online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Az iskolai mentalhigiéné kezdetei

pszichológia



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Érzékelés altalanos jellemzôi. Az érzékelési modalitasok
A HIPERAKTIVITÁS, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
TÁRSAS KÖLCSÖN¬HATÁS ÉS TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS
A pszichológia biológiai alapjai: idegrendszer és agy
ÉSZLELÉS
A TÁRSAS VILÁG KOGNITÍV ÉS ÉRZELMI VONATKOZÁSAI
A pszichológia rövid történeti attekintése, pszichológiai iskolak
Motivació, teljesítmény, siker-kudarc iranyultsag
Az iskolai mentalhigiéné kezdetei
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az iskolai mentálhigiéné kezdetei


Az iskolai mentálhigiéné mint önálló diszciplína megjelenésében az első fontos lépés az iskolapszichológia megjelenése, amely a 20. század elején kezdett leválni a pszichológiáról, de igazi önállósodása az 1940-es, 50-es évekre tehető.  

1944-ben az Amerikai Ortopszichológiai Társaság iskolakongresszust szervezett, ahol megszületett önálló tudományként az iskolai mentálhigiéné. Az itt összegzett szakmai tapasztalatok szabtak irányt az iskolai mentálhigiéné fejlődésének.

1963-ban Kennedy elnök elfogadja a "közösségi mentálhigiéné" országos hálózatának kifejlesztéséről szóló javaslatot, s ezzel a mentálhigiéné tudománya nagykorúvá válik.

Hazánkban az iskolai mentálhigiéné kialakulását segítették a pályaválasztási- és nevelési tanácsadás intézményei. A két világháború között már működött egészséges és pszichopátiás gyermekek ellátására Nevelési-és Pályaválasztási Tanácsadó a Gyermeklélektani Intézetben. A 1930-as években több egyesület is tartott fenn nevelési tanácsadókat a fővárosban.

A második világháborút követően sok hátrányos helyzetű gyermek került az iskolákba, aki tanulási és magatartási problémákkal küzdött, az ő segítségükre szerveződtek a gyermeklélektani állomások több vidéki városban is, például Egerben, Miskolcon. Az állomások munkatársai olyan pedagógusok közül kerültek ki, akik mentálhigiénés kiképző tanfolyamon vettek részt. Ezek az állomások a fordulat éve után megszűntek, a kezdeti fellendülést hosszú évtizedekig tartó stagnálás követte, a pártállam nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek, a kamaszok beilleszkedési gondjait sem volt hajlandó tudomásul venni.

Magában az iskola int 151i87b ézményén belül a szellemi, humán változás kevés volt, a mozgalmi élet mindent, még az intim szférát is áthatotta, folyt a szocialista emberideálnak görcsösen megfelelni akaró nevelés, s aki ennek ellenállt, azt a közösség kirekesztette. (lásd: Szabó István Szerelmesfilm-jében azt a jelenetet, amikor a "pajtások" őrsi gyűlése kizárja a gyermekszerelmüket nyíltan vállaló Jancsit és Katát.) Az oktatásügy mindenáron az esélyegyenlőséget igyekezett biztosítani, de a szelekciós folyamatokat nem tudta megakadályozni.

A szakemberek nyomása, a halmozódó problémák eredményeként 1972-ben miniszteri utasítás született országos nevelési tanácsadói hálózat létrehozására. A vidéki városok közül elsőként Pécsett kezdte meg működését nevelési tanácsadó 1974-ben. Talán az iskola és a nevelési tanácsadó kapcsolatát igyekezett erősíteni az a miniszteri rendelet 1994-ben, amely a nevelési tanácsadókat a pedagógiai szakszolgálat intézményei közé sorolta.

Ezekben az években az iskolán belül is folytak iskolafejlesztési kísérletek, például Zsolnai József próbálkozása. Emellett a tanárképző intézményekben is lehetőség nyílt a korszerű pszichológiai módszerek és iskolák megismertetésére. Klein Sándor nevéhez fűződik Carl Rogers személyiségközpontú szemléletének átültetése a magyar pedagógiába. (Szeged, Tanárképző Főiskola)

A 70-es, 80-as években a falvakban vagy új lakótelepeken létrehozott általános művelődési központok (ÁMK) is azt célozták, hogy ezek a kulturális centrumok a gyerekek számára több lehetőséget biztosítsanak, könnyítsék az iskola szocializációs feladatát. Ezek a központok magukban foglalták az iskolát, könyvtárat, sportlétesítményeket, filmszínházat, művelődési házat, s céljuk lett volna az is, hogy a korábban "szétvert" kiscsoportos szerveződéseket újraélesszék, amelyeknek az elsődleges prevenció során fontos szerep jut. A kezdeményezések azonban rendre kudarcba fulladtak a 80-as évektől jelentkező gondok - a gyermeklétszám csökkenése, finanszírozási problémák - következtében, magukkal rántva azokat az egyesületi kezdeményezéseket is, amelyek ezekben az intézményekben a 80-as években támogatást találtak.

"E folyamatok közepette jelentkezett az iskolai mentálhigiéné. Először a hazai pszichokultúra prevenciós és korrekciós ajánlataival, majd az iskola terében mindinkább felszínre kerülő (korábban többé-kevésbé elfojtott) viselkedési és személyiségproblémák hatékony megközelítésének igényével. Érthetően nagy volt a klinikai pszichológia befolyása, lényegében ez a befolyás hozta létre az iskolapszichológiai hálózat követelményét." ( Buda, 1998. p 20. ) Az iskolapszichológus szakma születése 1985-re tehető.

1986-ban az ELTE Nevelés- és Társadalomlélektani Tanszéke Dr. Hunyady György és Porkolábné Balogh Katalin vezetésével egy harminctagú munkacsoportot hívott életre. A csoport egy szociálpszichológiai modellkísérletet indított, melynek célja egy országos iskolapszichológiai hálózat kiépítése. A kísérlet eredményeképpen harminc iskolapszichológus kezdte meg működését Budapesten, Pest megyében, Debrecenben és környékén.

Az iskola egy kevésbé változó, rugalmatlan rendszer, de lassanként érett a felismerés az oktatási rendszer anomáliáit a saját bőrükön tapasztaló pedagógusokban is: szemléletváltozásra van szükség. A család szerepének átalakulása, a kortárscsoportok egyre nagyobb hatása a gyerekekre, az esetleges károsító családi tényezők, a növekvő deviancia szükségessé tette a szemléletváltozást, hiszen a pedagógusoknak nem volt "receptjük" a helyzetek megoldására.

Kiderült, a pedagógusoknak lényegesen több és korszerűbb pszichológiai ismeretre van szükségük, mint az évekkel korábban a tanárképző főiskolákon megszerzett tudásanyag.

A 70-es évek végétől főként önismeretfejlesztő kurzusok, pszichológiai továbbképzések terjedtek el"encounter" technikákat, kommunikációs"skill"-eket tanítottak a pedagógusoknak.

Buda Béla ezekről a képzésekről meglehetős kritikával szól, mivel ezek "legtöbbször életidegen, doktrinér pszichológiai elméletek szellemiségét és gyakorlatát próbálták átültetni az iskolába. Sok iskola, módszer egyfajta "életformaműhely" lett a pedagógusok számára, ha már a gyakorlatban kevéssé tudták használni, legalább értelmezési sémát kaptak bizonyos jelenségekre vonatkozóan." ( Buda, 1998. p 21.)

A 80-as évek második felétől megindul a mentálhigiénés szakemberképzés: 1989-ben a posztgraduális szakemberképzés, majd Szegeden az egészségfejlesztő-mentálhigiénikus főiskolai tanárképzés.

90-es években már széles a paletta, számos intézményben folyik a képzés, s az utóbbi években meghirdetett pedagógus szakvizsga program is nyújt lehetőséget a mentálhigiénés irányultságú továbbképzésre.


Az iskolai mentálhigiéné szemléleti alapjai

A mentálhigiéné paradigmaváltása a 20. század második felére tehető, Thomas Gordon nevéhez kapcsolódik. Ő határozza meg az egészség-gradiens fogalmát, miszerint az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak. A betegség kialakulását okozó tényezők függetlenek lehetnek az egészséget meghatározó tényezőktől. Ebben az értelmezésben az egészség nem a betegség hiányaként definiálható, hanem egy teljesen új minőség. Ennek a szemléleti fordulatnak a jelölésére a mentálhigiéné területén Jahoda a pozitív mentálhigiéné fogalmát alkalmazza. A felfogás értelmében a mentálhigiéné az elsődleges megelőzés területét foglalta el. " Az elsődleges megelőzés fogalma kettős jelentésű: egyfelől azokat a tevékenységi formákat, szocializációs törekvéseket foglalja magába, amelyek a "pozitív egészség" kialakításával és fenntartásával kapcsolatosak, másfelől a betegségek epidemiológiai adatainak, természetének az ismeretében a speciális szakmai megelőző (anticipációs-preventív) tevékenységeket jelenti. Az elsődleges megelőzés mindkét jelentéstartalma jól nyomon követhető az iskola rejtett és kinyilvánított céljaiban; mindig a megelőzéstartalom van túlsúlyban, amely az aktuális társadalmi szükségleteknek jobban megfelel." ( Gerevich, 1997. p. 38.)

Az iskolai mentálhigiéné és személyiségfejlesztés feladatairól az első átfogó hazai munka

Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában című könyve. A szerzők az iskolai mentálhigiénét meghatározó non medikális modellt vázolják fel. A hagyományos pedagógiai megközelítést, amely "ráhatásokban", "nevelt" személyiségben gondolkodik, párhuzamba állítják az orvosi modellel. E megközelítés szerint a magatartási zavarokat mutató gyermeknél meg kell keresni a baj okát, és az ok elhárításával eltűnik a zavar. "A lineáris oksági modell alapján dolgozó és gondolkodó pedagógus és pszichológus elsősorban a gyermek személyiségében keresi a baj gyökerét, olyan technikus mintájára, aki jól ismeri a szerkezetet, s a pontos diagnózis alapján el tudja hárítani a hiba okát. A humanisztikus pszichológus ezzel szemben a fejlődés zavaraiként felfogott problémákról feltételezi, hogy "maguktól" elmúlnak, ha olyan körülményeket sikerül teremteni a gyermek számára, amelyben a tünetek fölöslegessé válnak". ( Bagdy-Telkes, 1988. p.24.)

A szerzők két hasonlattal élve teszik érzékletesebbé a két felfogásmód különbségét: a hagyományos megközelítés szerint gondolkodó szakember az "autószerelő stratégiájával" igyekszik megoldani a problémát, míg a humanisztikus pedagógus módszere inkább a "kertész" munkájával állítható párhuzamba, aki ugyan nem ismeri a növényben zajló folyamatokat, de azt pontosan tudja, mire van szüksége a növénynek az optimális növekedéshez. E felfogás szerint "a fejlődést támogató szakembernek nem az a dolga, hogy belekontárkodjék a belső - a személyiség amúgy is nehezen feltárható és csak félig-meddig megfejtett- működésébe, hanem, hogy gondoskodjék a fejlődéshez azokról a külső hatásokról, ingerekről, alapanyagokról, érzelmekről stb., amelyekből táplálkozva kibomlik a személyiségben bennerejlő meggyőződése szerint jó és önfejlődésre képes tartalom." ( Bagdy-Telkes, 1988. p.25.)

Az iskolai mentálhigiéné ezt a "kölcsönhatási modellt" helyezi előtérbe, ez tükröződik az utóbbi évtizedek gyakorlatában is: míg korábban a szűrés-diagnózis-kezelés sorrendjét követő prevenciós programok voltak a meghatározóak, ma már az "edukatív" típusú programok a jellemzőek az  iskolákban. Bár Kézdy Balázs felhívja a figyelmet, hogy a két szemlélet nem határolható el élesen egymástól , s a gyakorlatban egymás mellett él.

Az említett szerzőpárosnak jelentős érdeme volt abban, hogy a könyvben is megfogalmazott új szemlélet megjelenjen az iskolai mentálhigiéné elméletében és gyakorlatában. Kedvező alkalmat nyújtott erre a rendszerváltás, amikor is a társadalom nyitottabbá vált azokra az új kísérletekre és próbálkozásokra, amelyek az iskolarendszert is érintették.( Alternatív iskola kísérletek pl. Belvárosi Tanoda, Zöld Kakas Líceum, Külvárosi Tankör). Bizonyítékul álljon itt néhány iskolai mentálhigiénés program, amely részben hazai, részben nemzetközi együttműködéssel valósult meg:

- Iskolai közösségpszichológiai (IKP) modell-kísérlet, mely első-és másodéves gimnazisták számára készült program. Kiterjedt a serdülőkorral járó identitásválság, iskolai problémák kezelésére, valamint az osztályközösségekben jelentkező konfliktusok megoldási képességének kialakítására. A program létrehozói: MTA Pszihológiai Intézetének Nevelés Lélektani csoportja és a XIV.kerületi Nevelési Tanácsadó.

- Shapiró-program: egészségnevelő és megelőző program. Témái:táplálkozás, szexualitás, AIDS, drog, alkohol. A program amerikai amely 10-14 éves diákokat célzott meg.



-" Egészséged testben, lélekben"- CHEF alapítvány által támogatott személyiségfejlesztő, drog-alkohol megelőző program óvodások, általános- és középiskolások számára.

- Servais-program: drogmegelőző program 14-18 éves tanulók számára. A program eredete Belgium, az ott használt programkönyvet fordították magyarra.

- UNICRI-program, amely az ENSZ "Stop drog" kampánya keretében működik. A megcélzott populáció: általános és középiskolás tanulók.

- A drogalapítvány ( NEVI Drogprogram) programjai 10-18 éves diákok részére. Drogmegelőző programcsomag. A program a kölni Nemzeti Egészségvédelmi Intézet programcsomagjának adaptációja.

- D.A.D.A.-program: Dohányzás-, Alkohol-, Drog-és AIDS- megelőző program 6-14 éves diákok számára. Az amerikai program magyar adaptációját használja a Budapesti Rendőrfőkapitányság Megelőzési Osztálya és a Budapesti Közbiztonsági és Módszertani Központ Alapítványa.

A diákságot megcélzó mentálhigiénés programok mellett jelentős azoknak a képzéseknek a köre, mely a már gyakorló pedagógusoknak nyújt segítséget. "Itt nem elsősorban az a feladat, hogy a pedagógusok mindegyikéből mentálhigiénés szakembert faragjanak, hiszen az új szemléletnek éppen az a lényege, hogy a laikus segítők minél nagyobb körét vonja be "sok szakember szerint a mentálhigiéné érdekében nem kell a pedagógusból "kis pszihológust" csinálni, hanem fel kell kelteni az érdeklődést a pszihológiai problémák önhatékony megértéséhez és megközelítéséhez, és elősegíteni ,hogy ő kezdjen valamit, amihez aztán természetesen kérhet segítséget szakembertől is."( Buda,1998, p. 24-25.) A mentálhigiénés látásmód kialakítása, az empátiás kézség kialakítása fontos, hiszen a pedagógusok mint közösségi "kapuőrök" viszonyítási alapul szolgálnak a közösség többi tagja számára is.

Ugyanakkor a pedagógus szakma erőteljesen igénybe veszi a személyiséget, a "veszélyeztetett" foglalkozások közé tartozik, ismert a burn out (kiégési) szindróma a pályán. Ezért fontosak azok a tréningek, önismereti csoportok, amelyek célja a pedagógusok lelki egészségének megőrzése.

Így röviden áttekintve a hazai iskolai mentálhigiéné helyzetét, láthatjuk, hogy az utóbbi két évtizedben számos kezdeményezés, program, képzés indult el, valósult meg. Egyes programokról készültek hatásvizsgálatok, de átfogó ismeretünk nincs a jelenlegi helyzetről.

"Az iskolai lelki egészségvédelem ma a világban is, nálunk is inkább tevékenységi terület, megközelítési mód, feladathalmaz, szemlélet, akciós kutatás, mintsem kész társadalmi praxis.

Nálunk kevesebb a kétely, több az affirmáció, és szinte teljesen hiányoznak a minőségi elvek, nincs szakszerű programszervezés, nincs monitorizálás és evaluáció, nincs megfelelő futamidő, kontinuitás, koordináció és "hálózatiság" a különféle kezdeményezések között, nagyon ritka pl. az olyan iskola, amelyben több programforma zajlana egymással összehangolt módon. ."( Buda, 1998. p. 23-24.)

Buda hangsúlyozza, hogy átfogó programok kellenek, amelyekben beépül a folyamatkövetés, az eredmények vizsgálata is. Fontos a "többszintűség", amely szerint az iskolát érintő változtatásoknak általában összehangolt módon kell érinteniük a gyerekeket, szülőket és a közösséget.

Buda Béla felvázolja a hazai iskolai mentálhigiéné előtt álló lehetőségeket:

- Mentálhigiénés oktatás kidolgozott rendszere működik Németországban. Az egész közoktatást (beleértve a gimnáziumi tananyagot is) áthatja ez az akció, 5-6 hetes tömbökben, amelyek a témakontextus szempontjából rokon tantárgyon belül helyeződik el. A kisiskolás korban a dohányzás, alkohol és drog elkerülésével kapcsolatos alapismereteket sajátítják el, és az egészséges étkezési szokásokról hallanak. Egy másik tömbben a televízió, videó és elektronikus játékok "abúzív" használatáról hallanak, van mozgásprogram, amelyben a mozgásszegény életmód kerül fókuszba. A korai serdülőkorban szó esik a szexualitásról: az AIDS-ről és más nemi úton terjedő betegségekről, a fogamzásgátlásról. Érintik a serdülőkori szexualitást, a szexuális másságot (ezen belül a homoszexualitást) és a fejlődő párkapcsolatot. Mindehhez nemcsak jó tankönyv, munkafüzetek sora, hanem multimédia anyag és interaktív oktatási rendszer is járul.



- Mentálhigiénés prevenciós tevékenység: bizonyos ártalmak - mint a kortárscsoporton belüli agresszió vagy a kortárscsoportokban gyakran érvényesülő negatív minták - csökkenthetők az iskola rendszerében, amely erősen károsíthatja a gyerekek önértékelését, és sokszor lényeges oki tényezője a viselkedési problémáknak. A legkülönbözőbb. módszerek alakultak ki számos országban arra, hogy a gyerek megfelelő felkészítés után ezeknek a negatív hatásoknak ellent tudjon állni.

A skandináv országok egy részében például a szexuális viselkedéssel kapcsolatosan a lányokat fejlesztik ebben az irányban, hogy ne engedjenek a fiúk unszolásának, ha még nincs kedvük, ha nem érzik magukat biztosnak szándékukban, és ha nem tudják a helyzetet kontrollálni.

- Korrektív programok: különféle fejlődési, szocializációs elmaradások korrigálása, hátrányos társadalmi vagy családi helyzetből érkezők támogatása, esetleg alkatból vagy fogyatékosságból eredő gátlások leküzdésének segítése nem direkt módon, hanem az oktatás-nevelés rendszeréhez kapcsolódóan. Pl. A nyelvtantanítás számos lehetőséget ad a kommunikációfejlesztésre ( vita, nonverbális kommunikáció, retorika témaköre.)

- Az önértékelés fejlesztése: egyes országokban erre külön sajátos programokat szerveznek, pl. speciális napok, amelyeken általában mozgásprogramok, kreatív. gyakorlatok folynak. A célok szerények, általában egy-egy élménytípus megvalósítása (pl. a gyerekek a falon át felmásznak az iskola tetejére, kötéllel, megfelelő biztosításokkal, együttműködés révén, és ez nagyon pozitív élmény az ügyetlenebbeknek). Ezek a játékos programok erősítik a gyerekek önbizalmát és fejlesztik együttműködési készségüket.

- Önsegítés, kortárssegítés: ha a gyerek felnőtthöz fordul vagy problémásként "kiszűrik", erősödhet benne a másság érzése vagy stigmatizáció következhet be. Mindez elkerülhető a kortárssegítésben, az autonómia- érzés, az önhatékonyság megmarad. A telefonszolgálatok is ezt célozzák, itt névtelennek lehet maradni.

- A mentálhigiénés pedagógiai munka megfelelő hatékonyságához elengedhetetlen bizonyos kézségek, problémamegoldási, viszonyulási módok fejlesztése, pl. empátia, pozitív átértelmezés , projektív foglalkozások, kommunikációfejlesztés, a kreativitás fokozása stb. Itt van szerepe a képzésnek, teamviszonyoknak, minőségellenőrzésnek.

- A tanári személyiség erősítése, védelme: itt az esetmegbeszélő csoportokról a konzultációs lehetőségekig, a kölcsönös segítség formáin át a "kiégés" megelőzéséig sokféle lehetőség kínálkozik. Nagy az igény az ilyenfajta megközelítések iránt, hiszen ha a tanár "csak" relaxáltabb, kevésbé feszült, gátlásos, fáradt, általában jobb mentálhigiénés ágens, és maga is megtalálja a hangnemet, a probléma megoldásának módját.

- Szupervízió, iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés: mindkettő sajátos multiplikatív eszköz. A szupervízió a minőségbiztosítás egyik fő tényezője, de lehet mentálhigiénés célú is. Az iskolai szervezetkonzultáció és szervezetfejlesztés a mentálhigiénén kívül kihat a szervezeti viszonyokra és a vezetésre is.

- Szülőkapcsolatok befolyásolása: számos kísérlet történik arra, hogy a szülők bevonhatók legyenek az iskolai életbe, részt vehessenek az ott hozott döntésekben. A szülői önsegítés megindítása több beleszólásra ad lehetőséget, mint a megszokott szülői munkaközösségi tevékenység. A szülőkkel együtt végzett drámapedagógiai, mozgáskulturális, kreatív stb. foglalkozások komoly mentálhigiénés hatások hordozói lehetnek, és előnyösen hathatnak vissza a gyerekekre. Az iskola és a szülők pl.együtt hatékonyan foglalkozhatnak a médiahatásokkal, azok feldolgozásával, ártalmaik kivédésével.

- Az iskola mint a közösségi mentálhigiéné centruma: az iskola együttműködhet különböző segítő szervezetekkel, kulturális csoportokkal, egyházzal. Látogathatják a gyerekekkel ezeket a szervezeteket, bevonhatják őket közösségi akciókba stb. Így az oktatási intézmény a saját környezetében a mentálhigiénés munka katalizátorává válhat.

"Mindehhez még folyamatos kutatás kell. Az iskolai mentálhigiéné a lelki egészségpromóción belül részdiszciplína, amelyben akciókutatások, tapasztalati összegzések, műhelymunka szükséges, a szakértelemnek ( vagyis az összetevő diszciplinákból származó szaktudásnak) a kutatás terén kell leginkább érvényesülnie." ( Buda, 1998. p 29.)


Találat: 2933






Felhasználási feltételek