online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

DROGOK – EGY ISMERETLEN VILÁG?

szociológia



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A ciganysag Magyarorszagon . Ki a cigany?
A tarsadalom, amelyben élünk
HAJLÉKTALANSÁG 2001-2002 KUTATÁSI BESZÁMOLÓ
Jürgen Habermas: Valogatott tanulmanyok. Jürgen Habermas: A tarsadalomtudomanyok logikaja.
Konstruktivizmus a német tarsadalomelméletben
Esettanulmany - Roma gyermekek az óvodaban
DROGOK – EGY ISMERETLEN VILÁG?
 
 

drogok – egy ismeretlen világ?

Mit is nevezünk drognak? Milyen anyagokkal, szerekkel kerülünk kapcsolatba, ha a drogproblémát kezdjük tanulmányozni? Milyen hatása van a drogoknak? Hogyan fejtik ki hatásukat? Miért fogyasztják és miért veszélyesek?


1. Meghatározások

A szakirodalom számos választ kínál a feltett kérdésekre.

Például, a szigorúan kémiai szempontú meghatározás a drogokat vegyi anyagokként tartja számon, amelyek a szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre vannak hatással és módosítják annak működését. Ezek a szerek megváltoztatják a használó gondolkodását, hangulatát, viselkedését, azt a módot, ahogyan a világot észleli, ezért pszichoaktív vagy pszichotróp szereknek is nevezhetők. Kiegészítendő ez a meghatározás azzal, hogy ezen anyagok használata orvosilag se nem indokolt, se nem ellenőrzött. Ha társadalmilag elfogadott, élvezeti szerről van szó, akkor beszélünk drogról, ha a fogyasztás mértéke túllépi a társadalmilag elfogadott határokat.



Orvosi és farmakológiai vonatkozásban minden gyógyszer hatóanyagát drognak nevezhetjük, mert az valamilyen változást idéz elő a beteg állapotában, vagy megelőzi a kóros állapotok kialakulását.

A köznyelvben még nagyon gyakran használatos a kábítószer kifejezés is, ami nem fedi a valóságot, hiszen nem minden drognak van kábító hatása.


„Szabad” és illegális drogok

A drogok osztályozása többféleképpen történhet, alapul vehetjük a jogi-társadalmi szempontokat, a vegyi összetételüket, vagy a szervezetre kifejtett hatásukat is.

A társadalom toleranciáját tükröző osztályozásból kiderül, hogy vannak olyan szerek, amelyek nagyüzemi szinten gyárthatók és forgalmazhatók, csak a fogyasztás körülményeit (helyét, idejét, életkort, mennyiséget) szabályozzák írott és/vagy íratlan törvények, és vannak illegális szerek – amelyek egy része viszont legálisan forgalmazott gyógyszer (a túlzott és orvosilag elő nem írt mennyiségtől válik droggá) – többségük viszont illegálisan előállított és forgalmazott anyag, amelyek azért készültek, hogy megváltoztassák a használóik kedélyállapotát.

A társadalmilag általánosan elfogadott, legálisan forgalmazható szerek kategóriájába tartozik a koffein, amely szemes, darált kávé, valamint különféle kivonatok, készítmények formájában kerül forgalomba, a vele rokon anyagok közül ismertek: a teofilin (a teacserje levelének hatóanyaga), amelyet teafőzet formájában fogyasztanak, a nikotin – amely a dohánylevelek egyik aktív anyaga – cigaretta, szivar, valamint pipadohány formájában a legelterjedtebb, valamint az etilalkohol, amely a különböző szeszes italokban eltérő mennyiségekben van jelen. Ide sorolható még a gyógyszerek széles skálája (főleg a pszichiátriában és ideggyógyászatban használt altatók, nyugtatók, hangulatjavító szerek, valamint az érzéstelenítők és fájdalomcsillapítók), valamint az inhalálással fogyasztott szerek sokasága (oldószerek, spray hajtógázok, ragasztók stb.).

A fentebb említett anyagok hatásukat tekintve nem egyetlen csoporthoz tartoznak, míg a koffein és tein, valamint 646d32g a velük rokon anyagok élénkítő hatásúak, amit részben a nikotin is kivált, az alkohol, a legtöbb gyógyszer és az inhalánsok lazító, gátlásokat oldó anyagok.



1. Alkohol

Az alkohol, mint drog, a különböző, ún. szeszes italokban jelen levő etilalkoholt jelenti. Bár erőteljes függőséget kiváltó hatású szer, mégsem válik mindenki a rabjává. Az emberek ivási szokásaiban nagyon nagy eltérések észlelhetők nemük, életkoruk, társadalmi pozíciójuk függvényében. Míg általánosan elfogadott például a felnőtt férfiak nyilvánosan csoportokban történő alkoholfogyasztása, addig a legtöbb társadalomban a nőket elítélik, ha alkoholt fogyasztanak nagyobb mennyiségben. A kultúrkörnyezet is meghatározó, például a borvidékeken természetes dolog nagy mennyiségű bort fogyasztani, de olyan ritmusban, hogy az emberek megszokják, és nem rúgnak be.

Az alkoholfüggőség kialakulásában 3 tényezőt tartanak számon:

biológiai – a hajlam bizonyítottan öröklődik

pszichés – a gyerekkori hatásokra vezethető vissza – a személyiség megszilárdulásának pillanata fontos, a családi minta, a családi viszonyulások rendszere stb.

szociális – kultúrkörnyezet hatásai – bizonyos népcsoportok, szociális kategóriák körében az alkoholfogyasztás a felnőtté válás, a férfiasság jele (katolikusok, írek, angolszászok, franciák), a nőknél a stressz, a félelem, a depresszió „jogosít” alkoholfogyasztásra.

Tény, hogy a társadalmi megítélés jóval enyhébb, mint a kábítószerek esetében, nagyfokú toleranciát tapasztalunk úgy a családban, mint a tágabb szociális környezetben. Nagymértékű a tolerancia akkor is, ha az alkohol romboló hatásairól van szó, az emberek általában nem érzékelik, nem tudatosítják a veszélyt, amit az alkoholfogyasztás rejt magában.

Nikotin

A nikotin a dohánynövény (Nicotiana tabacum) leveleiből készült dohányipari termékek – elszívható cigaretta, pipadohány, szivar, felszippantható burnót, vagy rágható bagó – fogyasztásával kerül be a szervezetbe. Enyhe serkentő hatású, növeli a vérnyomást, fokozza a szívritmust. Bár a dohányzás története nagyon messzire visszanyúlik az időben, máig nem tisztázott, hogy kialakul-e a dohányzóban fizikai függőség (az elvonási tünetek nem mindig jelentkeznek, és ha vannak, nem egységesek és egyértelműek), az erőteljes pszichés függés bizonyított (nehéz leszokni). Hosszantartó szerhasználat súlyos egészségkárosodással járhat, bizonyított a rákkeltő hatás is, de többé-kevésbé károsodik minden szervrendszer. A nikotin gyors felszívódásának következtében erőteljes mérgezés áll be minden egyes cigaretta elszívásakor, ugyanakkor ezt a mérgezéses állapotot nem érzékeli a rendszeres fogyasztó, mivel a tolerancia egyre nagyobb nikotin adagokat követel a használótól.

Az emberek legnagyobb része elfogadja a dohányzást, mint minden emberi közösség természetes velejáróját, és egyáltalán nincs tisztában a nikotin, valamint a beszívott dohányfüstben jelen levő több ezer vegyi anyag egészségkárosító hatásával. Ma még a megrögzött nemdohányzókat közösítik ki a társaságból és nevezik maradinak, bár a törvénykezés szintjén már érezhető az előrelépés a „tiszta”, füstmentes környezet kialakításának érdekében.

Koffein, teofilin

Széles körben elterjedt a kávécserje (Coffea arabica) érett magvaiból készült főzet, a kávé, valamint a teacserje (Thea (Camellia) sinensis) friss hajtásaiból és fiatal leveleiből készült főzet, a tea ivás szokása, élénkítő hatásuknak köszönhetően. Főleg reggel, kora délelőtt fogyasztják előszeretettel különböző töménységű főzeteiket, valamint „ébrentartás” céljából a nap későbbi szakaszaiban is. Egész rituálék fűződnek, főleg a tea fogyasztásához, de ma már a kávézásnak is megvan a „kultúrája”.

A szervezet által elviselt mennyiségben használva jótékony hatást fejtenek ki, a túladagolás, mint minden más élvezeti szer esetében is, egészségkárosodást okoz. A pillanatnyi mérgezéses tünetek: nyugtalanság, mozgáskényszer, szívritmuszavar, kósza gondolatok, vizelési kényszer.

A függőség „normális” fogyasztás esetén is bizonyíthatóan kialakul, bár az elvonási tünetek – túlérzékenység, fejfájás, rossz közérzet, levertség – különböző mértékben jelentkeznek a koffein megvonása esetén.

Kisebb mennyiségű koffeint tartalmaznak a Theobroma cacao, vagyis a kakaócserje magvai is, amelyeket a csokoládégyártásban hasznosítanak, valamint az afrikai eredetű Cola nitida, kólafa termései, amelyeket különböző élénkítő hatású üdítőitalok gyártásában alkalmaznak.

Gyógyszerek

Olyan gyógyszereket sorolunk ide, amelyek normális körülmények között, tehát orvos által előírt mennyiségben és adagokban nem okoznak különösebb galibát, de nem előírásszerű használatuk a drogokéhoz hasonló tüneteket és magatartásformákat válthat ki.

Az ideggyógyászatban és pszichiátriában alkalmazott pszichotróp szerek: antipszichotikumok, neuroleptikumok (erős altatók, kábítók), szorongáscsökkentők, altatók, nyugtatók, antidepresszánsok, hangulatjavítók, hangulatállandósítók, antikolinerg hatású szerek (Parkinson-kór ellen) között nagyon sok olyan van, amely hosszantartó alkalmazás esetén függőséget vált ki, toleranciát alakít ki, és ezáltal alkalmassá válik az abúzusra.

A barbiturát alapú altatók nagyon széles skáláját ismerjük manapság, több mint 2500 szerről van szó, amelyek közül legalább 50 szigorúan orvosi előírásra forgalmazható és szedhető, ebből is 12 nemzetközileg szabályozott a Pszichotróp Anyag Egyezmény (1971) előírásainak megfelelően. Az altatókat általában hatásidejük szerint rövid ideig ható, közepes hatású és hosszantartó hatású kategóriákba csoportosíthatjuk. Gyorsan kialakulhat a függőség, a megvonás súlyos következményekkel jár, hamar halálhoz vezethet.

Legfontosabb hatásuk a nyugtatás, a feszültség, a szorongás csökkentése, nagyobb adagokban szédülést, rövidtávú memóriazavarokat okoznak, hosszas használat esetén a kedélyállapot romlását, elidegenedést, kapcsolatteremtési problémákat idéznek elő. Súlyosbítja a helyzetet, ha más drogokkal társítják, gyakori az alkohollal együttes fogyasztás

A barbiturátok fizikai és pszichés függőséget váltanak ki, mivel az elvonásos tünetek erősen kellemetlenek – az egyik legnehezebben kezelhető addikció.

Ebbe a kategóriába tartoznak a secobarbital (Seconal), amobarbital (Amytal), pentobarbital (Nembutal), fenobarbital (Lumenal), temozepam (Restoril) és mások.

Az 1950-es években jelentek meg a központi idegrendszer lazulását elősegítő szerek, amelyek nyugtatnak és csökkentik a szorongást, de jóval enyhébb hatásúak, mint az altatók. Mivel jó hatással vannak a beteges szorongásban szenvedőkre, nagyon széles körben alkalmazzák őket, az orvos által előírt adagokon felüli használat esetén eufóriás állapotot váltanak ki, ezért nagyon valószínű a rászokás. Sikeresen alkalmazzák ugyanakkor a hallucinogén-abúzus áldozatainak kezelésében, főleg a leszokási periódusban jelentkező flash-back reakciók hárítására. Ugyancsak jól használhatók az alkohol-elvonás tüneteinek enyhítésében, de hosszas használat esetén fennáll az abúzus és túladagolás veszélye (légzéselégtelenség miatt fulladásos halált okoznak).



A benzodiazepin és származékai (33 anyag) mind nemzetközi ellenőrzés alatt álló anyagok, amelyek egy része a feketepiacon kerül forgalomba. Ide sorolhatók a Diazepam (Valium), az Oxazepam (Serax), a Lorazepam (Ativan), chlordiazepoxid (Librium) stb.

A Meprobamate (Equanil), Atarax (hydroxyzine hydrochloride), a Vistaril (hydroxyzine pamoate) nem benzodiazepin eredetű nyugtatók, amelyek hasonlóképpen hatnak.

Az Etriptamin (serkentő hatású MAO-gátló) amelyet 1962-ig mint hangulatjavító antidepresszáns gyógyszert alkalmaztak, de granulocita-csökkentő hatása miatt kivonták a forgalomból, rövidesen megjelent a drogpiacon mint hangulatjavító, eufóriás hatású szer. Nagyobb adagokban már hallucinációt és nyugtalanságot idéz elő, sőt azonnali szívhalált is kiválthat (a megszokás nagyon hamar kialakul, ezért egyre nagyobb adagokban használják).

A Prodine és származékai – fájdalomcsillapító szerek, amelyeket, mint „szintetikus heroint” árusítanak az USA-ban, mivel nem esnek a kábítószer-rendeletek hatálya alá. Erőteljesen károsítja a középagy feketeállományának (substantia nigra) neuronjait, ezzel elősegítve a Parkinson-kór kialakulását.

5. Oldószerek, „szipuk”, inhalánsok


Inhalálás (szipuzás)

  Vegyi összetételüket tekintve alifás vagy aromás, erősen illékony szénhidrogének, amelyek nagyszámú ipari termékben jelen vannak, mint hajlakk, fájdalomcsillapító spray-k, ragasztók, festékek és oldószereik, benzin, butángáz (öngyújtó-hajtógáz). Hatásuk lazító és érzéstelenítő, torzítja az érzékelést, hallucinációt idéz elő, de nagyon rövid ideig tart. Bevitelük a szervezetbe minden esetben mély belégzéssel, inhalálással történik, ezért fokozott veszélynek vannak kitéve a légutak nyálkahártyái, de súlyos károsodást szenved a szív-érrendszer is, (fokozódik a szív érzékenysége a katekolaminokkal szemben, vagyis a stressz-hormonok nagyobb mennyiségben való megjelenése a szervezetben fokozza a szívhalál lehetőségét), nem elhanyagolható ugyanakkor a balesetszerű fulladás veszélye sem.



Szipuzók élménybeszámolóiból tudjuk, hogy a belégzést kellemes élményként élik meg, hatásai az alkohol vagy a hallucinogének hatásaihoz hasonlóak (a részegséget követő „másnaposság” érzete nélkül), legjellemzőbb az „ébren álmodás”, egy félbódult állapot, amelyben a szipus megvalósíthatja minden elképzelését és a valós életben be nem teljesült kívánságait. Hosszabb szerhasználat után az eufória váltja fel az álmodást, és jelentkezik a szédülés, ittasság érzet, valamint más, kellemetlen tünetek is.

Az alkoholmérgezéstől eltérően a szipuzón felismerhetőek a heveny oldószermérgezésre jellemző tünetek: egyensúlyzavarok, ataxia, lelassult pszichomotoros történések, ritmustalan beszéd, csökkent koncentrálóképesség, nystagmus, pupillatágulás. Ehhez társulhat az egyre hangsúlyosabb apátia, álmosság és tájékozódási zavar, esetleg eszméletvesztés.

A krónikus mérgezés jelei: kézremegés, járási ataxia, kisebb gyulladásos területek a száj és orr körüli bőrön, szem kötőhártyájának belövelltsége, erős oldószerszag, amely a szerhasználóból árad. A belső szervek károsodása maradandó, a vérképző rendszer működése nem bírja biztosítani a megfelelő mennyiségű vérsejtet, vérszegénység lép fel, a vese károsodása miatt a vizelet kiválasztása nem megfelelő, a vizeletben vérsejtek, fehérjék jelennek meg, a máj detoxikáló szerepe megrendül, a májszövet zsírszövetté alakul, a szívritmuszavarok és más szívizom működési rendellenességek jelennek meg, légcsőhurut alakul ki, körülírt bőrgyulladások jelentkeznek. Legsúlyosabb a károsodás ez esetben is az idegrendszer szintjén, főleg az egyensúlyi és mozgáskoordinációs funkciókat ellátó kisagy sérül. Jól megfigyelhető az erőteljes fizikai leépülés, a kábítószerekre jellemző szellemi támadással ellentétben.

Az osztályozás történhet a drogok eredete szerint: van közöttük természetes anyag, mint a már fennebb említett kávé, tea, dohány hatóanyagai, de az ópium és a belőle származó morfin, kodein, tebain is, léteznek szemiszintetikus szerek, amelyeket a természetes anyagok részleges átalakításával és sűrítésével nyernek, mint a heroin (diacetil-morfin - ópiumszármazék), valamint olyan szintetikus szerek is, amelyek eredetileg kísérleti céllal készültek, általában gyógyászati alkalmazásra.

Egy másik osztályozási lehetőség a vegyi összetétel alapján történő besorolás, vagy az alapanyagok szerinti kategorizálás.

A legelterjedtebbek a hatások alapján történő osztályozások, amelyek kisebb-nagyobb különbségeket mutatnak szerzőik elképzeléseit tükrözve. Ezek tulajdonképpen szem előtt tartják a szerek összetételét is, hiszen a fizikai és pszichikai hatást pontosan a vegyi összetétel határozza meg. Létezik egy olyan felosztás, amely a központi idegrendszerre kifejtett legelemibb hatást veszi figyelembe, így három kategóriát különíthetünk el:

Stimulánsok vagy serkentőszerek

Depresszánsok vagy nyugtatószerek

Hallucinogének vagy pszichedelikus szerek, amelyek a tudatállapotot befolyásolják


3. Illegális drogok jellemzői, veszélyforrások

Serkentők, stimulánsok

Amint azt nevük is mutatja, olyan anyagokról van szó, amelyek élénkítő hatásúak, gyakran erős antidepresszív hatásúak, általában fokozott tevékenységre késztetik a szervezetet, mintegy „felpörgetik” az életműködéseket.

A kokain és származékai:

A kókacserje (Erythroxylon coca) jellegzetes Dél-Amerikai növény, amelyet a magashegyi települések őslakos indiánjai ősidők óta fogyasztanak serkentőszerként, mivel erőteljesen hat a központi idegrendszer működésére.

Kokain-reklám

 
Legismertebb forgalmazási formák: a kóka-levél (egyszerűen összerágva), a kóka-paszta, amely egy köztes termék a kokain előállításában (tulajdonképpen kristályos kokain származék) és jóval koncentráltabb, mint a levelek, a kokain, a cserje legfontosabb alkaloid terméke, amelyet leginkább orron át szippantanak fel, vagy injekcióban, intravénásan alkalmaznak. A kokain-bázis erőteljesebb és gyorsabb hatású, mivel jóval töményebb, mint más kokain-készítmények, valamint a pipában való elszívás miatt is. Hasonló készítmény a crack, amely pattog a pipában való elszíváskor szódabikarbóna tartalma miatt.


Minden kóka-készítmény használata súlyos következményekkel jár, a pillanatnyi feldobottság érzést, amely túlzott erőkifejtésre sarkallja a fogyasztót, mély depresszió követi, az orron keresztül történő felszippantás miatt károsul az orrnyálkahártya és az orrsövény, a „pipázás” következménye a légutak károsodása. Nagyon súlyos pszichikai problémák is megjelennek, mint a depresszió, félelem, paranoia; az álmatlanság és az étvágytalanság a fizikai állapot romlását vonja maga után.

A crack szívása még súlyosabb következményekkel jár, mivel sokkal erősebb a szer, és az élmény is erőteljesebb, ami a használót újabb és újabb adagok fogyasztására serkenti.

Amfetamin és más serkentőszerek

Az amfetamin egyike az első szereknek, amivel a fiatalok próbálkoznak, serkentő és „feldobó” hatása miatt, segíti a tanulást, a hosszan tartó fizikai és szellemi terhelés elviselését. Mivel gátolja a táplálékfelvételt serkentő agyi központot, fogyasztószerként is alkalmazzák.



Általában tabletták formájában kerül a piacra, de létezik injekcióban és felszippantható kristályos formában is, erős serkentő hatása van, ami veszélybe sodorja a használót a fizikai túlterhelés miatt. Nagyon gyorsan kialakul a tolerancia, ezért egyre nagyobb adagokra van szüksége a használónak, ugyanakkor a szervezet, főleg a szív túlterhelése miatt a halál is beállhat. Fogyasztói általában nyugtalanok és nyughatatlanok, gyakran agresszívek, lobbanékonyak, de pszichés problémái is jelentkezhetnek, mint paranoia, pánikrohamok és hallucinációk.



Amfetamin, por és tabletta

 



A metamfetamin és metamfetamin-klórhidrát (Ice) a feketepiacon forgalmazott serkentők.

Nyugtatók, depresszánsok

Fájdalomcsillapító, lassító, altató, nyugtató, kábító hatású vegyi anyagok tartoznak ebbe a kategóriába, különböző töménységű és összetételű megjelenésben.

Az ópium és származékai:

Az ópium kábítószer, ahogy azt még 1961-ben megfogalmazták az Egységes Kábítószer-egyezményben (nem orvosi szempontú a besorolás), és az ópiummák (Papaver somniferum) gubójából nyerik. Italba, ételbe keverve, vagy pipából beszívva fogyasztják már nagyon régi időktől fogva. Az ópiumból és az ópium mellett a mákból összesen 40 féle alkaloidot (a központi idegrendszerre ható anyagot) nyernek ki.

Ezek közül legismertebbek és legelterjedtebbek a gyógyászatban fájdalomcsillapítóként nagy mennyiségben felhasznált morfin; a köhögéscsillapító gyógyszerek aktív anyaga, a kodein; a görcsoldóként alkalmazott papaverin; a heroin, amely bonyolult vegyi átalakítások révén nyerhető ki; a Percoran nevű állatorvosi használatú gyógyszer; a Metadon, amelyet az elvonási tünetek enyhítésére használnak a heroinisták detoxikáló kezelésében; a fejfájás csillapító gyógyszerként forgalmazott Demerol (petidin); a Fortral (pentazocin) nevű enyhe fájdalomcsillapító stb.

Az ópiátok ellazítják a légzőközpontokat, csökkentik az éhség-, szomjúságérzetet, a fájdalmat és a szexuális vágyat. Gyorsan kialakul a tolerancia, ezért nagyon erős az addikció.

A heroin az egyik legveszélyesebb szer, erőteljes hatású, teljes ellazulást, ugyanakkor hiperérzékenységet vált ki. Eredetileg (1874) a tuberkulózis kezelésében alkalmazták és a morfinisták leszoktatására, de nagyon hamar rájöttek, hogy veszélyes a szer és lemondtak használatáról (1909-től nem alkalmazzák a gyógyászatban). Nagyon gyorsan függőséget vált ki, a megvonási tünetek erős fájdalmakkal és súlyos fiziológiás problémákkal járnak, ezért a leszoktatás nagyon nehéz.

Az intravénás adagolás fokozza a veszélyeket, a HIV-vírus fertőzést vagy az egyre jobban terjedő hepatitist. A szerhasználó fizikai állapota erőteljesen leromlik, ugyanakkor nagyon gyakori a túladagolás, ami főleg abból adódik, hogy a feketepiaci szerkínálat droganyag tartalma nem egyenletes, mivel különböző más anyagokkal keverik, mint keményítő, glukóz, laktóz, kinin, de nem ritka a patkányméreg, púder és más önmagukban is ártalmas vegyi anyagok.



Heroin és fogyasztásához szükséges kellékek


 



A Metadont a heroint helyettesítő szerként használják a heroinisták elvonási tüneteinek enyhítésében, mivel leköti az agyban az ópiátreceptorokat, viszont nem váltja ki a heroin euforizáló hatását, de az egészségkárosító hatásokat sem.

Az intravénás adagolás veszélyei, valamint a heroin drágasága miatt vannak, akik más formában próbálják a drogot bevinni, erre született a pentazocin és tripelenamin kombinációja, amely a heroinéhoz hasonló hatást vált ki.

A Cannabis és származékai:

Cannabis sativa – Közönséges kender

 


A közönséges kendernövény (Cannabis sativa), többféle terméket ad a drogpiacra. Általában a meleg és mérsékelt éghajlati övben fordul elő, ahol egyaránt megtalálható a spontán flórában és nagy kiterjedésű ültetvényeken (széles körben felhasznált, erős, vastag rostokat adó textilnövény).


A növény virágzatát és leveleit használják a droganyagok kinyerésére, mégpedig három formában:

marijuana, a friss hajtások, levelek, virágzatok, amelyeket a dohánylevelekhez hasonlóan összevágva és pipában, cigarettában elszívva fogyasztanak








Marijuana

 



hasis, a növény forralásával kinyert gyantaszerű anyag, amelyet apró „pogácsák” alakjában forgalmaznak




Hasis


 



hasis-olaj, a hasis többrendbeli lepárlásából nyert sötét, vastag folyadék

Cannabis pipák

 


Mindezek a kivonatok egyre nagyobb töménységű THC-t, delta-9-tetrahidrocannabinolt tartalmaznak, amely a kendernövény aktív anyaga. Bár úgy tűnik, hatása nem túl erőteljes (feldobó, lazító, hiperérzékenyítő-hallucinogén, „elszállás”-érzés), a Cannabis hosszú távon súlyosan károsítja a központi idegrendszert, főleg a memóriát és a koncentrálóképességet kezdi ki, de súlyos pszichikai elváltozásokat is előidézhet, mint paranoia, szkizoid megnyilvánulások, súlyos depresszió.


A tetrahidrokannabinol és más Cannabis-származékok az agy motivációs központját, a limbikus rendszert támadják. A hosszantartó szerhasználat a koordinációs készséget rontja, csökkenti a figyelmet, az éberséget, még több órával a bódulat elmúlása után is, mert az alkaloidok lassan választódnak ki. Szervi szinten elsősorban a szív és érrendszerre fejtik ki károsító hatásukat, vérnyomás ingadozást, a pulzus gyorsulását, szívkoszorúér-elégtelenséget váltanak ki (azonnali halállal is járhat!). A hasis gőze ingerli a légúti nyálkahártyákat, ideült hörghurutot okoz, bizonyított fokozott rákkeltő hatása is. Nem elhanyagolható az immunrendszerre gyakorolt hatása sem, amely a T-limfociták működésének gátlásában nyilvánul meg a HIV-vírushoz hasonlóan, csak kisebb mértékben.

Orvosi kísérletek bizonyítják, hogy már az első adagok is szorongást, pánikhangulatot, tudathasadásos jelenségeket, elszemélytelenedést, és zavart pszichotikus állapotokat válthatnak ki, valamint csökkentik a fogamzó-, illetve nemzőképességet. Bár fizikai függőséget nem alakít ki, a pszichés függés erőteljes és általában erősebb drogok kipróbálására serkenti a fogyasztót (jellegzetes „bevezető drog”).

Hallucinogének

Azon anyagok összessége tartozik ebbe a kategóriába, amelyek a központi idegrendszerre kifejtett hatásukban az érzékelést és tudatállapotot változtatják meg, így tapasztalható meg a hallucináció, amit kiváltanak.

LSD tabletták és bélyegek

 


Egyik legismertebb és legelterjedtebb hallucinogén az LSD (lizergsav dietilamid), szemiszintetikus szer, amelyet gyógyászati céllal állítottak elő az 1930-as években, de rövid időn belül lemondtak az alkalmazásáról káros mellékhatásai miatt. Az idők folyamán az LSD különböző formákban jelent meg a kábítószerpiacon: az 1960-as években főleg folyékony állapotban forgalmazták, különböző alapanyagokat átitatva (pl. kockacukor, itatóspapír); a ’70-es években apró pirulák (1,6 mm átmérőjű) formájában; a ’80-as években tűntek fel a bélyegek (a teljes papírívet egyenletesen átitatták a szer oldatával, majd feldarabolták és mindenféle színes mintákat nyomtattak rá); manapság mindezen alakokban beszerezhető a feketepiacon, bár úgy tűnik, legelterjedtebb formája a bélyeg.


Hatását tekintve az LSD veszélye abban rejlik, hogy az aktuális kedélyállapotot erősíti fel egészen a torzulásig (teljesen eltorzul a tér és időérzékelés), a hosszantartó „utazás” nem mindig kellemes, ha a szert fogyasztó egyén depressziós, szorong, akkor nagyon kellemetlen látomásai lehetnek, amelyek egészen az öngyilkosságig fajulhatnak.

Másik veszély az „utazás” spontán ismétlődésének lehetősége egy későbbi időpontban a szer használata nélkül is, a „flash-back”, amely teljesen váratlanul és hívatlanul megjelenhet.

LSD mikroadag

 




Ecstasy

 
Az Ecstasy, jellegzetes diszkó-drog, eléggé új keletű, vegyi összetételét tekintve 3,4 metilén-dioxi-metamfetamin (MDMA) erőteljes serkentő és hallucinogén hatással. Tabletták formájában kapható, amelyek színben, mintázatban jellegzetesek. Egyik veszélye abban rejlik, hogy a szerhasználó „feldobott” állapotában túlhajszolja magát, a teljes fizikai kimerülésig, ugyanakkor, mivel a tabletták drogtartalma nem egyenletes, lehetséges a túladagolás már a legelső dózissal, vagy a szervezet fizikai túlterhelése.


A fenciklidin (fenil-ciklohexil-piperidin), vagy röviden PCP érzéstelenítő, fájdalomcsillapító és hallucinogén anyag, amely leginkább a testből való kilépés érzetét kelti a használókban, ugyanakkor teljesen eltávolodnak a valóságtól, beszédzavarokkal küszködnek és bizonytalanná válnak. Igen kis túladagolás is veszélyes lehet, mert görcsöket, eszméletvesztést, toxikus pszichózist okoz.

Számos gomba, kaktusz és bizonyos virágos növények magvai, sőt egyes rovarok szárított és porrá tört formában ugyancsak gyakran használatosak hallucinogén hatásuk miatt, amely általában enyhébb és rövidebb ideig tart, mint az LSD által kiváltott „utazás”.

Ebbe a kategóriába tartozik a Peyotl kaktuszból készülő meszkalin, a Psilocybe (Badargombák) nemzetségbe tartozó gombák pszilocibin nevű hatóanyaga, de egyre inkább elterjednek a természetes környezetből származó készítmények, amelyek lényegesen olcsóbbak, mint a drogpiacon forgalmazott állandó készítmények.

A hallucinogén drogok vegyi összetételüket tekintve indolszerkezeteket tartalmaznak (kivéve a cannabis-származékokat), hatásuk ezért nagyon hasonló, nem váltanak ki fizikai függőséget, hanem pszichikait, de a megszokás és a tolerancia a legtöbbnél megjelenik. A flash-back pszichózis („visszatérési, vagy echójelenség”) is jellemző, a paranoiáig fokozódó félelemérzés, valamint a deperszonalizáció. Legnagyobb veszélyük főleg a hosszantartó hatásukban rejlik, a szervezet nehezen viseli el a több órán át tartó felfokozott ingerlési és érzékelési állapotokat, valószínű emiatt a pszichózisok kialakulásának veszélye.

Találat: 3369