online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Kastélyaink helyzete régen és ma, hasznosítasi problémaik, valamint az ezekre tett megoldasi javaslatok

turizmus

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A kastélyszalló fogalma és a kétpói Almasy Kastélyhotel története
Kastélyaink helyzete régen és ma, hasznosítasi problémaik, valamint az ezekre tett megoldasi javaslatok
 
 

Kastélyaink helyzete régen és ma, hasznosítási problémáik, valamint az ezekre tett megoldási javaslatok

2.1. Kastélyaink sorsa

A hajdan volt fényes és reprezentatív emlékekböl, az egykori gazdagságból alig maradt valami.[1] Boldog-boldogtalan hordta, vitte a kastélyok kincseit: a könyvtárakat feldúlták, széthordták, akárcsak a bútorokat, vagy egyéb berendezési tárgyakat. Sajnos nem csupán az ingóságok, berendezési tárgyak és a kertek sínylették meg a történelmi viharokat, de gyakran a jól felépített falak sem tudtak ellenállni a rombolásnak, és az idö vasfogának. A leginkább elkeserítö azonban a háborúkat és harcokat túlélö emlékek sorsa: számosan ezek közül nem vészelték át az utóbbi félévszázados békeidöt. A nemtörödömség és az oktalan pusztítás tette a legtöbb kárt. A legutóbbi esztendökben tapasztalható hirtelen felbuzdulás sem hozhatja már helyre a folyamatos karbantartás elmaradását, hiányát.

Ritka az olyan épület, mely eredeti formáját megörizte volna. A különféle korszakok és stílusok változása majdnem minden esetben nyomot hagyott a kastélyokon. Különösen a 19. század vége felé, de a barokk idején is olyan erösen alakítottak át egy-egy épületet, hogy eredeti sajátosságait teljesen elveszítette. Az emlékek idönként korhünek vélt átalakításoknak, helytelen, szakszerütlen restaurálásoknak, máskor korszerüsítésnek estek áldozatul. Ezek a ténykedések azonban az épületek állagát megörizték.

1945 után az egykori földbirtokosok javait, lakóházait kárpótlás nélkül államosították. A kastélyok az állam kezelésébe kerültek, a valóságban azonban ottmaradtak igazi tulajdonos nélkül, aminek következtében még a háborút átvészelt épületek is pusztulásnak indultak.

A vérzivataros esztendökben megsérült épületeket pedig gyorsan lebontották[2]. Az építmények eredeti rendeltetésüktöl gyökeresen eltérö funkciót kaptak. Sokszor szükséglakásokat alakítottak ki bennük, vagy a helyi termelöszövetkezet tette rájuk a kezét, – ez történt a kétpói Almásy Kastélyhotellel is – jó esetben csak irodákat alakítottak ki, vagy gabonát és más terményeket tároltak bennük. Elöszeretettel csináltak a kastélyokból kórházat, ideggyógyintézetet, iskolát, szociális vagy gyermekotthont, csak legritkább esetben alakították át öket múzeummá, vagy más olyan intézménnyé, amely viszonylag kíméletes használatot jelent.

Magyarország területén régen 4500 kastély és kúria állt, melyek közül sok elpusztult a történelem viharaiban, de mintegy 3500 épület évszázados falai ma is állnak.[3] Ezen ódon kastélyok és kúriák közül több mint félszáz napjainkban szállodaként müködik. Világszerte egyre keresettebb turisztikai vonzerök, de korszerü hasznosításukra még mindig elenyészöen kevés a jó hazai példa. Hazánk nemesi épületeinek fizikai állapotára tragikusan hatottak a 20. század történelmi eseményei és politikai változásai is, de az elmúlt 25 év kastélyfelújítást és – hasznosítást segítö programjainak köszönhetöen ma már jóval kedvezöbb a helyzet, bár ma még mindig sok a leromlott állapotú intézmény. Napjainkban is több akadály gördül a megmentésre érdemes épületek helyreállítása és hasznosítása felé.

A kastélyok felújítása, karbantartása, üzemeltetése, fejlesztése magas költségvonzatú és lassan megtérülö befektetés, ezért jól átgondolt pénzügyi tervre van szükség. Mint minden ingatlan hasznosításánál, így a kastélyok esetében is az új funkció megtalálása a legfontosabb. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a nem megfelelö funkció is jobb, mint a lakatlanság.

A gond nemcsak az épületnél, hanem a kastélyok közvetlen környezetében is jelentkezik, mert a nemesi lakóházak építése idején az azt körülvevö park az idök folyamán más „funkciót” kapott. A legjobb helyzetben azok a kastélyok vannak, amelyek környezete szabadon maradt, parkja „csak” elpusztult, mert azt helyre lehet állítani.

A kastélyok eddigi hasznosításánál azon funkciókon kívül, amelyek kizárják a közönséget a gazdaságos müködtetésre való törekvés miatt mindenütt megjelenik a turizmus valamilyen formában.

Az egyes kastélyok hasznosításainak javaslatainak kidolgozását ma már egyre inkább turisztikai szakemberek végzik.

2.2. A kastélyok hasznosítási problémái

Az egyik legföbb probléma a kastélyhasznosítások terén, hogy nem létezik olyan, folyamatosan frissített nyilvántartás, amely az egész országra vonatkozóan tartalmazza a nemesi épületek paramétereit, a müszaki állapot leírásától kezdve a tulajdonoson át a meglévö, vagy javasolt használati funkcióig. A hatályos törvényi szabályozás szerint a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik a „müemléki értékek felkutatása, tudományos kutatása, értékelése, számbavétele, dokumentálása, nyilvántartása”, mégis jelenleg nem, illetve csak egy-egy épületre létezik teljes körü, naprakész adatforrás. A legtöbb épület esetében azonban nem csupán a mostani müszaki állapotra, de a tulajdoni viszonyokra, vagy a múltban készített tervekre vonatkozóan is nehéz és sok utánajárást igényel az információk megszerzése.

Müemlék épületek esetében az új funkció megtalálását nemcsak az információk hiánya, hanem az örökségvédelmi szakemberek tökéletességre való törekvése is gátolja, mivel ez a meglévö értékek megmentését is veszélyezteti.

A müemléki védettség alatt nem álló épületek esetében azonban az örökségvédelmi hatóság semmit sem tehet. Az egyetlen lehetöség, ha a bontási szándékról való értesülés tükrében a kastélyra kezdeményezik a müemléki védettség alá helyezést.



A másik legégetöbb probléma kastélyhasznosítások terén, hogy napjainkban is sok még a tisztázatlan tulajdoni eredetü épület. A több netán egymástól különbözö jogi személyiségü tulajdonossal (állam, önkormányzat, vállalkozás, magánszemély) rendelkezö kastélyok esetleg különbözö egyéb jogviszonnyal terhelt épületek (vagyonkezelöi, kényszerü ingyenes használati, tartós bérleti) esetében, ha a jogbitorlók nem tudnak megegyezni a tulajdoni hányad szerinti kötelezettségek és a használat, vagy a birtokegyesítés, esetleg a meglévö funkció kiváltása terén, az örökségi érték kerül veszélybe, akár el is pusztulhat.

Az is probléma, hogy a kastélyfelújítás céljára nagyon nehéz hitelhez jutni, föleg magánemberként. Az önkormányzatoknak, vállalkozóknak szívesebben adnak kölcsönt a pénzintézetek. A hitel fedezeteként azonban sok esetben nem jelölhetö meg maga a felújítandó épület. Egyrészt állami tulajdonra nem lehet jelzálogot bejegyeztetni, másrészt a múltbeli negatív tapasztalatok miatt a bankok nem szívesen fektetik pénzüket romos épületekbe, mert ha nem tudják behajtani kintlévöségeiket, nem tudnak mit kezdeni a rossz állapotú kastéllyal.

Ami a pályázatokat illeti, hazánkban az örökségvédelemre fordítható források nagysága, elosztása és hozzáférhetösége még döntöen politikai, kevésbé a szakmai és még kevésbé a civil szervezetek harcától függ. Az évröl évre változó célok támogatására kiírt pályázatok pedig nem biztos, hogy az adott beruházás, kastélyfelújítás számára igénybe vehetöek.

 2.3. Kastélyaink megmentésére tett megoldási javaslatok

1981-töl beindult az állam által finanszírozott kastélyprogram. Hazai kezdeményezésekre, hosszú távú épületbérletekre is van példa[4]. Egynémely épület érdekében a tulajdonos család leszármazottai is megmozdultak.

Sajnálatos módon azonban a rendszerváltással együtt járó kárpótlási törvényböl a magyar nemességet kihagyták, számos kiemelkedö egykori föúri család leszármazottjai évek óta hiába próbálják visszavásárolni egykori javaiknak legalább a töredékét.

Szükség lenne egy rendszeresen frissített adatbázisra, amely az alapvetö adatokat, müszaki információkat, kép- és tervanyagot, vagy legalább az elkészült anyagok elérhetöségének megjelölését tartalmazza.[5] Tekintettel arra, hogy a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal rendelkezésére állnak a müködésük óta felhalmozott háttéranyagok a hivatal által üzemeltetett adatbázis létrehozása lenne a legésszerübb. Az adatbázis alapján listát lehetne készíteni, az egyes épületeket veszélyeztetettségük szerint besorolva. E listát lehetne alkalmazni például a támogatások odaítélésénél, müemlékek hasznosításához nyújtott tanácsadásnál, vagy az állami tulajdonban lévö kastélyok közötti sürgösségi rend megállapításánál, amely a szükös források ésszerü felhasználását segíthetné.

Komplexebb problémáknál a megoldás kidolgozásáig, illetve a nagyobb befektetést igénylö épületek esetében a szükséges töke megteremtéséig az állagromlás megelözése a fö feladat. Ez egyben a müemlékvédök részéröl folyamatos szakmai továbbképzést és a társterületeken dolgozó kollégákkal való rendszeres konzultációt feltételez. Amennyiben ezek adottak, az örökségvédelmi hatósági munkát ki kellene bövíteni olyan elöírásokkal amelyek a beruházás anyagi fedezetének meglétére vonatkoznak, másrészt tanácsadással, amely segítene elébe lépni olyan beruházásoknak, amiknél a kellö fedezet hiányában a teljes helyreállítás nem valósulhat meg.

A hatályos kulturális örökségvédelmi törvény megteremtette a müemlékvédelem elméleti kereteit. Az elmélet gyakorlati megvalósulásához azonban szükség lenne a jogszabályokat kiegészítö szakmai irányelvek mindenki számára érthetö megfogalmazására. Ezek az irányelvek nemcsak a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal munkáját, hanem a hozzájuk forduló érdeklödökét is segítenék és tájékoztatnák a szakmai elvárásokról, továbbá egységesebb szemlélet kialakítását tennék lehetövé.

A müemlékvédelem állami finanszírozása sohasem volt elegendö az összes védett érték megmentésére, felújítására, karbantartására és így van ez ma is. Célszerü lenne megvizsgálni az örökségvédelemmel kapcsolatos finanszírozási lehetöséget, valamint szükséges lenne az intézményi rendszer megreformálására. Tisztázni kell, hogy mely feladatokat kell az államnak, mint tulajdonosnak ellátnia (kutatás, sürgös állagmegóvás) , és milyen feladatok finanszírozása bízható a magántökére (felújítás, üzemeltetés, karbantartás). 

Az örökségi értékek hatékonyabb megörzését és hasznosítását egy támogatási rendszer létrehozásával lehetne segíteni. Szükség lenne adókedvezményi jogosultságokra, kedvezményes müemlék- helyreállítási kölcsönök biztosítására és egyéb beruházási ösztönzök kidolgozására. Célszerü lenne hazánkban is meghonosítani az Egyesült Királyságban 1976-ban létrehozott Építészeti Örökségi Alapot, melynek célja tanácsadással, információszolgáltatással és legföképp támogatásokkal, alacsony kamatú kölcsönökkel segíteni a müemlék épületek helyreállítását. A támogatást, kölcsönt olyan szervezetek vehetik igénybe, amelyeket egy adott müemlék helyreállítására, vagy folyamatosan erre a tevékenységre hoznak létre. A helyreállítás után ezek a szervezetek általában értékesítik az ingatlant s a befolyó összegböl visszafizetik a kölcsönt egy összegben a kamatokkal együtt így az alapban levö pénz és az ilyen célra felhasználható összeg évente gyarapszik.

A másik szintén az örökségi értékek megörzését támogató alapja brit szigeteken a Nemzeti Lottó Örökségalapja. 1994 óta minden lottóra költött 1 fontból 4.66 penny az örökségalaphoz kerül. A hazai lottóalap létrehozásával kapcsolatban néhány éve készült egy tanulmány, mely megállapította, hogy a bevezetés, a promóció és egyéb költségek miatt az elsö három év veszteséges müködést eredményezne, ezért akkor nem vállalta fel a kormány ennek támogatását, azóta pedig nem került napirendre.

A tisztázatlan tulajdoni helyzetü épületek esetében a tulajdonjogok egy kézben való egyesítése mellett a kölcsönös együttmüködés nyújthat megoldást. Ehhez szemléletváltásra, kompromisszumra és együttmüködésre való hajlandóságra van szükség.

A listakészítés angol módszer, amelynek lényege, hogy az egyes épületek veszélyeztetettségét különbözö fokozatokban adják meg. E besorolásnál mindazokat a tényezöket figyelembe veszik, amelyek közrejátszottak az épület jelenlegi fizikai állapotának elérésében, továbbá amelyek miatt esetleg rosszabb állapotba kerülhet. Az angol módszert magyar szakemberek egy része az angol örökségvédelmi hivatallal (English Heritage) 1999-ben 3 éves együttmüködési megállapodás keretében elsajátította. Gyakorlatban történö alkalmazására a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal idöközben bekövetkezett elnökváltás és az új feladathangsúlyok miatt meghiúsult.



[1] Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok Gemini Budapest Kiadó 1998 48.p.

[2] Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok Gemini Budapest Kiadó 1998 48.p.

[3] www.esemenymenedzser.hu/concent/view/3494/76/1/0/

[4] Horváth Hilda: Régvolt Magyar kastélyok Gemini Budapest Kiadó 1998 51.p.

[5] www.esemenymenedzser.hu/content/view/3494/76/1/0/


: 1969