor alakul ki, ha a munkát keresö aktív népesség egy része keres, de nem talál munkát.

Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség - a munkakörülmények, ‑feltételek hirtelen változása miatt bekövetkezö munkanélküliség. Lehet kény­szerü és önkéntes is.

Kereséses munkanélküliség - önkéntes, a munkavállaló más munka­hely keresése miatt lép ki munkahelyéröl.

Konjunkturális munkanélküliség - a munka keresletének elégtelen­sége a gazdaság általános visszaeséséböl, a dekonjunktúrából fakad.

Strukturális a munkanélküliség - ha a munkakereslet és a munkakí­nálat struktúrája eltér egymástól. Ez lehet szakmai és regionális.

Technológiai munkanélküliség - a gyorsan fejlödö technika munka­eröt szorít ki, a töke nagymértékben helyettesíti a munkát.

Árszínvonal - a javak árainak aggregált mutatója, a javak árainak sú­lyozott számtani átlagával becsülhetö

Fogyasztói javak árindexe

[K.T.1] 

ahol     - az i-edik jószág ára a beszámolási idöszakban,

- az i-edik jószág ára a bázis idöszakban

qi - az i-edik jószág volumene a beszámolási vagy a bázis

idöszakban (Paasche-típusú vagy Laspeyres-típusú index)

Kibocsátási deflátor

Burkolt áremelés - a jószág ára változatlan, de minösége rosszabb, vagy megszerzésének költségei nönek (pl. csúszópénz)

Infláció - az árszínvonal tartós emelkedése, ami egyben a pénz elér­téktelenedése is. Az árszínvonal emelkedése akkor azonos az inflációval, ha eltekintünk a müszaki haladástól, vagyis a javak minöség javulásának okától és nincs a gazdaságban hiány.

Defláció - az árszínvonal tartós süllyedése, a pénz felértékelödése.

Anticipált infláció - a gazdasági szereplök arra számítanak, hogy az árszínvonal a jövöben is úgy alakul mint a múltban, ezért e szerint kötik munka- szállítás- és hitelszerzödéseiket.

Nem kiszámítható infláció - olyan infláció, amelynek üteme vélet­lenszerüen változik, nehezíti a kalkulációt és jelentös jövedelem- és vagyon­újraelosztó hatása van.

Kiegyensúlyozatlan infláció - az árszínvonalemelkedés jelentös árarányváltozással is jár - a kalkuláció nehéz, jelentös hatékonyságvesztéshez vezethet.

Kúszó infláció - olyan árszínvonal-emelkedés, ami általában nem ha­ladja meg a 10%-ot. Az állami gazdaságpolitika által kézbentartható, élénkíti a gazdaságot.

Vágtató infláció - ha az árszínvonal növekedése kettö- esetleg három­jegyü. Nem az állami gazdaságpolitika szándéka szerint alakul, általá­ban kiszámíthatatlan és kiegyensúlyozatlan

Hiperinfláció - ha az árszínvonalemelkedés sok számjegyü és fel­gyorsul. A teljesen szétzilálódott gazdaságra jellemzö, a pénzrendszer teljes összeomlásához vezet.

Keresleti infláció - ha a kereslet változatlan kínálat mellett nö, vagy a kereslet jobban nö, mint a kínálat. Ez bekövetkezhet, ha nö az autonóm fo­gyasztás, az autonóm beruházás, illetve az állami kiadások összege és az ál­lami akarat alapján növekvö pénzkibocsátás.

Kínálati (költség) infláció - ha  az inflációt okozó túlkereslet azért következik be, mert a kínálat változatlan kereslet mellett csökken, vagy a kí­nálat jobban csökken, mint a kereslet. A költséginflációt a bérek, illetve az import tökejavak árának növekedése váltja ki.

Ár-bér spirálnak - az árszínvonal és a pénzszínvonal emelkedése egymást erösítö folyamata. Ha a folyamatot a bérszínvonal emelkedése indítja bér-ár spirálról beszélünk. Nem alakul ki bér-ár spirál, ha a munkatermelé­kenysége jobban vagy legalább úgy növekszik, mint a bérszínvonal.

Phillips-görbe - a nominálbérek növekedési üteme (w) és a munka­nélküliség rátája (u) közötti empirikus összefüggés. 

Módosított Phillips-görbe (Samuelson-Solow) - az inflációs ráta (p) és a munkanélküliség ráta közötti empirikus összefüggés. A Phillips által vizs­gált angliai idösor szerint a két mennyiség között „kivásárlási“ (trade off) vi­szony van.

A munkanélküliség természetes rátája (uN) -az a ráta, amely mellett az árakra és bérekre felfelé és lefelé ható erök egyensúlyban vannak. A termé­szetes ráta mellett az ár-és bérinfláció stabil.

Homogenitási posztulátum (egyöntetüségü követelmény) - az adaptív várakozások során az informáltság késése miatt fokozatosan zárkóz­nak fel a gazdaság szereplöi a gazdaság változásaihoz.

Hosszútávú Phillips-görbe - a Phillips-görbére alkalmazott adaptá­ciós várakozások elmélete. A dinamizált (hosszútávú) Phillips görbe egy az infláció-tengellyel párhuzamos egyenes: az árszínvonal a munkanélküliség természetes rátája mellett emelkedik.

IS görbe - azon jövedelem-kamatláb kombinációk pontjainak hal­maza, amely mellett a szándékolt megtakarítás egyenlö a tervezett beruházás­sal.

Beruházási határráta -  azt mutatja meg, hog a kamatláb egységnyi változása mekkora beruházásváltozást eredményez:

LM görbe - azon jövedelem-kamatláb kombinációk pontjainak hal­maza, amely mellett a pénzkínálat egyenlö a pénzkereslettel.

Reálkamat - a piaci nominálkamat inflációs rátával deflált nagysága.

Az áru és pénzpiac szimultán egyensúlya - az a jövedelem-kamat­láb kombináció, ahol

IS=LM,

azaz ugyanannál az (Y0,i0) párosnál

I(i0)=S(Y0) és M=M1(Y0)+L2(i0

Instabil egyensúly - olyan részpiaci egyensúly, amely a másik piac kis változása esetén is felborulhat

Stabil egyensúly - a szimultán egyensúly (természetes munkanélküli­ség mellett), amelynél bármely piac egyensúlya magától helyreáll a másik piac egyensúlyának vonzása miatt.

Budget indentitás - a költségvetés kiadásait vagy adóval (DT), vagy kötvénnyel (DB), vagy pénzkibocsátással (DM) fedezni kell.

Kiszorítási hatás (crowding out effect) - azt jelenti, hogy a köt­vénnyel fedezett kormányzati kiadások növekedése a magánberuházások csökkenését váltja ki.

4. NÖVEKEDÉS A GAZDASÁGBAN

Expanzió - a kibocsátás (GDP) növekedése

Gazdasági növekedés - a kibocsátás (GDP) növekedése (expanziója) a kapacitások bövülése (a potenciális GDP növekedése) mellett

Gazdasági fejlödés - az életminöség javulása, általában (de nem feltét­lenül) gazdasági növekedés mellett és miatt

Növekedési ütem - a kibocsátás relatív (százalékos) növekedése:

A növekedés színvonala - a növekedési ütem korrekciója a népesség növekedésével:

A növekedés tényezöi - a növekedés alakulásában szerepet játszó fo­lyamatok:

a mennyiségileg megragadható (természeti, munka, töke) eröfor­rások bövülése

a müszaki haladás

Müszaki haladás - a gazdasági növekedés meghatározó tényezöje, a tiszta intenzív növekedés

Megtestesült müszaki haladás - új eljárások, berendezések (fejlesztés) formájában megjelenö müszaki haladás

Meg nem testesült müszaki haladás - a meglévö eljárások, berende­zések jobb kihasználásával (szervezés) megjelenö müszaki haladás

Autonóm müszaki haladás - a termelési tapasztalatok felhalmozó­dása és a tudományos kutatások eredményei nyomán spontán módon kibon­takozó müszaki haladás

Indukált müszaki haladás - valamilyen külsö követelmény hatására „megrendelt“ müszaki haladás

Egzogén müszaki haladás - a müszaki haladás önálló termelési té­nyezöként való ábrázolása

Endogén müszaki haladás - a müszaki haladás belsö ábrázolása a többi tényezö fejlödésén keresztül

Extenzív növekedés - a növekedés elérése az eröforrások bövítése ál­tal, miközben az eröforrások hatékonysága változatlan

Intenzív növekedés - a növekedés elérése az eröforrások hatékonysá­gának növelése révén. A müszaki haladás a tiszta intenzív növekedés

Egyensúlyi növekedés - olyan növekedés, amelynél az egyensúly (YD=YS) megmarad (DYD DYS

Statikus egyensúly - a kereslet egy adott pillanatban egybeesik a kíná­lattal - állapot

Dinamikus egyensúly - a kereslet változásai és a kínálat változásai nem szakadnak el egymástól - folyamat

Aranykori növekedés - olyan növekedési pálya, ahol a növekedés minden mutatója optimális

Indukált beruházás - a jövedelem bövülése által kiváltott beruházási igény - bizonyos fokig a multiplikátor hatás fordítottja

Akcelerátor hatás - a beruházások és a jövedelem dinamikus össze­függése, a multiplikátor statikus és az indukált beruházás dinamikus jelensége­inek összekapcsolódása: a beruházások változása mindig gyorsabb, mint a jö­vedelmek változása



A beruházás átlagos hatékonysága - megmutatja, hogy egységnyi beruházás mekkora többletkapacitást hoz létre:

Egyensúlyi növekedést biztosító tökeigényesség-koefficiens (I.C.O.R. mutató) - megmutatja, hogy az egyensúlyi növekedés esetén egy­ségnyi jövedelemtöbblethez mennyi töke beruházására (indukált beruházás) van szükség:

Biztosított (warranted) egyensúlyi növekedési ütem - olyan növeke­dési ütem, amikor a beruházás d átlagos hatékonysága a CI I.C.O.R. mutató reciprokával egyenlö, ezért a gazdasági növekedés üteme egybeesik a beruhá­zások növekedési ütemével:

Tényleges növekedés ütem - a növekedés empirikusan (statisztikailag) mérhetö üteme

Növekedés természetes üteme - olyan növekedési ütem, amely össz­hangban van a népesség és a természeti tényezök növekedésével

Aggregált termelési függvény - a makrokibocsátás függvénye az aggregált termelési tényezöktöl, nem azonos a vállalatok mikroökonómiai termelési függvényeinek horizontális összegével

A helyettesítés rugalmassága - azt mutatja, hogy a technikai helyet­tesítés határrátájának 1 százalékos változására a töke-munka arány hány szá­zalékos változása esik:

A munka technikai felszereltsége - a töke és az öt müködtetö munka K/L aránya

A tökehatékonyság - az egységnyi töke ráfordításával létrehozott ki­bocsátás (Y/K), reciproka a tökeigényesség mutatója

A munka termelékenysége - az egységnyi munka ráfordításával létre­hozott kibocsátás (Y/L), reciproka a munkaigényesség mutatója

A müszaki haladás semlegessége - azt jelenti, hogy az elözöekben definiált arányok közül egyik vagy másik a müszaki haladás dacára változat­lan marad

Hicksi értelemben semleges müszaki haladás - változatlan munka technikai felszereltsége (K/L) mellett azonos mértékben növeli mindkét té­nyezö határtermelékenységét, vagyis a helyettesítés rugalmassága éppen egy­ségnyi


Harrodi értelemben semleges müszaki haladás - változatlan kamat­láb és növekvö töke-munka arány (K/L) mellett nem változtatja meg a töke­igényesség (K/Y) nagyságát

Solow szerint semleges müszaki haladás - változatlan bérszínvonal és növekvö töke-munka arány (K/L) mellett nem változtatja meg a munka­igényesség (L/Y) nagyságát

Müszaki potenciál - egy berendezés potenciális teljesítöképessége ideális feltételek mellett

Korszerüsödési ráta - az (endogén) müszaki haladás mutatója, az idö­szak végi és az idöszak eleji müszaki potenciálok aránya:

Gazdasági trend (Jánossy F. szerint) - a korszerüsödési ráta által meghatározott meredekségü vonal, amely a nem szignifikáns (véletlen) kilen­gésü fejlödési görbe felsö burkoló görbéje 

Katasztrófa - a trendtöl lefele való szignifikáns eltérés

Korszerütlen beruházás - olyan beruházás, amelynek belsö kor­szerüsödési rátája jelentösen kisebb a környezet korszerüsödési rátájánál

Korszerü beruházás - olyan beruházás, amelynek belsö kor­szerüsödési rátája nagyjából egybeesik a környezet korszerüsödési rátájá­val

Innovatív beruházás - olyan beruházás, amelynek belsö kor­szerüsödési rátája jelentösen nagyobb a környezet korszerüsödési rátájánál

Pótlási hányad - a pótló beruházás során lecserélt berendezéstömeg aránya a teljes berendezéstömeghez. Maximum 100% lehet

Bövítési hányad - a bövítö beruházással hozzáadott berendezéstömeg aránya az eredeti berendezéstömeghez. Matematikai korlátja nincs, csak gaz­dasági

Helyreállítási periódus - a gazdasági trendtöl lefele való szignifikáns eltérés periódusa. Szakaszai:

a katasztrófa

kilábalás a katasztrófából

felzárkózás a gazdaság trendvonalához

Harmonikus növekedés - a helyreállítás korszerü beruházásokkal történik, a felzárkózás a korábbi trendhez zavartalan

Eröltetett növekedés - a helyreállítás korszerütlen beruházásokkal eröltett ütemben történik, a felzárkozás a lefele megtört trendhez újabb ka­tasztrófához vezet

Gazdasági csoda - a helyreállítás inovatív beruházásokkal, kezdetben visszafogott ütemben történik, a felzárkozás a felfelé megtört trendhez kima­gasló ütem mellett zajlik

5. CIKLIKUS INGADOZÁSOK A GAZDASÁGBAN

Véletlenszerü ingadozások - olyan eltérések a gazdaság trendvonalá­tól, amelyeknek nincs rendszerezhetö oka

Nem gazdasági eredetü ingadozások - ciklikusan ismétlödö eltérések a trendtöl, amelyeknek nem gazdasági okai vannak. Jellemzö, hogy a leszálló és a felszálló ágak között nincs oksági kapcsolat

Ciklikus (konjunktúrális) ingadozások - olyan gazdasági eredetü cikli­kus eltérések a trendtöl, ahol a leszálló ág oka a felszálló ágnak és viszont

Mozgó átlagolás módszere - a hosszabb periódus idejü ciklusok ki­mutatásának módszere a rövidebb ciklusok átlagolással való eliminálása útján

Trend kisimítása - a növekvö trend kiiktatása a vizsgálatból. E mód­szer alkalmazása után a ciklus leszálló ága (dekonjunktúra) negatív, a felszálló ága (konjunktúra) pozitív lesz

Expanzió (vagy megélénkülés) - a konjunktúra ciklus alsó forduló­pontjától a felszálló ág inflexiós pontjáig terjedö szakasza. Pozitív akcelerátor hatás jellemzi

Prosperitás (vagy fellendülés) - a konjunktúra ciklus felszálló ágának inflexiós pontjától a felsö fordulópontig terjedö szakasza. Fékezödés jellemzi. Ennek a szakasznak a folyamatai készítik elö a recessziót

Recesszió (vagy hanyatlás, visszaesés) - a konjunktúraciklus felsö for­dulópontjától a leszálló ág inflexiós pontjáig terjedö szakasza. Negatív akcele­rátor hatás jellemzi

Depresszió (vagy pangás) - a konjunktúra ciklus leszálló ágának infle­xiós pontjától az alsó fordulópontig terjedö szakasza. Fékezödés jellemzi. En­nek a szakasznak a folyamatai készítik elö az expanziót

Gesztációs idö - a ciklus hosszát meghatározó egyik idö: az az idö, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmassá válik feladata betöltésére - adaptációs idönek is nevezik

Élettartam a ciklus hosszát meghatározó másik idö: az az idö, ami alatt a ciklust hordozó objektum alkalmas a feladata betöltésére.

Stagfláció - olyan dekonjunktúra (stagnálás), ami inflációval együtt jelenik meg. A hetvenes években jelent meg elöször

6. A gazdaságpolitika a makrogazdasági célok szolgálatában.

Vegyes gazdaság - a modern gazdaság jellemzöje: több tulajdon­forma (állami, magán, szövetkezeti) együttélése, állami és piaci koordináció együttes müködése.

Az állam makrogazdasági funkciói - a makrofolyamatok állami be­folyásolásának fö motívumai:

Az eröforrások optimális elosztása céljából, a „piaci kudarcok“ (externáliák, közjavak, monopóliumok) leküzdésére történö állami be­avatkozás - hatékony eröforrás allokáció;

Jövedelem újraelosztás révén az állam kezeli a piac okozta egyenlöt­lenségeket - társadalmi igazságosság;

Anticiklikus gazdaságpolitika az egyensúly, a fenntartható gazdasági növekedés, az antiinfláció és a hatékony foglalkoztatás érdekében - gazdasági stabilitás.

Államháztartás - a fiskális politika kerete. Részei: a központi költ­ségvetés, a területi és a társadalombiztosítási önkormányzatok, valamint az állami alapok költségvetése.

Központi (állami) költségvetés - az állam tervezett bevételeinek és kiadásainak éves mérlege, az állam központosított pénzalapja. A költségvetés:

deficites, amennyiben a költségvetés kiadásai meghaladják a bevétele­ket.

sufficites, amennyiben a bevételek nagyobbak, mint a kiadások.

kiegyensúlyozott - amennyiben a bevételek és kiadások megegyeznek.

Költségvetési bevételek - adók, vámok, illetékek, állami vállalatok és költségvetési szervek befizetései, egyéb bevételek.

Adó - az állam által, a gazdaság szereplöire kirótt fizetési kötelezett­ség. Negatív transzfer. Az adó lehet közvetlen és közvetett, egyösszegü és jö­vedelemtöl függö. Mértéke szerint: lineáris, progresszív és degresszív.

Költségvetési szervek kiadásai - vállalatok támogatása, transzferek, állami felhalmozás, egyéb kiadások.

Fiskális (költségvetési) politika - A bevételek és kiadások szabályo­zásán keresztül az állam hat a költségvetési egyensúlyra, s ezen keresztül a nemzetgazdaság egészére.

Expanziv költségvetési politika - z állam az aggregált kereslet élénkí­tésén keresztül hat a gazdaságra (bevétel csökkentés, kiadás növelés).

Restriktív költségvetési politika - az állam az aggregált kereslet csökkentésén keresztül gyakorol hatást a gazdaságra (kiadás csökkentés, be­vétel növelés).

Adómultiplikátor - gységnyi adónövekedés hány egységnyi jövede­lemcsökkenést okoz. Mértéke:

Haavelmo-tétel - egyensúlyban lévö költségvetés a kiadások nagy­ságával növeli a jövedelem nagyságát.

Automatikus stabilizátorok - olyan gazdaságpolitikai eszközök, amelyek visszacsatolásuk révén egyszeri bevezetés után automatikusan stabili­zálják a nemzetgazdaságot

Diszkrecionális politika - egyedi állami intézkedések a gazdaság sza­bályozására, rendkívüli feltételek mellett

Monetáris politika - az állam a pénzforgalom és a kamatláb szabá­lyozásával hat a gazdaságra.

Tágabban értelmezett pénzpiac - magában foglalja a szükebben vett pénzpiacot, a pénztöke piacát, a devizapiacot, valamint ezek tranzakcióit.

Direkt pénzpiaci beavatkozás - a betéti és hitelkamatok megszabása, hitelpolitikai direktívák stb. - az állam közvetlenül avatkozik a pénzpiaci fo­lyamatokba

Indirekt pénzpiaci eszközök - nyílt piaci müveletek, a refinanszíro­zási és rediszkontláb-politika, a kötelezö tartalékráta-politika - a jegybank közvetett eszközökkel szabályozza a pénztömeget és a kamatlábat.

Tényleges költségvetés - az adott idöszak tényleges költségvetési ki­adásait és bevételeit állítja szembe.

Struktúrális költségvetés - költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a gazdaság potenciális kibocsátási szintjén.

Ciklikus költségvetés - a konjunktúra-ciklusoknak a költségvetésre gyakorolt hatásait tükrözi. Az egyenleg azon változásait mutatja, amikor a gazdaság a potenciális szint alatt (recesszió), vagy afölött (prosperitás) mü­ködik.



11. oldal
 [K.T.1]

Találat: 22