online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A devizapolitika és devizagazdalkodas

gazdaság

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Munka-, föld- és ingatlanpiac
MIKROÖKONÓMIA
A nyitott gazdasag alapvető összefüggései
Konjunktúraingadozasok. Periodicitas a gazdasagban. A ciklusok osztalyozasa. A klasszikus konjuktúraciklus.
Az allami költségvetési politika. A költségvetéspolitika alapfogalmai. Az adók és fajtai. A kormanyzati kiadasok hatasa a termelés szintjére. A költsé
Az analitikus és főkönyvi programok rendeltetése. Működésük altalanos elvei
Tökebefektetöknek és spekulansoknak
Keynestől a mai modern közgazdasagtanig. A keynesizmus. Marx neokeynesi 'rehabilitaciója' az l960-as években. A monetarizmus (Galbraith, Samuelson, Fr
Mikroökonómia - makroökonómia. A gazdasagszervezés problémai: mit?, hogyan?, kinek?. Célok és eszközök a makroökonómiaban. A makroökonómia alapfogalma
AZ EURÓPAI MUNKAERŐPIACOK MEGÚJÍTÁSA
 
 

A devizapolitika és devizagazdálkodás

A pénzügyi politika harmadik részterülete a devizapolitika.

A devizapolitika azon felsıszint döntések és intézkedések összessége,

amelyek meghatározzák a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának

feltételeit és eszközeit.

A devizapolitika feladata, hogy az adott országban megteremtse a

bels és külsı gazdasági kapcsolatok mechanizmusának mőködését.



A devizapolitika kapcsolatot teremt a belsı és külsı pénzügyi

rendszer között és összehangolja azokat. Adott ország

jövedelemtulajdonosai rendelkezhetnek külföldrıl jövı

devizabevételekkel és teljesíthetnek deviza-kifizetéseket külföldre. A

devizapolitika részterületei:

- a nemzetközi pénzforgalmi politika,

- a valutaárfolyam-politika,

- a fizetési mérleg politika,

- a nemzetközi hitelpolitika és

- a tartalékpolitika.

A nemzetközi pénzforgalmi politika keretében meghatározható, hogy

egy adott ország mennyire engedi a hazai pénznem forgalmát 343i89d

külföldön, illetve milyen feltételekkel vált be külföldi valutát. A

nemzetközi pénzforgalmi politika típusai:

- liberális (csak pénzpiaci eszközökkel él az állam),

- kötött (a deviza- és hitelmőveletek engedélyhez kötöttek),

- vegyes (pontosan meghatározott az állam beavatkozási területe,

egyéb területeken pedig a liberális típus érvényesül).

A valutaárfolyam-politika annak eldöntését jelenti, hogy milyen

mértékben avatkozik be az állam a piaci árfolyamok alakulásába.

Ennek alapján megkülönböztetjük:


- a szabadon ingadozó valutaárfolyam-politikát (az állam engedi

érvényesülni a pénzpiaci mechanizmust),

- az intervenciós pontok által szabályozott valutaárfolyampolitikát

(az árfolyam védelme érdekében az adott

valutaárfolyam rögzített határok között mozog, és az állam

beavatkozik, ha a valutaárfolyam bármelyik szélsıértéket eléri),

- a rögzített valutaárfolyam-politikát (a hivatalos, meghatározott

valutaárfolyamtól való eltérést az állam szankcionálja).

A fizetési mérleg politika célja, hogy a nemzetközi forgalomban

megjelen fizetések egyensúlya létrejöjjön. A nemzetközi

hitelpolitika keretében szabályozható, hogy a hitelfelvételt és a

t kemozgásokat egy adott ország fokozni (ösztönzı) vagy korlátozni

(restriktív) kívánja-e. A tartalékpolitika keretében lehet kialakítani a

tartalékszínvonal nagyságát és összetételét. A devizapolitika

eszközei:

- az árfolyamrendszer,

- a devizaforgalom szabályozása,

- a nemzetközi hitelkapcsolatokban és

- a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való részvétel.

(Az árfolyamrendszer, a devizaforgalom és a nemzetközi

hitelkapcsolatok szabályozásával a 4. fejezetben foglalkozunk

részletesen.). A devizapolitika a devizagazdálkodáson keresztül

valósul meg.

A devizagazdálkodás az állam által hozott devizapolitikai

intézkedések összessége, ezek szervezett keretek közötti

megjelenítése.

A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, rendeletek,

el írások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti

valutával rendelkezı ország belsı pénzrendszere a nemzetközi

pénzügyi rendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság

pénzrendszeréhez kapcsolódik. Megkülönböztethetık a következı

devizagazdálkodási formák:


- A szabad devizagazdálkodás viszonylag liberálisan szabályozott

feltételrendszert jelent és azt, hogy az alkalmazott eszközök sorában

a piaci formák kerülnek elıtérbe, a gazdaságban alapvetıen piaci

mechanizmusok érvényesülnek.

- A gazdasági integrációk által meghatározott devizagazdálkodás

esetén kollektív devizagazdálkodást folytatnak az országok, így

meghatározzák azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a

bels tagokat érintik és rögzítik azokat a feltételeket, amelyek

harmadik országgal szemben érvényesülnek.

- A duális devizagazdálkodás esetén a deviza-belföldiek és devizakülföldiek

számára eltérı jogok és kötelezettségek érvényesek.

- A kötött devizagazdálkodás esetén adott ország a nemzetközi

fizetéseket állami ellenırzés alá vonja, szigorú elıírásokkal

szabályozza.

A nemzetközi devizapolitika koncepciójának megvalósítására

nemzetközi szervezeteket, intézményeket is létrehoztak. Nézzük meg

ezek közül a legfontosabbakat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF)

nemzetközi (kormányok közötti) együttmőködés céljából alapított

pénzügyi intézmény. Politikája, tevékenysége alapokmányban

rögzített. A Nemzetközi Valutaalap feladatai:

- a tagországok fizetési mérlegének kedvezıtlen pozíciója esetén

források biztosítása annak elkerülésére, hogy kereskedelmi vagy

devizakorlátozásokat léptessenek életbe;

- a nemzetközi áruforgalom folyamatos bıvítésének elısegítése, a



már meglévı akadályok és devizális megkötések megszüntetése;

- az árfolyamrendszer stabilitásának elısegítése;

- a nemzetközi monetáris együttmőködés elısegítése.

A Nemzetközi Valutaalap árfolyam-felügyeletet gyakorol a

tagországok árfolyampolitikája felett. Hitelezési gyakorlata a

nemzetközi pénzügyi rendszer zavartalan mőködését segíti. A

Nemzetközi Valutaalap tagja csak ország lehet. A tagállamoknak a

Nemzetközi Valutaalap alaptıkéjéb l való részesedését kvótának

nevezik. Nagysága függ a bruttó hazai terméktıl (GDP), a szerkezeti

nyitottságtól és a külkereskedelmi forgalom alakulásától. A

Nemzetközi Valutaalap pénzügyi forrásai:

- rendes források (a tagállamok kvótabefizetései),

- hitelforrások.

A Nemzetközi Valutaalap hitelnyújtásainak fajtái:

- rendes eljárás keretében folyósított hitelek és

- speciális eljárás keretében folyósított hitelek.

A Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank = IBRD)

nem általános gazdaságpolitikát, hanem konkrét programokat

finanszíroz. A Világbank részben fejlesztési intézményként, részben

hitelközvetít ként tevékenykedik. Feladatait több intézményen

keresztül valósítja meg. A Világbank-csoport intézményei:

- Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, IBRD);

- Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA);

- Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC);

- Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja

(ICSID);

- Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA).

Az IBRD célja:

- az újjáépítés segítése,

- a magántıke-befektetések ösztönzése,

- a nemzetközi kereskedelem fejlesztése,

- a különbözı kölcsönök összehangolása és

- a külföldi beruházások hatásának elemzése.

Az IDA célja, hogy a legfejletlenebb országok gazdasági fejlıdését

segítse, fejlesztéseikhez kedvezı hitelekkel hozzájáruljon.

Az IFC célja:

- a tagállamok termelı magánvállalkozásainak támogatása,

- fejlesztések finanszírozása,

- hazai és külföldi tıke szervezése.

Az ICSID a kormányok és a külföldi beruházások közötti jogi

kérdések, viták megoldására, bírói eljárás lefolytatására alakult.

A MIGA célja a fejlıd országokba irányuló magántıke-befektetések

védelme társ- és viszontbiztosítással, garanciavállalással.

Valuta- és devizamőveletek

A vállalkozások nemcsak belföldi, hanem külföldi partnerekkel is

kapcsolatba kerülhetnek. A nemzetközi elszámolások eszközei a

valuták és a devizák. Magyarországon a nemzetközi elszámolásokra

vonatkozó szabályokat a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény

szabályozza.

A valuta valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország

pénzforgalmában.

A valuta megjelenési formái a készpénz, a bankjegyek és az érmék.

A deviza külföldi pénznemre (valutára) szóló külföldön teljesítendı

követelés.

Megjelenési formái a bankszámlapénz és egyéb pénzügyi

eszközökben megtestesülı követelések (pl. váltó, csekk.

bankgarancia, akkreditív). A nemzetközi pénzügyi elszámolások

során a fizetési eszközök legfontosabb jellegzetessége azok

forgalomképessége, átválthatósága. Átválthatóság szempontjából a

valutákat, devizákat három csoportba sorolhatjuk:

- kötött deviza,

- transzferábilis valuta, deviza és

- konvertibilis valuta, deviza.

A kötött deviza a legnehezebben felhasználható és váltható

devizatípus. Ezt kétoldalú (klíring-) megállapodással létrejött

elszámolásoknál alkalmazzák és csak a két ország közötti

elszámolásban használható fel.


A transzferábilis valuták, devizák átválthatósága szintén korlátozott,

de a szerzıdést kötık körében szabadon átváltható. Megjelenési

formájuk a számlapénz. (Például ilyen volt a KGST-országok közötti

elszámolásban a transzferábilis rubel.)

A konvertibilis valuták, devizák átválthatósága a legszabadabb,

vagyis a nemzetközi forgalomban a valuták minden más valutára

szabadon, tetszés szerint átválthatók.

Ahhoz, hogy egy ország valutája konvertibilis, azaz szabadon

átváltható legyen, meg kell teremteni ennek feltételét, amely

minimálisan a következıt jelenti:

- versenyképes gazdasági háttér,

- reális és stabilan tartható árfolyam,

- a gazdasági feltételekhez igazított devizatartalék.

Ezek alapján a konvertibilitásnak különbözı fokozatait különböztetik



meg:

- részleges konvertibilitás esetén a szabad átváltás a nemzetközi

fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire terjed ki

- teljes konvertibilitás esetében a szabad átváltás a nemzetközi

fizetési mérlegnek minden tételére kiterjed

- külsı konvertibilitásnál az átválthatóság csak a devizakülföldiekre

vonatkozik

- belsı konvertibilitásnál az átválthatóság a deviza-külföldiekre és

deviza-belföldiekre egyaránt megvalósul.

(Megjegyzés: Devizakülföldi az a személy vagy cég, akinek az

érvényes devizarendelkezések alapján állandó lakhelye, illetve

székhelye külföldön van.)

Valuták és devizák árfolyama

Az árfolyamok kialakítása az árfolyam-politika függvénye.

Az árfolyam valamely valuta (deviza) egységének egy másik ország

pénzegységében kifejezett ára.


Az árfolyamokat alapvetıen kétféle módon lehet meghatározni:

- A hivatalos árfolyam a valutának az az árfolyama, amit az állam

hivatalosan megállapít, deklarál. Ez az árfolyam kialakítás a

kötött devizagazdálkodást folytató országokban jellemzı.

- A piaci árfolyam a piaci kereslet - kínálat alapján kialakult

árfolyamot jelenti. Ez az árfolyam kialakítás a szabad

devizagazdálkodást folytató országokban jellemzı.

Attól függıen, hogy milyen a hivatalos és a piaci árfolyam közötti

kapcsolat, az árfolyamokat három csoportba sorolják:

- rögzített (fix) árfolyam (az árfolyam csak szők sávban

mozoghat a rögzített paritás körül);

- kötött árfolyam (hatóságilag meghatározott árfolyamváltozás,

le- illetve felértékelés);

- rugalmas (flexibilis) árfolyam (az árfolyam, a le- és felértékelés

a kereslet-kínálat hatására alakul).

Árfolyamjegyzésnek nevezzük egy adott pénzpiacon kialakuló

valuta- és devizaárfolyamok meghatározott idıpontokban való

feljegyzését és árfolyamjegyzéken való közzétételét.

Az árfolyam alakulásáról a bankok tájékoztatnak. A bankok

különböz árfolyamokat jegyeznek:

- Valuta- és devizaárfolyamok. A valutáknál nagyobb a különbség

(marge) a vételi és eladási árfolyamok között, mint a devizák

esetében. Ennek oka, hogy a bankok nagyobb kockázatot

vállalnak a valuták átváltásánál.

- A vételi árfolyam az az összeg, amelyért a bank megvásárolja a

részére felkínált külföldi fizetıeszközt.

- Az eladási árfolyam pedig az az összeg, amelyért a bank

értékesíti a külföldi fizetıeszközt.

A két árfolyam különbözete a marge (marzs) vagy árfolyamrés,

amely a bank kereskedıi haszna.

- Középárfolyam a vételi és az eladási árfolyam számtani átlaga.

- Keresztárfolyamokat a középárfolyamok felhasználásával lehet

számítani. A keresztárfolyam különbözı devizák számára

devizakülföldinek számító devizapiacon számított értékviszony.


Az árfolyam közvetlen hatással van a kül- és belgazdasági

kapcsolatokra és ezen keresztül befolyásolhatja a vállalkozások

eredményes m ködését.

A valutaárfolyam alakulására több tényezı hat. A valutaárfolyam

alakulása tükrözi az adott ország gazdasági életét, megmutatja az

adott ország nemzetközi gazdasági életben elfoglalt helyét. A valuta

iránti kereslet alakulását nagymértékben befolyásolja a nemzetközi

pénzmozgás, azaz adott országba történı pénzbeáramlás, illetve az

onnan történı pénzkiáramlás. Ha adott ország valutája a nemzetközi

pénzpiacon a többi valutához képest erısödik, akkor a valuta

árfolyama emelkedik. Ha adott ország valutája a nemzetközi

pénzpiacon a többi valutához képest elértéktelenedik, akkor a valuta

árfolyama csökken.

A hazai valuta árfolyamának csökkenése exportösztönzı és

importkorlátozó hatású.

Az árfolyamváltozás alakítja a belföldi árszínvonalat is. Az

árfolyamcsökkenés hatására megdrágul az import, amely a belföldi

piacon árszínvonal-emelkedést idézhet elı. Az árfolyamváltozás

nagymértékben érinti a külföldi követeléseket és tartozásokat is. A

hazai valuta árfolyamcsökkenése kedvezı a külföldi valutában

fennálló követelésekre, de kedvezıtlen a külföldi valutában fennálló

tartozásokra.




: 6085