online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Az emberi megismerés alapjelenségei

pszichológia



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A PSZICHOLÓGIAI FEJLŐDÉS
TÁRSAS KÖLCSÖN¬HATÁS ÉS TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS
Az észlelés lélektana
ALAPVETŐ MOTÍVUMOK
Az agresszió
PSZICHOPATOLÓGIA
A személyiségfejlődés alapjai
 
 

Az emberi megismerés alapjelenségei

Az emberi megismerés kutatásával, alapjelenségeivel az általános lélektan foglalkozik.

A megismer funkciók az ember alkalmazkodását szolgálják és magyarázzák. A lelki jelenségek, életjelenségek, ezek irányítják a cselekvést és a valóság megismerését. Az ember tevékenységére ható, önmagunkhoz való viszonyunk meghatározói a következ folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.

Érzékelés, észlelés. Olyan megismer folyamatok, amelyek lényege, hogy küls ingereket, információkat szerzünk a világról, valamint az ingerek összességét felfogjuk. A két folyamat szorosan összetartozik. Az észlelésben számos jelenség kódolt, amiben még fontos a veleszületett képességek, az egyéni tapasztalatok jelent sége. A tárgyak, személyek azonosításában a korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások játszanak szerepet. Itt a környezet fontosságát ki kell emelni.



Az észlelés folyamatában beszélünk fizikai és szociális észlelésr l. A folyamaton belül fontos a lokalizáció és a felismerés, amelyek a percep­tuális rendszerhez kapcsoltan igen fontos fogalmak. A tárgy, ill. a személy lokalizációjánál (jelen esetben f leg a személy a fontos) a távolság, a mozgás észlelése, a reá irányuló figyelem a jelent s, az értelmezés szempontjából is fontos fogalmak. A szociális tanulás folyamata lehet vé teszi a minél tökéletesebb észlelési folyamatot, az el zetes minták pedig azt, hogy ezek értelmezése valóságh -e az emberi viselkedést általános és egyéni sajátosságaiban leképezik-e vagy sem. Különböz perceptuális, vagyis észlelési rendszerek a környezet energiáinak egy-egy fajtáját képesek regisztrálni. E szerint beszélhetünk tapintási, ízlel , szagló halló és látó rendszerekr l.

A látás A tárgyakról visszaver d fény átjut a retinán és így alkot kétdimenziós képet. A szem a környezetb l tehát fényingereket vesz fel, így kapunk információkat a tárgyak világosságáról, színér l, alakjáról, térbeli elhelyezkedésér l.

A hallás A hallás ingere a leveg rezgése, amelyet a hallószerv, a fül hangként érzékel. A hanghullámok rezgéseit a hallócsontok közvetítik a dobhártyán keresztül, amelyek a bels fülbe jutnak.

A szaglás a legegyszer bb folyamat, valamilyen kémiai anyag a leveg ben oldva terjedni kezd, és eljut az agyhoz.

Az ízlelés a nyelv ízlel bimbója által és a limbikus rendszer m ködése következtében lesz jelent s. A négy alapíz, az édes, a savanyú, a keser és a sós. Az ízek és az illatok együttesen az aromát, a zamatot adják. A nyelv nemcsak az ízekr l, hanem a h mérsékletr l is visszajelzést ad. A b rérzékelés lényege, hogy a b r mint érzékszerv különböz ingerek felvételére alkalmas. Információt nyújt a h r l, a fájdalomról, az ujjak b rfelülete a tárgyak alakjáról, nagyságáról.

Az emlékezés olyan pszichológiai folyamat, amely során információk tárolására és ezek visszatükrözésére van lehet ség. Az emlékezés szakaszai: kódolás, tárolás, el hívás. Fontos, hogy az anyag tárolása a rövid vagy a hosszú távú memóriában kódolható. Mindegyik esetben fontos tudni, hogy számos tényez t l függ, milyen min ség a bevésés, meg rzés, felidézés, felismerés. Az emlékezés lehet ség tapasztalatok, a múlt élményeinek feldolgozására, ami az újabb benyomások színesítését, gazdagítását eredményezi. Ez teszi lehet vé az alkalmazkodás megfelel szintjét is. Minden emlékezet bonyolult, konstruktív folyamat, amiben az egyszer következtetések mellett sztereotipiák és sémák is el fordulnak. Az emlékezet segít abban, hogy ismereteinket és az új tapasztalatokat id ben összegezve hasznosítani tudjuk.

A képzelet  lényege: emberi sajátosság, régi emlékképek nyomán új képek létrehozására kerül sor. Emlékek átalakítására kerül sor, a valósághoz kapcsolódik, bizonyos id leges idegkapcsolatok segítségével a képzetek kapcsolatba lépnek. A képzelet alakítói az érzelmek és a vágyak. A produktív és a reproduktív képzelet kapcsolódik a meglév emlékanyaghoz és természetesen az új megteremtésének lehet ségéhez. A munka, a tanulás szempontjából fontos az, hogy az egyén a képzelet mely fajtájával rendelkezik, ett l függ en lehet alkotó vagy tevékenység végrehajtó. Igen fontos tény, hogy minden kreatív, tervez munka lényege a produktív képzelet.



A figyelem, olyan pszichikus folyamat, amely során információfel­vételre és -feldolgozásra kerül sor, és küls , valamint bels környezeti ingerhatások szelektálása megy végbe. A figyelem a megismer folyamatok kísér jelensége, lényege az összpontosítás, koncentráció. Fajtái a spontán és a szándékos, a koncentrált, a megosztott figyelem, amelyek a valóságban szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

A gondolkodás a legmagasabb szint megismerési folyamat, amely során a valóság visszatükrözése megy végbe. A gondolkodás feltárja a valóság összefüggéseit, a lényeges, szükségszer kapcsolatokat. A gondolkodásnak különböz típusai vannak, a propozicionális, a képzeleti és a motoros gondolkodás. A beszéd és a fogalomalkotás szerves egységet alkot a gondolkodási folyamatban. A gondolkodás új eredmények létrehozásához vezet, amely az általánosítás, a következtetés, az analízis és a szintézis m veleteik alkalmazásával történik. Ezek a m veletek a problémamegoldásban együtt vannak jelen. Minden probléma egy kérdésfeltevés is egyben, melyben célt akarunk elérni, és az ehhez vezet utat meg kell találni. Ahhoz, hogy a probléma megoldódjon rendelkezni kell az egyénnek elvonatkoztató képességgel, rugalmassággal, következtetési képességgel, megfelel motivációval, érzelmi stabilitással, fegyelmezettséggel, kitartással, állhatatossággal. A feladatmegoldás szempontjából beszélünk konvergens és divergens gondolkodásról. Minden tevékenység fejleszti a gondolkodást, nem mindegy, hogy konvergens vagy divergens úton igyekszik megoldani a feladatot az egyén.

A divergens gondolkodás a problémamegoldásokban el nyben részesíti az ötleteket, a különböz irányváltoztatásokat, a konvergens pedig a már begyakorolt konvencionális úton igyekszik a feladatot megoldani.

A személyiség ösztönz rendszere

A személyiség ösztönz rendszere az ember tevékenységének forrásait, mozgatóer it jelenti. Az ember aktív viszonyban van környezetével, kölcsönhatása a tevékenységben realizálódik. Fontos, hogy ebben a viszonyban alakuljon, változzon, fejl djön. A környezet, a természeti és társadalmi hatások az ember tevékenységhez és társaihoz való viszonyát alakítják. Az ember aktivitását a cselekvésre késztet tényez k a motívumok váltják ki.

A szükségletek a személyiség olyan hiányállapotai, amelyek kielégítésre szorulnak, a tevékenység ösztönz i. Az ember szükségleteinek sajátossága: ereje, tartóssága, dinamikája, feszültsége. A szükségletek kielégítése új szükségletek kialakulásához vezet. A szükségletek fajtáit többféleképpen lehet csoportosítani: biológiai és kulturális szükségletek bonyolult hierarchiájáról beszélhetünk. A szükségleteknek és a hiányérzetnek jelent s szerepe van a magatartás motiválásában. A szükségletek kielégítése id ben eltolódhat, a szocializáció során a tevékenység szükséglete már igen korán jelentkezhet. A személyiség tevékenységszükséglete a játéktól a munkáig és különböz társadalmi tevékenységig juthat kifejezésre.

Az érdekl dés a szükségletekhez kapcsolódik, amely a személyiség általános irányulását fejezi ki, és az ember viselkedésének leghatékonyabb tényez je. Aki a tanulásban, a munkában érdekl déssel vesz részt, dolgozik, könnyebben ér el eredményt. A személyiség fejl dési folyamatában az érdekl dés talán a legfontosabb szerepet tölti be, f leg a tanuláshoz, munkához kapcsoltan. Minden tevékenységterületen nagy jelent séggel bír az érdekl dés felkeltése, ami lehet aktív vagy passzív attól függ en, hogy kapcsolódik-e konkrét cselekvéshez. Vannak olyan egyének, akik ugyan aktívan érdekl dnek tevékenységek, problémák iránt, de tartósan nem. Az érdekl désnek tartalma, irányultsága van, fejlesztése kiemelt jelent ség



A beállítódás (attit d) a környezet, az emberi szükségletek által befolyásolt irányulás. Ebben benne van a szükséglet, motiváció, érdekl dés, vágy, akarat, amely egy adott helyzetben meghatározza a személyiség részvételét a tevékenységi folyamatban. A beállítódásnak számtalan el fordulási formája van, pl. emberekhez, munkához, tanuláshoz, kultúrához, politikához való viszonyulás, amely intenzitása az el bbiek és az egyén idegrendszeri állapotától függ.

Az akarat az egyén legmagasabb rend irányulása egy cél érdekében összpontosítva. Az akarat döntés, elhatározás, amely a cselekvést beindítja, mozgósítja. A mérlegelés egy döntési helyzetben a motívumok harca, amiben kett sség is jelen van. Az akarat képessé tesz bennünket viselkedések, meggy z dések szabályozására. A törekvés egy meghatározott cselekvés megvalósítására ható szándék, amely akarat nélkül nem indulhat be. Az akarathoz tartozik az ösztönzés, az alapvet célkit zések. Bonyolult folyamat.

A vágy az, amiben a szükségletek realizálódnak. Kapcsolatban van a képzettel, megvalósulásában a kell motiváció, szükséglethiány határozza meg. Fejleszt vagy visszahúzó er ként befolyásolhatja a személyiség alakulását. A pályaorientáció szempontjából, mint els dleges motiváció lehet jelen.

Az érzelmek minden megismer folyamat kísér jelenségei. Az emberi tevékenységben jelent s motiváló er , az emóció, az érzelem. Mind pozitív, mind negatív viszonyulásunk alakítja önmagunkkal, másokkal, a tevékenységgel való kapcsolatunkat. Az érzelmek alapvet en összefüggésben vannak idegrendszerünk állapotával. Az érzelmeket csak az egész személyiség életének, sorsának, környezeti hatásának eredményeként lehet értelmezni. Az érzelmek megnyilvánulása egyéni, ezek adnak cselekedeteinknek energiát, motiváltságot, akaratot, vágyak és törekvések velejárója. A tevékenység eredménye kudarc vagy siker, amely csak egy meghatározott érzelmi állapotban aktualizálódik. Az intellektuális érzelmek a megismerést, a gondolkodást alakítják, az erkölcsi, morális, esztétikai érzelmek segítik a külvilággal való kapcsolatot. Az érzelmi állapotok, hangulatok, indulatok és szenvedélyek cselekvésre késztet k pozitív és negatív irányban egyaránt, a siker és sikertelenség kísér i, el idéz i.

Ellen rz kérdések

1. Mi a pszichológia tárgya, feladata, módszerei?

2. Sorolja fel a jelent s pszichológiai területeket, és jellemezze azokat!

3. Beszéljen a pszichológia történetér l és más tudományokkal való kapcsolatáról!

4. Milyen pszichológiai iskolákat ismer, ismertesse azok jellemz it!

5. Milyen tanuláselméleteket ismer, jellemezze azokat!

6. Sorolja fel az emberi megismerés alapjelenségeit, és jellemezze azokat röviden!

7. Melyek a személyiség ösztönz rendszerei, beszéljen róluk röviden!

8. Jellemezze az idegrendszert (feladata, felosztása)!

9. Milyen szerepe van a genetikának a viselkedést befolyásoló tényez k között? Beszéljen róla részletesen!

10. Milyen szerepük van az érzelmeknek viselkedésünk és cselekedeteink alakulásában?



: 3683