A diszlexia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok állhatnak. Nem minden olvasási, írási nehézséget tekintünk diszlexiának. A diszlexia- veszélyeztetettnek tartott gyerekek nagyobb része "áldiszlexiás" ("szerzett diszlexia"). Tünetei kisiskolás korban nehezen különíthetõk el a valódi diszlexiáétól, mindkét esetben makacs betűtévesztések, szótagkihagyások, -keverések és a tartalom meg nem értése jellemzi az olvasást. Következménye azonban hasonló: a 18 éves kori gya 535e45f korlati analfabétizmus (a tanulók 30-40 százaléka).

Az "áldiszlexia" kialakulásához nagymértékben hozzájárul, ha

Ø      a családban nem beszélgetnek eleget, a gyereknevelés minőségét elhanyagolják

Ø      az alacsony intellektusú, fejletlen szókincsű szülők között a gyermekszám robbanás-szerű növekedése

Ø      a gyermek aktív szókincshasználat helyett passzív tévénézéssel, számítógépezéssel, elektronikus játékokkal, összefüggéstelen zenei klipek nézésével tölti idejét

Ø      oki háttér még, hogy az iskolai tanítás hamarabb kezdõdik meg, mint ahogy egy átlagos - még csak nem is későn érő - gyermek látási és hallási fejlődése eléri az olvasáshoz szükséges szintet.

Ø      emellett a kézfejcsontozat csupán hétéves korra válik alkalmassá az írómozgás végzésére.

Ø      a tanulási zavarok utóbbi két évtizedben tapasztalt járványszerű terjedése mégis mindenek előtt a magyar nyelv írásbeliségéhez nem alkalmazkodó szóképes és gyorsított olvasási módszerek bevezetésével hozható összefüggésbe. Ma hazánkban 14-féle módszerrel tanítják a gyerekeket olvasni, és ezek egyike-másika szinte "kitermeli" az olvasási nehézségeket és problémákat. Ilyen például a Zsolnai-féle képolvasásos módszer, amely inkább csak a jó képességű diákoknál válik be. A magyar "diszlexiás" gyerekek aránya tízszer akkora mint a nemzetközi átlag.

Ø      az alkalmazott olvasástanítási módszerek bevezetés előtti beválás vizsgálatai elégtelenek, a módszer és gyermek összeillési vizsgálatai pedig kialakulatlanok. A pedagógus módszertani szabadság jegyében a gyerek és szülő kényszerű fejest ugrik a sötétbe.

Ø      ezt tovább bonyolíthatja a pedagógiai-logopédiai szűrővizsgálat, ha nem a konkrét iskolai olvasástanítási módszernek, haladási ütemnek megfelelő mérési sztenderdet használ, óvodai felzárkóztatási programot végez, illetve ha a probléma egyéb lehetséges oki hátterét elhanyagolja.

Csakis teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal bizonyosodhatunk meg arról, valóban diszlexiás-e a gyermek. A kivizsgálás csapatmunka, és az orvosi vizsgálatokkal kezdődik. A diszlexia kezelése maga is csapatmunka, mely elsődlegesen a logopédus kompetencia körébe tartozik.

Diszlexia- veszélyeztetettség tünetei lehetnek óvodáskorban:

Ø      Mozgás területén:

Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros-, beszédmozgások, egyensúlyérzékelés zavara. Jellemzően a gyerek nem tudja elkapni a labdát, ceruzafogása kiforratlan, görcsös, rajzai rosszul kivitelezettek, leesik a tornapadról, stb.

Ø      Irány- és téri tájékozódás területén:

Gyakran találkozunk a jobb-bal irányok tévesztésével, lateralitásproblémával, testsémazavarral, jobbról bal irányba végzett soralkotással, téri orientációs zavarokkal. Diszlexiások között szép számban akadnak bal kezesek. A bal kezesség azonban önmagában sosem utal egyértelműen diszlexiára. Nagyobb probléma az, ha a gyermeknél keresztezett preferencia van, vagyis nem az azonos oldali szeme, keze, lába a domináns, hanem pl. jobb szem, bal kéz, jobb láb a domináns.

Ø      Beszéd területén:

Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, elmosódott artikuláció, zöngétlenítés, általános pöszeség, szegényes szókincs, beszédészlelés és megértés zavara egyaránt megjelenhet.

Ø      Emlékezet területén:

Vizuális (látási), akusztikus (hallási), verbális (beszéd) emlékezet zavara jellemző tünet lehet.

Ø      Figyelem területén:

Tartós figyelemre nem képesek, figyelmük könnyen elterelhető, többnyire csak néhány percre tudnak bizonyos dolgokra koncentrálni.

Ø      Egyéb területeken:

Ø      További jellemzők a percepció (észlelés), analízis-szintézis gyengesége.

Ø      Mindezek a tünetek a magatartásra is hatással vannak, sokszor találkozunk pszichés-, beilleszkedési- és magatartászavarokkal, amik megnyilvánulhatnak agresszióban, bohóckodásban, túlzott visszahúzódásban egyaránt.

Ø      Veszélyeztetettségi tényező lehet emellett az a tény, ha már a családban előfordult diszlexia.

A diszlexia veszélyeztetettség szűrésére a logopédus alapvizsgálatot, és szükség szerint diagnosztikai vizsgálatot végez. A nagycsoportos óvodást szűrőteszttel vizsgálhatja meg az óvodában. (ehhez szülői beleegyezés nem szükséges, de a szűrés elvégzése nem kötelező). Elve a kizárásos módszer, mely a vizuális, audutív és mozgásos képességeket vizsgálja. Amennyiben felmerül a diszlexia veszélyeztetettség esélye, diagnosztikai vizsgálatot és diszlexia prevenciós terápiát végezhet (a központban, a szülő hozzájárulásával).  A diszlexia prevenciós terápia segítségével a diszlexia veszélyeztetett gyermekek egy év alatt tanulják meg az egy-, illetve kétjegyű kisbetűket, és iskolába már ezzel a tudással kerülnek. A logopédia munkát mozgásos és szenzoros integrációs terápiák egészítik ki.

Amennyiben az óvoda alatt felmerült a diszlexia veszélyeztetettség esélye, illetve a gyermek diszlexia prevenciós terápiára járt, beiskolázás előtt komplex vizsgálat és szakértői vélemény dönt a gyermeknek leginkább megfelelő iskola kiválasztásában. Normál tanítási módnál célszerű olyan osztályt választani, ahol az olvasástanítás hagyományos, szótagoló elven történik. A diszlexia redukció a prevencióhoz hasonló, de már az olvasás és írás megtanulására fókuszál a kisiskolás kor alatt.

A diszlexia tünetei  iskoláskorban:

Ø      Olvasásban fellépő tünetek:

Az olvasás hibái közé tartoznak többek között a betűtévesztések, (vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pl. f-t, g-k), betűkihagyások -betoldások,, szótagkihagyások -betoldások, reverziók (fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén betűsorrend megfordítása, kezdő olvasóknál a betűk olvasásának súlyos megkésése.

Tünetként szerepel emellett az olvasás tempójának lassúsága és a szövegértés problémája.

Ø      Írásban fellépő tünetek:

Írásban gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid tévesztések, egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások. A diszlexiás gyermek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan.

Ø      Beszéd területén:

Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség maradványtüneteivel találkozhatunk általában. Nyelvi készségük elmarad társaikétól. Gyakori a szegényes szókincs, beszédészlelés és megértés zavara.

Ø      Mozgás területén:

Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros mozgások, az egyensúlyérzékelés zavara. A diszlexiás gyermekek írásképe is mutatja a kézmozgások ügyetlenségét.

Ø      Egyéb területeken:

Ø      Egyéb területeken a ritmusérzék fejletlenségével, dominanciazavarokkal, nehezen kialakuló testsémával, rossz téri és idői tájékozódással, gyenge emlékezettel, szerialitásproblémával találkozhatunk.

Ø      Emellett sok esetben elsődleges és a már kudarcélmények hatására kialakult magatartásproblémák is előfordulnak.

Ø      Gyakori továbbá, hogy a diszlexiás gyermekeknél nemcsak az olvasás (diszlexia) és az írás (diszgráfia) érintett, hanem a számolás területe is (diszkalkulia).

Sokszor csak az iskolában, az olvasás-írástanulás során derülnek ki a problémák. Ilyenkor a logopédus olvasás-, nyelvi-, és helyesírás- szókincsvizsgálatot végez a gyermekkel. Amennyiben fennáll a diszlexia lehetősége, további vizsgálatokat kér (orvosi, pszichológiai), illetve diszlexia terápiában részesíti a gyermeket. Szükség szerint ez kiegészül diszgráfia és diszkalkúlia kezeléssel.

A diszgráfia

A diszlexia mellett, ahogy azt már fent olvashatták, társuló tünetként, írászavarral, vagyis diszgráfiával találkozhatunk. Leggyakoribbak a diszgráfiás gyermek írásban a betű/szótagkihagyások és -betoldások, betűk/szótagok megfordítása, ismétlések. Sok esetben görcsös a ceruzafogás, illetve a vonalvezetés sem megfelelő. Találkozhatunk még egybe- és különírási gondokkal, írásjelek elhagyásával. Diktáláskor megfigyelhető, hogy a gyermek nem tudja megjegyezni pontosan a mondott szöveget, ezért kihagy, megváltoztat, felcserél egyes szavakat. Gyakori még a lassabb írástempó, ami összefügghet a betűk alakján való gondolkodással, valamint az írással kapcsolatos negatív motivációval is. Miután diszlexiásoknál minden esetben találkozunk bizonyos mértékű írásproblémával, ezért a diszlexiaterápiában az írás rendezésére is hangsúlyt kell fektetni.

A diszkalkulia

A diszkalkulia-veszélyeztetettség tünetei csakúgy, mint a diszlexiáé/diszgráfiáé, már nagycsoportos korban felismerhetők. Többnyire azok a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, akik megkésett/akadályozott beszédfejlődésűek, általános pöszék, valamint diszlexia-veszélyeztetettek. A diszkalkulia veszélyeztetett gyermek szókincse szegényes, kifejezőkészsége, mondatalkotása nem megfelelő, gyakori a beszédértés (szövegértés) zavara, a bő beszéd lényeglátás nélkül, a beszédben a prozódiai elemek hiánya. Feltűnő a vizuális (látási) és akusztikus (hallási) észlelés, illetve emlékezet problémája is. Emellett a nagy- és finommozgás zavaraival találkozhatunk. Az iskoláskorú diszkalkuliás gyermeknél gyakori a saját testen, síkban, térben és időben történő tájékozódás zavara; a számfogalom gyengesége; számlálásnál számok kihagyása, felcserélése; a globális mennyiség felismerés hiánya, a számnév-számjegy-mennyiség nem megfelelő egyeztetése; az alapműveletek értelmezésének, megoldásának problémái; a gyenge számemlékezet; a szöveges feladatok megértésének, elvégzésének hibái; a matematikai szabályok felismerésének, megfogalmazásának, megtartásának gondjai; a helyi érték értelmezésének hibái. A figyelem, az akusztikus és a vizuális észlelés, illetve emlékezet, a finommotoros koordináció zavara mellett jellemző, hogy a laterális dominancia, oldaliság is később alakul ki.

A komplex - neurológus, pszichológus és logopédus által elvégzett - diszkalkulia-vizsgálatot követően kezdhető meg a terápia, ahol ki kell hangsúlyozni a team-munka fontosságát szülővel, az általános iskolai matematika tanárral és az osztályfőnökkel is. A fokozatos gyakorlások során kell a gyermek által már elsajátított készségeket, ismereteket, jártasságokat gyakorolni, valamint az új ismeretek beépíteni, megszilárdítani.