online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer Kozmetikumok Sport
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Daganat

gyógyszer

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A CUKORBETEGSÉG SZEMÉSZETI SZÖVŐDMÉNYEI: A DIABÉTESZES RETINOPÁTIA
Penicillin
A labfej
Az erdei gyümölcsök génmegőrzése, különös tekintettel a Pyrusokra
A nyak
A kar
Bevezetés a betegség értelmezésének filozófiajaba
ALAPFOGALMAK A CSONTRÓL
Daganat
 
 

Daganat

  • Tumor, neoplazma, blastoma - szervezettől látszólag független kóros szövetburjánzás, a gazdaszervezet rovására.
  • Daganatok előfordulási helyei: ajak, nyelv, szájfenék, szájnyálkahártya, pofa, arcüreg, alsó-felső állcsont.
  • Elősegítő tényezők: genetikai tényezők, családi halmozódás, alkoholfogyasztás, dohányzás, füstölt élelmiszerek, tartósítószerek, túl zsíros, fűszeres és forró ételek fogyasztása, mozgásszegény, stresszes életmód, környezeti ártalmak - levegő-és vízszennyezés, erős napsugárzás, vegyi ártalmak.

Daganatmegelőző állapotok a szájüregben és környékén

Korai tünetek:

  • nem gyógyuló fekélyek, ajkon ismétlődő hámhiány
  • szájnyálkahártyán előforduló gyógyulási hajlamot nem mutató elváltozás
  • foghúzás helyén nehezen gyógyuló seb, indokolatlan szájzár


Késői tünetek:

·        a szájüregben előforduló, legtöbbször fájdalmat nem okozó vérzékeny fekélyek, melyeket esetenként bűzös lepedék borít

·        egyes fogak, kisebb fogcsoportok indokolatlan meglazulása

·        nyálkahártya elszíneződése

·        szájban előforduló alaki eltérés, asszimetria

·        nyelven, nyelv alatt található nyelési nehézséget okozó duzzanat

·        nyirokcsomók hosszabb idő óta fennálló beszűrődése

Daganatmegelőző állapotok

-olyan kórképek, amelyekből gyógykezelés nélkül daganat fejlődhet ki

Daganatmegelőző állapotok:

1. Állcsontciszták                                                   13. Lupus erythematode chronicus discoides

2. Cornu cutaneum                                                 14. Naevus pigmentosus

3. Erythroplakia                                                      15. Osteobalstoma (oszteogén fibróma)

4. Cheilitis chronica actinica                                  16. Osteodystrophia deformans Paget

5. Cheilitis glandularis                                            17.Szideropénia

6. Dysplasia fibrosa                                                18. Szubmukózus fibrózis

7. fogelőtörési zavarok - szarkóma keletkezhet      19. Traumás sérülésekből, égésekből vagy

8. Keratoacanthoma                                                      specifikus gyulladásokból eredő hegek

9. Keratoma senile

10. Lichen planus

11. Leucoplakia

12. Leucokeratosis nicotina palati


1. Cornu cutaneum

  • különböző nagyságú, barnásszürke, alapjához jól tapadó, elszarusodott képlet
  • a bőr különböző helyein, néha az ajkakon fordul elő
  • 10%-ban laphámrák fejlődhet ki

2. Erythroplakia

  • a szájnyálkahártyán, az orcai részen és ínyen gyulladásos foltok, amelyek kezdetben lágy tapintatúak, élénkvörösek, később megkeményednek
  • ízérzés-zavar és szájszárazság követi

3. Cheilitis chronica actinica

  • Többnyire az alsó ajak idült gyulladása
  • Oka: tartós napfény- és s 545e47f zélhatás
  • Férfiakon gyakoribb
  • Tünete: ajak gyulladt, duzzadt, száraz, berepedezett és hámlik, a repedésekben pörkös felrakódásokat látni, amelyek lelökődnek és helyükön fájdalmas eróziók maradnak vissza
  • Kórállapot: nyirokpangás, amelynek hosszú távon kötőszöveti felszaporodás, majd rákos átalakulás a következménye

4. Cheilitis glandularis

  • Az ajak nyálmirigyeinek idült gyulladása
  • 20-40 éveseken
  • Rendszerint az alsó ajak betegszik meg
  • A nyálmirigyek megduzzadnak és rugalmas csomókként tapinthatók
  • A nyálmirigyek kivezető csövei piros pontként láthatók
  • Belőlük nyomással víztiszta nyálka ürül
  • szövettana: nyálmirigyek hiperplaziássak, strómája limfocitás és plazmasejtes beszűrődés

5. Dysplasia fibrosa

  • Csontfejlődési zavar következménye
  • Fiatal korban kezdődik, de minden életkorban kialakulhat
  • Egy vagy több csontdefektusból áll, leggyakrabban az állkapocscsontban a tibiában v. a femurban észlelik
  • Állkapocs duzzanatával, a fogak vándorlásával és kóros záróharapással jár
  • spontán fractura is bekövetkezhet
  • rtg-szerkezet nélküli, körülírt, sugáráteresztő góc látható
  • Rosszindulatúan elfajulhat

6. Keratoacanthoma

  • Idős embereken fordul elő
  • Oka: fényhatás
  • bőrön és ajkakon fordul elő
  • Félgömbszerűen kiemelkedő, 2 cm-nél nem nagyobb átmérőjű elváltozás, amelynek középpontjában kráteres üreg helyezkedik el
  • Karcinómásan elfajulhat

7.Keratoma senile

  • Oka: napsugárzás
  • idősebbek bőrén, ajkakon különböző nagyságú, szarupikkelyekkel fedett lapos képlet
  • hyperkeratosis és hámatrófia
  • praeblastomás jelleg

8. Leucoplakia

  • A szájnyálkahártya elszarusodásával járó idült gyulladás
  • Többnyire idősebb férfiakon fordul elő
  • Oka-hajlamosító tényezők: dohányzás, alkohol, lues, mechanikai tényezők (hibás fogsor), letört hegyes fogak, gyökerek, nagytömegű fogkő, fémtömések, fűszeres ételek, egyéni hajlam, hypercolesterinaemia, A-vitam hiány, candida albicans.
  • Tünete: a szájüreg különböző helyein szabálytalan alakú, fényevesztett, szürkésfehér, letörölhetetlen foltok jelennek meg, amelyek nem vagy csak kissé érzékenyek
  • FORMÁI:

9. Leucoplakia formái:

1. Leucoplakia simplex: a nyálkahártya alapjából alig kiemelkedő száraz, könnyen

                                       ráncolható,  füstszerűen elszíneződött, fehéres terület

2. Leucoplakia verrucosa: nyálkahártyából kiemelkedő, szaruréteggel borított szemölcsös

                                       képlet

3. Leucoplakia erosiva: nyálkahártyán fájdalmas, változó mélységű berepedések láthatók,

                                       főleg a szájzugban fejlődik ki.

A kifekélyesedő leucoplakia itélhető veszélyesnek-laphámrák

10. Lichen planus

  • Oka: ismeretlen, felnőtteken jelentkezik
  • Leginkább a bőrön, de az esetek felében először a szájnyálkahártyán lép fel
  • Kedvenc helye a bukkális szájnyálkahártya hátsó része, de lehet nyelvháton, nyelv alatt, gingiván, szájpadon.
  • Elemi jelensége a PAPULA, a mely alapjából kiemelkedő, gombostűfejnyi vagy annál nagyobb szűrkésfehér képlet, s VONALSZERŰ (lineáris), GYŰRŰ ALAKÚ (anuláris) v. SZARVASAGANCSSZERŰ alakzatokat, máskor összefolyó plakkokat képez
  • A papula környezete nem lobos, nem viszket
  • 1%-ban képződik belőle carcinoma

11. Leucokeratosis nicotina palati

  • Oka: dohányzás (cigi, szivar, leginkább pipa)
  • Főleg a szájpadon fordul elő
  • a szájpadi nyálkahártya, az idült gyulladása miatt szürkésfehéren elszíneződik, és egyenetlen felszínű szemölcsöket képez. A szemölcsök közepén sötétvörös behúzódás mutatkozik.
  • fájdalmatlan, a dohányzás abbahagyása esetén legtöbbször visszafejlődik
  • A szájban hámvastagodást és fokozott elszarusodást idéz elő, amely rákos elfajuláshoz vezethet

12. Lupus erythematode chronicus discoides

  • 30-40 életév között, nőkön gyakoribb
  • A szájban, a nyelven, az ajkakon, a bukkán és a szájpadon található
  • Tünet: duzzadt alapon gombostűfejnyi papulák, amelynek közepe enyhén besüppedt. A léziók felszínesek, de fájdalmatlan kifekélyesedésük előfordul. A fekélyek hegesen gyógyulnak.
  • A heges területekből laphámkarcinóma vagy bazaltsejtes karcinóma indulhat ki.

13. Naevus pigmentosus

  • Veleszületett
  • Gyakori megjelenési helye: arcbőr, szájnyálkahártya, szájüreg
  • Tünete: a barnás-fekete színeződés
  • malignizálódása ritka, de előfordulhat

14. Osteobalstoma (oszteogén fibróma)

  • Primér csonttumorok 1%-a
  • Fiatalkorban (20 év alatt) fordul elő, férfiakon gyakoribb
  • mandibulában gyakoribb, mint a maxillában
  • Észrevétlenül nő, fájdalom jelentkezhet, de inkább az állcsont duzzanata hívja fel rá a figyelmet
  • Kórjóslata jó, de osteosarcoma kiindulási talaját képezheti

15. Osteodystrophia deformans

  • A csontszövet lassú lefolyású betegsége, 50. életév felett, Férfiakon gyakoribb.
  • A csontszövetben kóros csontfelszívódás és -képződés zajlik csökkent értékű csontszövet képződik, a csont lágy hajlékony, képtelen terhet viselni
  • A betegség jelentkezhet egy vagy több csontban, 15%-ban a maxillában
  • Az érintett állcsont megduzzad, a fogak a helyükről elvándorolnak, meglazulnak.
  • rtg - gombostűfejnyi v. lencsényi nagyságú csontritkulások és csonttömörülések láthatók
  • OSTEOSARCOMA kiindulási alapját képezheti

16.Szideropénia

  • Fiatal és középkorú nők betegsége
  • Oka: vashiány - vvt -k Hgb tartalma kevés
  • Tünet: sápadtság, fáradékonyság, nyelvégés és fájdalom, ajkak berepedezettek, szájnyálkahártya sorvadt, belövellt, a nyelv papillái elsimultak (tükörnyelv), rajta hasadékok (rhagades) láthatók. Köröm rendellenességek. Nyelési nehézségek állhatnak fenn.
  • Plummer-Vinson-szindróma: stomatitis, pharingitis, oesophagitis, nyelési zavarok (dysphagiae) és körömrendellenességek (coilonychiae)
  • Nyelvrák talaját képezi.



17. Szubmukózus fibrózis

  • Minden életkorban jelentkezhet, Oka: ismeretlen, de kapcsolatba hozzák fűszeres ételek fogyasztásával és dohányzással
  • Orofaringeális nyálkahártya és submucosa kötőszöveti állományának fokozatosan előrehaladó elfajulása
  • Tünet: csípő- égő érzés, fekély és hólyagképződés a szájnyálkahártyán, a nyálzás fokozott, az ízérzékelés csökken
  • A beteg terület nyálkahártyája szürkés, sima, mérsékelten elődomborodó
  • szöveti kép: a kollagénrostok felszaporodása miatt a kötőszövet tömörré válik+ hialinos elfajulás, hypoxiássá válik a hám, ez okozza a malignus elfajulását

Jóindulatú daganatok az orofacialis régióban

Benignus lágyrészdaganatok

1. Papilloma                                                      9. Lymphangioma

2. Verruca                                                        10. Leio- et rhabdomyoma

3. Hyperplasia                                                  11. Neurinoma

4. Fibroma                                                        12. Neurofibroma

5. Parodontoma (epulis)                                   13. Amputaciós neuroma

6. Lipoma                                                         14. Neuroma granulare

7. Myxoma (fibroma átalakulása)

8. Haemangioma (fejlődési rendellenesség)

Jóindulatú odontogén (fog eredetű) daganatok

1. Ameloblastoma

2. Tumor odontogenes calcificans epithelialis (Pindborg-tumor)

3. Ameloblastoma fibromatosum (fibroameloblastoma)

4. Ameloblastoma adenomatoides (adenoameloblastoma)

5. Dentinoma

6. Ameloblastoma odontomatosum (odontoamelobalstoma)

7. Odontoma

8. Fibroma odontogenicum

9. Myxoma (fibromyxoma) odontogenicum

10. Cementoma

11. Melanoameloblastoma (retina anlage tumor)

Jóindulatú állcsontdaganatok

a. Reaktív csontelváltozások:

1. Osteoid osteoma

2. Óriássejtes reparatív granuloma (enulis)

3. Osteoma

4. Osteohaemangioma (angiohamartoma)

5. Chondroma

b. Valódi állcsontdaganatok:

1. Fibroma centralis ossificans

2. Osteoclastoma (valódi óriássejtes daganat)


Papilloma

  • Laphám jóindulatú dahanata
  • Keletkezésében vírust, krónikus irritációt feltételeznek
  • Egyesével v. többesével (papillomatosis) jelentkezhet
  • 90%-ban a palatumon
  • szürkésfehér, bársonyos felszínű, gombostűfejnyi, borsónyi növedék, amely alapjához kocsánnyal rögzül
  • Kórjóslata jó. Gyakran kiújul, de nem malignizálódik.

Verruca

  • Elsősorban bőrdaganat, de a szájban is előfordul, elsősorban az ajkak belső felszínén a gingiván és a palatumon. Ritkán a nyelven
  • Oka:Papo-vírus (DNS-vírus)
  • alakja szerint: lapos, félgömbszerű, kaktuszszerű, ecsetszerű
  • Kórjóslata jó. Kiújulásra hajlamos.

Fibroma

  • A szájnyálkahártya rostos kötőszövetének jóindulatú daganata
  • Főleg ajkon, nyelven, orcai nyálkahártyán a fogak záródási vonalában fordul elő
  • Nagysága: borsótól - dióig
  • széles alapon ül, félgömb alakú, sima v. enyhén dudoros felszínű, jól elhatárolt, tokja van
  • A tumoron belül csontképződés és meszes elfajulás zajlik
  • A borító hám rendszerint elszarusodott
  • Kialakulásában mechanikai ingerek szerepelnek: orcák rendszeres beszívása, beharapása, elálló protézisszélek és kapcsok
  • Lassan nő, jóindulatú

Parodontoma (epulis)

  • Oka: trauma okozta sérülés. A sérülés kiküszöbölésére sarjszövet képződik, amely nem tűnik el, hanem tovább burjánzik.
  • Nem daganat, hanem reparatív jellegű szövetburjánzás
  • A front- és premolaris fogak vestibularis oldalán az interdentalis papilláknak megfelelően jelentkezik, de a gingiva egyéb területéből is kiindulhat
  • Nőkön gyakoribb, sokszor terhesség alatt jelentkezik (20-40 éveseken)

Epulis formái:

1. Parodontoma granulomatosum: élénkvörös, vérzékeny, nem fájdalmas duzzanat,

    kollagénrostokba ágyazott kapillárisokból, fobroblasztokból áll, többrétegű laphám

    borítja

2. Parodontoma fibromatosum: Sima felszínű, halvány-vörös képlet, amely tömött

    tapintatú, lassan nő, mogyorónyi nagyságot nem haladja meg. Fibromához hasonló, de

    annál sejt dúsabb.

3. Parodontoma gigantocelleulare: Egyenetlen felszínű szederjes-kék növedék, amely

    alapjához széles felülettel rögzül, sokszor kifekélyesedik. Mandibulán gyakoribb. Van

    homokóraszerű megjelenése is - amikor orálisan és vesztibulárisan egyaránt jelentkezik.

    Kórjóslata jó, de ritkán malignizálódhat -parodontoma sarcomatosum

Lipoma

  • Orális előfordulása ritka, leginkább a nyelven, a buccán, a szájfenéken, az ajkon, és az áthajlási redőben mutatkozik
  • Lassan növekszik, gömbölyded, rugalmas tapintatú képlet, színe sárgásvörös, feszínén az erek lefutása kirajzolódik.
  • másodlagos elváltozásai ritkák

Lymphangioma

  • Nyirokerek tumora, veleszületett elváltozás, mely gyermekkorban jelentkezik
  • Leggyakrabban a nyelven (macroglossia), az ajkakon (macrocheilia) fordul elő
  • Lokális - kis, mélyen ülő vesiculák; Diffúz - elmosódott határú, színtelen terime megnagyobbodás
  • Nem malignzálódik

Ameloblastoma

  • az odontogén daganatok kb. fele, 20-49 éves kor között jelentkezik, 80%-ban a mandibulában (a molárisok és az állkapocsszöglet tájékán)
  • Lassan nő, az arc aszimmetriája, fájdalmatlan duzzanata a leggyakoribb klinikai jel.
  • Néha az érintett fogak vándorlását, lazulását okozzák
  • Nagysága: borsótól-gyermekfejig
  • Extrém esetben a csont pergament szerűen ropog
  • Néha nem gyógyuló extrakciós sebhely, sipolyjárat, fekélyképződés vagy nyirokcsomó-duzzanat tereli rá a figyelmet
  • Szövettani képe változatos: szolid, cisztikus, vegyes
  • Kórjóslata jó.

Dentinoma

  • Ritka.
  • Dentin szövetből álló daganat.
  • Az alsó molarisok tájékán fordul elő.
  • Odontomára hasonlít. Többé -kevésbé dentinszövetből áll.

Odontoma

  • A fog embrionális szöveteiből keletkező jóindulatú daganat
  • Tyúktojásnyira is megnőhet
  • 70%-ban a molárisok tájékán keletkezik, s gyakoribb a mandiulában
  • A felső állcsontban a sinus maxillarisba tör, és azt teljesen kitölti
  • sokszor fordul elő folliculáris cisztával együtt

Cementoma

  • Ritka. Midig kifejlett gyökerű fogakkal kapcsolatban fordul elő. A gyökérhártyából származik.
  • A foggyökér cementrétegének nagyfokú megvastagodása.
  • A hypercementosistól a jóval nagyobb tömege különbözteti meg.
  • Lassan nő, de folyamatosan, ezért rendkívüli nagyságot is elér.
  • Gyakrabban fordul elő az állkapocsban, mint a felsőállcsontban, olykor mindkét állcsontban többszörösen.

Osteoid osteoma

  • Oszteoblasztos csontburjánzás
  • Oka: ismeretlen, néha a kórelőzményben fogeltávolítás szerepel
  • Kedvenc helye: mandibula teste és felhágó ág ízületi nyúlványa, maxillában az antrum
  • Tünet: fájdalom, ami éjszaka fokozódik
  • Kórjóslata jó.

Osteoclastoma (valódióriássejtes daganat)

  • Oka: ismeretlen, feltételezik, hogy haematomából ered, traumával hozzák összefüggésbe
  • Fiatalokra jellemző, mandibulában és a maxillában egyaránt megtalálható
  • Egyesével v. csoportosan jelentkezhet
  • Eleinte tünetmentes, később fájdalmat okozhat, és a csontot deformálja. Patológiás fracturát okozhat
  • Kórjóslata nem egyértelműen jó, gyakran recidivál

Rosszindulatú daganatok az orofacialisrégióban

 1.Malignus lágyrészdaganatok

 

a. Rosszindulatú laphámtumorok

1. Carcinoma keratoides (sancroid, elszarusodó laphámrák)

2. Carcinoma non keratoides (el nem szarusodó laphámrák)

3. Carcinoma transitionale (átmeneti-sejtes rák)

4. Carcinoma lymphoepitheliale

5. Melanoma

Laphámrák előfordulási helyei:

Carcinoma labii (ajakrák), Carcinoma linguae (nyelvrák), Carcinoma sublinguale



(szájfenékrák), Carcinoma buccae (pofarák), Carcinoma gingivae (ínyrák),

Carcinoma palati (szájpadrák), Carcinoma sinus maxillaris (arcüregrák)

 

b. Rosszindulatú mezenchimális tumorok

1. Alveolaris lágyrészszarkóma

2. Fibrosarcoma

3. Haemangioendothelioma malignum

4. Haemangiopericytoma malignum

5. Leiomyosarcoma

6. Rhabdomyosarcoma

7. Lymphoma malignum

8. Non Hodgkin lymphoma

9. Burkitt-tumor

10. Neurofibroma malignum

11. Myoblastoma malignum


2. Rosszindulatú odontogén daganatok

1. Ameloblastoma malignum

2. Malignus Pindborg-tumor

3. Fibrosarcoma ameloblasticum

 

3. Rosszindulatú állcsontdaganatok

1. Osteosarcoma

2. Chonrosarcoma

3. Osteofibrosarcoma

4. Ewing-szarkóma (differenciálatlan reticulosarcoma)

5. Reticulumsejtes osteosarcoma

6. Myeloma multiplex (plasmocytoma)

Carcinoma labii (ajakrák):

Az ajakpírnak a bőrrel határos külső szélén szokott elhelyezkedni, leggyakrabban az ajak középső és oldalsó harmad határán, ezután a középvonalban, legritkábban a szájzúgban.

Három megjelenési formája van:

 a) exophytikus: kis kiterjedésű fekély látható, mely alatt az ajak kiterjedten tömötten

    beszűrődött. Az ajak duzzadt és előemelkedett. Felszín felé növekszik.

b) Ulcerosus: korán kifekélyesedik, a fekély az előbbinél körülírtabb, kráterszerűen

     kemény, felhányt szélű.

c) Verrucosus: szemölcsös felszínű, viszonylag gyorsan nő, karfiolszerű növedék, mely a

    mélybe terjed és későn fekélyesedik ki.

Oka: dohányzás, leucoplakia, rossz szokások pl ajak rágás, trauma, forró fűszeres ételek, alkohol, rosszul illeszkedő fogművek.

Carcinoma linguae (nyelvrák):

  • Sokkal rosszindulatúbb, mint az ajakrák.
  • Gyakoriság tekintetében a szájrákoknál a 2. helyen áll.
  • Főleg 50-es ffiakon fordul elő.
  • Nyelvszél középső harmadában, nyelvgyöknél és nagyon ritkán a nyelvcsúcson fordul elő.
  • Elősegítő tényezői:

                         -lueses glossitis,

                         -idült glossistisek

                         -nyelv leukoplákiájának verrucosus alakja

                         -nyelv papillomák

                         -mechanikus tényezők okozta körülírt fekélyek, gyulladások (éles szélű letört

                         fog, éles szélű tömés, fogmű)

                        -dohányzás

A nyelvrák mint apró, kifekélyesedett felszínes csomó kezdődik, vagy mint mélyebb, tömött, göbös beszűrődés, mely utólag felszínesen kifekélyesedik. A rák gyorsan infiltrálja a nyelv izomzatát, korlátozza a nyelvmozgásokat, zavarja nyelést, beszédet és aránylag hamar okoz fájdalmat.

Burkitt-tumor

  • Malignus lymphoma
  • Oka: Epstein-Barr-vírus
  • 5-10. életév között fordul elő, átlagos életkor 6-8 év
  • fiúkon gyakoribb
  • Legtöbbször a maxillából indul ki - az állcsontokat megvastagítja, a fogakat széttolja vagy meglazítja, a gyökereken pedig felszívódást okoz
  • Áttöri a csonthártyát a lágyrészek kifekélyesedését okozza
  • Rosszindulatú, a beteg néhány hónap alatt meghal.

Maxillo-facialis terület csont és lágyrészcisztái

Az állcsontcysták lehetnek:

I.valódiak (hámbélésük van)

II.álciszták (hámbélés nélküliek)

I. Valódi állcsontciszták

  • Nem daganatok
  • A ciszták belsejében jóval nagyobb az ozmotikus nyomás, mint a környezetében a ciszták csontos falában lévő oszteoklasztok a környező csontot fokozatosan bontják
  • a növekvő ciszták a fogak helyzeti rendellenességeit okozzák, és az arcot torzítják, a szájban kidomborodást okoznak

Odontogén ciszták

1. Cysta primordialis (keratocysta)

2. cysta perinatalis (Epstein- vagy Bohn-féle gyönyg)

3. Cysta gingivalis adulta (felnőttkori ínyciszta)

4. cysta follicularis (koronacysta)

5. cysta radicularis (gyökérciszta)

6. Cysta residualis (maradékciszta)

7. Cysta odontogenes calcificans (Gorlin ciszta)


1. Cysta primordialis

-Embrionális foglécből vagy számfeletti fogcsírából indul ki

-2., 3. évtizedben alakul ki

-mandibulában, állkapocsszögletben található

-Klinikailag tünetszegény, ritkán fájdalom vagy paresztézia

-általában addig tünetmentes, míg jelentős nagyságot el nem ér, vagy pathologiás törés

  nem következik be.

2. Cysta perinatalis

-újszülöttek állcsontgerincén vagy szájpadjuk középvonalában található

-egyesével vagy többesével

-borsónyi, szürkés-sárga félgömbszerűen kiemelkedő képlet

3. Cysta gingivalis adulta

-Eredete tisztázatlan

-40-70 életév között, 65% nő

-előfordulási helye: a mandibulában a szemfog és a kisőrlők tájékán, a feszes gingivában vagy az interdentalis papillán található

-lassan növekvő, fájdalmatlan duzzanat

-felszíne sima, színe kékes vagy a környezetével megegyező

4. Cysta follicularis (koronaciszta)

-Retencióban lévő fog koronáját körülvevő elváltozás

-bármely életkorban előfordulhat

-leggyakoribb helye: mandibulában a bölcsességfog, maxillában a szemfog tájéka

-33%-a ameloblastoma talaját képezheti

5. Cysta radicularis (gyökérciszta)

-Elhalt fogbelű vagy devitalizált fog csúcsa körül zajló idült gyulladás okozza

-A gyökérhártyában visszamaradt Malasezz-féle hámsejtek burjánzásából keletkezik

-Az érintett fogak csúcsán, néha a gyökér oldalsó felszínén található

-A felső állcsontban gyakoribb, főleg a metszőfogakon

-Általában tünetmentes, rtg-n hívja fel rá a figyelmet

-CYSTA RADICULARIS MULTIPLEX -ha ugyanannál a betegnél több gyökérciszta

 alakul ki - egyéni hajlamot feltételeznek

-Rtg - éles határú csontritkulás

-Kórjóslata jó. Kiújulásra hajlamos.

6. Cysta residualis (maradékciszta)

-Fogeltávolítás után az állcsontokban visszamaradt ciszta, amely lehet nem odontogén eredetű  is

-Gócbetegségek és daganatképződés forrása lehet

-Állkapocstörést idézhet elő

7. Cysta odontogenescalcificans (Gorlin-ciszta)

-elmeszesedő fog eredetű ciszta

-10-20 évesek betegsége, de minden életkorban előfordulhat

-Főleg a mandibula frontalis területén jelentkezik

-odontogén daganatnak tartják

-Extraossealis alakja is előfordul


II. Nem valódi (pszeudo-) állcsontciszták

1. Cysta traumatica (együreges csontciszta)

2. Cysta idiopathica (Stafne-féle ciszta)

1. Cysta traumatica (együreges csontciszta)

-Trauma hatására létrejött haematomából keletkezik

-A vérömleny fiziológiásan szervül, kóros esetben feloldódik, és hámbélés nélküli üreg jön létre

-fiatalokon fordul elő

-gyakori helye a mandibula teste és szimfízise

-nem okoz tüneteket, rtg-n veszik észre

-gyökérfelszívódás előfordulhat

-nagysága : 1cm-től tyúktojás nagyság

2. Cysta idiopathica (Stafne-féle ciszta)

-A mandibula testében, az alaphoz közel, kizárólag a nagyőrlők alatt helyezkedik el

-1-3 cm nagyságú

Okaként feltételezik:

1. arteria facialisban fellépő nyomási és áramlási viszonyok megváltozása idézi elő

2. mikroembólia következménye

-főleg középkorú férfiakon jelentkezik

-rtg-vízszintes, tojás alakú felritkulás, csonton belül



Lágyrészciszták

1. Cysta epidermoides

2. Cysta nasolabialis (Gerber-féle duzzanat)

3. Cysta lymphoepithelialis (Cysta branchiogenes)

4. Cysta ductus thyreoglossi

5. Mucokele

6. Ranula

1. Cysta epidermoides

-Fejlődési rendellenesség, az archasadékok záródási vonalában keletkezik a visszamaradt hámcsírákból

-szublingválisan vagy szubmentálisan helyezkedik el

-körülírt, rugalmas tapintatú terime megnagyobbodás, amit ép nyálkahártya ill. bőr borít

-elszarusodott laphám béleli

-bennéke: kenőcsszerű, lágy összeállású, szürkés-sárga pép

-kórjóslata jó

2. Cysta nasolabialis (Gerber-féle duzzanat)

-fejlődési rendellenesség

-tömlőképződés az arcnyúlványok találkozási vonalában visszamaradt hámcsírákból-fisszurális cisztának tekintik

-30-50 éves nőknél gyakoribb

-tünete: az orr előcsarnokát szűkítő vagy a felső ajak állományát növelő téri megnagyobbodás

3. Cysta lymphoepithelialis (Cysta branchiogenes)

-hámcsírákból származó fejlődési zavar

-lassan nő, 20-30 éves korig, amikor is észrevehetővé válik

-a submandibularis tájék hátsó részében, a mandibulaszöglet alatt, a m. sternocleidomastoideus előtt okoz panaszmentes, ép bőrrel fedett kidomborodást

-nagysága 2-10 cm között

4. Cysta ductus thyreoglossi

-fejlődési rendellenesség, a nyelv vak tasakjából a pajzsmirigyig terjedő hámcső visszamaradt

részleteiből alakul ki

-serdülő vagy fiatal felnőtt korban jelentkezik

-gyakran fistulával társul

-jelentkezhet: a nyelvháton, a nyelvcsont teste felett és alatt, a pajzs és gyűrűporc előtt

5. Mucokele

-A kis nyálmirigyek kivezető csövének elzáródása miatt nyálfeltorlódás jön létre

-elzáródás oka: valamilyen idegentest, pl. ribizlimag, fogkefesörte stb.

-az érintett nyálmirigy duzzadt és esetleg fáj

-ha sokáig fenn áll, a pangó nyál a mirigyállományt elsorvasztja

-70%-ban az alsó ajakban fordul elő


6. Ranula

-A nyelalatti nyálmirigy mucokeléje

-oka: gyulladás, kőképződés, külső nyomás

-leggyakoribb pubertáskorban

-panaszokat csak akkor okoz, ha olyan nagyságot ér el, hogy a táplálkozást és a beszédet zavarja

A nyálmirigyek betegségei

Sialolith (nyálkő)

Sialolithiasis (nyálmirigykövesség)

A nyálkő képződhet: a mirigyállományban és a kivezető csövekben.

A mirigyállományban - gömbölyded alakú

A kivezető csövekben - hengeres alakú

A nyálkő: hámsejtekre, mikroorganizumosokra anorganilus anyagok csapódnak ki. A nyálkő kálciumfoszfátból, karbonátból, magnéziumfoszfátból és szerves alkotórészekből áll.

Keletkezésében gyulladásos folyamat vagy trauma által okozott nyálpangás szerepel.

Leggyakrabban: az állkapocs alatti nyálmirigyben (gl. Submandibularis) vagy annak kivezető csövében (Wharton-csatorna) található.

Tünetek: -Panaszt akkor okoz, ha részben vagy egészben elzárja a nyálvezetéket, és megakadályozza a nyál elfolyását.

                    -Közvetlenül étkezés előtt és étkezés alatt (amikor fokozódik a nyálelválasztás)

                       a  mirigy fájdalmasan megduzzad, a fájdalom néha görcsös jellegű és igen

                       heves (nyálkő-colica).

Sialoadenitis (nyálmirigygyulladás)

Keletkezhet: -kivezető csőben (sialodochitis)

                     -mirigyállományban (sialoadenitis)

Lehet: acut és chronicus

Oka:1. Általános (haematogén úton terjedve)

        2. Lokális - főleg Staphylococcus

1.Általános (haematogen)

  • haematogen vírus fertőzés eredménye: járványos fültőmirigylob (parotitis epidemica, mumps)
  • társulhat typhus abdominálishoz, dysenteriához, pneumoniához
  • higany-, ólommérgezés (nyálmirigyek részt vesznek a kiválasztásában)

2.Helyi tényezők (Gyakoribb mint a haematogen.)

A fertőzés a szájüregből a kivezető csövön át jut el a mirigy állományáig (ascendáló fertőzés)

Elősegíti:

- rossz szájhigiéne

- elégtelen rágás miatt csökkent nyálelválasztás

- nyálkő okozta nyálpangás

 

Kórokozók:

- Pyogen baktériumok, pl. Staphylococcus, symbiosisban élő fusiformis

- bacillusok és spirochaeták,

- Esetleg tuberculosis, sugárgomba, lues

Tünetek:

Mumps (parotitis epidemica):

    Oka: Paramyxovirus parotitidis, ez egy RNS-vírus

             -mérsékelt általános tünetek: láz, fejfájás

             -fültőmirigy feszülő, fájdalmas duzzanata

             -társulhat hozzá a többi nyálmirigy gyulladása + ivarmirigyek + pancreas gyull

2 formája van:

1. Acut

Tünete: A mirigy területe duzzadt, keményen beszűrődött, fájdalmas, nyálelválasztás csökken, regionális nyirokcsomók duzzadtak, a beteg lázas. Ebből a stádiumból a gyulladás még visszafejlődhet. Ha tovább fokozódik, bekövetkezik a gennyes beolvadás (abscessus), a kivezető csövön genny nyomható ki. A tályog ezután a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül áttörve kiürül. Ha a nyálelvezetés természetes úton továbbra is akadályozott állandó sipolynyílás marad vissza.

2.Krónikus

Oka: -akut gyulladás következménye

         -akut gennyedést nem okozó fertőzés következtében

Tünete: -állandó mérsékelt mirigyduzzanat, mely étkezéskor fokozódik, tapintáskor  

                mérsékelten érzékeny

            -kivezető csőből nyomkodásra gennyes nyál ürül

Nyálmirigyek anyagcserezavara (sialoadenosisok)

A nyálmirigyeknek nem gyulladásos és nem daganatos, vissza-visszatérő duzzanattal járó betegségei.

Oka: nem tisztázott, főleg idősebb nőkön fordul elő.

Feltételezik:

-hormonális hatás (klimax)

-allergia

-hiánybetegségek (fehérjehiány, A-avitaminosis)

-táplálkozási – anyagcsere betegségek (diabetes)

-neurogén (depresszió, faciális parézis)

-gyógyszerek

Szövettanilag: a mirigyacinusok sejtjei hipertrófizáltak, mucinban bővelkednek,

inetrstíciumban oedema, a mirigy kivezetőcsövekben atrófia.

Funkcionálisan: hypo- vagy asalivatióval jár

Leggyakrabban a parotis betegszik meg


Benignus limfoepitelialis lézió (Mikulicz-féle betegség)

-Autoimmun vagy reumatoid betegség.

-A könny-, ill a nyálelválasztás csökkenése vagy teljes megszűnése, a kötőhártya és a

szájnyálkahártya kiszáradása jellemzi.

-Ezekhez 80%-ban sokízületi gyulladás és emésztőszervi zavarok társulhatnak.

-A nagy nyálmirigyekben (parotisban), a mirigylebenykék belsejében nagyfokú lymphocyta-

   felszaporodás észlelhető, a mirigy-parenchyma eltűnik.

-A mirigy kivezetőcsövének sejtjeiből származó tubuláris és tömör sejtburjánzások láthatók.

-A nagy nyálmirigyek megduzzadnak puha tapintatúak és nem fájdalmas

A betegségre hasonlító képpel járhat:

Hodgkin-kór, Leukémiák, Tuberculosis, Syphilis, Myxoedema, Basedow-kór

Sjögren-szindroma

Hasonlít a mikulicz-féle betegséghez.

Tünetek:

-nyálmirigyek s a könnymirigy megnagyobbodik,

-csökkent nyálelválasztás

-szájszárazság (xerostomia)

-rheumatoid polyarthritis

-a bőr faggyúmirigyeinek sorvadása, e miatt bőratrophia

-nyálkahártya elszarusodás (keratosis)

Szövettanilag:

A nyálmirigy parenchyma sorvadt és sok kiterjedt perivascularis kereksejtes beszűrődés látható a mirigy-acinusok helyén.

                              Nyálmirigydaganatok (sialoadenoma)

Aránylag gyakoriak.

A szájüreg daganatok kb. 3%-t adják.

     -80% - a parotisban fordul elő

     -10% -a a submandibularisban

     -10%-a kis járulékos nyálmirigyekben

Jó indulatú:

     -Lassan növekvő tömött csomó,

     -körülírt, környezetével, bőrrel, csonttal nem nő össze,-10%-a idővel malignussá válhat,   helyileg súlyos roncsolásokat okoz, de nem szokott metastatizálni

Rossz indulatú:

     -rohamosan nő, fájdalmas

     -ritkán motoros bénulások felléphetnek (n. facialis)

     -összekapaszkodnak alapjukkal, a bőrrel, kifekélyesedhet,

     -nyirokcsomó és szervi áttéteket képez

     -olykor igen tetemes nagyságot érnek el

     -a tumornak mindig tokja van

     -az intraorális elhelyezkedésűekkel hamarabb fordulnak orvoshoz


Találat: 8892