|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
A tözsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták
A tözsde mindenekelött a tözsdére bevezetett értékpapír, áru vagy egyéb érték keresletét, kínálatát és kereskedelmét koncentráló központi piac. A tözsdére a piac szereplöinek azért van szükségük, mert a koncentráció révén nagyobb likviditás biztosítható és a tranzakciók lebonyolítási költségei is csökkenthetök. Tözsdék akkor és ott müködnek, amikor és ahol a piac szereplöinek tartósan szükségük van arra, hogy likvid,olcsón elérhetö, szabályozott és áttekinthetö piac alakuljon ki. A piaci likviditás mértéke - vagyis a gyorsan, olcsón, a jellemzö ártól nem nagy eltéréssel lebonyolítható adá 747f57h svételek lehetösége - mind az eladók, mind pedig a vevök számára alapvetö ma piaci döntéseket befolyásoló jelentöségü. A nem likvid piaccal rendelkezö tözsdeterméket például a vásárló kevésbé szivesen veszi meg, hiszen nagyobb a kockázata annak, hogy eladáskor csak viszonylag alacsony ár érhetö el. Ezzel szemben a likvid piaccal rendelkezö tözsdetermék tulajdonosa bármikor eladhatja a terméket és nem kell attól tartania, hogy az ügyletben elért ás lényegesen alatta lesz a korábbi piaci árnak. Sok vevö és eladó kereslete illetve kínálata jelentkezik a tözsdei ügyletkötésekben. Homogén, felcserélhetö árukkal (értékpapírokkal) kereskednek a tözsdén, így nagy tételben folyhat az adásvétel, hiszen az áruknak nem kell a helyszinen jelen lenniük. A tözsdei befektetés szinte mindenki számára lehetöség, azaz szabad a be- és kilépés.
Információs központ A tözsde éltetö eleme az információ. A piacon általában és nagy számban akkor jön létre üzlet, ha az eladó és a vevö a tözsdetermék jövöbeni árára vonatkozó várakozásai eltérnek egymástól. A tözsde azért szükségszerüen kommunikációs központ is, amelyen keresztül a tözsdetermékekkel és a piaci helyzettel (árak) kapcsolatos információk áramlanak a piac szereplöi, a tözsdetermékek kibocsátói és a piac felügyeletével megbízott szervezetek között. A tözsdei kereskedelemben szereplö értékpapírok esetében például a tözsdék jelennek meg az eladási és vásárlási szándékok, és az értékpapír kibocsátója a tözsdének küldi el a gazdálkodásával összefüggö adatokat, amelyeket azután a tözsde hoz nyilvánosságra.
A Budapesti Értékpapírtözsde A Budapesti Értéktözsde ún. magántözsde, nem állami intézmény. Sem alapításában, sem müködésében nincs az államnak szerepe. Tevékenységének szabályait - az értékpapírtörvény keretei között - a tözsde tagjai határozzák meg.
Tözsdetípusok kereskedés tárgyát tekintve: Értéktözsdéket, amelyek belföldi és esetleg külföldi kibocsátású értékpapírokkal kereskednek Árutözsdéket, ahol homogén mezögazdasági és ipari nyersanyagok (azaz szabványosítható tömegcikkek) valamint gyakran nemesfémek és devizák kereskedelme folyik Az ügyletek teljesítése szerint Azonnali tözsdéket - csak értékpapír Határidös tözsdéket, ahol a legrövidebb lejárat egy hónap, a legtávolabbi általában két év -értékpapír, kamat, deviza, index ill. nyersanyagalapúak -
Tözsdei kereskedési rendszerek A tözsdei kereskedési rendszereknek két alaptípusát különböztetjük meg: A nyílt kikiáltásos kereskedést, amikor az alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat Az elektronikus piacot, amelyben számítógépes rendszer végzi az ajánlatok egyszeri vagy folyamatos párosítását
A tözsdéket további két szempont alapján lehet csoportosítani: Ha a kereskedelem un. ajánlatvezérelt piacon folyik, a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal ki tud egyezni az árban A kétoldalú árjegyzéssel jellemezhetö piacokon egy vagy több piacvezetö vállal a tözsde felé kötelezettséget arra, hogy amennyiben a kereskedés folyamán spontán nem alakul ki olyan kereslet/kínálat, amely a két oldalt egy bizonyos árkülönbségen (ársávon) belül tartja, valamint mennyiségben is eléri a piacvezetö által vállalt minimális ajánlati kötelezettséget, akkor a piacvezetö saját ajánlataival eleget tesz a követelményeknek
Tözsdei megbízások Minden megbízás egy-egy bizományos szerzödés, amelyet a befektetö a kiválasztott brókercéggel köt. A megbízásban a megbízó meghatározza a terméket, a vételi illetve az eladási szándékot, a mennyiséget és az árat. Azonnali értékpapírügylet esetén a vételi megbízás leadásakor a megfelelö pénzösszeget, eladáskor pedig az értékpapírt kell a brókercégnél elhelyezni. Határidös és opciós ügylet esetében a befektetö nem az ügylet névértékének megfelelö összeget, hanem csak annak mintegy 2-5%-át helyezi el letétként a brókercégnél.
Tranzakciós díjak és költségek Az azonnali ügyleteknél általában a megbízás volumenének bizonyos hányadát (a mai gyakorlat szerint 1%-át) fizeti a megbízó a teljesítö brókercégnek. A határidös ügyleteknek fix költsége van, ami az ügylet névértékére vetítve nem éri el az egy ezreléket. Azonnali megbízás esetén mindig meg kell fizetni a díjat, határidös megbízás esetében csak a pozíció nyitását terheli költség, a zárást nem.
Adózási kérdések A magánszemély jelenleg forrásadót fizet határidös nyeresége után, miközben nem vonhatja le esetleges veszteségeit. 1998-tól éves szinten --a társasághoz hasonlóan - a magánszemély is csak a nettó nyeresége után fizet adót.
Megbízás típusok
A megbízásokban a termék neve, ügylet típusa, az eladási vagy vételi szándék megjelölése egyértelmü.A megbízás határidejét a következö lehetöségek valamelyikével lehet megadni:
Adott napra vagy idötartamra vonatkozó megbízás
Azonnali piaci áron teljesítendö adásvétel
Teljesítésig szóló megbízás, ha az ajánlati mennyiséget, akár több napon át és több áron, de teljesíteni kell
Visszavonásig szóló megbízás
A szerzödés leglényegesebb pontja az ár megjelölése: A piaci áron, vagy napi áron történö megbízás azt jelenti, hogy az alkusznak azon az áron kell az üzletet megkötnie, amelyik éppen abban a pillanatban elérhetö, amikor a megbízást a bróker elöször teljesíteni tudja
Napi áras megbízás esetén a megbízó a brókerre bízza az ajánlat teljesítését
A limitáras megbízásban a befektetö elöre kiköt egy árat, és csak akkor teljesíthetö a megbízás, ha ezt az árat a papír árfolyama eléri
Nagy tételü ügyletknél célszerübb az átlagáras megbízás alkalmazása
A "küszöb"-áras (stop-loss) esetén a befektetö elöre kiköt egy árat: megadja a vételnél számára elfogadható legalacsonyabb, eladásnál a legmagasabb árat
Határidös és opciós megbízások
A határidös ügyletre szóló megbízás lényeges pontja a lejárati dátum megjelölése, ami alatt itt nem az ajánlat érvényességi idötartamát értjük, hanem az ügylet teljesülésének/lejáratának idöpontját.
Tözsdeindexek A tözsde forgalmán az adásvételek összesített piaci értéket értjük.
A tözsde piaci értékén, tökeértékén vagy kapitalizációján a cégek piaci értékének összegét értjük.
A cég tökeértéke részvényeinek darabszáma és egy részvény árának szorzata
Tözsdeindex alatt alapvetöen kétfajta indextípust értünk:
A tulajdonosi viszonyt megtestesítö értékpapírokra számolt árfolyamindexeket
A hitelviszonyt megtestesítöpapírokra alkalmazott hozamindexeket
Az árfolyamindexek (Magyarországon a BUX, ill. a MAX)
Találat: 345
