Értékpapírpiaci
alapfogalmak - értékpapírfajták
Az értékpapírokat kétféle szemlélet szerint vizsgálhatjuk: jogi és
közgazdasági megközelítéssel. Jogilag egy eszköz magyarországon akkor
értékpapír, ha ha a jogszabály annak minösíti, és kibocsátására
lehetöséget ad. A közgazdasági értelmezés elsösorban arra fekteti a
hangsúlyt, hogy a pénzügyi követelésnek kalkulálható belsö értéke legyen,
amelyet a jövöbeli cash flow egyértelmüen meghatároz. A kétféle
definiálás a gyakorlatban idönként összeütközik egymással.
Az értékpapírok
rövid története Az ókori
görögök is ismerték, hiszen például váltó jellegü követeléseket elfogadtak
és leszámítottak. A kötvények és a részvények hosszú fejlödése után a
XVII-XVIII. Századra alakultak ki. Az elsö társaság megalakítására
1407-ben, Itáliában került sor. Az
elsö részvénytársaság a Mémetalföldön "bejegyzett" Kelet-indiai
társaság volt. A kötvények a fejedelmek, uralkodóházak adósságleveleiböl
fejlödtek ki. Az elsö hosszúlejáratú államkötvényeket 1672-ben
Amszterdamban és Londonban, Párizsban bocsátották a piacra. Magyarországon
1807-ben alakult meg az elsö részvénytársaság, "Komáromi császári és
királyi hajóbiztosító társaság" néven. 1836-ban a Lánchíd megépítését is egy
részvénytársaságra bízták. Az elsö hazai kötvénykibocsátásokra az 1820-as
években került sor. A legnagyobb arisztokrata családok kiadásaik fedezésére
próbáltak meg részkötvények kibocsátásával pénzhez jutni. A papírok fedezete a
nemesi birtok volt (gyakorlatilag záloglevél), viszont az ösiség törvénye
a föld eladását és így a követelés behajtását is lehetetlenné tette.
Az értékpapírok
csoportosítása értékpapír tartalmát kifejezö jogviszony. hitel tulajdonosi árujogviszonyt megtestesítö papírokról beszélhetünk. Futamidö szerint: Rövid lejáratú - egy éven belüli- Közép
lejáratú - egy és öt év közötti- Hosszú lejáratú - öt évnél hosszabb
futamidejü értékpapír biztosította pénzáramlás (cash flow). Elöször azt vizsgáljuk, hogy
mikor érkezik pénzáramlás az adott
értékpapírból. Egy része kizárólag a lejáratkor vagy a papír értékesítésekor fizet, pl. váltó, kincstárjegy, vagy kamatos
kamatozású kötvénykonstrukciók. Másik csoportja rendszeres jövedelmet fizet,
pl. a befektetési jegyek, illetve általában a kötvények. Vegyes tipusúak a
részvények. Másodszor azt nézzük meg, hogy miböl származhat a
befektetö nyeresége: Csak árfolyamnyereségböl Csak kamatból Csak
osztalék vagy osztalékjellegü kifizetésekböl Nem pénzeszköz formájú
(közraktárjegy, bónuszrészvények) A fentiek kombinációja Harmadikként pedig azt
vesszük szemügyre, hogy az értékpapír ígérte hozam mennyire ingadozik. E tekintetben
beszélhetünk: Fix Változó, illetve A fix
és a változó hozam közötti átmenetet ígérö értékpapírokról. Fix
pénzáramlást ígérnek például a lejáratig megtartott fix kamatozású kötvények,
állampapírok, banki értékpapírok stb. Ezeknél a konstrukcióknál egyértelmüen
megadják, hogy milyen kamat kifizetésére vállal kötelezettséget a kibocsátó.
Továbbá az értékpapírokat csoportosíthatjuk a kibocsátó, azaz a feltétlen
kötelezettségvállaló személye alapján is. Így beszélhetünk: Állampapírokról,
amelyeket az adott állam központi költségvetése bocsáthat ki (államkötvény,
kincstárjegy) Önkormányzati papírokról, amelyeket a helyi költségvetések
bocsátanak ki Vállalati értékpapírokról, ahol vállalkozások, társaságok a
kibocsátók (részvény, kötvény, befektetési jegy, váltó stb.) A pénzintézetek kibocsátásairól, ahol is
bizonyos értékpapírokat kizárólag hitelintézetek bocsáthatnak ki (letéti jegy)
Magánszemélyek kibocsátásairól (váltók) Beszélhetünk az értékpapírok lehetséges vásárlói köréröl is: Csak
valutabelföldi Csak valutakülföldi Mindkét fenti befektetöi csoport által
vásárolható értékpapírok További csoportosítás: Névre Bemutatóra Rendeletre szóló értékpapírok Forgalomképesség
szerinti csoportosítás: Tözsdén jegyzett Tözsdén kívüli
értékpapírok
Kötvény A kötvény egy
nagyobb hitelösszeg részkötelezvénye. Évente egyszer, elöre rögzített
nagyságú kamatot fizetnek, és a hitelezett alapösszeget egy összegben,
lejáratkor törlesztik. Az alapesettöl való eltérés, ha: A kamatláb fix
ugyan, de a futamidö elöre magadott módon változik A kötvény változó
kamatozású Nem évente, hanem évente többször van kamatfizetés Kamatos kamattal
több idöszak kamatát fizetik ki egy összegben-általában lejáratkor A
kötvény törlesztése nem egy idöpontban, lejáratkor történik, hanem a
törlesztö részletekre elöbb is sor kerül A kötvény általános
értelemben közép- vagy hosszú távú értékpapír, azaz futamideje legalább egy év.
A magyar törvények azonban nem rögzítik a minimális futamidöt, így egy
évnél rövidebb futamidejü kötvények is kibocsátásra kerülhetnek
(kereskedelmi kötvény) Tipusai: Vállalati kötvényeknek tekintjük a
vállalatok (és pénzintézetek) által kibocsátott kötvényeket. Ezek a
magánkötvények. A vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes
vagyonával felel. Államkötvényeknek a központi költségvetés által kibocsátott,
hosszabb távú papírokat nevezzük. Valamint az önkormányzati kötvények, mint a
helyi költségvetések kibocsátásait.
Örökjáradék-kötvények esetében a papírnak nincs lejárata, azaz futamideje
végtelen. Az alapösszeg törlesztésére soha nem kerül sor, a befektetö cash
flow-ját kizárólag a fizetett kamatok biztosítják. Nem kamatozó kötvények
esetében nincs kamatfizetés. A nyereménykötvények nem biztosítanak minden
kötvénytulajdonosnak azonos cash flow-t, hanem közöttük sorsolás útján osztják
el a szerzödésben rögzített nagyságú, kifizetendö összeget. Az
átváltoztatható kötvények tulajdonosuknak azt a lehetöséget adják meg,
hogy elöre meghatározott idöben kötvényüket a kibocsátó társaság
hasonló névértékü részvényére váltsák. Az opciós kötvények vásárlóinak
lehetöségük van arra, hogy késöbbi idöpontban, elöre
rögzített árfolyamon a kibocsátó cég részvényéböl adott számút megvásároljanak. Az un. nyitott kötvényeknél
a futamidö elöre rögzített idöpontjaiban a kibocsátónak vagy a
tulajdonosnak lehetösége van arra, hogy elöre megadott árfolyamon
kötvényét visszavegye/ visszaadja. A bóvlikötvények (junk bonds) rendkívüli
kockázatot megtestesítö, de ennek fejében szokatlanul magas kamatot
igérö konstrukciók.
A kereskedelmi kötvények a váltók és a kötvények között helyezkednek el.
Közgazdasági értelemben nem kötvények, mivel rövid távra bocsátják ki
öket. Az osztalékot fizetö kötvény, ami nem igér tulajdonosi
(beleszólási, szavazati stb.)jogokat. A fix kamat helyett a bizonytalan nagyságú
osztalék. Állampapírok Egy éven
belüli lejárat: kincstári váltó Egy és öt év közötti lejárat: kincstárjegy Öt
évnél hosszabb lejárat: államkötvény Pénzintézeti értékpapírok Annyiban
különböznek a lekötött betétekböl, hogy. Standard címletekben kerülnek
kibocsátásra Forgathatóak Általában nagyobb a nem fizetés kockázata Részvények
Részvényeket
részvénytársaságok alapításakor vagy alaptökéjének emelésekor bocsátanak
ki. A részvények névértéke az alaptökéhez való hozzájárulás nagyságát
mutatja. A részesedési jogot biztosító
értékpapírok névértéktöl az alábbi jogok függtek: Szavazati jog Osztalékra való jog Likvidációs hányadra való
jog A késöbbi kibocsátásokra esetlegesen elövételi jog Befektetési
jegyek A befektetési jegyek befektetési alapok résztulajdonát igazoló
értékpapírok. A befektetési alapok megalakulásának célja több befektetö
pénzének összegyüjtése, kedvezöbb befektetési lehetöségek
megvalósítása. A befektetési jegyek tulajdonosainak korlátozott részesedési
jogaik vannak. A vagyoni jogok közül
joguk van: A nyereség felosztott részére, a hozamra Speciális
magyar értékpapír a a kárpótlási jegy. A kárpótlási jegy kamatozó értékpapír, követelést az állammal szemben
névértékben testesít meg. A követelés az alábbi felhasználási lehetöségek
valamelyikét jelenti: Életjáradékra váltás Termöföld vásárlása
Önkormányzati lakás megvásárlása Állami vállalatok részvényeire történö
becserélés E- hitel önrészének beszámítása Kereskedelmi cégeknél fizetési
eszközként való felhasználás
