online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A magyar tőzsde története

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Munka-, föld- és ingatlanpiac
A makrogazdasag egyensúlya
Finanszírozasi rendszerek
Az 1929-33-as gazdasagi vilagvalsag jelenségei és következményei
JAPÁN GAZDASÁGA
Az adó fogalma, csoportosítasa. Az adókötelezettség.
Az inflació fogalma és fajtai. Az inflació okainak különböző magyarazatai. A Phillips-görbe.
A hatékonysag és méltanyossag kérdései az egészségügyben
 
 

A magyar tőzsde története

A tőzsde gondolata 1854-ben a budapesti Lloyd Társulatnál fogant meg, amikor egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzletek megkötését. Ferenc József császár 1864-ben elrendelte,  hogy a birodalom nagyobb városaib 333e47d an tőzsdéket állítsanak fel.  Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864. januárjában került sor,  mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött.  Igazán látványos fejlődésnek az 1867-es kiegyezés után indult. A századforduló közeledtével Magyarország aktívan bekapcsolódott az európai gazdasági életbe, a budapesti tőzsde jegyzéseit is rendszeresen közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban.

Az  akkori tőzsde prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett magának. Az épületet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde és említésre méltó, hogy minden hitel ill. tartozás nélkül működött immáron saját épületében. (Egy kis korai  tőzsdeinformatikai adat: 1893-ban Budapest Bécs közötti interurbán telefonok közül "sürgős" jelzéssel a 24 ezer beszélgetésből 15 ezret a tőzsde vonalain kapcsolták a telefonos kisasszonyok).


A második világháború után 1948-ban a kommunisták hatalomra kerülésekor a tőzsdét bezárták, épületét államosították. Ezt követte a diktatúrákra oly jellemző propaganda, melynek minden áldozatul esett, aminek a piacgazdasághoz bármi köze volt. Államosították a részvénytársaságokat, így befektetőknél lévő értékpapírok értéktelen holmivá váltak, az értékpapírpiac elhalt, megkezdődött az ún. terv- vagy inkább parancsgazdaság korszaka.

Az ötvenes évek elején volt ugyan egy idézőjelben értékpapír kibocsátás, az úgynevezett békekölcsön kötvény. Ez azonban a hidegháborús fegyverkezés finanszírozását szolgálta és vétele enyhén szólva nem az önkéntességen alapult. A békekölcsön ellen kialakuló ellenszenv remekül kiegészítette a piacgazdaság-ellenes propagandát. Az emberekben lassan, de biztosan kialakult egy általános bizalmatlanság az értékpapírok iránt.

Az 1956-os szabadságharc és forradalom után a hatalom már nem folytatta a kezdeti politikát, és a gazdaságpolitikában megkezdődött a piacgazdaság lassú liberalizációja, mely éppen lassúsága és következetlensége miatt végül is stagnálást eredményezett a 80-as évek elejére. Ezzel elérkeztünk a fejlődéstörténet új szakaszához.

A tőzsde újbóli kibontakozása:

1982-ben a vállalatok egy része nagy hitelt igényelt, így felmerült tőkeforrásként a kötvénykibocsátás lehetősége. Az ötletből törvényt alkottak (kötvénytörvény), ennek alapján 1983-ban megjelentek az első kötvények a piacon. Valamennyi kötvényre az állam garanciát vállalt. Ezzel, és a magasabb kamatokkal kívánta megnyerni az állam a lakosságot és eloszlatni a befektetői bizalmatlanságot.

Az 1987-es év fordulópontnak tekinthető az értékpapír, ill. kötvénypiac fejlődésében. 1987. január l-én létrejött Magyarországon a kétszintű bankrendszer. Megtörtént a jegybanki és a kereskedelmi bankfunkciók kettéválasztása. Több mint 20 kereskedelmi bank alakult, amelyek többsége érdekelt, ill. érintett volt a kötvénypiacon. Ekkor még nem létezett másodlagos piaci intézmény. Másfelől 1987. második felében az infláció kezdte megközelíteni, majd az év vége felé már meghaladta az átlagos fix kötvény kamatszintet is. Az addigi 15 milliárd forintos összes kötvénykibocsátás az év végére megduplázódott.

Az elsődleges piac szembesült a piaci likviditás problémájával, hiszen nem volt koncentrált piac. A papírok eladására a bankok és ügyfeleik eladási és vételi szándékai nem tudtak találkozni Ekkor merült fel a másodlagos piac megszervezésének ötlete, egy tőzsdeszerű intézmény létrehozása. 1987. decemberében 21 bank, továbbá Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium aláírta az un. Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást, amely rögzítette a szervezett másodlagos piac legfontosabb szabályait. Ennek keretében megalakult a Tőzsdetanács, és az Értékpapír Kereskedelmi Titkárság, és megkezdődtek az ún. tőzsdenapok.

A tőzsdenapokon a szerződés aláíróinak képviselői voltak feljogosítva a kereskedésre, bizományos és a saját számlás ügyleteket lehetett kötni. Tőzsdenapokra l988 első felében havonta egyszer, majd nyarától hetente egyszer, 1989. novemberétől pedig hetente háromszor került sor.

Az 1990. március 1-én hatályba lépett az értékpapír és tőzsde tőrvény azokat a fogyatékosságokat volt hivatott pótolni, amelyek a társasági törvényből hiányoztak.



Csak példaként néhány fontos érintett kérdéskör, címszavakban:

ˇ         állami értékpapír felügyelet létrejötte

ˇ         a nyilvános kibocsátás feltételei

ˇ         az értékpapír kereskedés feltételei

ˇ         értékpapírtőzsde alapításának feltételei

ˇ         bennfentes kereskedelem kérdésköre, szankciók.

Az 1990. június 21-i tőzsdenyitás ennek a 7 éves előkészítő folyamatnak a lezárását jelentette. Lényegében az 1987. decemberében aláirt magánjogi megállapodásnak a tőzsdetörvény követelményeinek megfelelő változtatásáról volt szó. A megállapodásnak 29 aláírója volt.

A június 21-i tőzsde alakulással, ill. az említett törvények és az értékpapírpiac jogi és kezdeti infrastruktúrája lényegében adottá vált. És elindult a tőzsdézés Magyarországon.

Az alapítás óta eltelt évek alatt igen hosszú utat tett meg a Tőzsde, amelynek eredményeként ma egy fejlett szabályozási és technikai háttérrel rendelkező, nemzetközileg elismert tőzsde, a magyar gazdasági élet kiemelt szereplőjeként, a magyar tőkepiac központjaként működik.

Találat: 3320