online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Finanszírozasi rendszerek

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
Vazlat a makrogazdasag igazsagossagat vizsgaló elméletekröl
MAGYAR REKLÁMETIKAI KÓDEX
Munka-, föld- és ingatlanpiac
Mikroökonómia
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
 
 

Finanszírozási rendszerek


4. Tételes


 

3. Normatív

 
1. Kapacitás-finanszírozás

2. Feladat-finanszírozás                     717f54h   1. Fejkvóta szerinti             1. Pontrendszer

                 2.              2. Tarifarendszer

                     717f54h                      717f54h                      717f54h          3. DRG

1. Kapacitás-finanszírozás: ma Mo-on nem használják, nemcsak nem jellemző.

2. Feladat-finanszírozás: Járóbeteg-szakellátásnál a gondozók esetében illetve az egyéb járóbeteg-szakrendeléseken (pl. menőszolgálat, vérellátás, családi és nővédelmi tanácsadók, sport eü., alkohológia és drogellátás ill. fogászati szakellátás)

3. Normatív:

1) Fejkvóta szerint: az alapellátásra jellemző

2) DRG: fekvőbetegellátásnál

4. Tételes:

1) Pontrendszer: járóbeteg-szakellátásnál, szakrendelésnél

2) Tarifarendszer: aktív fekvőbeteg-szakellátásnál (a nagy értékű egyszerhasználatos eszközök és implantátumok esetében).

Alapellátás: (fejkvóta szerint)

- életkor alapján differenciált,

- szakképzettség alapján degresszió meghatározott bejelentkezett páciens szám felett,

- területi tényezők (pótlékok) (a település szerint és 1 településen 1 helyen van a rendelő v. sem),

- nem bejelentkezett betegek ambuláns ellátása is megtörténik.

Szakellátás:

Járóbeteg:

Finanszírozás tekintetében 1. csoport a gondozók:

Bázis/feladat-finanszírozás pl. nemibeteg, tüdő, onkológiai, ideg.

2. csoport a szakellátás, szakrendelés:

Tételes/pontrendszer: Tételes elszámolás szolgáltatásonként, német port értékével arányos bevétel, 1 pont Ft-értéke országosan egységes, de havonta változó. Két zárt kassza van (nőgyógyászat és egyéb ellátások).

Finanszírozási módra jellemző: 1 megjelenéskor többfajta szolgáltatás is elszámolható.

3. csoport az egyéb járóbeteg-szakellátási feladatok:

Bázis/Feladat-finanszírozás

Fekvőbeteg:

Egyértelműen teljesítményarányos. 1 ellátási esethez 1 díj tartozik.

1. csoport: aktív ellátás

2 fajta finanszírozás:

- HBCS: a díjak intézményenként különbözőek (ez a jellemző).

- Tételes/tarifa: nagy értékű egyszerhasználatos eszközök + implantátum.

2. csoport: krónikus ápolás (v. tartós)

Normatív napi ápolási díj szerint történik. (Tételes/tarifa)

A finanszírozás lehetőségei a magyar egészségügyben

Finanszírozás: pénzzel való ellátás

A gazdasági tevékenység ellátásához szükséges pénzeszközöket rendelkezésre bocsátjuk, ezért az üzleti eredményből kamatot vagy profitot, esetleg meghatározott szolgáltatást kell nyújtani.

Típusai: (költségvetési intézmények oldaláról közelítve)

Finanszírozási rendszerek 2 típusát különböztetjük meg:

Finanszírozási rendszerek

 

Normatív

finanszírozás

 
Fejkvóta szerinti
 


                 (per capita)

Ambuláns esetcsoportok
 
                 (AVG vagy AECS)

HBCS
 


                     717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h     DRG-nek egy magyarított

                     717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h     változata

Tételes

finanszírozás

 
Pontrendszer szerinti
 


                     717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h     pl. járóbeteg szakellátás

Tarifarendszer
 
                     717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h     Angolszász területen

                     717f54h                      717f54h                      717f54h                      717f54h    



Általában ezek kombinációja jelenik meg.

1. Input: Az irányító, a fenntartó meghatározza az ellátandó feladatokat (eü-ben a gyógyítás módszerei), meghatározza a működéshez szükséges anyagi feltételeket (működés, fejlesztés költség, bér, munkaerő-ellátottság), az elérendő eredményt.

- A bázisfinanszírozás az inputfinanszírozás egy lehetséges (általánosan elterjedt) módja!

Bázisfinanszírozás, mert:

Elkülönül a dologi és bérjellegű kiadás. Köv. évi terv = bázis + … %

Mo-on az utóbbi 20 évben 5% körül mozog a dologi, 8-20% között a bérjellegű.

1.1. Kapacitás-finanszírozás:

kapacitás Þ milyen feladatokat kell ellátni Þ eredmény.

Az eü-ben (naturális mutatók: nem éreztetik megfelelően a tényleges teljesítményt)

-         ágyszám

-         teljesített szakorvosi órák száma

-         férőhelyek száma

-         betegforgalom nagysága

Hibája: a betegellátás költséggörbéjét figyelmen kívül hagyja.

Ktg. Görbe jellemzői:

Ktg.     Fix: hotel ktg., épület fenntartás

            Változó: gyógyszer ktg-ek, eü. anyagfelhasználás (a végzett tevékenységgel nőnek)

A mutatók manipulálhatók (pontatlanok)

Egyszerre van forráshiány és forrástöbblet.

A racionális gazdálkodásból származó többletet év végére igyekeznek elkölteni, mert különben elveszik tőlük.

II. vhb-1990-ig input finanszírozás volt jellemző Mo-on, 1991-től normatív teljesítményelvű finanszírozás a jellemző Mo-ra.

1.2. Feladatfinanszírozás: Feladatok Þ ehhez szükséges min. eszközök, kapacitás Þ eredmény

2. Output: Az irányító fenntartó meghatározza az ellátandó feladatkört, nem foglalkozik ezen feladatkör ellátásának hogyanjával, a gyógyítási folyamatban alkalmazott módszerekkel, eljárásokkal. Ezek meghatározásának lehetőségét bizonyos korlátok között az adott szervezetre bízza.

Utólagos finanszírozást jelent (Mo-on ezt nagyon későn fizetik) a teljesítmény függvényében.

Az outputra jellemző, hogy az alkalmazásra kerülő vizsgálatok, kezelések úgy csoportosíthatók, hogy ezen csoportok átlagköltsége közgazdaságilag is jellemzi az adott tevékenységet. Ezen logika alapján Þ a térített összeg nagysága a végzett tevékenységből származik(közvetlenül kötődik), és a végzett tevékenységért kapott összeg és a ténylegesen ráfordított összeg közötti különbség jelenti az eredményt az intézet számára.

Átlag ktg. (az intézet árbevétele)


Tényleges ktg. Intézet eredménye

BETEGSZÁMLÁN SZEREPLŐ ÖSSZEG AZ ELLÁTOTT ESET ÁTLAGKÖLTSÉGE NORMATÍVA ALAPJÁN FINANSZÍROZOTT TEVÉKENYSÉG (fejkvóta, esetszám stb.)

Ösztönzi:

- a teljesítménynövelést

- DE: azt is, hogy beteggé tegyék a lakosságot (szisztematikusan megkezdődik a társadalom elbetegítése).

A jó finanszírozási rendszer kialakításának feltételei

- nélkülözhetetlen az ellátandó szakmai feladatok definiálása szintenként és szakmánként

(Mo-on 91 óta az eü. 2 szintű: alap- és szakellátás. Ez alapján meg kell határozni a különböző feladatokat.)

- adekvát költség elszámolási rend alakuljon ki, amellyel az ellátott feladatokhoz hozzárendelhető a költség

- szükséges az egészségügyi ellátás szakmai progresszivitási szintjének a meghatározása

(Klinikák, egyetemek, főiskolák stb., mely intézetnek mi a feladat- és hatásköre.)

- Tisztázandó, hogy ki, mit, milyen szinten köteles ellátni, és ezekhez milyen tárgyi és személyi feltételrendszer tartozik.

(pl. Háziorvos Þ rendelő felszereltségét törvény írja elő)

- A szakmai tevékenység és a működés költségeinek alapos vizsgálata szükséges.

(Ha az átlagköltségeket nem jól határozzák meg, visszájára fordulhat a dolog, pl.: májbetegek 30% felett.)

- Az intézményeken belül is meg kell oldani (pl.: szervezetek, osztályok, csoportok, személyek) teljesítményének mérését, és ezen teljesítményekhez hozzá kell rendelni a költségeket is.

[Endofinanszírozás: költség és bevétel alapú. Költség: elkülönítik a költségeket és ez alapján finanszíroznak. Bevétel: centrumokat képeznek és ezek az intézetről ez alapján kapják meg a rájuk eső részt.]

Orvos-szakmai tevékenységen belül el kell különíteni a központi diagnosztikus egységeket (rtg., labor, EKG, kórszövettan, gyógyszertár?).

Hotelköltségek egy sajátos csoportot képeznek, amelyek nagy stabilitást jelentenek, a teljesítménytől szinte függetlenek – víz, villany, fűtés. Más változik: takarítás, szállítás.

- El kell dönteni, hogy a finanszírozás módja teljesítmény vagy feladatarányos lesz-e.

(Egy intézeten belül a 2 finanszírozási módot kombinálni kell!)

- A kialakítandó érdekeltségi rendszer hierarchizált legyen, amely jól jeleníti meg az érdektagozódást.

(Ez intézeten belüli érdektagozódást jelent!)

- Az egyéni érdekeltség alapján a munkáltató fizesse meg a munkavállalókat!

(USA-ban az orvosokat csoportokba sorolják: ki-milyen feladatokat köteles ellátni és láthat el – bérskála.)

MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDSZERE

 


Néhány finanszírozási rendszer

1. Alapellátás:

Háziorvos feladatai:

I: Szakmai feladatok

- preventív feladatok (pl. tanácsadás, szűrés, vizsgálatok elvégzése)

-betegek ellátásával kapcsolatos feladatok (pl. vizsgálatok elvégzése, gyógykezelés, ellenőrzés, rehabilitáció, beutalás, konzíliumok kérése, járóképtelen betegek otthoni kezelése, otthoni ápolás – házigondozók segítségével)

- egyéb feladatok (pl. terhesek ellátása, tanácsadás, közegészségügyi, járványügyi feladatok (pl. védőoltás), egészségnevelés, felvilágosítás, ügyeleti munka, kézi gyógyszertár kezelése, látleletek kiállítása, felvilágosítás emelt összegű családi pótlék ügyében, gépjárművezetői alkalmassági vizsga, keresőképtelen betegekkel kapcsolatos teendők, körzeti ápolónő, védőnő szakmai felügyelete, utazási költségtérítéshez utalvány kiállítás, gyógyfürdő utalvány kiállítás, igazolás a kézi lőfegyver, gáz- és riasztófegyver-tartási alkalmasságról, igazolás a cukorbetegek nyugdíjkiegészítése igényléséhez, mentőszállítás kérése, halál megállapítása, igazolás kiadása (pl. iskolából való távolmaradás esetén), közgyógyellátási igazolványra rendelhető gyógyszerek ismerete, mozgáskorlátozottság tényének igazolása, SZJA mentességhez való súlyos fogyatékosság igazolás kiadása, egyéb orvosszakértői tevékenység.

II. Adminisztrációs feladatok

-         betegbiztosítási igazolvány ellenőrzőszelvényének álvétele

-         páciens regiszter kiállítása

-         törzskarton kiállítása

-         jelentési kötelezettségek teljesítése

-         táppénzes napló vezetése ill. táppénzes utalvány kiállítása

-         orvosi napló vezetése

-         társadalombiztosítási havi jelentés



-         ambuláns napló vezetése

-         kézigyógyszertári elszámolás vezetése


Háziorvosi kapcsolatrendszer (fólia)


+ Beteg

Járóbeteg szakellátás

 



Az alapellátás finanszírozási lehetőségei:

3 főcsoport (1 csoporton belül 2 alváltozat)

1.1. Teljesítmények mérőszáma több statisztikai mutató, paraméter súlyozott értékelésére alapozott pontrendszer. (Meghatároznak néhány mutatót Þ közös mutatószámokhoz hozzárendelnek pontokat.)

Mutatók: Pl.

-         átlagos napi betegforgalom

-         szűrővizsgálatok száma

-         gondozottak száma

-         táppénzes napok száma

-         orvos, szakdolgozók továbbképzésben való részvétele.

Jellemzői:

-         szubjektív

-         nagyos sok változatát kidolgozták már, megközelítőleg azonos eredménnyel

Mindegyik mutatórendszer hiányos.

·        bonyolult,

·        túlzott adminisztrációt követelnek,

·        a lakosság nem tudja befolyásolni a rendszert, nem érzi a magáénak,

·        nem tudják elfogadni az orvosok sem, mert úgy érzik, hogy felülről rájuk kényszerítették.

1.2. A finanszírozás elszámolás alapja a végzett tevékenységek száma, fajtája, a betegforgalom

+        pontosan méri a teljesítményeket

        ösztönző hatása azonban nem terjed ki sem az eredményes, sem a hatékony munkára

        indokolatlan költségnövekedéshez vezet, ugyanis az alapellátásnál az orvosok abban érdekeltek, hogy növeljék a betegforgalmat

        bonyolult adminisztrációt igényel, ezért általában elszámolási, finanszírozási módként nem alkalmazható, de egyes munkahelyeken igen (pl. fogorvosi rendelésnél – megvan a megfelelő kontroll)

1.3. Az ellátott lakosság számára alapuló finanszírozás

Előnyei:

-         lehetővé teszi a szabad orvosválasztást

-         alacsonyak az adminisztrációs költségek

-         makroszinten jól tervezhető, hiszen a lakosság száma előre kalkulálható

-         korlátozottan ösztönöz a megelőzésre

-         a takarékos munkára ösztönöz

-         az orvos érdeke, hogy emberközpontú, jó minőségű ellátást adjon

Hátránya:

-         az orvos érdeke, hogy az alacsonyabb költséggel járó beteget fogadja, részesítse előnyben

-         arra ösztönzi az orvosokat, hogy a komplikáltabb vagy költségesebb eseteket szakrendelésre vagy kórházba utalja

-         a végzett munkát pontatlanul méri

-         nem ösztönöz eléggé a megelőzésre

-         a degresszió bevezetésével egy adott páciensszám után nem nő a praxisnak folyósított térítés

(Egy bizonyos létszám után már 1-1 fejkvótára jutó térítés összege csökken, ott probléma, ahol nem adatott meg a szabad orvosválasztás, mert nincs másik.)

1.3.1. Csak az alapellátás működésének fedezetére kidolgozott rendszer (ilyen a mai magyar háziorvosi szolgálat)

A finanszírozó csak a működési költségeket finanszírozza.

Előnye:

-        

}

 
egyszerű az adminisztrációja

-        

+ a fentiek!



 
a takarékos munkára ösztönöz

Hátránya:

-         nem ösztönöz a megelőzésre

-         a végzett munkát pontatlanul méri

Háziorvosi szolgálat bevételének kiszámítása

HOSZ bevétel = Fsz + (n*p)Deg * PFt * Sz + Tp + Kt + Kd + Eb+t

Fsz: Fix összegű díj (Ft/hó), ehhez tartozik egy szorzótényező.

n*p: degressziós értékkel korrigálva (táblázatból kereshető ki)

A praxis önálló épületben vagy több településen működik ® ettől függ a szorzó

n: az érvényes biztosítási igazolványok ellenőrzőszelvényeinek a száma

p: a biztosítottak életkorától függő pontszám

(A gyerekekkel több a feladat, az időssel szintén több gond van, 14-35 év között a szorzó 1, e felett nő 2,5-ig; alatta is nő 4,5-ig; táblázat van hozzá, egy bizonyos létszámig a degresszió nem jelentkezik, bizonyos létszám felett csökken.)

PFt: 1 pont forintértéke

Sz: szakképzettségi szorzó (1,2-1,3 körüli. A törvény előírja, de a mellékletben benne van.

Tp: területi pótlék (nagyobb népsűrűségű településen kicsi: 4000,- Ft/hó; tanyás településeken nagy: 9000,- Ft/hó)

Kt: közlekedési térítés

Kd: kiegészítő díj (a be nem jelentkezett betegek után)

Eb+t: egyéb bevételek és támogatások (pl. háziorvos iskolaorvosi ellátást is biztosít Þ 10,- Ft/tanuló/hó; térítésköteles ellátás Þ jogosítvány; számítógépes adatszolgáltatáshoz: kedvezményt kapnak, ha szg-esen dolgozzák fel az adatokat 1000,- Ft/hó; különböző támogatások: alapítványi, önkormányzati.)

Ez nem a háziorvos fizetése, hanem a háziorvosi praxis bevétele, melyből a működési ktg-eket kell fedezni.

Fenntartási ktg-eket nem finanszírozza, a tulajdonos és a fenntartó (ha ez az önkormányzat, akkor őt terheli) hatáskörébe utalja a törvény.

1.3.2. A háziorvosi szolgálat megkapja ellátott lakosonként a teljes betegellátási költséget (ez egy átlag), és ebből kell a saját költségén túl fedezni a szakellátás költségeit. (pl. elküldi a beteget járóbeteg-szakellátásra és bizonyos vizsgálatokat kér; ha kórházba küldi azt is)

-         Ez a rendszer rendkívül költségigényes. Csak indokolt esetben küldi szakellátásra (hátránya: a háziorvos a ktg-megtakarítás bűvöletében élve az indokolt eseteket sem küldi tovább.)

Előnye:

-         adminisztrációja egyszerű

-         a végzett munkát megközelítőleg pontosan méri

-         a hatékony, gazdaságos munkára ösztönöz

-         Nagyon erős a késztetés a prevencióra!

Hibája:

-         nagyon sérülékeny működés közben (hisz nincs felkészülve arra, ha nem várt esemény történik, pl.: influenza, katasztrófa),

-         számos pótlékolási formát kell bevezetni, amellyel korrigálni kell a területi, földrajzi adottságokat,

-         túl nagy a kockázat a véletlen események esetén!

1000-1500 fő között túl nagy a kockázat. Ez a finanszírozási mód Angliában kitűnően bevált.

2. Járóbeteg-szakellátás finanszírozási lehetőségei

Általános jellemzői: Szolgáltatásait a betegek csak az orvos beutalása alapján vehetik igénybe (kivéve a kivételt).

Az orvos és a beteg a járóbeteg-szakellátást szabadon választhatja meg (erre épül ez a rendszer), érvényesül a szabad intézményválasztás.

Finanszírozás:

A nyújtott szolgáltatás mennyisége és minősége alapján történik, így a térítés közvetlen kapcsolatban van a nyújtott teljesítménnyel.

Hátránya:

-         adminisztráció igényes

Megmarad a szolgáltatásonkénti (vigyázat! nem esetszám!!!) tételes elszámolás, amely havi összesítésre kerül, és az elszámolás Magyarországon német pontrendszer alapján történik. (Jbszakellátás Þ Ambuláns napló Þ havonta összesítik: db*pontszám=S)

                     717f54h                      717f54h                      717f54h            gondozás

Járóbeteg szakellátás: gondozók (Bemutatandó a magyar járóbeteg szakell. finanszírozása)

                     717f54h                      717f54h                      717f54h            szakellátási feladatok

                     717f54h               : szakrendelők

                     717f54h               : egyéb járóbeteg szakellátás (mentő, vérellátás, üzemeü., drog, fogászat,

                 sport)

Zárt kasszás finanszírozási mód (de a járóbetegnél több részkassza van): van egy zárt kassza, amit 1 évre fogadnak el. Elosztják 12 részre, így megkapjuk, hogy 1 hónapra mennyi fizethető ki. Összeadják a beérkezett pontszámot, elosztják vele az összeget, és megkapják 1 pont forintértékét.

A német pont a forintértéke havonta változik. Nagyobb német pont elérése nem jelenti azt, hogy több pénzt is fog kapni.

Amit elküld a finanszírozó felé, azon költségviselőnként is csoportosítva van a teljesítményt.

Pl.: külföldi; biztosított-e, ha nem betegszámla.

Fekvőbeteg-szakellátás finanszírozás lehetőségei

100%-ban teljesítményelvű normatív finanszírozás!

                     717f54h              HBCS alapján

Aktív ellátás:

                     717f54h              Tételes

Krónikus ellátás: ápolási napok alapján.

Esetfinanszírozás a jellemző! A finanszírozó ápolási eseteket finanszíroz.

Aktív ápolás esetén: HBCS vagy a tételes finanszírozás szerint történik (HBCS a jellemző, kivételes esetben van csak tételes: ha nagy értékű eszközt építenek be a betegbe v. szervátültetés esetén.).

HBCS: 1 csoportba tartozóak orvos-szakmai és átlagköltség szerint homogének, ugyanazon norma szerint kerülnek térítésre. + HBCS lényege

Tartós ápolás esetén: normatív napok száma alapján.

Finanszírozás módja: (ez a jellemző, de nem csak ez van!)

Lényege: Esetfinanszírozás, tehát ápolási esetek határozzák meg a normát, de ez egyben intézmény-finanszírozás is, mert független attól, hogy adott intézeten belül az ápolási eseteket ki látta el, milyen módon, a térítést az intézmény kapja meg. Þ eset Þ intézmény-finanszírozás

Ez a finanszírozás átlagköltséget finanszíroz, de ez országosan (OEP) megállapított átlagköltség. Ez az átlagköltség az intézetnél bevételként jelenik meg. Az intézet számol saját átlagköltséget is, de ezt saját részre, mert ez fontos tényező a gazdálkodáshoz.

Ápolási norma: az OEP meghatározza, hogy 1 napra átlagosan mennyi költséget térít a tartósan ápolt betegekre, meghatározott feltételek mellett.

(Szakirodalom: 1994-es HIETE-s jegyzet; GYÓGYINFOK-os fehér könyv Þ könyvtár!)

Találat: 4679