A magyar mentalhigiéné történetének rövid attekintése

A magyar mentálhigiéné történetének rövid áttekintése

A két világháború között hazánkban Fabinyi Rudolf és Oláh Gusztáv munkásságának köszönhetően létrejött a Mentálhigiénés Liga, amely kidolgozta a megelőzés elvi és módszertani rendszerét. A magyar mentálhigiéné ekkori elismertségét bizonyítja, hogy Fabinyi egy ideig a Mentálhigiénés Világszervezet elnöke volt. A második világháború, majd az azt követő időszak megtörte ezt a fejlődé 535c22f si folyamatot.

Magyarországon 1945 után -akárcsak a kelet-európai régió többi országában- a korábbi eredmények elsorvasztása, a mentálhigiénés szemlélet száműzése történt. A szegénységről mint jelenségről, a deviancia különböző formáiról, a társadalmi beilleszkedési zavarokról a pártállam nem volt hajlandó tudomást szerezni még a hetvenes években sem. A nyolcvanas évek kutatásai a társadalmi beilleszkedési zavarokról tették nyilvánvalóvá az államhatalom számára, hogy katasztrofális az ország mentálhigiénés helyzete. 1987-ben  -Kelet-Európában először - a kormány megbízásából készült egy egészség megőrzési program, amely bár nem valósult meg, de kimozdította a holtpontról a mentálhigiéné "állapotát".

Valódi változást a rendszerváltás eredményezett, az Antall-kormány programjában megjelent az egészségmegőrzés törekvése: "Egészséges népnek lehet csak jövője"- hangzott el a Cselekvési Programban. Sajnos, a megalakult Egészségügyi Finanszírozási Munkabizottság által megfogalmazott elképzelések a "sűrű" politikai időszakban háttérbe szorultak.

A kormány az 1993-ban életre hívott Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladatává tette a lakosság mentálhigiénés ellátását. Ez a program az orvostársadalom részéről is komoly bírálatot kapott, hiszen a nyugat-európai országokban már működő mentálhigiénés ellátás nyilvánvalóvá tette, hogy a mentálhigiéné mozgalma messzemenően meghaladja az egészségügy kompetenciáját. Ezért jelentett igazi áttörést az ugyancsak 1993-ban Salgótarjánban szervezett, az egészségpolitikai államtitkár által támogatott Mentálhigiénés Fórum, amelyen részt vett orvos, szociológus, szociális munkás, szociális szervező és más kompetens személyek. A tanácskozás záródokumentuma nyolc pontban összegezte a tennivalókat, melynek legfontosabb megállapításai:

"A mentálhigiéné nem önálló diszciplína, hanem szemléletmód.

Az egészségügy szemléletében paradigmaváltásra van szükség: a betegek saját egészségéért felelős, kompetens személynek kell tekinteni.

A mentálhigiéné szemlélet terjesztése, oktatása szükséges"(Bagdy, 1999. p.52.) graduális és prosztgraduális képzéseken egyaránt

A dokumentum még meghatározza a házi/családorvos-képzés mentálhigiénés feladatait, és egy információs központ létrehozását javasolja a mentálhigiénés szakemberek számára és a képzések támogatására.

A salgótarjáni fórum lehetővé tette, hogy elkezdődjön a hazai mentálhigiénés munka integrációja, a hozzáértő szakemberek együttműködése.

A mentálhigiéné hazai fejlődése szempontjából 1994 jelentős év: az új kormány programjában az egészségügyi és szociálpolitikai feladatok között a mentálhigiénét mint összehangolt lelki és egészségvédelmi feladatkört jelöli meg ,és élére miniszteri biztosként Veér Andrást nevezi ki. Veér Andrásnak köszönhetően az 1994-1995-ben a mentálhigiéné  átfogó mozgalommá vált, létrejött a Mentálhigiénés Programiroda, melynek feladata egy országos program kidolgozása és koordinációja.

1996-ban megszületett a hazai Mentálhigiénés Program, melynek főbb feladatait Veér András a következőkben foglalja össze:

- Ki kell bővíteni a döntéshozó intézményekkel -kormányzat, önkormányzat, minisztérium-

a tartalmi kapcsolatot a mentálhigiénés intézkedések megteremtésének érdekében ( pl. az alkohol forgalmazás feltételei vagy reklámok szabályozása) , illetve az érintett színterekkel történő kapcsolatban a mentálhigiénés tevékenység értékének növelése, a mentálhigiénés szemlélet javítása szükséges.

- Segíteni kell a különböző társadalmi szervezetek, (egyházak, felekezetek, katonaság, rendőrség, gyermekvédelem, különböző civil szervezetek) mentálhigiénés programjának megtervezését, kivitelezését.

- Különösen nagy szerepet kapnak az egyházak, amelyek eddig is sokat tettek a mentálhigiénés mozgalomért, s karitatív jellegükből adódóan ezután is fontos mentálhigiénés feladatot tölthetnek be.  

- Támogatni kell célirányos mentálhigiénés programok szervezését a drog, az alkohol és a dohányzás szenvedélyének témakörében.

- Mivel a különböző oktatási, nevelési intézmények állíthatók leginkább a primer prevenció szolgálatába, ezért az oktatás tartalmába be kell építeni a mentálhigiénés ismereteket. Az oktatás a Mentálhigiénés Programiroda kiemelt területe.

Az intézmények működésének szintjén a mentálhigiéné három szerveződésben képviselhe-

tő: az oktatási intézménybe integráltan (iskolapszichológus, mentálhigiénésen képzett pedagógus, különböző típusú segítő szolgálatok belső működtetése stb.);

- a külső reszocializáló intézményekkel való együttműködésben (gyermek-, ideggondozók, nevelési tanácsadók, ifjúsági irodák, családsegítők, drogambulanciák);

- a pedagógusok és a szülők mentálhigiénés irányú továbbképzésében (posztgraduális szakirányú képzések, egyéb továbbképző formák szervezett tanfolyamok).

- A legszélesebb tájékoztatást kell megvalósítani a tömegkommunikáció és a könyvkiadás támogatásával, valamint oktatási segédletek létrehozásával.