FEJEZET PÉNZPIAC

FEJEZET PÉNZPIAC

PÉNZKERESLET: A háztartások és a vállalatok (magánszektor) által tartani kívánt pénzösszegeket jelenti. A pénz hasznos szolgáltatást teljesít a társadalom számára ezeket a hasznos szolgáltatásokat nevezzük PÉNZFUNKCIÓKNAK : értékmérö, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, és vagyontartási eszköz lehet a pénz

1 ÉRTÉKMÉRŐ

A pénz mint értékmérö a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ezzel lehetövé teszi a döntések információigényének csökkenését, és az árak kifejezését különféle javakból álló árutömeg összesítését. A pénz értékmérö funkciójának ellátásához nincs szükség a pénz fizikai jelenlétére elegendö a pénz eszmei jelenléte

A gazdasági szereplök viselkedését relatív ár azaz a viszonylagos árak befolyásolják. Egy áru viszonylagos ára azt jelenti hogy a piacon az áru eladásával milyen mennyiségü másik árura tehetünk szert. 252e49c

Egy árunak annyi relatív ára van ahány másfajta áru létezik a gazdaságban.

2 A PÉNZ MINT FORGALMI ESZKÖZ (CSEREESZKÖZ)

A pénz mint forgalmi eszköz áruk adásvételét közvetzti. Ha nem volna pénz akkor árut csak egy másik áru ellenében lehtne cserélni így a pénz kenöolaj a gazdaság gépezetében. A pénz mint forgalmi eszköz az áruáramlással ellentétes irányban mozog. A forgalmi eszköz funkció ellátásához szükség van a pénz tényleges fizikai jelenlétére is így a forgalmi eszköz funkció a pénzkereslet egyik alajpát jelenti.

3. PÉNZ MINT FIZETÉSI ESZKÖZ

A pénz mint fizetési eszköz funkciót tölt be ha valamely ügylet során  csak pénz áramlik az egyik gazdasági alanytól a másikig, de ezzel egyidöben áru nem mozog pl.: adófizetéskor vagy áruhitel esetén amikor a pénz forgalmi és fizetési eszköz funkciót is betölt. A fizetési eszköz funkció ellátáshoz szintén szükség van valamekkora pénzkészletre ennélfogva ez a funkció is alapját képezi a pénzkeresletnek.

4 PÉNZ MINT VAGYONTARTÁSI ESZKÖZ:

Lehetövé teszi hogy a vagyont közvetlenül vásárlóképes formában tartsák. Vagyon : tartós javak bizonyos készlete

Ha a gazdasági szereplök megtakarítanak vagyis nem fogyasztják el az összes jövedelmüket akkor a vagyonuk növekszik. A gazdasági szereplöknek dönteniük kell arról hogy vagyonukat milyen formában tartják.(a) Tartós fizikai javak: tökejavak, ingatlanok, természeti javak, tartós fogyasztási cikkek (b) Pénzügyi javak: pénz és a különféle értékpapírok kötvények részvények stb.

A Pénznek mint vagyontartási eszköznek elönye és hátránya is van:

ELONYE: a pénztulajdonos vagyona likvid vagyis árura bármikor cserélhetö, nincs árfolyam kockázat . HÁTRÁNYA: a pénztartás kamatjövedelem kieséssel jár együtt, és infláció esetén a pénztulajdonos vagyona csökken. INFÁCIÓ: a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenését jelenti.

A PÉNZKERESLET

a pénzkereslet a magánszektor vagyis a háztartások és a vállalatok által tartani kívánt pénzmennyiség. A pénztulajdonos számára a pénz vásárlóereje számít. A pénz a minden áruban bennlévö vásárlóeröt testesíti meg. A pénzt tehát vásárlóereje kedvéért tartják.

NOMINÁLIS PÉNZMENNYISÉG: a pénz összes mennyisége pénzegységekben (pl.: Ft-ban) kifejezve

REÁL PÉNZMENNYISÉG a nominális pénzmennyiség vásárlóerejét jelneti reáljavakban kifejezve. A reál pénzmennyiség megmutatja hogy mennyi árut lehetne a nomináli pénzmennyiség elköltésével vásárolni. A reál pénzmennyiség a nominál pénzmennyiség és az árszinvonal hányadosa:

REÁL PÉNZKERESLET: A tartani kívánt reál pénzmennyiség amely (a) tranzakciós és (b) vagyontartási pénzkeresletböl áll.

(a)   tranzakciós pénzkereslet:

a pénz forgalmi és fizetési eszköz funkciójából fakad az elöre látható vásárlásokra és egyéb kiadásokra (adófizetésre) való pénztartalékolást jelenti A forgalmi és fizetési eszküz funkció ellátásához szükséges pénzmennyiséget jelenti. Minél nagyobb a jövedelem annál több reáljövedelem annál nagyobb a reál tranzkciós pénzkereslet.

(b)   vagyontartási pénzkereslet:

-óvatossági pénzkereslet:

A pénzt elöre nem látható kiadások számára tartalékolják.

-spekulációs pénzkereslet:

azért tartják hogy alkalmas idöben pl.: kötvényeket vagy részvényeket vásároljanak belöle.

A vagyontartási pénzkereselt a kamatlábtól függ minél nagyobb a kamatláb annál több kamatjövedelemtöl esik el a pénz tulajdonosa vagyis annál nagyobb a vesztesége és annál kisebb a vagyontartási pénzkereslet.

A vagyontartási pénzkereslet a kamatláb csökkenö függvénye minél nagyobb a kamatláb annál kisebb a vagyontartási célú pénzkereslet. Az összes reál pénzkereslet a tranzakciós és a vagyontartáis pénzkereslet összege. Az összes reál pénzkereslet növekszik a reáljövedelem bövítésével és csökken a kamatláb emelkedésével.

L reál pénzkereslet likviditási preferencia vagyis hogy a pénz likvid vásárlóképes formában tartják. Y reáljövedelem i kamatláb.

A Relál pénzkeresleti függvény mutatja hogy a reálpénzkereslet a reáljvöedelem növekö a kamatláb csökkenö függvénye.

Lásd a könyv 108. oldalát.

5.2 A pénzkínálat és a monetáris politika

Kezdetben az árupénzek korábban reáljavak töltötték be a pénz szerepét Péznkínálat a gazdaságban jelen lévö pénzmennyiség

Apénz reáljószág amely amellett hogy pénzként szolgál maga is felhasználható mint bármely más áru.

ÁRUPÉNZ HÁTRÁNYA: hogy a pénzmennyiség növelése reál eröforrások (munka, töke) ráfordítását kívánja meg. Így az eröforrásokkal való takarékosság az árupénz helyettesítését kívánja meg. A mai pénz beslö érték nélküli pénz amely nem reáljószág és müködése pusztán bizalmon alapul.

A mai pénz két formája: (a) készpénz bankjegy és érme

(b) bankszámlapénz folyószámlabetét

A mai belsö érték nélküli pénz mennyiségét nem a pénzáru termelési költségei és a pénzkereslet hanem a bankrendszer határozza meg:

(1)   jegybank MNB feladata a pénzmennyiség a kamatláb ésa valutaárfolyamok szabályozása.

(2)   kereskedelmi bankok Postabank a számlavezetéssel és hitelezéssel foglalkozik.

PÉNZMENNYISÉG: A magánszektor bankrendszerrel (jegybankkal és kereskedelmi bankkal )szembeni likvid követelései formáját tekintve készpénz és betét. A likviditás azt jelenti hogy a követelés közvetlenül árura váltható. A magánszektor a bankrendszerrel szembeni követeléseit likviditási fok szerint szükebb és bövebb

pénzmennyiséget különböztetnek meg.

SZŰKEBB ÉRTELEMBE VETT PÉNZ (M1): a kézpénz és a látra szóló betétek összege vagyis a magánszektor birtokában lévö kp +a magánszektor folyószámla betétei

TÁGABB ÉRTELEMBE VETT PÉNZ (M2) a szükebb értelembe vett pénzt (M1) és a határidös betéteket is magában foglalja.

pénztermelés

A pénztermelés a mai pénz forgalomba hozatala. Fö módja a hitelnyújtás amelynek során a kereskedelmi bank pénztermelö hitelt nyújt egy magángazdasági szereplönek. Vagyonmérleg: olyan mérleg amely a bal oldalon a gazdasági egység másokkal szembeni követeléseit a jobb oldalon pedig másokkal szembeni tartozásait tünteti fel. Hitel a bank követelése és a vállalat tartozása. A betét a vállalat követelése és a bank tartoása A betét pénzként szolgál a vállalat számára ebböl tud fizetni. A hitelnyujtással keletkezett betét forgalmi eszközként müködik vagyis a hitelnyújtás összegével mengött a pénz mennyiség.

Kiegészítö pénztermelö müveletek

(1) kamatjóváírás amikor a kereskedelmi bankok a betétekre kamatot fizetnek ekkor a kamat összegével nö a betét nagysága

(2) kereskedelmi bankok aranyat, külföldi valutát vásárolnak a magánszektrotól

Ezekkel ellentétes bankmüveletek pénzmegsemmisítö hatásúak. Így csökken a magánszektor bankbetétállmománya és készpénzmennyiség

ilyen müvelet pl.: a magánszektor bankhitet fizet vissza

Jegybank pénzkínálati szabályozásai:

A jegybank monetáris politikája szabályozza a pénzmennyiségeket.

(1) kötelezö tartalékráta szabályozása, (2) refrinanszirozási hitelkeret és kamatláb meghatározása (3) nyílt piaci müveletek

(1) KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA:

a kötelezö tartalákok és a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betátállmomány aránya. A jegybanki tartalék a kereskedelmi bankok bankjegy és érme állományából és jegybanknál elhelyezett betéteiböl áll. Jogszabály írja elö hogy a jegybanki tartalékoknak el kell érniük bizonyos minimális szintet az ún kötelezö tartalékot: amely eredetileg arra szoglált hogy a kereskedelmi bankok fizetöképesek legyenek aha a betétes kp re akarja váltani a betétje egy részét vagy ha a másik bankba akraja utalni Ha adott a jegybanki tartalékok nagysága akkor a kötelezö tartalákráta csökkenése növeli a kereskedelmi bankok által teremthetö pénzmennyiséget, a kötelezö tartalékráta növelése pedig csökkenti a kereskedelmi bankok pénztermelö képességét.

(2) REFRINANSZIROZÁSI HITELEK

A jegybank által a kereskedelmi banknak nyújtott hitel. A jegybanki tartalékok bövülnek ha a jegybank hitelt nyújt a kereskedelmi bankik számára és a hitel összegével növeli a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betéteinek nagyságát. A jegybanki tartalék és a termemthetö pénzmennyiség növekszik ha a jegybank növeli a refrinanszirozási hitelkeretet. A refrinanszirozási hitelkeret csökkenése esetén csökken a jegybanki tartalék és a pénzteremtö képesség. HA a refrinanszirozási kamatlábat emeli akkor az csökkentheti a hitelfelvételt és így a pénzmennyiséget a refrinanszirozási kamatláb csökkentése pedig növelheti a hitelfelvételt és a pénzmennyiséget.

(3) NYíLT PIACI MŰVELETEK

A jegybank értékpapírokkal állmakötvényekkel külföldi valutával arannyal kereskedik tehát olyan pénzügyi eszközzel ami belföldön nem pénz. A nyílt piac azt jelneti hogy bárki lehet a jegybank partnere.

Bövíti: a pénzkínálatot bövíti ha a jegybank államkötvényt külföldi valutát aranyat vesz

Csökken ha a jegybank államkötvényt aranyat vagy külföldi valutát ad el.

KAMATRÉS: a kamatok közötti eltérés A kereskedelmi bankok érdeke hogy minél több pénzt teremtsenek mivel a profutjukat a kamatok közötti eltérésböl azaz a kamatrésböl szerzik

A reál pénzkínálat a nominális pénzkínálat vásárlóereje vagyis a reáljavakban kifejezett pénzkínálat, amely egyenesen arányos a nominális pénzkínálattal és fordítottan arányos az árszinvonallal.

5.3 Pénzpiaci egyensúly

A pénzpiaci egyensúly a reál pénzkereslet és a reál pénzkínálat egyenlöségét jelenti.

Egyensúlyi kamatláb: a reál pénzkereslet és a reál pénzkínálat egyensúlya egyenlösége határozza meg.

Adott reáljövedelem és reál pénzkínálat mellett a kamatláb mozgása biztosítja a pénzpiaci egyensúlyt.Lásd a könyv 118.oldalát.