online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei

politikatudomány

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A Gazdasagi és Monetaris Unió kialakulasa és szerepe a regionalis politikaban.
EURÓPAI INTEGRÁCIÓ
A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei
 
 

A gazdasági világválság és a politikai-társadalmi következményei

Az 1920-as évek második felének kedvező politikai folyamatait mindenekelőtt az amerikai gazdaság töretlen fejlődése és a német demokrácia erősödése alapozta meg. Ha e két pillérnek csak egyike is kidől, az egész folyamatnak vége. Az 1929 és 1933 közötti világválaság szétzilálta azt a békülési folyamatot, ami a húszas évek közepétől a világ megbékélésének reményéhez ve 858f53i zetett.

1929 októberében összeomlotta New-York-i tőzsde, ami egy soha nem látott 4 éves válságot vont maga után. A szükségessé vált új gazdaságpolitika elméleti megalapozója John Keynes brit közgazdász volt, aki a túltermelési válságot és az ebből fakadó munkanélküliség okait az addigiaktól eltérő módon értelmezte. Az alapvető gondot az okozta, hogy a telítettsége miatt visszafogott termeléssel nagyobb munkanélküliség jár együtt. Ez csökkentette a keresletet, s így - ördögi körként - még inkább vissza-esett a termelés. A válság tehát egyre mélyebbé vált. Ugyanakkor a kormányok nem avatkoztak be a gazdaságba, mert ezzel sértették volna az iparűzés és kereskedés szabadságának több évszázados elvét. Keynes ezzel szemben azt hirdette, hogy a kormányoknak be kell avatkozniuk a gazdaságba. Nem elég, ha a költségvetés egyensúlyán őrködnek, sőt, akár az egyensúly felborulása, akár a túlkölte-kezés árán is meg kell fékezniük a válságot.

Az első világháború utáni évek legnagyobb haszonélvezője az Egyesült Államok volt, melynek gazda-sági termelése a fellendülés éveiben (1922-29) átlagosan 40 %-al növekedett, s ez az életkörülmények nagyarányú javulását is maga után vonta.

A válság mélypontján, 1932 novemberében az amerikaiak megvonták bizalmukat a 12 éve kormányzó Köztársasági Párttól, és a demokrata párti Franklin Roosevelt-et választották meg az Egyesült Államok elnökévé. Roosevelt választási programjában New Deal-t, azaz új irányt ígért az amarikai népnek. Ez mindenekelőtt a válság új, poltitikai megközelítését és kezelését jelentette, amit New York állam kormányzójaként a gyakorlatban már kipróbált. Roosevelt elnök beiktatásának napján általános bank-válság volt az országban. Az új elnök első intézkedésével négynapos bankzárlatot rendelt el, majd összehívta a Kongresszus rendkívüli ülését, és új banktörvényt fogadtatott el. Ez lehetővé tette a bankbetétek tömeges kivételének megakadályozását, s megtiltotta az arnay kivitelét az országból. A bankok újboli megnyitását pénzügyminiszteri engedélyhez kötötte, s ezzel megakadályozta több mint 2000 gyenge bank újranyitását. Az erősebb bankokkal szemben viszont lassan helyreállt a bizalom. Elnökségének első száz napja során Roosevelt reformok sorát veztte be. Közülük a legjelentősebbek egyike a Polgári Tartalék Hadtest megalakítása volt. A munkanélküli fiatalok munkáját műszaki személyzet irányította, melynek során erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek és javítottak, parkokat létesítettek, stb.

A mezőgazdaság elhúzódó válásga külön is nagy gondot okozott. Roosevelt elfogadtatta a Kongresz-szussal a mezőgazdaság helyreállításáról szóló törvényt a vetésterület és az állatállomány cökkentésére vonatkozóan.

A harmadik, talán legnagyobb horderejű New Deal-törvény a nemzeti ipar helyreállítását tűzte ki célul. A törvény az akkori viszonyokhoz képest hatalmas összegeket biztosított közmunkákra és új létesít-ményekre. Ugyanakkor a túltermelési válság arra is rádöbbentette a szakértőket, hogy olyan új, alapozó beruházásokra van szükség, amelyek új munkahelyeket teremtenek, de termékeik nem jelennek meg az árukkal amúgy is zsúfolt piacon (utak, autópályák, repülőterek, szolgáltatások). A nemzeti ipar helyre-állításáról szóló törvény - beavatkozva a gazdaságba - megteremtette a tisztességes verseny szabálya-inak és alkalmazásának feltételeit.

Roosevelt azzal is tisztában volt, hogy a gazdasági és társadalmi reformjait csak a közvélemény támogatásával tudja megvalósítani. Nagy gondot fordított tehát az amerikaiak tájékoztatására és önbizalmuk növelésére.

Bár Roosevelt és Keynes között nem volt szellemi kapcsolat, de az amerikai elnök a gyakorlatban mégis azt valósítoota meg, amit a brit közgazdász elméletben javasolt. A New Deal határozottan szembeszállt a hagyományos kapitalista felfogással, a szabad vállalkozás féltve őrzött dogmájával, és általá-nossá tette az állami beavatkozás politikáját, a kereslet és kínálat egyensúlyának szabályozott fenntartását.

Találat: 1238