FEJEZET MUNKAPIAC ÉS ÖSSZKÍNÁLAT

FEJEZET MUNKAPIAC ÉS ÖSSZKÍNÁLAT

a munkapiacon a vállalatok munkakereslete a háztartások munkakínálatával találkozik, és itt a munkapiacon alakul ki a foglalkoztatás és a munka nélküliség is. A munkapiac helyzete szabja meg rövid távon az összkínálat nagyságát.

NÉPESSÉG KÉT CSOPORTJA: A munkaeröstatisztika két csoportja:

I., gazdaságilag aktív ide tartoznak a foglalkoztatottak (akik lehetnek alkalmazottak és önállóak is) és a munkanélküliek

II., gazdaságilag inaktív. gyerekek háztartásbeliek nyugdíjasok nappali tagozatos diákok és katonák.

Munkakínálat a munkaeröpiaci statisztika szempontjából egyenlö a gazdaságilag aktív népességgel

MUNKANÉLKÜLIEK méréseinek módszerei:

(1) munkanélküli központban regisztrált munkanélküliek akik munkanélküliként a munkaügyi központban regisztráltatták magukat.

(2) reprezentativ felmérésen alapuló módszer a megkérdezettek közül azok akik a felmérés idején nem dolgoztak ez a statisztikai módszer foglalkoztatottnak tekinti azokat akik a felmérés hetében legalább 1 órányi jövedelmet biztosító munkát végeztek. így ide beletartozhatnak regisztrált munkanélküliek is.

MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: A munkanélküliek számának az aktív népességhez viszonyított aránya. A gazdasági teljesítmény megítélésében fontos szerepet játszik.

MUNKANÉLKÜLISÉG OKAI:

I Súrlódásos (frikciós munkanélküliség) II szerkezeti strukturális munkanélküliség III kereslethiányos munanélküliség

I., A surlódásos munkanélküliség:

A nem tökéletes információáramlás miatt keletkezik oka a munkapiac szereplöinek tökéletlen informáltsága mivel az információáramlás nem tökéletes. Ilyenkor a munkapiac nem simán hanem akadozva súrlódásokkal müködik és idöbe kerül mire a munkát keresö munkás és a munkást alkalmazni kívánó vállalatok egymásról tudomást szereznek és egymásra találnak. Ekkor egyidöben léteznek munkanélküli munkások és betöltetlen állások

II., Szerkezeti munkanélküliség

A munkakereslet és a munkakínálat szakmai és földrajzi szerkeete nem fedi egymást. A munkakereslet más szakmákban és földrajzi régiókban jelentkezik mint a munkakínálat ekkor szintén egyszerre vannak üres állások és munkanélküli munkások. OKA hogy a munkakereslet gyorsabban változik mint a munkakínálat szerkezete és a munkabérek rugalmatlansága. a munkabérek megfelelö alakulása csökkentené a szerkezeti munkanélküliséget.

III., Kereslethiányos munkanélküliség:

A munka összkínálata nagyobb mint az összkereslete. ekkor az üres állások száma kisebb mint a munkanélküliek száma. Tehát az elégtelen összkereslet miatt alakul ki a kereslethiányos munkanélküliség.

MUNKAKíNÁLATI ÉS MUNKAKERESLETI GÖRBE:

munkakínálati magatartás: a szabadidönek tulajdonított érték és a munkáért fizetett bér szabályozza..

Nominálbér: az egységnyi munkáért kifizetett pénzbér. Tehát a pénzben kifejezett bér, ami a munkások és vállalatok közötti béralku tárgya. Nominálbér lefelé rugalmatlan. Ez azt jelneti ha a munka kínálata meghaladja keresletét akkor a nominálbérszint nem süllyed. Ha viszont a munkakereslet nagyobb mint a munkakínálat akkor a nominálbér emelkedik. Munkapiaci asszimmetria: túlkínálat esetén nem csökken a nominál bérmivel a már foglalkoztatott munkásoknak nem érdeke a nominálbér csökkenése sött ellenállnak a pénzbér csökkenésének.Viszont a vállalatoknak és a kényszerü munkanélkülieknek érdekük lenne a nominálbér csökkenése. Ezért mondják a nominálbért lefelé rugalmatlannakvagyis azt jelenti hogy munkapiaci túlkínálat esetén sem csökken. Az árszinvonal emelkedésével csökken a reálbér

túlkereslet esetén addig nö a nominálbér amíg a túlkereslet meg nem szünik. mivel minden résztvevönek érdeke.(vállalatoknak önkéntes munkanélkülieknek, foglalkoztatottaknak) munkakereslet=munkakínálat és így beáll a teljes foglalkoztatottság. A nominálbér alakulása alkalmas arra hogy a munka túlkeresletét megszüntesse de nem alkalmas arra hogy a munkapiaci túlkínálatot a késznyszerü munkanélküliséget is megszüntesse. Így a kényszerü munkanélküliség tartósan fennmaradhat.

Reálbér megmutatja hogy a pénzbérért mennyi árut lehet vásárolni vagyis mekkora a nominálbér vásárlóereje. A reálbér nem más mint a javak mennyiségben kifejezett bér. Alakulása a nominálbér és az árszinvonal alakulásának függvénye.

Növekvö reálbér a szabadidejük feláldozására kényszeríti az embereket és a munkát vállalókat is. Tehát nagyobb reálbérhez nagyobb munkakínálat tartozik egészen az aktív népesség létszámáig. A reálbér emelkedése megdrágítja a munkát a vállalatok számára.

Munkakínálati függvény: a háztartások munkakínálatát adja meg a reálbér függvényében. Nagyobb reálbérhez nagyobb munkakínálat tartozik, így a munkakínálati görbe pozitiv meredekségü! Lásd a könyv 147.-148. oldalát

Munkakínálat: a háztartások által felajánlott munkamennysiég. statisztikusok: az aktív népességet tekinti míg a közgazdászok azokat tekinti munkakínálatnak akik az adott reálbér mellett rögtön készekmunkába állni és képzettségük is megvan ehhez.

Így a közgazdasági munkakínálat KISEBB mint az AKTÍV népesség a munkakínálat felsö határát a gazdaságilag aktív népesség adja.

Munkapiaci túlkínálat és változatlan nominálbér mellett az árszinvonal elmelkedése csökkenti a reálbért növeli a foglalkoztatást és az összkínálatot. A munka túlkínálata nem csökkenti a nominálbért.

Munkakereseti függvény a vállalatok profitmaximalizáló munkakeresletét (az alkalmazni kívánt létszámot) mutatja a reálbér függvényében. Nagyobb reálbérhez kisebb munkakereslet tartozik. Negatív meredekségü. Lásd a könyv 147.-148. oldalát

MUNKAPIACI ASSZIMETRIA: Túlkíálat esetén nem csökken a nominálbér túlkereslet esetén nö a nominálbér. Túlkínálat esetén a foglalkoztatott munkásoknak nem áll érdekében a pénzbér csökkenése a munkások ellenállása akadályozza a nominálbér csökkenését. Túlkereslet esetén a munkásoknak és a vállalatoknak is érdeke a pénbérek elmelkdése.

KÉNYSZERŰ MUNKANÉLKÜLISÉG: jele: U_K kényszerü munkanélküliek száma= munkakínálat-munkakereslet U_K-N^S-N^D 

LÁSD A KÖNYV 150-151. OLDALÁT.

Az ilyen típusú munkanélküliség azért kényszerü mert a munkanélküliek a fennálló reálbér mellett hajlandóak állásba menni, de mégsem alkalmazzák öket. A reáljövedelem elmarad a potenciális jövedelemtöl

Az árszinvonal emelkedése növeli az összkínálatot mivel változatlan pénbér mellett csökkenti a reálbért és növeli a munkakeresletet vagyis a foglalkzotatást. A foglalkoztatott munkások magatartása ellentmondásos nem türik a nominálbér csökkentését de eltürik ha az árszivonal emelkedése miatt csökken a reálbér. Ezt a magatartást magyarázza a pénzilluzió vagy a bérarányok védelmezése

Az alapvetö problémát az okozza hogy az összkereslet elmarad a teljes foglalkoztatást biztosító szinttöl. A gazdaságpolitka feladata az összkereslet növelése az expanziv fiskális vagy monetáris politika segítségével. Ekkor jobbra mozdul el az összkeresleti görbe ami az árszinvonal emelkedésével, reáljövedelem és a foglalkoztattottság büvülésével és a kényszerü munkanélküliség csökenésével jár együtt. Az expanziv monetáris politika a kamatáláb csökkenését így a beruházási kereslet növekedését eredményezi A tiszta expanziv fiskális politika a kamatláb emelkedését idézi elö így magánberuházásokat szorít ki.

Hatásos lehet a keresletbövítö gazdaságpolitika,viszont az árszinvonal emelkedése tompítja a keresletszabályozó gazdaságpolitika hatásait.

A pénz nem semleges mert mennyiségének növekedése megváltoztatja a reálváltozókat is.

ÖNKÉNTES MUNKANÉLKÜLISÉG: Az aktív népesség ésa munkakínálat közötti különbség.U_Ö Önkéntes munkanélküliek száma=aktív népesség-munkakínálat U_Ö=N_A-N^S

Azért önkéntes ez a munkanélküliség mert olyanokból áll akik beletartoznak az aktív népességbe de a fennálló reálbér mellett nem hajlandóak munkába állni Még keresik a megfelelö állást jobb munkára magasabb reálbérre várnak.

ÖSSZES MUNKANÉLKÜLISÉG: a gazdaságilag aktív népesség és a foglalkoztatottak közötti különbség.

TELJES FOGLAKOZTATÁS: Olyan helyzet amelyben a munkakereslet megegyezik a munkakínálattal Ilyenkor is van munkanélküliség viszont kizárólag önkéntes jellegü!

Nagysága: N_Ö=N_A-N* itt N* a munkakeresleti és munkakínálati görbék mellett a foglalkoztatás maximális nagyságát jelenti rövid távon. LÁSD A KÖNYV 157-158.

OLDALÁT.

A teljes foglalkoztatás elnevezés arra utal hogy ekkor mindenki aki a adott reálbérnél hajlandó munkát vállalni kap is állást vagyis nincsen kénuszerü munkanélküliség. Az összkereslet bövülése csak árszinvonalemelkedést okoz, de nem növeli a reáljövedelmet és a foglalkoztatottságot sem Teljes foglalkoztatás mellett az árszinvonal emelkedése csak a pénzbért növeli, és azonos irányú nominálbér emelkedést idéz elö.

Teljes foglalkoztatottság mellett a nominálbérek növekedési üteme =az árszinvonal növekedési ütemével= nominális pénzmennyiség növekedésével.

Δw/w a pénzbérek növekedési üteme: a mominális bérszinvonal változás osztva az eredeti nominálbérrel

ΔP/P az árszinvonal növekedési üteme: az árszinvonal változás osztva az eredeti árszinvonallal

ΔM/M nominálsi pénzkínálat növekedési üteme.

A nominálils pénzkínálat bövülése nem befolyásolja a reálváltozókat ekkor a pénz semleges.

Az árszinvonal növekedése a teljes foglalkoztatás eléréséig adott pénzbér mellett emeli a foglalkoztatást és a termelést. A teljes foglalkoztatás elérése után viszont sem a foglalkoztatás sem a jövedelem nem nö tovább csak a pénzbérek emelkednek az árszinvonal növededésével azonos arányban

Az expanxiv fiskális és monetáris politika az árszinvonal és a nominálbérszint emelkedését idézi elö de emelkedésük nem érintik a reálbért azaz a reáljövedelmet tehát változatlan marad A pénzmennyiség változása nem hat a reálváltozókre így a pénz semleges marad. Az összkínálati görbe függöleges mivel egyenlö a potenciális jövedelemmel. Ekkor az árszinvonal növekedése változatlanul hagyja az összkínálatot és csak a nominálbérszint azonos arányú növedését eredményezi.

Potenciális jövedelem: a teljes foglalkoztatás mellett megtermelt jövedelem. Mivel a foglalkoztatás rövid távú maximuma a teljes foglalkoztatási érték ezért a rövid távon elérhetö maximális jövedelem maga a potenciális jövedelem. A potenciális jövedelem nö ha:

1 javul a technológia vagyis a technológia fejlödésével

2 a tökeállomány bövülésével

3 a munkakínálat emelkedésével.

HA a potenciális jövedelem nagyobb mint a reáljövedelem akkor az árszinvonal emelkedése növeli az összkínálatot. Ha viszont a reáljövedelem egyenlö a potenciális jövedelemmel akkor az árszinvonal emelkedése nem bövíti az összkínálatot.

RÖVID TÁV: azt tekintjük amelyen belül a potenciális jövedelmet meghatározó tényezök megközelítöen változatlanok. Ekkor változatlan a potenciális jövedelem és a tényleges jövedelem bövülése csak a foglalkotatás emelkedéséböl származhat potenciális jövedelem változatlan

HOSSZÚ IDŐTÁV: olyan idötáv amikor változnak a potenciális jövedelmet meghatározó tényezök. Változik a potenciális jövedelem.

RÖVID TÁVÚ TERMELÉSI FÜGGVÉNY:  a megtermelt jövedelem és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot mutatja az egyéb termelési tényezök változatlansága mellett.

TERMELÉSI FÜGGVÉNY azt mutatja hogy a megtermelt jövedelem nö ha növekszik a foglalkoztatott munkamennyiség pozitív meredekségü görbe.LÁSD A KÖNYV 155. OLDALÁT.

ÖSSZKíNÁLATI GÖRBE  jele AS a gazdaság összkínálatát azaz a reál össztermelés nagyságát mutatja az árszinvonal függvényében. Vagyis az árszinvonal különbözö értékeihez a gazdaság összes kínálatát (a megtermelt reáljövedelmet) rendeli hozzá. Ha a nominálbérek növekednek akkor a vállalatok munkaköltségei nönek emiatt ugyanakkora reáljövedelem megtermeléséhez nagyobb árszinvonal szükséges ekkor az összkínálati görbe fölfelé mozdul el. Ha 10%-kal nö a pénzbér azaz a nominálbér akkor az adott reáljövedelemhez tartozó árszinvonal is 10%-kal nö! A nominálbérek csökkenése az összkínálati görbét lefelé mozdítja el. LÁSD A KÖNYV 162. OLDALÁT.

ÖSSZKíNÁLATI FÜGGVÉNY a reál össztermelés nagyságát mutatja az árszinvonal függvényében. pozitiv meredekségü. LÁSD A KÖNYV 160-161. OLDALÁT.

Munkások ellentmondásos magatartása

A lefelé rugalmatlan nominálbérek fölvetése szerint a munkapiaci túlkínálat állapotában a foglalkoztatott munkások nem türik a reálbér csökkentését ha ez a pénzbérek csökkenéséböl ered viszont eltürik a reálbér csökkenését ha ez az árszinvonal növekedéséböl ered.

PÉNZILLUZIÓ:  az a jelenség amikor a nominálbér változását összekeverik a reálbér változásával a tökéletlen informáltság következtében. A pénzilluzió áldozatai nem veszik észre az árszinvonal emelkedését azt hiszik hogy a reálbérük változatlan ha a pénzbér változatlan. Érzéketlenül reagálnak a nominálbérek csökkenésére.

ADOTT TERMELÉS MELLETT A KíNÁLATI ÁRSZINVONAL EGYENESEN ARÁNYOS A PÉNZBÉRREL. a pénzbér csökkenéssel azonos arányú az adott reáljövedelemhez tartozó árszinvonal csökkenése.

EXPANZIV (BŐVíTŐ) MONETÁRIS POLITIKA

ha a jegybank bövíti a nominális pézkínálatot.

A nominális pénzmennyiség bövítése az összkeresleti görbét jobbra mozdítja el mert változatlan árszinvonal mellett növeli a reál pénzkínálatot ami csökkenti a kamatlábat. A csökkenö kamatláb növekvö beruházásokat eredményez, ami a multiplikátor hatáson keresztül a jövedelem emelkedéséhez vezet így nö az összkereslet.

Ha eköben emelkedik az árszinvonal is akkor a jegybanknak nagyobb mértékben kell növelnie a nominális pénzmennyiséget ami változatlan árszinvonal mellett kellene.

RESTIKTIV (SZŰKíTŐ) MONETÁRIS POLITIKA

ha a jegybank csökkenti a nominális pénzkínálatot változatlan árszinvonal mellett a reál pénzkínálat esésére vezet ami a kamatlábat növeli az visszafogja a beruházásokat ami a mulitplikátor hatáson keresztül a reáljövedelem visszaesését eredményezi. Az összkeresleti görbe balra tolódik az árszinvonal minden szintjéhez kisebb összkereslet tartozik

FISKÁLIS POLITIKA az állami bevételek (adók) és az állami kiadások (transzferek és kormányzati kereslet) megváltoztatásán keresztül érvényesülö szabályozást értjük. Gyakran együttjár a pénzmennyiség megváltozásával.

SZUFFICIT ha a bevételek meghaladják a kiadáokat akkor költségvetési többlet jelentkezik

DEFICIT ha a kiadások meghaladják a bevételeket akkor költségvetési hiány keletkezik.

KÖLTSÉGVETÉSI DEFFICIT FINANSZíROZÁSA:

1 HITELFELVÉTEL A MAGÁNSZEKTORTÓL

Ekkor nem változik a pénzkínálat vagyis emiatt nem nö a pénzmennyiség.

2 HITELFELVÉTEL A KÖZPONTI BANKTÓL (JEGYBANKTÓL)

Ha a központi bank kölcsönei finanszírozzák a költségvetési hiányt akkor megnövekszik a pénzmennyisége. tehát ez a pénzkínálat bövülésével jár együtt.

BŐVÜL A PÉNZMENNYISÉG ha a kormányzat elkölti a jegybanki hitelt és a magánszektor kezébe kerül a vásárlóerö

TISZTA FISKÁLIS POLITIKA: ha az állami kiadások és bevételek változásával egyidejüleg nem változik a pénz mennyisége. Tehát a nominális pénzkínálat változatlan mivel a költségvetési deficitet a magánszektor kölcsönei fedezik.

VEGYES FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKA: ha az állami kiadások és bevételek változásával egyidejüleg a pénzmennyiség is megváltozik így a pénzkínálat is változik.

EXPANZIV TISZTA FISKÁLIS POLITIKA a pénzmennyiség bövülése nélkül emeli a kamatlábakat így magánberuházásokat szorít ki mert növeli a reáljövedelmet és így a reál pénzkereslete is ami a kamatláb emelkedésével jár együtt. Ez a kiszorító hatás erösebb ha az árszinvonal idöközben emelkedik mivel az árszinvonal emelkedés is kamatláb növelö. Ekkor nagyobb adócsökkentésre vagy a kormányzati kereslet növelésére van szükség árszinvonla emelkedéskro mint változatlan árszinvonal emelkedés mellett. Az emelkedö kamatláb a beruházások csökkenésére vezet.Viszont a pénzmennyiség bövítése megakadályohatja a kamatláb emelkedését. Ugyanakkor a pénzkínálat megfelelö növekedése csökkenti vagy megszünteti ezt a kiszorítási hatást.

EXPANZIV FISKÁLIS POLITIKA az adók csökkentését, a transzferek növelését vagy a kormányzati kereslet bövítését jelenti.

EXPANZIV MONETÁRIS POLITIKA a pénzkínálat növelését jelenti