Filozófia és az ideológia viszonya

Filozófia és az ideológia viszonya

Ideológia: (eszmetan)

valamilyen elmélet, tanítás, teória nemcsak a tudományos objektivitásra törekszik, hanem úgy teszi, hogy valakinek az érdekében teszi.

Mindig egy csoportréteg, osztály vagy több osztály érdekét fejezi ki  Soha nem az egészet!

A filozófia sokszor csúszott az ideológia területére.

Pl.: marxizmus (ideológia)

francia forradalom eszméi.

Holkheimer:

Ne csússzon a filozófia a részérdekeket képviselõ területre. Olyan elméteket fogalmazzon meg, ami az egész társadalomra vonatkozik.

A filozófiát az ideológia veszélyezteti. Nyíri Tamás fogalmazta meg: A filozófiát az id. azért veszélyezteti, mert földhöz ragadt uralmi szekerek elébe igyekeznek fogni. A filozófiát különbözõ csoportok érdekébe akarják állítani.

B. Brecht: "én gondolkodó vagyok, ígérhetem, hogy gondolkodok, de azt nem, hogy mit fogok gondolni."

A filozófusnak is ilyen álláspontra kell jutnia!

Anosel Éva: amíg azt mondták a középkorban: a filozófia a teológia szolgálóleánya.

A filozófia nem legyen senkinek a szolgája, járja a saját útját.

Konrád György: a XX. Sz. második felének ... kapcsolatban: nem jár nektek semmi, csak az egész világ: mondjátok diákok, hogy képesek legyetek ellentmondani mindenféle zsarnokság incselkedésének.

Szentgyörgyi Albert: a filozófia módszeres és állhatatos kísérlet legyen avagy hogy észt vigyen a világba.

Filozófia és politika viszonya:

A politika megpróbálja kiállítani a filozófiát. A politika elhallgatja a kritikát, ezzel a filozófiát.

Ha erõtlenné válik a politikával szemben, akkor védtelenné válik az erõszakkal, manipulációval szemben. Þ megadja magát a hatalomnak.

A filozófia bebörtönözhetõ a hatalommal szemben.

Hatalommal szemben erõtlen a filozófia.

Horkheimer (1942): azért kell harcolnunk, hogy ne tûnjék el a Földrõl a társadalom emberhez méltó, békés, boldog jövõjébe vetett hit.